Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-08 / 57. szám
A társadalomért teszik Hatvanadszor ünnepeljük a nemzetközi nőnapot és ezekben a hetekben készülünk hazank felszabadulásának 25. évfordulójára. Természetes hát, hogy a nők e nagy ünnepén elsősorban azokat köszöntjük, akik munkájuk, hivatásuk mellett önzetlenül társadalmi tevékenységet folytatnak, és sokat tesznek azért, hogy a nők egyenjogúsága mind jobban megvalósuljon. E lapra természetesen nem mindenki kerülhetett fél, de akiket itt bemutatunk, azokkal együtt köszöntünk minden áldozatkész, tenniakaró aktivistát. 'ICA NÉNI Ka we ismerné Békéscsabán | Gyebnár Jánosnét. A legtöbben — harcostársak, régi mozgalmi vezetők, aktívák, ismerősök és idegenek — Ica néninek hívják. Nem is lehetne másképpen szólítani, hiszen oly barátságos és közvetlen mindig, hogy ezzel mintegy biztatja az embert az ilyen baráti megszólításra. Ica néni és a város egybeforr! El sem tudnánk képzelni nélküle a megyeszékhelyt. Egyike azoknak, akik minden tudásukat, ékesszólásukat a legtöbbször vetették latba, ha a városfejlesztésről, a hibák megszüntetéséről volt valahol szó. Egyaránt tud az idősek és a fiatalok nyelvén beszélni, talán ez a titka annak, hogy tiszteletet, te. kintélyt vívott ki magának az évek során. Munkásasszony. A pamutszövőben kezdte, s három gyermek felnevelése mellett évtizedeken át jutott ideje arra is, hogy részt vegyen a mozgalomban, vezesse, irányítsa a városi nőtanács munkáját, emellett tanácstag, pártbizottsági tag, hogy a többi radhatatlanságát bizonyítja, ! hogy most nyugdíjas éveiben ’ sem pihen. Sőt, talán többet dolgozik, több időt szán az emberekkel való törődésre, mint bármikor. Munkáját méltatni, hosszú, küzdelmes életéről írni e néhány sorban lehetetlen próbálkozás. Csak egy-két jellemző epizódról szólhatunk. Egy tanácskozáson valaki elismerőleg nyilatkozott arról, hogy milyen sikeres gyűléseket, tanfolyamokat, előadás-sorozatokat szervez a nőtanács. „Nem tudom, milyen varázsa van Ica néninek, hogyan hat az asszonyokra — mondotta —, de ha azt mondja, most gyűlés vagy ankét lesz, tömegesen jönnek.” A legutóbbi nagy vietnami akcióra is, amikor takarókat készítettek a gyerekeknek, szavára százan és százan jelentkeztek. Kis és nagy kollektívák verődtek össze, s esténként a munkahelyeken, klubokban horgolták a takaróka! A tervezett tíz darabból 48 lett. Egyidős a felszabadulással Az utánpótlás sem hiányzik, százan és százan követik az idősebbek I példáját. Lehoczki Katalin, a békéscsabai kötöttáiugyár 16 tagú Tye- reskova szocialista brigádjának vezetője, egy a sok fiatal közül, aki a mozgalom lelkes aktívája. A felszabadulással egyidős. Az úttörőknél kezdte, s az általános iskola befejezése után, 14 éves kordtól a gyár dolgozója. 1U lett példamutató aktívája a KISZ-nek és a Vöröskeresztnek is. A tanulást sem hanyagolta el, a napi munka mellett, a közgaz- émsági technikum esti tagozatán 19 68-ban érettségizett. Ilyen fiatalok- ■ ra méltán számit hat « társadalom. i Ica néni példamutatása, szervezőkészsége és fáradhatatlansága magával ragad másokat, bizonyára ez a titka népszerűségének is. Városi tapasztalatokkal falun Mezőhegyes munkásmozgalmi szempontból mindig az úgynevezett nehezebb községek közé tartozott. A begyökeresedett előítéletek, a zárkózottság sokszor < okozott gondot azoknak, akik egy-egy gyűlést, ankétot, előadást szerveztek. A nőtanács korábbi vezetői is sokat fáradoztak sikertelenül, hiszen jó néhányszor tapasztalhattak közömbösséget bármilyen közérdekű témáról is volt szó. Lapus- nyik Lajosné 1966-ban került oda Békéscsabáról. Férjének pártmegbízatása kívánta így — s a város! tapasztalatokat jól hasznosította munkahelyén, a cukorgyárban. Első teendője volt, hogy létrehozza a nőbizottságot. Ez sikerült. Az elmúlt évek alatt jelentős változás ment végbe a község nőmozgalmi életében. Megalakították a nőklubot is, amely különösen népszerűvé vált. olyannyira, hogy a legutóbb megtartott | Keres Emil-esten, csaknem 300- an voltak. Ma már nemcsak a cukorgyár, hanem a község asz- szonyai és lányai is mindenkor szívesen eljönnek egy-egy rendezvényre. Lapusnyikné régi tapasztalataival, jó szervezőkészségével, emberismeretével rövid idő alatt tekintélyt szerzett a nőmozgalomnak. A KISZ-esek üdvöskéje A Békéscsabai Konzervgyár számviteli osztályán találjuk Piurik Annát, a konzervgyári és a városi KISZ-esek üdvöskéjét. Hogy miért e kedveskedő elnevezés? Az érettségi után mindjárt a gyárba került, megnyerő modora, öntudatos magatartása, a KISZ-ben végzett aktív munkája hamar a figyelem középpontjába került. így lett röviddel két év után a gyári KlSZ-alapszervezetek egyikének titkára. Emellett a városi KISZ-bizottság tagjai közé is megválasztották. Rendszeresen részt vesz az Ifjúsági és Űttörőház több klubjának munkájában is. Meggyőződéssel vallja? érdemes és kell a fiatalokkal fog. lalkozni, hiszen belőlük nevelődnek a mozgalom további zászlóvivői. Piurik Anna sokat is tesz azért, hogy egyre több ilyen fiatal legyen, aki segíti a KISZ, a párt munkáját. A gyárban és a városi KlSZ-bizottsá- gon fiatal kora ellenére is tisztelik, társai pedig mint vezetőjükre hallgatnak. Tenniaka- rása, áldozatkészsége, példa sok-sok fiatal előtte Kettős hivatás Nehéz, de nagyon szép pálya a pedagógusoké. Greksza Györgyné már kislány korában ezt választotta, hogy mégis éveket kellett várnia vágya teljesülésére, beleszólt a sors. Az érettségi után jelentkezett a tanítóképzőbe, de közben férjhez ment, s a gyerekek miatt abba kellett hagyni tanulmányait. Azért mégsem maradt távol az iskolától, olyan munkát vállalt, amely összefügg ezzel. Iskolagondnok lett, s amikor gyermekei nagyobbak lettek, ismét nekifogott a tanulásnak. Sikerült. És most már nyolc .éve tanít egy helyen Bé- késszentandrásom. A mozgalmi életet éppen’ úgy megszerette már ifjú korában — úttörő, KISZ vezetőségi tag volt —, mint a pedagógiád pályát. A községi nőtanács titkára — s ezt második hivatásának tekinti. Tanfolyamoka! előadásoka! ankétokat és gyűléseket szervez, persze nem egyedül, erre egy ember nem is lenne képes. Munkájában éppen az az elismerésre méltó, hogy a vezetőség minden tagját, sőt sok-sok aktívát be tud kapcsolni a nő- tanács tevékenységébe. Kitüntetések a nőnap alkalmából ’a nemzetközi nőnap alkalmából nőmozgalmi szakszervezeti és más területen dolgozó aktívák kaptak kitüntetéseket, jutalmakat megyénkben. Nőmozgalmi munkájáért Farkas Pálné mezőkovácsházi járási nőtitkár a Munka Érdemrend ezüst; Jakab Mihályné mezőberényí községi titkár pedig a bronz fokozatát kapta. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát dr. Szegvári Péterné orosházi, Bie- lik Judit békéscsabai szakszervezeti aktivista, ezüst fokozatát Csuvarszki Andrásné békéscsabai, Márta Józsefné kondorosa; Gedó Andrásné és Kára Menyhértné békéscsabai szak- szervezeti vezetők kapták. Ezenkívül oklevelekkel jutalmazták Krausz Józsefné eleki; Szántó Sándorné vésztői; Ácsai Györgyné tótkomlósi; Juhász Gyuláné sarkad!; Pécs Katalin hunyai; Vincze Ilona békéssámsoni; Farkas Piroska kétegy- házi; és Szabó Mátyásáé dobozi szakszervezeti aktivisták. Az üzemekben és munkahelyeken is a nemzetközi nőnap alkalmából adtak át Kiváló Dolgozó jelvényeket, illetve okleveleket, így többek között a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Zele- nyánszki Györgyné Telekgerendáson, Kiss Ferencné Csanád- apácán és Bedő Pálné Kis- dombegyházán.
