Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-14 / 86. szám

Endrőd határában is kitavaszodott Néhány nappal ezelőtt kezd­ték el az őszi vetés fejtrágyázá- sát *z endrödi Lenin Tsz-ben. Miután a műtrágyaszóróval el­vonult a traktorosbrigád, fogas helyett hengerre váltott, hogy védje, talajba nyomja a növény­állományt (Fotó: Demény) ■■ Üzemi vízrendezés Vésztőn ©vek óta rendkívül sokat szenved a belvíztől Vésztő és környéke. A nagyobb vízbefoga­dók karbantartására több száz­ezer forintot költött a vízügyi Igazgatóság. Mégis keletkeztek belvízelöntések, melyeket a szakemberek a kisebb csator­nák hiányára vezetnek vissza. Ezt a tényt megtárgyalta a köz­ség négy termelőszövetkezete és elhatározta, hogy üzemi vízren­dezést valósítanak meg a kővet­kező években. A kiviteli terve­ket a körösvidéki társulatok együttműködési szervezete ké­szíti. A kiviteli munkák 1972— 74 között kezdődnek el, illetve valósulnak meg. Az üzemi vízrendezés Vésztő határában 14 ezer holdat érint. Ofár a befőttesiivegSier Fotókiállítás a Békés megyei Jókai Szinhóz előcsarnokában Érdekes és tegyük hozzá, hasz­nos kiállítás nyílt április 3-án Békéscsabán, a Jókai Színház előcsarnokában. A Békés megyei Szolgáltató és Termelőszövetkezet „házi” pályázatának díjnyertes fotóit tekinthették meg a fotó­művészet barátai. Jó néhány kép alkalmatlan az értékelésre, il­letve csak a fényképész mester­ség szakmai szempontjai szerint bírálhatók, akad azonban né­hány alkotás, amely rangosabb fórumokon is megállná a helyét. Rövid, inkább ismertető jellegű értékelésünk ezeknek a képek­nek szól. * * * Szeverényi Tamás az első he­lyezettje a vállalati pályázat­nak, s ezzel egyet is értünk, hi­szen kiállított képei közül csak­Gond és öröm y kúton Valastyán János tsz-elnök és Tóth István főagronómus ko- j ra délelőtt néhány órát töltött a gépműhelyben. A téli gépjavítás időszakában is szinte naponta j megfordultak itt. Most mégis I mintha a korábbinál több len- i ne a látogatásuk. Sznyida Pál műhelyvezető he- 1 tekkel ezelőtt panaszolta, hogy | kevés a szerelő — mondta a tsz- elnök. — Aztán kinéztél-e vala­kit? — kérdeztem tőle. — Ki. Kiss Pál meg Polanyi János traktorosokat kellene elő­léptetni. Megvan a gépezereló- taxiifolyamuk, lássuk, milyen emberek lesznek a gépműhely­ben. Ezt a javaslatot alaposan meg­vizsgálta a tsz vezetősége. Az­után kialakult a nézőpont: he­lyeselték az előterjesztést. Meg­szavazták mindkettőjüknek a 9 forintos órabért Éppen a napok, ban történt meg a munkakör­csere. De ez sem volt egyszerű. A gépműhelyben dolgozni, gon­dosan javítaná a traktorokat, munkagépeket, rendben tartani a központi major épületeinek gé_ peit, rangot jelent az örmény­kúti Petőfi Tsz-ben. Tulajdon­képpen ez adta a gondolatot ah­hoz, hogy a tsz két vezetője a fiatalok munkába Állításának vagyok a muzsikkal szemben. Nem, tudom, hogy a szép dol­gok összeróná ításámak beteges vágya az értelmiség bizonyos csoportját is gyötri, például azokat az emigránsokat, akik szemlátomást azt gondolják, hogy ha ők nincsenek Oroszor­szágban, akkor már ott nincs semmi jó. A kivételesen szép dolgok le­rombolásának gonosz vágya ugyanabból a forrásból fakad, mint az az undorító törekvés, hogy a rendkívüli embert, min­denáron be akarják mocskolni. Minden rendkívüli dolog zavar­ja az embereket abban, hogy úgy éljenek, ahogyan ők akarnak. Az emberek egyál­talán nem társadalmi szokásaik gyökeres megváltozását, hanem csak azok kibővítését kívánják, ha ugyan kívánják. A többség tulajdonképpeni sóhaja és jaj­szava ez: „Ne zavarjatok bennünket ab­ban, hogy megszokott; módon éljünk." Lenin úgy megzavarta az em­bereket megszokott életükben, mint ahogyan előtte senki sem tudta megtenni. A világ burzsoáziájának elle­ne irányuló gyűlölete leplezet­lenül és visszataszítóan nyilván­való; kék pestisfoltjai minde­nütt élénken virítanak. Ez az önmagában is visszataszító gyű­lölet értésünkre adja, hogy a világ burzsoáziájának szemé­ben milyen hatalmas és félel­metes Lenin a világ proletárjai­nak lelkesítője és vezére. Ma már testi valóságában nem léte­zik, de hangja egyre harsányab­ban, diadalmasabban cseng a világ dolgozóinak fülében, s már nincs a földnek olyan zuga, ahol ez a hang ne ébresztette volna fel a mumkásnépben a forradalomnak, az új életnek, az egyenlő emberekből álló vi­lág építésének vágyát. Lenin ta­nítványai, erejének örökösei egyre biztosabban, szilárdabban, eredményesebben végzik ma­gasztos munkájukat. Bámulatba ejtett a belőle áradó élniakarás, s az élet för- telmének tevékeny gyűlölete: gyönyörködtem abban a fiata­los merészségben, amely min­denbe átáradt, amihez csak nyúlt. Lenyűgözött emberfeletti munkakészsége. Mozdulatai könnyedek, ügyesek voltak, s kevés, de heves taglejtése teljes összhangban állt beszédével, melyet ugyancsak kevés szó és sok gondolat jellemzett Mongol típusú arcában is az élet hazug­sága és keserűsége ellen fárad­hatatlanul küzdő ember éles szeme villogott, tüzelt, hunyor­gott, kacsintott, gúnyosan mo­solygott, haragtól lángolt. Sze­mének csillogása még tüzesebbé és érthetőbbé tette beszédét Az ember olykor úgy érezte, | hogy szemében szellemének fé- kezhetetlen energiája szikrázik, és szavai ezzel az energiával te- • lítve ragyognak. Beszéde nyo- • mán az ember szinte fizikailag ! érezte a megcáfolhatatlan igaz- • Ságot. / (Folytatjuk) S napján műhelybe menjen és az újdonsült két szerelővel megbe­szélje, mit is vár tőlük a szö­vetkezet a 9 forintos órabér el­lenében. Csakhamar szót értet­tek, mert nem valami különle­ges teljesítményt, hanem pon­tos, lelkiismeretes munkát, a közösséget szolgáló szorgalmat áldozatkészséget, fáradhatatlan­ságot kértek a szövetkezet ja­vára, amit a gépműhely többi dolgozója már évek óta tesz. Alighogy befejezték a be­szélgetést a központi épület előtt hozzájuk csatlakozott Pet- neházi János főállattenyésztő. A hizómarha-istállóból jött s pa­naszolta, hogy a mai posta sem hozott levelet az állatforgalmi­tól. — Tavaly ősz óta harminc át. adásra kész hízó marhát tartunk. Ezek lassan már a „fejünket” is megeszik. A hat—hét mázsás jószágok naponta 6—7 kiló ab­rakot fogyasztanak gyarapodás nélkül. Jó lenne őket már át­adni. . ', — Terven felül állítottuk hí­zóba — mondta a főagronómus —, mivel állatorvosi igazolása­ink vannak az állatok meddősé­gére. — Szeretnénk a magunk be­látása szerint rendezni a gaz­dálkodással kapcsolatos gondja­inkat — fejtegette a tsz elnöke. — Lényegében a szarvasmarha- fenyésztés fellendítésére hozott kormányhatározatokat szeret­nénk megvalósítani. Ezért még tavaly ősszel, amikor ezt a har­minc selejt tehenet hízóba állítat tűk, tenyésztésbe vettünk ugyan­ennyi üszőt Sőt azóta újabbak­kal növeltük a tenyészállo mányt. Egy-egy karikán már két felnőtt marhát is tartunk. Zsúfoltak az istállóink. — Egy­más szemébe néznek, keresik a megoldás gondolatait. Személye­sen kellene érdeklődnünk — in­dítványozza Valastyán elvtárs, aki éppen húszadik éve elnökös- ködik az örménykúti Petőfi Tsz. ben. A két szakember gépkocsi­ba ül és irány Békéscsaba, I tsz központjában mara­dunk és a tavaszi mezőgazda- sági munkák kerülnék szóba. Elsősorban a gondók. Kevés a traktor, ami van, az is öreg. Űj gépek kellenének, de a tsz-nek erre a célra nincsen pénze. Ér­dekes az elnök fejtegetése. — A 2193 holdról tavaly már 8,7 millió forint bruttó bevéte­lünk volt, amelyből kétmillió 150 ezer forintot félretettünk felhalmozási alapra. A szakosí­tott sertéstelep építésére 1 mil­liót költünk ebben az esztendő­ben. Ezt vállaltuk ahhoz, hogy a szükséges állami támogatást megkapjuk. A központi major úthálózata is siralmas. Néhány héttel ezelőtt két MTZ egymás, ba akasztva húzott egyetlen ta­karmánnyal megrakott pótko­csii Ilyen igénybevétel mellett nem csoda, ha romlanak a gé­pek. — Ezért is terveztük a belső majori utak megépítését. Erre 1 millió 250 ezer forint kellene — szolt közbe Belopotoczki Já­nos főkönyvelő, majd így foly­tatta: — Ráadásul az utóbbi hó­napokban lecsökkent a major kútjának vízhozama. Kompresz- szoroztattuk, de több vizet nem kaptunk. Üj kutat kellene fú- ratni. Erre minimálisan 400 ezer forintra lenne szükség. — Ha összeadjuk a részössze­geket — veszi át a szót a tsz- elnöke —, akkor 2 millió 650 ezer forintot kapunk, vagyis a felhalmozási alap — ideszámítva a szociális, kulturális alapot is —, máris félmillió forinttal bi­zonyul kevesebbnek, de hol van a gépvásárlás? A megkésett tavasz most nagy feladat elé állítja az örménykú. 1 lakat. Ahhoz, hogy a kora ta­vasziakat késő tavasszal elvet­hessék, legalább négy új MTZ- traktorra és egy román gyárt­mányú kukoricavető gépre len­ne szükségük? De miből?Afelhal- mozási alapot magukra tábláz­ták, gépre nincs egy fillérjük sem. — Ha a bank adna középle­járatú hitelt gépvásárlásra, ak­kor ezt igénybe vennénk. Talán így áthidalhatnánk, megoldhat­nánk gondjainkat — bizakodik a főkönyvelő. 0« nemcsak gondot az éle* örménykút határá­ban, hanem örömet is. A tsz-el­nök elmondta, hogy a tavalyinál három—négy héttel korábban kapták meg a vetőmagot! Az őszi vetések fejtrágyázásához, a ta­vasziak műtrágyázásához a két évvel ezelőtti állapotokhoz ké­pest pontosan szállított az AG- ROKER, ami szintén figyelem­re méltó. És a jövő? Mert azér az is formálódik örménykúton. A Petőfi Tsz tíz mezőgazdasági tanulót szerződtet ebben az esz­tendőben. Akad közöttük ba­romfitenyésztő, villanyszerelő, szarvasmarha-tenyésztő, kovács, bognár és mezőgazdasági gép­szerelő, akik munkába állítását bizonyára ugyanolyan gondosság kíséri, mint most tapasztaltuk Ki« Pál és Polcnyi János eseté­ben. Valószínű, amikor ezek a gyerekek szakmunkásvizsgát tesznek, megszűnnek azok a gondok, melyekről az előrelé­pés érdekében ma még szenve­délyesen beszélnek az örmény- kútiak. Dupsi Károly nem valamennyi jó szemű és fantáziájú alkotóról tanúskodik. Kiemeljük az őszi hangulat cí­mű fotóját, amely a klasszikus téma eredeti látásmódú feldolgo­zását dicséri, a „Fénnyel rajzol­va” pedig közelít a fotográfiá­hoz, ha nem is technikájával, hanem az ügyes világítás kon- túrrajzoló, grafikus hatásával. A „Baleset a pályán” és a „Szur­kolók” egy téma, a labdarúgó- mérkőzés riporteri erényeket csillogtató kétféle variációja. Tetszett Móricz Ibolya szellemes montázsa (az orosházi üveggyár látképe az üzem termékében, egy befőttesüvegben), a dinami­kus hatású „Hóesés” és a szé­pen komponált „Téli építkezés.” Kraszkó Endre elsősorban portrékká] jelentkezett, ezek kö­zül kiemelkedően jónak tartjuk érzelemgazdag, nagyon kifeje­ző színószportréját a „Tanulmány I”-et Hangulat című képe na­turális elemeket — sárrá gyúrt havas latyakot, nyers, sötétszür­ke házfalakat — használ fel, s találóan, a hangulatokat ponto­san visszaadva érzékelteti egy város ébredését. Ügy véljük, Szeverényi Zsu­zsanna gyermekportréi, a gyer­mekvilágból ellesett életképed sikerültek legjobban, gondolva elsősorban az Eltörött a mécses és a Pihenés című képekre. Té­maválasztásában rendhagyó Al­bert« Antal néhány képe, amely a földosztás korszakából idéz izgalmas pillanatokat (Miénk a föld, Röpgyűlés, Földosztó bi­zottság), de érdekes az uj-régi kontrasztjára építő „Múlt és je­len" is. Márton László líraian szép portrésorozata a „Muzsiká­ló gyerekek”. Különösen találó­nak s kifejezőnek a II-es és III- as számmal ellátott alkotásokat tartjuk. » • * A minőségi egyenetlenség el­lenére úgy véljük, a kezdemé­nyezés helyénvaló (a vendég­könyv is tanúskodik róla), s ha a szolgáltató szövetkezet első kiállítását követő — reméljük minél nagyobb számú — házi tárlatok hasonló értékeket vo­nultatnak fel, azzal mindannyian sokat nyerünk. B. M. Békéscsabai illőről' Nagy megtisztel tetés érte a békéscsabai úttöröház és az 1. sz, általános iskola kamarakó­rusát, valamint a gyomai kultúr- ház gyermek tánccsoportját. Egyhetes meghívást kaptak Osztravába, a Lenin-centenáriu- mi ünnepségek nemzetközi mű­vészeti bemutatójára, ők képvi­selik Békés megyét a nagysza­bású ünnepségsorozaton az észak-csehszlovákiai városban, melyről az Intervízió is közve­títést ad. A vendéglátók mellett szovjet, NDK-beli és lengyel pajtások is részt vesznek a be­mutatókon. A csabaiak széles síkálájú re­pertoárral, három hónapja ké­szülnek. Műsorukban egyaránt szerepelnek preklasszikus és mo­dern dalok. Békés megyei gyerekek Bozó Dezső, a megyei úttörőelnökség szaktárgyi felelőse, Szabó Er­zsébet tanárnő. Nagy Albert és Hellinger Mariann vezetésével kelnek útra. Indulás: 14-én este. Szövetkezetünk országos szinten, mint erre kijelölt szövetkezet a bolgár és magyar gyártmányú DEMAG rendszerű villamos futómacskák (emelőgépek) rendszeres karbantartását, javítását, valamint felújítását végzi. Amennyiben a fenti munkálatokra igény merül fel, úgy megrendeléseik­kel szíveskedjenek szövetkezetünket megkeresni. Óbudai Gépipari Szövetkezet, HL, Bogdáni út 3. Ügyintéző: Héber János. Telefon: 688—652.

Next

/
Oldalképek
Tartalom