Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

Szövetkezeti alapítókat köszöntöttek Endrődön Földmű vessző vetkezeti alapítókat köszöntöttek a napokban Endrődön. Az ünnepséget követően az alapítók és a vendégek megtekintették azt a kiállítást, amely a földművesszövetkezet fejlődésének 25 évét mutatta be. Képünkön Hunya István, a MEDOSZ Központi Bizottságának elnöke az endrődiek körében. Fotó: Balkus Imre Hatmilliós TRIBO A* utóbbi években országo­san, sót mondhatnánk azt is, európai szinten Is híressé vált az orosházi Új Élet Tsz verseny­istállója. A budapesti galoppá- lyán összesen 18, Orosházán ne­velt versenyló fut. Ezek közül tízet az Új Élet Tsz futtat, nyolcat pedig azok a gazdasá­gok, amelyek az Új Élet Tsz-töl vásárolták meg valamelyik ár­verésen. A szövetkezetben levő kanca­ménes eddig is kiváló utódokat nevelt, a jövőbeni hírnevet to­vább fokozza a Tribo nevű an­gol telivér mén, mely egy hol­land tulajdonosé és bérben tar­tózkodik Orosházán. A Tribo-1 a tulajdonos hat­millió forint értékre biztosította és k étesztendős tartózkodásra bocsátotta az Új Élet Tsz ren­delkezésére. Itt 22 kancát osz­tottak be hozzá. Elméletileg te­hát a mén minden egyes ugrá­sa a következő két esztendő alatt 150 ezer forintot ér! Mel­lesleg jegyezzük meg, hogy a Tribo apjának egy-egy eredmé­nyes ugrása 1 millió 200 ezer forintot ért. A Tribo utódjai iránit a mén holland tulajdonosa elővásárlási jogot jelentett be a tSE-nél — mondotta Varga Mihály tsz-el- nök. Eredményesen zárta az elmúlt évet a Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet A Békési Kosárfonó Háziipari Szövetkezet mérlegzáró közgyű­lését március 6-án tartották meg. Nagy György elnök el­mondta, hogy 1969-ben igen sok fonott kosarat rendeltek a szö­vetkezettói. Csökkent azonban az üvegfonás és a seprűgyártás, míg játékból a létszámhoz ké­pest elegendő készül. A munká- , hoz szükséges anyag nagyrészt rendelkezésre állt. j C ■ a ■ felszabadított buchenwaldi tá- • borban. *** A mauthauseni koncentrációs ■ táborban is illegális bizottság 5 működött. Nagyszabású felkelést | készítettek elő a foglyok felsza- ■ badítására. Az SS elleni támadás jj parancsát az ott fogva tartott : Valentyin Zaharov szovjet tá- ■ bornok és Franz Dahlem német • kommunista adta ki. A felke- • lés május első napjaiban síké- : rült A felszabadítók 48 órával ; később érkeztek meg. A bergen-belseni táborba épp : akkor érkeztek meg az angol • csajjatok, amikor az emberi mi- ; voltukból kivetkőzött SS-ek hűl- : Iákat és élőket égettek el nagy • halomban. Ebben a táborban a • felszabadítók több hullát, mint ! élőt találtak. A táborparancsno- « kot Kramemek hívták. Januárig ] ő vezette az auswitz-birkenaui j tábort. Bergen-Belsenben utol- * érte őt a sors. Az angolok kivé- j gezték. 5 Nem minden fasiszta hiéna : kapta meg azonban méltó bűn- • tetését. Sokan vannak szabad- : lábon még ma is Nyugat-Né- __ metországban. 5 A német monopóliumok és a ; Hitler-fasiszták bűnei megtorol- j hatatlanok! 1945 áprilisa. Néhány nap és 193 szovjet hadosztály intéz tá­madást Berlin ellen. A nyugati szövetséges csapatok gyors ütemben törnek előre a közép­német térségben. Már mindenki előtt nyilvánvaló: a Hitler-klikk sorsa megpecsételődött. Utolsó reménységként, váratlan „csodá­ban” bízik. (Folytatjuk) A szövetkezet 18 éves feni*- j állása óta tavaly érte el a leg-, nagyobb nyereséget, ami 1 mil­lió forintot tett ki. A növeke­dés részben abból a kezdemé- nyezésből származott, amit az állam a csökkent munkaképes- j ségűek foglalkoztatása után biz-1 tosít Nőtt az egy főre jutó át­lagbér is. Az idei termelési előirányzat értékben 14 millió forint, ami több mint 2 millióval haladja meg a tavalyit. Főként a bútor­Nyolc-tíz évvel ezelőtt évente 1 4—5 ezer hízósertést vásárolt fel az állatforgalmi vállalat a kunágotai háztáji gazdaságok­ból. Ez a szám az utóbbi né­hány esztendőben csökkent.' Nem véletlenül, mivél a háztáji koca tar tok száma is apadt. Két- három évvel ezelőtt mindössze 60—70 anyakocát tartottak a községben. A Bercsényi Tsz két évvel ezelőtt nagy anyagi áldozattal erőfeszítést tett a sertéstartás növelésére. A közelmúltban — amint azt Szilágyi István, a Bercsényi Tsz háztáji bizottsá­gának elnöke közölte — 339 termelést igyekszik a szövetkezet fokozni, ami iránt külföldön is igen nagy az érdeklődés. Ezért a központi telepen még 1 műhelyt létesített. Nőtt a seprű és a fo­nott üveg iránti kereslet is. A kosárigény olyan nagy. hogy a szövetkezet annak csak az egy harmadát tudja kielégíte­ni. Ezért újabb részleget szer­vez Bucsán és Kaszaperen, a köröstarcsai részleg számára pe­dig egy épületet vásárolt. Az alapanyag-termelést is növeli. kocát termékenyítettek meg a háztáji gazdaságokban. Ugyan­akkor a Bercsényi Tsz-ből 60 vemhes —- akciós — kocát he­lyeztek ki a háztájiba. A sertéstartás iránti érdeklő­dés jól lemérhető, a termény- felvásárló és feldolgozó válla­lat tápkészítményein. Baromfi- és sertéstáp iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy az 1969. évi első negyedévi forga­lom 1970 azonos időszakában megtízszereződött. A háztáji bi­zottság felmérése alapján mint­egy 170—180 vagon takarmány­nyal rendelkeznek a háztájiban, melynek hasznosítására főként sertéshízlalással vállalkoznak. Asztalos-, lakatos-, kárpltosiparba FÉRFI ÉS NŐI és SZ FEL A GYULAI FA- ÉS FÉMBÚTOR SZÖVETKEZET, JELENTKEZNI LEHET: Gyula, Zrínyi tér 1—2. sz. alatt. szakmunkásokat Tízszeresére növekedett a takarmányforgalom Kunágotán Profilváltás, kitűnő eredménnyel Termelésszerkezetének igen jelentős változtatására vállal­kozott a Békés megyei Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat. Az egykori szántó, vető, arató és csépelő gépállomásokból elő­ször kialakította a mezőgazda- sági gépjavítás korszerű megyei bázisait. Miután a gépesítés szervezése és a gépjavítással járó munka a tsz-ek üzemi fel­adatai közé került, Ismét meg kellett volna változtatnia ter­melésének szerkezetét. Olyan eszközök gyártására, gépek konstruálására rendezkedett be, amelyeknek vajmi kevés közük van a mezőgazdasági gépek ja­vításához, mint amire a nevük még ma is emlékeztet A két profilváltozási folya­mat lényegében négy esztendő alatt ment végbe. Tulajdonkép­pen ez az idő volt az útkeresés korszaka; hogyan tovább, hi­szen háromezer embert a gép­javítási szolgáltatás megszün­tetésével nem tehettek az ut­cára. Azokat a taraktorosokat, akiket a tsz-ek nem vettek át további foglalkoztatásra, a ve­zetőség emberi kötelességének tartotta, hogy valamilyen szak­mára —■ lakatos, hegesztő, for­gácsoló, szerszámgépkezelő és így tovább — megtanítson, munká­val, jó megélhetéssel lásson el, ezzel biztosítsa a családok ki­egyensúlyozott anyagi életét Te­hát nem mondható kicsinynek az a feladat, amely a megyei vállalat vezetősége és a megyé­ben működő kilenc üzem előtt állt A profllváltozás eredményei ismertek. Tavaly 4,9 százalék­ká! növelték a termelést 1968. évi eredményükhöz képest. An­nak idején, amikor az i969-es év termelési szerkezetének vál­toztatását tervezték, azt mon­dották: nagyon jé lesz, ha a száz forint eszközre jutó anyag­mentes árbevételt az 1968. évi szinten megtartják. A fizikai dolgozók műszaki felkészültsé­gétől akkor nem vártak ennél többet. Ugyanakkor a vállalat műszaki vezetését erősítették. Mérnökök, technikusok, gép­konstruktőrök, rajzolók álltak munkába. Legtöbbjük valame­lyik saját vidéki üzemből vál­lalta a békéscsabai munkahe­lyei A műszaki felkészültség nö­velése meghozta a kívánt ered­ményt. Különböző gépeket szer­kesztettek. laboratóriumot, kí­sérleti műhelyt hoztak létre. Ha a műszaki gárda megterve­zett valamilyen gépet, ügyes kezek hozták erre a világra. Azután bemutatták gyártmá­nyukat, tárgyaltak a kereske­delemmel és elkezdődött az új konstrukciók gyártása. A vállalat üzemeiben nem­egyszer bizonyos fokú feszült­séget okozott a műszaki vezetés erősítésére tett Intézkedés. A dolgozók csak a létszám növe­lései; kísérték figyelemmel, nem kutatták különösebben ennek belső tartalmi értékét. A válla­lat vezetősége sem beszélt ar­ról, hogy mi is készül a ter­vezőasztalon vagy a laboratóri­umban’. Csupán bizalmat és bi­zakodást kért háromezer em­bertől. A gyártást előkészítő tervezést nem Is lett volna he­lyes világgá kürtőin! Ez a fo­lyamat Itt a kezdés időszaká­ban hosszabb időt vett igénybe, mint egy jól működő gyárban, ahol a műszaki törzsgárda mér több éve összeforrott Meg az­után attól is tartottak, hogy a gyártmányfejlesztésre tett mű­száki Intézkedéseiket valame­lyik nagyobb gépgyár rosszin­dulattal kezeli. Ezért az óva­tosságnak adtak helye*. A kezdeti nehézségeken ma már túljutott a gépjavító vál­lalat Igen kedvezően sikerült az 1970. évi gyártáselőkószítós. így a hazai és a nemzetközi gép­gyártásban máris megjelentek; Néhány géppel a közelmúltban jöttek haza Moszkvából, ahol a magyar mezőgazdasági gép­gyárak termékbemutatóján vet­ték részt Most már a Buda­pesti Nemzetközi Vásárra ké­szülnek. Hat géppel prezentál­ják útválasztásukat Ha figyelembe vesszük a vál­lalat vezetésének korábbi koo­perációs munkáját a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárral, a Szellőző Művekkel, az IKARUS Autóbuszgyárral, továbbá a csehszlovák AGROSTROJ JI- CIN Vállalattal, valamint a nyugatnémet francia érdekelt­ségű GUTBROD céggel, akkor elmondhatjuk, hogy a BéJjés megyei Mezőgazdasági Gépjaví­tó Vállalat 3000 dolgozója előtt tartós munkaalkalom, jó kere­seti lehetőség áll, rövid és hass. szú távon egyaránt Mnndhat- juk ezt azért is, mert kitűnőre sikerült a profilváltás. Dupsl Károly Állattenyésztők és higiénikusak Orosházán Nagy érdeklődés kísérte már-; cius 6-án az állattenyésztők és higiénikusok tanácskozását Oros­házán. A Békés megyei Állat­egészségügyi Állomás kezdemé­nyezésére az Állami Gazdaságok Békés-Csongrád megyei Területi Főosztálya, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Magyar Agrártu­dományi Egyesület és az Állat­egészségügyi Szakszervezeti Bi­zottság közreműködésével a Megelőző fertőtlenítés és a nagyüzemi állattartás kapcsola­tai címmel igen értékes előadást tartott, dr. Nagy Attila, az Állatorvostudományi Egyetem adjunktusa. Az utóbbi években előtérbe került a fertőző állatbetegségek elleni védekezés, tekintetei ar­ra, hogy ezek közül több igen jelentősen károsította az állat­állományt. illetve a termelést. Ennek megelőzésére rendkívüli fontosságú a fertőtlenítés. A ta­nácskozáson tulajdonképpen ar­ról volt szó, hogy a nagyüzemek — az állami gazdaságok és a tsz-ek — miként menthetik meg állatállományukat a baktériu­mok, a vírusok, az elemi testek és a gombák okozta fertőzések­től. A népszerű nyelven elhang­zott tudományos előadást dr. Magyar Károly, a FILAXIA osztályvezetője és dr. Debre- czeni István, a Békés-Csongrád megyei állami gazdaságok veze­tő főorvosa korreferátummal egészítette ki. A vitában több állattenyésztő és állatorvos fej­tette ki véleményét arról, ho­gyan előzték meg az előbb em­lített baktériumok, vírusok, elemi testek és gombák esetle­ges károsítását korszerű fertőt­lenítő eszközökké!

Next

/
Oldalképek
Tartalom