Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

A társadalomért teszik Hatvanadszor ünnepeljük a nemzetközi nőnapot és ezekben a hetekben készülünk hazank felszabadulásának 25. évfordulójára. Természetes hát, hogy a nők e nagy ünne­pén elsősorban azokat köszöntjük, akik mun­kájuk, hivatásuk mellett önzetlenül társa­dalmi tevékenységet folytatnak, és sokat tesznek azért, hogy a nők egyenjogúsága mind jobban megvalósuljon. E lapra termé­szetesen nem mindenki kerülhetett fél, de akiket itt bemutatunk, azokkal együtt kö­szöntünk minden áldozatkész, tenniakaró ak­tivistát. 'ICA NÉNI Ka we ismerné Békéscsabán | Gyebnár Jánosnét. A legtöbben — harcostársak, régi mozgalmi vezetők, aktívák, ismerősök és idegenek — Ica néninek hívják. Nem is lehetne másképpen szó­lítani, hiszen oly barátságos és közvetlen mindig, hogy ezzel mintegy biztatja az embert az ilyen baráti megszólításra. Ica néni és a város egybeforr! El sem tudnánk képzelni nélkü­le a megyeszékhelyt. Egyike azoknak, akik minden tudásu­kat, ékesszólásukat a legtöbb­ször vetették latba, ha a város­fejlesztésről, a hibák megszün­tetéséről volt valahol szó. Egy­aránt tud az idősek és a fiata­lok nyelvén beszélni, talán ez a titka annak, hogy tiszteletet, te. kintélyt vívott ki magának az évek során. Munkásasszony. A pamutszö­vőben kezdte, s három gyermek felnevelése mellett évtizedeken át jutott ideje arra is, hogy részt vegyen a mozgalomban, vezes­se, irányítsa a városi nőtanács munkáját, emellett tanácstag, pártbizottsági tag, hogy a többi radhatatlanságát bizonyítja, ! hogy most nyugdíjas éveiben ’ sem pihen. Sőt, talán többet dolgozik, több időt szán az em­berekkel való törődésre, mint bármikor. Munkáját méltatni, hosszú, küzdelmes életéről írni e néhány sorban lehetetlen próbálkozás. Csak egy-két jellemző epizód­ról szólhatunk. Egy tanácskozáson valaki el­ismerőleg nyilatkozott arról, hogy milyen sikeres gyűléseket, tanfolyamokat, előadás-soroza­tokat szervez a nőtanács. „Nem tudom, milyen varázsa van Ica néninek, hogyan hat az asszo­nyokra — mondotta —, de ha azt mondja, most gyűlés vagy ankét lesz, tömegesen jönnek.” A legutóbbi nagy vietnami ak­cióra is, amikor takarókat ké­szítettek a gyerekeknek, szavá­ra százan és százan jelentkez­tek. Kis és nagy kollektívák ve­rődtek össze, s esténként a munkahelyeken, klubokban hor­golták a takaróka! A tervezett tíz darabból 48 lett. Egyidős a felszabadulással Az utánpótlás sem hiányzik, százan és százan követik az idősebbek I példáját. Lehoczki Katalin, a békéscsabai kötöttáiugyár 16 tagú Tye- reskova szocialista brigádjának vezetője, egy a sok fiatal közül, aki a mozgalom lelkes aktívája. A felszabadulással egyidős. Az úttörők­nél kezdte, s az általános iskola befejezése után, 14 éves kordtól a gyár dolgozója. 1U lett példamutató aktívája a KISZ-nek és a Vöröskereszt­nek is. A tanulást sem hanyagolta el, a napi munka mellett, a közgaz- émsági technikum esti tagozatán 19 68-ban érettségizett. Ilyen fiatalok- ■ ra méltán számit hat « társadalom. i Ica néni példamutatása, szer­vezőkészsége és fáradhatatlan­sága magával ragad másokat, bizonyára ez a titka népszerű­ségének is. Városi tapasztalatokkal falun Mezőhegyes munkásmozgalmi szempontból mindig az úgyne­vezett nehezebb községek közé tartozott. A begyökeresedett elő­ítéletek, a zárkózottság sokszor < okozott gondot azoknak, akik egy-egy gyűlést, ankétot, elő­adást szerveztek. A nőtanács korábbi vezetői is sokat fára­doztak sikertelenül, hiszen jó néhányszor tapasztalhattak kö­zömbösséget bármilyen közérde­kű témáról is volt szó. Lapus- nyik Lajosné 1966-ban került oda Békéscsabáról. Férjének pártmegbízatása kívánta így — s a város! tapasztalatokat jól hasznosította munkahelyén, a cukorgyárban. Első teendője volt, hogy létrehozza a nőbizott­ságot. Ez sikerült. Az elmúlt évek alatt jelentős változás ment végbe a község nőmozgal­mi életében. Megalakították a nőklubot is, amely különösen népszerűvé vált. olyannyira, hogy a legutóbb megtartott | Keres Emil-esten, csaknem 300- an voltak. Ma már nemcsak a cukorgyár, hanem a község asz- szonyai és lányai is mindenkor szívesen eljönnek egy-egy ren­dezvényre. Lapusnyikné régi tapasztala­taival, jó szervezőkészségével, emberismeretével rövid idő alatt tekintélyt szerzett a nőmozga­lomnak. A KISZ-esek üdvöskéje A Békéscsabai Konzervgyár számviteli osztályán találjuk Piurik Annát, a konzervgyári és a városi KISZ-esek üdvöské­jét. Hogy miért e kedveskedő elnevezés? Az érettségi után mindjárt a gyárba került, meg­nyerő modora, öntudatos ma­gatartása, a KISZ-ben végzett aktív munkája hamar a figye­lem középpontjába került. így lett röviddel két év után a gyári KlSZ-alapszervezetek egyikének titkára. Emellett a városi KISZ-bizottság tagjai közé is megválasztották. Rend­szeresen részt vesz az Ifjúsági és Űttörőház több klubjának munkájában is. Meggyőződéssel vallja? ér­demes és kell a fiatalokkal fog. lalkozni, hiszen belőlük neve­lődnek a mozgalom további zászlóvivői. Piurik Anna sokat is tesz azért, hogy egyre több ilyen fiatal legyen, aki segíti a KISZ, a párt munkáját. A gyár­ban és a városi KlSZ-bizottsá- gon fiatal kora ellenére is tisz­telik, társai pedig mint veze­tőjükre hallgatnak. Tenniaka- rása, áldozatkészsége, példa sok-sok fiatal előtte Kettős hivatás Nehéz, de nagyon szép pálya a pedagógusoké. Greksza Györgyné már kislány korában ezt választotta, hogy mégis éve­ket kellett várnia vágya teljesü­lésére, beleszólt a sors. Az érettségi után jelentkezett a tanítóképzőbe, de közben férj­hez ment, s a gyerekek miatt abba kellett hagyni tanulmá­nyait. Azért mégsem maradt távol az iskolától, olyan mun­kát vállalt, amely összefügg ez­zel. Iskolagondnok lett, s ami­kor gyermekei nagyobbak let­tek, ismét nekifogott a tanulás­nak. Sikerült. És most már nyolc .éve tanít egy helyen Bé- késszentandrásom. A mozgalmi életet éppen’ úgy megszerette már ifjú korában — úttörő, KISZ vezetőségi tag volt —, mint a pedagógiád pá­lyát. A községi nőtanács titká­ra — s ezt második hivatásának tekinti. Tanfolyamoka! előadá­soka! ankétokat és gyűléseket szervez, persze nem egyedül, er­re egy ember nem is lenne ké­pes. Munkájában éppen az az el­ismerésre méltó, hogy a vezető­ség minden tagját, sőt sok-sok aktívát be tud kapcsolni a nő- tanács tevékenységébe. Kitüntetések a nőnap alkalmából ’a nemzetközi nőnap alkal­mából nőmozgalmi szakszerve­zeti és más területen dolgozó aktívák kaptak kitüntetéseket, jutalmakat megyénkben. Nőmozgalmi munkájáért Far­kas Pálné mezőkovácsházi já­rási nőtitkár a Munka Érdem­rend ezüst; Jakab Mihályné mezőberényí községi titkár pe­dig a bronz fokozatát kapta. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát dr. Szegvári Péterné orosházi, Bie- lik Judit békéscsabai szakszer­vezeti aktivista, ezüst fokoza­tát Csuvarszki Andrásné bé­késcsabai, Márta Józsefné kon­dorosa; Gedó Andrásné és Kára Menyhértné békéscsabai szak- szervezeti vezetők kapták. Ezen­kívül oklevelekkel jutalmazták Krausz Józsefné eleki; Szántó Sándorné vésztői; Ácsai Györgyné tótkomlósi; Juhász Gyuláné sarkad!; Pécs Katalin hunyai; Vincze Ilona békéssám­soni; Farkas Piroska kétegy- házi; és Szabó Mátyásáé do­bozi szakszervezeti aktivisták. Az üzemekben és munkahe­lyeken is a nemzetközi nőnap alkalmából adtak át Kiváló Dolgozó jelvényeket, illetve ok­leveleket, így többek között a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést kapta Zele- nyánszki Györgyné Telekgeren­dáson, Kiss Ferencné Csanád- apácán és Bedő Pálné Kis- dombegyházán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom