Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-11 / 59. szám

ÚJ OLVASÓTEREM A PARLAMENTBEN A Parlament épületében mű­ködő Országgyűlési Könyvtár — 1952. óta nyilvános közgyűjte­mény — új olvasóteremmel bő­vült, melyet a napokban adtak át rendeltetésének. Egyidejűleg kiállítást rendeztek a felszaba­dulással kapcsolatos könyv­anyagból: hatszáznál több kö­tetet mutatnak be a 25 évvel ez­előtti időről, s mintegy 160 féle újság, sajtótermék is a közönség rendelkezésére áll. Sikeres könyvhónap Békésen A februári Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmából rende­zett országos méretű könyvvá­sár érdekes eredményeket ho­zott az fmsz 40-es számú békési boltjában is. A statisztika sze­rint a magánvásárlókon kívül a békési Október 6, a körös tárcsái Petőfi, a meaőberényi Béke, a bélmegyerj Aranykalász és a muronyi Lenin Termelőszövet­kezet szerzett be nagyobb meny- nyiaégű szakirodalmat. A bé­kési fmsz-könyvesbolt februári mezőgazdasági könyvforgalma meghaladta az 50 ezer forintot. Á TIT­programból A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat békéscsabai Ér­telmiségi Klubjának soron következő programjára hívjuk fel olvasóink figyelmét. A már­ciusi előadások között bizonyá­ra sokakat érdekel az irodalmi­nyelvi szakosztály 13-i, pénteki előadása irodalmunk negyed- százados eredményeiről, fejlődé­séről. Meghívott előadó Tóth Dezső, az MSZMP kulturális osztályának munkatársa. Március 16-án a sikeres so­rozat, „A barokk muzsika és irodalom” második részét rende­zik Sárhelyi Jenő és Daniss Győző közreműködésével. Televfziö BUDAPEST: 9.38 Szembesítés. Fia­tal Írók novellái. 10.40 Parabola. 11.00 Cslllagszóró. 16.58 Nyugdíjasok. 18.0« Hírek. 18.05 Muzsikáló képek. 18.35 Könnyűzenét kedvelők klub­ja. 19.10 Esti mese. 19.20 Klsfllm. 20.00 Tv-hlradó. 20.20 Mit tenne ön, az én helyemben? 21.00 Magyarország— Svédország asztalitenisz Európa Liga közvetítése. 21.40 Halálnak halála. Sánta Ferenc három novellája (ism.). 22.20 Tv-hlradó — 2. kiadás. BUKAREST: 13.30 Vásárvárosok kupája: Dinamó Bacau mérkőzik a Londoni Arsenal-lal. Közvetítés Ba- cauból. 19.10 Archiv-Alm: a nürn­bergi perről. 31.00 Rómeó és Júlia. Szovjet film. 21.20 Irodalmi Szelőm BELGRAD: 15.00 Labdarúgás: Vojvodina—Újpesti Dózsa. Közvetí­tés. 17.15 Magyar nyelvű tv-króni- ka. 17.45 Ding-dong. 17.50 Nagyok és kicsinyek. 18.30 Turizmus. 19.05 Melorltmusok. 19.20 A tenger titkai — tudományos ismeretterjesztő film. 20.35 A mostoha — tv-dráma. 21.38 A belgárdi RTV énekkara előadja J. S. Bach miséjét. 23.50 Adás ta­nároknak. Rádió ■1U11111H11111H« Niw«imniiiMMnm Agyonlövetés helyett Engel tábornoknak egy csésze teát kel­lett meginnia a Führerrel és meghallgatná a hétéves háború­ról szóló monológját. • Az „öreg Frigyes” is — mon­dotta Hitler — egyszer már egészen közel állt a háború el­vesztéséhez, de a cámő halála ezt megtakarította számára, mert Oroszország új urai azon­nal visszavonták csapataikat. „Roosevelt holtteste az én ha­lott cámőm”, mondotta. A tá­bornokot szó nélkül elengedte, acélos „führeri tekintet” és ke­mény kézfogás kíséretében. Majdhogynem még kitüntetést is kapott. Az égő birodalmi kancellária alatti bunkerben az amerikai elnök haláláról szóló hír öröm­mámort idézett elő. A föld alatti patkánylyukak lakói, mértékte­len ostobaságukban, szilaj ál­mokat kezdtek kergetni. „Az örömhírre” természetesen meg kellett locsolni a száraz gégéket. Különösen Burgdorf és Krebs tábornok tűnt ki az ivészatban. Goebbels késő éjszaka tért vissza a frontom tett látogatásá­ról. A Führer magánlakosztályá- ban prominens vendégeket ta­lált: nemrégiben érkezett meg Ribbentropp. Keitel, Jodi és Bermann. Goebbels pátosszal ki­áltott fel: „Mein Führer, elérke­zett a német győzelem órája!” A bikanyakú, alaposain berúgott Bormann bólintott. „Itt van a csoda, amire olyan sokat kellett vámunk.” • A Szovjetunióban a Hitler-elle- nes koalíció súlyos veszteség­ként értékelték Roosevelt halá­lát. A Vörös Hadsereg támadó : hadműveleteit azonban egyélta- : Ián nem befolyásolta a tragikus • esemény: a legfontosabb cél to- ! vábbra is a hitleri fasizmus gyors és teljes szétzúzása ma­radt. A „hősök bunkerének” lakói néhány óra alatt kénytelenek voltak kijózanodni: a 2. és 3. Ukrán Front csapatai, Mali- novsizkij és Toibuchin marsall vezetésével benyomultak Bécs belvárosába. A Bécs elleni támadó hadmű­velet már néhány héttel előbb megkezdődött Magyarországon. Malinovszkíj és Toibuchin csa­patai három erőteljes ellencsa­pást mértek a fasisztákra a Bu­dapesten körülkerített egységek megsemmisítésére és felszabadí­tották a magyar fővárost Nem sokkal később szétver­ték a Balaton mellett a nácik kétségbeesett ellentámadását és megsemmisítették a 6. SS-pán- célos hadsereget. A Vörös Had­sereg csak ezután kezdhetett hozzá Bécs ostromához. 1945. április 13-án az utolsó ágyú Is elhallgatott az osztrák főváros­ban. 47 000 katona és tiszt esett fogságba. Bécs elvesztése rémületbe ej­tette a fasisztákat Keresztül­húzta számításaikat, hogy a Bi­rodalom déli részén „alpesi erő­dítést” hozzanak létre. Hitler „az ellenség előtti gyávaságért” és „hazaárulásért” elítéltetett néhány Becsben kapituláló tisz­tet — természetesen csak távol­létükben, mert a hullaielöltek már fogságban voltak. Rokonsá­gi alapon hozzátartozóikat von­ták felelősségre. (Folytatjuk) KOSSUTH RADIO: Kb. 7.45 Orvo­si tanAosok. 8.30 Csemb&lló- ét zon­goramuzsika. 9.00 Barátom... 9.12 Operett. 10.05 Magyarország felfe­dezése. 10.25 Operarészletek. 11.30 A Szabó család. 12.30 Tánczenei kok­tól. 13.15 Urbán Katalin énekel. 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.00 Bösler Endre: Sehubert-dalokat éne­kel. 14.17 Kürtverseny. 14.30 Nőkről — nőknek. 15.10 Kóruspódium. 15.18 A veszedelem poétája. Rádiójáték. 16.05 Az élő népdal. 16.15 Atlasz. 16.35 Concertino Praga H. 17.05 Kül­politikai figyelő. 17.20 Mai témák, mai dalok. 17.29 Látogatás a tudo­mányos könyvek kiadójánál. 17.45 Beethoven-zongoraverseny n. Kb. 20.05 Kedves lemezeink. Kb. 21.03 Visszhang. Kb. 31.33 Népdalok. 22.19 Beethoven-zongoraverseny. 22.34 A jazz világa. PETŐFI RADIO: 8.06 Stócklgt Caprice és variációk. 8.15 Könnyű­zenei híradó. 8.45 Tallózás a világ­sajtóban. 9.00 Zenekari muzsika. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Kamarazene. 12.40 Házunk tája 13.03 Bartha Alfonz énekel. 13.24 Sztálingrád és Voronyezs 14.00 Pol- beat. 14.10 Falusi percek. 14.15 Szim­fonikus táncok. 14.35 Kedvelt régi melódiák. 15.15 Kettősök Puccini operáiból. 15.33 Jákő Vera nótákat énekel. 15.50 Orvosi tanácsok. 15.55 Magyar fűvószene. 16.13 Bélyeg- gyűjtők ötperce. 16.18 Virtuóz hang- szerszólók. 16.50 Halálugrás. 17.01 Ötórai tea. 18.10 Kis magyar nép­rajz. 18.15 Portré egy orvospartizán ról. 18.35 Magyarország—Svédország asztalitenisz Európa Liga mérkőzés. Közben 19.00 Operarészletek. 19.30 Berki László népi zenekara Ját­szik. 20.30 űj könyvek. 20.33 Köny- nyűzene. 21.22 Muzsikáról fiatalok­nak. 31.45 Hónapról — hónapra. Színház Szeghalmon, március ll-én, szer­dán este 7 órakor: JÁTÉK A KASTÉLYBAN Mozi Báfltófti Bástya: Gyöngyvirágtól lombhullásig. Békéscsabai Brigád: A kalózkapitány újra tengerre száll. Békéscsabai Szabadság: Valcerki- rály. Békéscsabai Terv: Zorba, a görög. Gyulai Erkel: Majd a Le- ontine. Gyulai Petőfi: E>orellik, jön! Orosházi Béke: Az ismeretlen lány. Orosházi Partizán: Serafino. Hivatás és továbbképzés Ä pedagógusok értelmiségi mivolta kétségtelen —, ha az „értelmiség” fogalmának meghatározásában nem feled­kezünk meg arról, hogy értel­miségi az a szellemi dolgozó, aki alkotó munkát végez a ma­ga területén. Természetesen ez csak „zömmel” jelent szellemi munkát, mert a jó pedagógus nem idegenkedhet a fizikai munkától sem, hiszen vannak gyakorlati foglalkozások is, ké­szítünk szemléltetőeszközöket, végzünk társadalmi munkát a termelésben, amikor a tanuló­kat üzemekben vagy termelő- szövetkezetekben megismertet­jük a termelőmunkával; és sok más alkalommal. S így van ez jól, mert a fizikai munka megbecsülésére csak az tudja nevelni a fiatalokat, aki néha maga is megfogja a dolog vé­gét, ha a szükség úgy kívánja. A pedagógus feladata a jövő társadalma (nemcsak a ma) szá­mára helytállni képes emberek nevelése, képzése, ezért neki is állandóan képeznie kell magái „A jó pedagógus holtig tanul!” Nem ez az eredeti formája en­nek a mondásnak, de nyugod­tan követhetjük. A hhoz, hogy az állandóan fokozódó követelmények­nek meg tudjanak felelni ne­velőink, javítani kellene a ne­velőmunka feltételeit. Ezek kö­zül egyik legfontosabb lenne a tanulócsoportok létszámának és a pedagógusok heti óraszámá­nak csökkentése. A korszerű oktatási-nevelési eljárások, módszerek így sokkal nagyobb hatással alkalmazhatók, mert hiába ismeri meg a pedagógus a tanulók személyiségét, ha nincs alkalma egyénileg foglal­kozni egy-egy tanulóval. A pedagógus társadalmi hely­zetét, megbecsülését nagymér­tékben befolyásolja, hogy száz­ezer között vannak gyengék is, kiválóak is, de a megítélés sok­szor inkább az előbbi csoport­ba tartozókkal kapcsolatos, a megítélést nem tipikus esetek emlegetésével, általánosításával torzítják. Megyénk pedagógusai, nak többsége képességei és te­herbírása szerint igyekszik ele­get tenni a fokozódó társadal­mi elvárásnak. Nevelőgárdánk derékhada az utolsó évtizedek nagy történelmi változásai ide­jén becsületes helytállásával fontos szerepet töltött be. Amikor a pedagógusok mun­kájáról beszélünk, azt is figye­lembe kell venni, hogy időn­ként — s még ma is — felhígu­lást okoz a képesítés nélküliek kényszerű alkalmazása. Sokszor emlegetik (például a sajtó), hogy a nevelők egy részének pedagógiai, pszichológiai kép­zettsége nem kielégítő. Ez így is van, de ebben közrejátszott az is, hogy hosszú ideig fölös­legesen sok szellemi erőt kötött le az egymástól elszakított ide­ológiai és pedagógiai szakmai továbbképzés, amely nem rea­lizálódhatott az oktatás-nevelés eredményeiben. Természetesen a továbbképzés ilyen rendszeré­nek tudatformáló hatása is le­tagadhatatlan. s ez nem kevés. Mégis sokat várunk a pedagó­gus továbbképzés most beve­zetett új formájától, amely a komplexitás (együttes szakmai és ideológiai képzés) elvét tart­ja szem előtt. Esztergályos, marós és köszörűs szakmunkásokat azonnali belépéssel felveszünk. 44 órás munkahét. Bér megegyezés szerint. Jelentkezés: a gépjavító állomás munkaügyi előadójánál. OROSHÁZA, Csorvási út 94528 A z V. Nevelésügyi Kong­resszus téziseinek azzal a megállapításával is egyetértünk, hogy a pedagógus pálya elnőie­sedésének oka a pedagógus hi­vatás presztízsének csökkenése. Ez minden fokon negatív hatá­sú, kivétel csak az általános is­kola alsó tagozata. A tézisek megbeszélésein felmerült olyan helyes javaslat is, hogy a pe­dagógusképző intézetek dolgoz­zák ki a pályaalkalmassági vizsgálatok módszereit s a fel­vételnél a tárgyi tudás és a gondolkodóképesség mellett ez is döntően essen latba. A gyer­mekekkel való bánni tudás, a gyermekszeretet, megértés, türe­lem és derűlátás sem hiányoz­hat a nevelőből. Ma már sem városokban, sem községekben — más értelmisé­giekhez viszonyítva — nines monopolhelyzetük a pedagógu­soknak, s ez nem is szükséges; de az sem előremutató jelen­ség, hogy a pedagógusok töme­ge elszigetelődik más értelmi­ségiektől, részben gyengébb anyagi helyzete miatt, részben azért, mert más értelmiségi ré­tegek alig vagy egyáltalán nem segítik elő művelődéspolitikánk megvalósítását, M ielőtt a továbbképzésről szólnánk, idézünk egy jegyzőkönyvből: „Ha a nevelő igazán jól akarja végezni mun­káját, ha óráit a tudatosság jel­lemzi, ha bekapcsolódik az is­kolán kívüli életbe — márpe­dig az követelmény —, ha tart­ja a kapcsolatot a szülőkkel és a társadalommal, akkor egysze­rűen nem talál olyan pillana­tot, amikor feszültségi állapota felengedhetne. Sokszor vasár­nap is gyermekfoglalkoztatás van. Ennek a helyzetnek meg­oldásához szükség van az óra­számok csökkentésére, hogy több ideje legyen a nevelőnek a felkészülésre és a tanulók személyiségének megismerésé­re.” S ami ebből az idézetből kimaradt; a továbbképzéshez is idő kell. A továbbképzés célja a világ- nézeti-pedagógiai-szakmai egy­ség megvalósításával képessé tenni a nevelőket a fejlődést állandóan követő munka vég­zésére. A pedagógusok igénylik az önképzés lehetőségeinek nö­velését, s az önképzés az alap­ja a továbbképzésnek. Ezen fe­lül vannak központi és megyei szervezésű tanfolyamok, szemi­náriumok, TIT-előadások. me­lyek biztosítják szervezett to­vábbképzésünket. A továbbkép­zés jelenlegi formái olyanok, hogy annak anyaga közelebb viszi az oktatást-nevelést a pe­dagógia! gyakorlathoz s a gya­korlati élethez általában. A z elmondottak megvalósí­tásához nyugodt légkör kell, egymás megbecsülése. Nem egészséges tünet, hogy sok olyan tantestület van, amely­ben a nevelők egymással való kapcsolata csak az iskolai munkához kötődik. Az egymás közötti és a szülő-pedagógus kapcsolat erősítésére jól bevált néhány Iskolánkban a szülők— nevelők találkozója, ahoi fehér asztal melletti beszélgetések hozzák össze a nevelőmunka két legfontosabb tényezőjét. Az Ilyen találkozások elősegítik az iskola és a család világnézeti, pedagógiai és nevelési eljárá­sai egységének kialakulását vagy legalább egymáshoz kö­zelítését D izalommal nézünk a Jövő *■' elé s reméljük, hogy cél­jaink megvalósításához sok se­gítséget fog adni az 1970. év szeptemberében összeülő V. Ne­velésügyi Kongresszus. Tarján László, 6. megyei továbbképzési kabinet vezetőhelyettese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom