Békés Megyei Népújság, 1970. április (25. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-12 / 85. szám
disk lelkesen köszöntötték hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját, hiszem, hogy meggyőződésből tették és amikor egy-egy könnycsepp végiggördült az arcokon, azoknak szólt, akik a harcokban hulltak el és lem elletik a győzelem kényézel próbálták megakadályozná. A csendőrök parancsot kaptak a tömeg szétoszlatására és fegyverüket is használták. A csendőrmerényletnek nyolc halálos és több súlyos sebesült áldozata lett. (Ma emléktábla őrzi nevüket) A gyilkosok felett 1954-ben Egy a tizenegy közül; Ahonnan a csendőrtűz eldördült. Endréd nagyközség Április 6-án, amikor ott járjunk, a határban már dübörögtek a traktorok, maguk után vontatva a vetőgépeket. Vetettek, hogy ebben az évben se legyen szűk esztendő. A községrét. Ez a szorgalmas nép tudta, hogy mit ünnepel: a szegénység, a nyomor, a megaláztatás megszűnését. Igen. A szegénység már létezésétől kezdve 1731. április 24- én kezdődött, amikor a település faluvá nőtte ki magát Lakói azonban olyan szegények voL tak, hogy a kápolnájukhoz a gyulaiaktól kértek kölcsön harangot. Endrőd népe az elnyomatás alatt is dolgos volt és lelkesedett a szabadságért. Kivette részét a Kossuth-vezette szabadságharcból is. Kétszázkilencvennyolc férfi volt Kossuth katonája. A szabadságharc elbukása után föld nélkül maradtak 1945-ig A földnélküliekre, az agrárproletárokra pedig a múltban mindinkább cselédsors és a kubikosmunka várt. Az endrődi kubikosok jó munkájukkal is kitűntek az ármentesítő és folyószabályozási munkálatoknál. Sokfelé hívták őket és ha nem hívták, mentek maguktól gyalog Pestre és máshová szerencsét próbálni. Szorgalmuk nem ismert lehetetlent; a feltöretlen réteket is termővé tették. Emléktáblák a mártíroknak. ben még lengedeztek a piros és a nemzetiszínű zászlók, hirdetve: legnagyobb nemzeti ünnepünkről. április 4-ről emlékeztek meg az endrődiek is. Ám elsősorban nem külsőségekben ünnepeltek, hanem bensőséges ünnepségek keletében találkoztak az endrődiek, ahogy Czik- kely Miklós, a nagyközség tanácsának elnöke elmondta: „A nagy ünnepen a kultúrház zsúfolásig megtelt és az endrőA földért, a megélhetésért vívott harcban megedződtek. így a képviselőválasztásokon rendszerint a kormány ellenzékét támogatták. (1911-ben a község országgyűlési képviselője rálőitt gróf Tisza István miniszterelnökre.) Az ellenzéki harc folytatódott tovább. 1935-ben szintén az ellenzéki képviselőjelöltet támogatták, amiből tragédia lett. Ismeretes, de néhány sorban mi is felidézzük ennek emlékét. A lakosság az ellenzéki képviselő beszédének meghallgatására gyűlt össze a piactéren (ma Hősök tere). A hatóságok a gyűlés megtartását mindenféle eszközmondott ítéletet a népbíróság. A sortűz emlékezése apáról fiúra szállt és soha sem felejtik el azt. A kizsákmányolok iránti gyűlölet soha sem halt ki szívünkből. Az élni akarás viszont örökké él bennük. Néhány eseményt idézünk áz 1944. október 6., a felszabadulást követő időkből. Hogy munkás- és paraszthatalmat akartak mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1944. október 10-én megalakították a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetét. És hogy egyből felrúgták a gyűlölt űri birtok szentségét, íme a példa: Közvetlenül a fel- szabadulás után Uhrin Imre, Szakállas Mátyás, Cserép György és harminc társuk a község déli részén elkezdték az idegen földek megművelését. A község északi részén, Nagylapokerékpár s több mint 30 millió forint takarékbetétben. Tehát az úgynevezett „harang-köl- csönkérő” szegénységnek nyoma sincs már Endrődön. Terveik? Vannak. Többek között iskoláik szétszórtan épültek, így a Ligeti utcai iskolát négy tanteremmel kívánják bővíteni. Korszerű vendéglőkre, valamint tisztasági fürdőre is szükség van. Akadnak gondjaik bőven. A négy településre bonv 16 községnek a csatornahálózata rossz. Több mint egymillió forint kellene. Saját erőből ezt megoldani nem tudják, csakúgy, mint az Üjtelep villamosítását, járdásítását és a belterületi utak rendbehozását. Így ez Endrődön is S. O. S.-t jelent. Valami azonban mégis megoldódik, amit szándékosan hagytam utoljára. Ez a község földAz emeletes község első son Gyuricza Vince, Vaszkó Mihály, Czikkely Miklós és jó néhány nincstelen folytatta a föld- foglalást. Pedig a törvényes földosztás csak 1945. március 17-én kezdődött. Szorgalmukra jellemző, hogy Csiga István és társa 12 hold földet úgy szántott fél, hogy egy kettős ekét hat tehén húzott. 1945 tavaszán több újgazda hasonlóképpen kezdte meg földjének megművelését Ma már mosolyra derülnénk, ha a község 15 ezer holdas szántóján tehenek vonszolnák az ekét. Feldübörögtek már a gépek és jobb ez így. Erről beszélgettünk Czikkely Miklós tanácselnökkel. Ö 1953 óta viseli ezt a tisztséget. Jól ismeri a községet, annak lakóit, munkakészségót, hangulatát. O is azzal kezdte, hogy a nagyközségi rang jobban ambicionálja a tanácstagokat is választóik ügyes-bajos dolgaik intézésére. Meg könnyebb és gyorsabb is azok elintézése most már itt, helyben. Arról példázgatott, hogy a tanácstagok javaslatára valósult meg Nagylaposon sok társadalmi munkával a belvízlevezető csatorna építése három és fél millió forint költséggel. A megszüntetett tejárusítást az ÁFÉSZ napokon belül megoldotta. Egyszóval mindenki akar tenni valamit a nagyközség érdekében. És hogy mijük van? Néhány adat csupán a sok-sok létesítményből. Kétezerhétszáz-hu- szonhét háza van a 8200 lelket számláló nagyközségnek. Évente 30—40 új lakás épül. Nagyon büszkék arra, hogy elkezdték az „emeletes nagyközség” alapjainak lerakását. A községben most már van három egyemeletes, négylakásos társasház és épül a többi is, a KISZ-fiatalok is építkeznek. Üzemük a már híressé vált cipész valamint a szabó ktsz. Van szőnyegszövő üzemük és nagyon jól ellátott kereskedelmi hálózatuk, ötvenöt közkút, ami bizony kevés — mondja a tanácselnök —, 73 helyi maszek gépkocsi és 262 motorfecskéi”. rajzi fekvése. Endréd Gyomaitól nyugatra esik. De mondhatnánk az is, hogy esett. Ugyanis e két nagyközség úgy egybenőtt, hogy az újonnan épült cipész ktsz üzemének egyik része már Gyoma területe. Tehát határokról csak térképen beszélhetünk. Csak a két tanácsháza van messze — 5 kilométerre — egymástól. Ám a benne dolgozók viszont nagyon Készül a hires endrődi cipő. Czikkely Miklós, a nagyközség tanácselnöke. közel élnék egymáshoz. Czikkely Miklós elnök ezt így fejezte ki: — Az utóbbi időben nagyon jó a kapcsolat. A további fejlődést jelent mind a 2 nagyközségnek, hogy közös rendezési tervet készítettünk. Az összeépülés már megvan. Most 38 millió forintból közös vízmüvet létesítünk. Mint említettem bővül a cipész ktsz is, a két nagyközség közös tüzelő- és gázcseretelepet kap. És sorolhatnám tovább mindazt, ami hasznos a két község lakosságának. De jó lenne — tette hozzá elgondolkozva — már az egységes közigazgatás megvalósítása is. Érdekes egyezés, mert Gyomén is ugyanezt mondták. Ügy véljük, ezzel mind közelebb kerülnek a város „előteréhez”. Rocskár János Fotó; Uemény Gyula
