Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

Tudósítónk jelenti Dobosról Bizottsági ülés a nagy évfordulók jegyében A Hazafias Népfront községi bizottsága a napokban ülést tar­tott Dobozon, a községi tanács nagytermében. Megtárgyalták a nagy évfordulókra váló felkészü­lést, a közelmúltban végzett munkát és az 1970-es munkater­vi Nézzük csak szép sorjában a dolgokat: Hazánk negyedszázados fel­szabadulásának évfordulójára való felkészülés korábban kez­dődött Az MSZMP községi bi­zottsága mellett működő koo­perációs bizottság már kétszer ülésezett, ahol részletesen meg­tárgyalták az ünnepi műsort, az előkészületi teendőket. A kultúr- haz Irodalmi Színpada, az álta­lános iskola* irodalmi szakköre és énekkara már a népszámlálás befejezése óta, saját maguk ál­tal összeállított színvonalas mű­sorai készülnek hazánk felsza­badulásának 25 éves évfor­dulója mellett Lenin elvtárs születésének 100. évfordulójára is. A felszabadulási ünnepség­sorozat április 2-án délután ve­szi kezdetét azzal, hogy a 4303 számú Dózsa György Úttörőcsa­pat, az összes tanuló részvételé, vei a moziban ekkor tartja ün­nepi csapatgyűlését. A községi nagy ünnepség 3-án délután fél 5 órakor a szovjet hősi emlék­mű megkoszorúzásával kezdődik, mely folytatódik a Dózsa film­színházban, ahol az Irodalmi Színpad és az énekkar ad ün­nepi műsort, s Marsi László ta­nár mond ünnepi beszédet. Erre az ünnepi gyűlésre a község la­kosságán kívül, külön meghív­ják mindazokat akik a felsza­badulás pillanatától funkciót vi­seltek a községben Ezek közül azokat is szeretettel várják ha­za, akik a negyedszázad alatt elszármaztak a faluból. Az is­kolában az Iskola életét fejlő­dését bemutató kiállítás nyílik. A 15 tablóból álló fotókiállítás anyaga már készen van. Ugyanitt lesz a Honismereti és Helytörténeti Szakkör kiállí­tása is. Külföldi tanulmányút A Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei szerve­zete ebben az esztendőben négy tanulmányutat szervez külföldre. A* élenjáró állattenyésztési és tartástechnológiai rendszerek ta­nulmányozására a Zrenjanin mellett működő Szervó Mihály kombinátba látogat egy 15 szakemberből álló küldöttség. A cukorrépa- és kukoricatermesz­tés betakarítási, szállítási, ra­kodási és szárítási munkafolya­matainak megismerésére Fran­tmiiiNmnaiHiMimMiiiHHHSMNin rátainak lelkes elbeszélései nagy erővel vonzottak. Ami­kor megismerkedtünk, kemé­nyen kezet szorított velem, át­ható tekintetével szinte végig­tapogatott, és a -régi ismerős hangján, tréfálkozva szólalt meg: — Jó, h^v eljött! Hiszen szereti a vei ekedést, nem? Itt nagy verekedés lesz. Nem ilyennek képzeltem Le­nint Valamit hiányoltam. Raccsolt, hóna alá tette a kezét úgy állt. És egyáltalán, valahogy túl egyszerű volt, semmi „vezérit" nem éreztem benne. Én irodalmár vagyok. Hivatásom kötelez, hogy meg­figyeljem az apróságokat ez a kötelesség szokásommá vált néha már untat is. Plehanov, amikor „eléje ve. zették”, mellén keresztbe font karral állt és szigorúan, kissé unottan nézett rám, ahogyan a munkájába belefáradt tanító néz egy újabb tanítványra. Egy igen elcsépelt frázist mondott: — Tehetségének hódolója vagyok. Szavaiból ezenkívül semmi sem maradt meg emlékeze­temben. S az egész kongresz- szus alatt sem őbenne, sem énibennem nem ébredt fel a vágy, hogy „bizalmasan” elbe­szélgessünk. , Am ez a raccsoló, kopasz, zömök, szívós ember, egyik kezével szókratészi homlokát dörzsölve, másikkal a kezemet rázva, csodálatosan élénk sze­mét nyájasan csillogtatva, nyomban Az anya című köny­vem hibáira terelte a szót; ki­derült. hogy Ladizsnyikovtól kapta meg a kéziratot El­mondtam, hogy sietve írtam ezt a könyvet, de még meg sem magyarázhattam, miért siettem, amikor Lenin, bolint­daországot szemeitek ki. Ide ö— 8 növénytermesztő szakembert küldenek. A jugoszláv növény- védelem szervezetének megisme­résére növényvédő szakemberek utaznak a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságba. A kertészeti szakosztály 6—8 szakembert küld Olaszországba a zöldség­es gyümölcstermesztés ottani módszereinek megismerésére. A külföldi tanulmányutak egyeztető tárgyalásai elkezdőd­tek. , mii rí írni—í--------­v a, maga magyarázta meg: na- • gyón jó, hogy siettem, ez hasz- : nos könyv, sok munkás ösztö- ■ nősen, nem tudatosan vett részt « a forradalmi mozgalomban, i ezeknek most hasznára válik, : ha elolvassák a regényt. ■ ■ „Nagyon időszerű könyvek j Ez volt az egyetlen, de szá; t mámra nagyon értékes bók. 5 Azután gyakorlatiasan érdek- * lődött, leforditják-e Az anyá-t ! idegen nyelvre, s mennyit ron- : tott a könyvön az orosz meg i az amerikai cenzúra, amikor ; pedig értesült róla, hogy szer- ; zőjét bíróság elé szándékoznak ■ állítani, először összeráncolta a * homlokát, majd fejét hátravet- j ve, szemét lehunyva, különös : nevetésben tört kd: nevetése 5 munkásokat csalt oda, azt hí- • szem, az uráli Foma és még j vagy három ember lépett hoz- 5 zánk. Nagyon ünnepélyes hangú- ■ latban voltam: a háromszáz ■ legjobb pártmunkás közé ke- • rültem: megtudtam, hogy más- : fél százezer szervezett munkás ■ küldte őket a kongresszusra: j ott láttam magam előtt a párt : valamennyi vezető politikusát, * régi forradalmárokat Plehano- j vöt Akszelrodot Dentschot ; Ünnepi hangulatom tehát tél- • jesen természetes volt, s az od- ■ vasó bizonyára megérti, ha azt ■ mondom, hogy a hazámtól tá- ■ volt töltött ‘két esztendő alatt > szokásos jókedvem nagyon : megcsappant Ez már Berlinben kezdődött * ahol találkoztam a szociálde- ! mokrácia minden nagyobb ve- : zérével, August Bebelnél ebé- j deltem, a nagyon kövér Singer ! mellett és más, ugyancsak igen ■ jelentős emberek között (Folytatjuk) 5 Játék hiszékeny felnőtteknek Juszt sem akarok ilyen áron ] gazdag lenni! Senki sem kény­szeríthet rá. De akit érdekel a téma, az olvassa el ezt az írást Nem mindennapi levelet ho­zott a postás a Békés megyei Népújság Szerkesztőségének cí­mére. A bélyegző szerint Kö- rösnagyharsányban adták fel, március 25-én. A „Kedves bará­tom” megszólítás után azt kér­dezi a levélíró, hogy akarok-e sok pénzt, pontosabban 31 ezer 250 forintot nyerni? Mert ha igen, kapcsolódjak be a Pira- mida nevű össznépi játékba. Tegye a kezét szivére a nyá­jas olvasó. Ki ne szeretne pénz­hez jutni, pláne úgy, hogy köz­ben — a levél állítása szerint — kellemesen is szórakozik. Néz­zük, miből is áll a pénzszerzés­nek e fölöttébb érdekes módja! A levél arra biztat hogy a kö­zölt lista kézhezvételé után az első címre küldjék tíz forintot és öt példányban én is adjam tovább a levelet de csak olya­noknak, akik megbízhatóak, mert ennek a játéknak a becsü­let az első számú kritériuma. Itt álljunk meg egy szóra. Vajon miért kell a becsületre hivat­kozni? Becsülettel csak becsü­letes játékot lehet játszani, ez a Piramida nevő micsoda pedig... nos, hát finoman fogalmazva, nem látszik tiszta ügynek. Még akkor sem, ha a már idézett le­vél egy matematikai bizonyítást is közöl annak igazolására, hogy , mire a jámbor páciens neve az ! első helyre kerül, pontosan 3125 ' ember (ötnek a negyedik hatvá­nya 2125) küld címére 10, azaz I tíz kemény forintot, összesen te­hát 31 ezer 250 forintot. Hang­súlyozzuk még egyszer: csak ak­kor. ha a partnerek becsülete­sek. Nem tudom, mi vezérelte a levélírót, amikor — bár névte­lenül eljuttatta hozzánk ezt a furcsa levelet. Ügy vélte talán, hogy bekapcsolódunk a játékba vagy pedig egyszerűen csak je­lezni akarta, hogy ilyen is van: Nem tudom, nem is ez az ér­dekes. Bármennyire is szép summa az a 31 ezer 250 forint; véleményem szerint egv valósá­gos tízes többet ér egy bizony­Aprós ágr— Nem nagy dolog, amit egyik gyomai névtelen levélírónk közöl, mégis szót érdemel. Régen történt, még március elején, a Nemzetközi Nőnapon. Munkahelyén délután 2 órakor a szakszervezet ünnepelte a nődolgozókat, azonban — bár mindenki tudta, hogy levélírónk ott dolgozik, hiszen ezen a mun­kahelyen kevesen vannak — őt tálán nyerési lehetőségnél. És különben is, a lottó valahogy j szimpatikusabb. Nem akarok reklámot csinál­ni, de a levélben feltüntetett öt cím tulajdonosának is inkább a lottót ajánlom az újmódi Szent Antal lánc helyett, amelyet most — változnak az idők! — Pira­mida névvel illet a világiasodó vallásos közvélemény. Nincs új a nap alatt, de az emberi buta­ság spontán megnyilatkozása mindig az újdonság erejével hat. Nem tudom, hányán kapcso­lódtak be a játékba, azt sem tu­dom, hogy van-e olyan, akinek hozott valamit a konyhára ez a játék. Egy biztos. Én nem ve­szek részt benne, legalábbis úgy nem, ahogy azt a játékszabályok előírják. Remélem, hogy ezért nem vádolnak majd sportszerűt­lenséggel a játékos kedvű szél­hámosok. B. I. Ilyen eladó is van~ Két bevásárlás körött ballagott fél a szerkesztőségre, három eme­let magaeba a W évet Molnár Mi­hály nyugdíjas, hogy elmondja azt, amit már régen szeretett vol­na elmondani, őszinte örömmel hallgattuk az Idős ember tájékoz­tatását, mely szerűit már hosszabb ideje udvarias és figyelmes kiszol­gálásban részesül a békéeegabal Szent István téri esemegeboltban. Miska bácsi arra ja felfigyelt, hogy Botltk Istvánná, a bolt el­adója nemcsak az Idősebbekkel udvarias, hanem minden vevővel- A nyilvános dicséretnek annál is inkább szívesen adunk helyet, mi­vel azt bizonyítja, hogy Ilyen el­adó Is van. Arról nem 16 beszélve, hogy manapság inkább elmarasz­talják, mint dicsérik a kereskedő­ket. A titokzatos házikó íme, Itt látható a békéscsabai Kulich Gyula Lakótelep Impo­záns építménye, A merész vonalak meghökkentik as embert. Ez igen! Ez a realizmus! Vajon ml lehet? A házikó csak sej­teti az eszmei mondanivalót. Olyan, mint egy szűrrealista alko­tás. A mélyére kell itatni ahhoz, hogy az ember feltárja a va­lódi értelmét. Hogy miért áll itt ez az építmény, azt én nem tudom. Hogy őszinte legyek, nem is érdeklődtem. Féltem, hogy kinevetnek. Ha valaki bővebb felvilágosítást tud adni a titok­zatos házikóról, jelentkezzen. Az építmény mindenesetre érde­kes megoldás. Furcsa kontrasztot teremt a modern házak kö­zött. Vagy talán sznobok vagyuk? Jelinek Lajos Ki mii eszik? nem hívták meg az ünnepségre, érthetetlen előtte, hiszen amikor egyik társával közölték az időpon­tot, ezen 6 is jelen volt, s várta, ! hogy hasonló meghívást kap. Ol­vasónk szakszervezeti tag és na­gyon fájlalja, hogy semmibe vet­ték. Érdekességként megemlítjük, hogy az iskola tanulói szép em­léklappal köszöntöttek minden nő­dolgozót és köztük őt is, tehát nem feledkeztek meg az egyszerű beosztású, fizikai munkásról sem. „Azért írom meg önöknek ezt az apróságot, mert sokszor olvasom a lapban, hogy milyen megbecsü­lésben részesülnek a nők, s bogy március 8-án hogyan ünnepelték őket. Sajnos nálunk, úgy látszik, csak kivételes személyeknek jár ez a megbecsülés’*. Olvasónkkal egyetértünk s véle­ményünk, hogy a Nemzetközi Nő­nap mindenkié; minden asszonyé és lányé, legyen az bármilyen munkakörben, sohasem szabad megfeledkeznünk egyikről sem, el­sősorban azoknak nem, akik a dol­gozók érdekvédelmi szervénél te­vékenykednek. • Olvasom a Népújságban, hogy egy békéscsabai olvasó (K. Gy. és pontos cím) „azt kérdezi a szerkesztőségtől, hogy az Orosházi úti cseretelepen miért csak nagyban árusítják a takarmányt, 5 ő mint kisfo­gyasztó, miért nem juthat hoz­zá kisebb tételben a korpához, a malactáphoz és az árpához? Gondolom, hogy velem együtt sokan sajnálkoztak a szegény kisfogyasztón. Mert bár az új­ság utánajárt, és közli is vele, hogy a Kovács-malomban (Sallai utca) hozzájuthat kisebb mennyiségű takarmányhoz, vé­gül is tisztázatlan maradt, hogy ki a keresett takarmány fo­gyasztója. A kérdés mint néprajzku­tatót érdekel elsősorban. Ol­vastam ugyanis a Búvár című népszerű tudományos folyóirat 1938-as számában egy kis cik­ket a földevőkről (TV. évf 962. oldal), melyben a szerző a következőket írja: „A földevés (geofagia) elter­jedt szokás sok néptörzsnél. Szudánból, Guineából, az Ele­fántcsont-partról, Kamerun­ból, Szenegáliából és Nigériá­ból számos jelentés tanúskodik arról, hogy a bennszülöttek nagy része éhínségből szokott rá a földevésre, akárcsak az emberevésre. Ám, amit vala­mikor pusztán szükségből tet­tek, azt ma akárhány törzs ősi hagyományok végrehajtásakép­pen. misztikus gyönyörűségből gyakorolja. M. H. például kü­lön tanulmányt írt a termé­keny, jól megművelt, követ­kezésképpen gazdag és bőséges táplálékot adó vidékek föld­evőiről. Akárhány területen is­meretlen az ínség... A kikér­dezett legöregebb bennszülöttek nem hallottak soha ínséges évekről...’' Lehetséges volna, hogy Csa­bán a malactápfogyasztás misz­tikus gyönyörűségének lenné­nek ilyen távoli múltra nyúló gyökerei? Back. Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom