Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-04 / 53. szám

Közlekedünk, tehát gorombáskodunk? A híres mondás — gondolko­dom, tehát vagyok — kiforgatott és többes számú változata csak annak számára tréfás szójáték, aíki nem jár az utcán, nem pré- selődik villamoson, autóbuszon, vonaton, nem ül a volán mögé. Az utcáik, a közlekedési eszkö­zök napról napra színterei ko­médiáknak, tragédiáknak, for­rásai kárörvendő nevetésinek, méltatlakodásnafc, dühnek. Gyorsan cserélődnek a szere­pek, a szöveg is változik, csak egy valami azonos: nézőközön­ség mindig akad. A nagyhangú autós megjuhászodva pislog a rendőrre, aki látta, miként spricceltek szét a gyalogosok vág­tató kocsija előtt. Szívesen ad­nak felvilágosítást a tájékozat­lannak, ha történetesen ifjú s mutatós a hölgy, de sokan mdg sem állnak, ha tétova hangú öreg kér segítséget. Hosszú időn át nézelődnek, mert összekoc- oant két gépkocsi, mert daruval csöveket emelnék be, mentő állt meg valahol, valakik szóváltás­ba keveredték, de kámforrá vál­nak, ha tanúkat keresnek, ha határozott beavatkozással na­gyobb bajt előzhetnének meg. Az utcán, a közlekedési eszkö­zön egymással szembeni figyel­messég, segítőkészség helyett a nyersesség, a gorombaság, a tü­relmetlenség az úr. Ideges, ro­hanó világban élünk? Tetsze­tős érv lehetne, ha nem kíván­kozna melléje valami a teljes igazság érdekében, Az, hogy mi miagunk — akik benépesítjük az utcákat és közlekedési eszkö­zöket — tesszük idegessé, roha­nóvá kisebb és nagyobb vilá­gunkat! Többszöri kísérlettéi igazolták: i a rohanó, szabálytalankodó au_ | tós szerencsés esetben csupán' Helyesbítés ] Békési Imre rendőr százados alá- | írással 1969. december 3-án és 17-én j a „Fékezzen egy percre” című ro- ' vatban jelent meg két cikk, ame­lyek Kucsara Pál: „Vezess baleset nélkül” című könyvéből valók. A í könyv egyébként nagy segítséget nyújt a balesetmentes közlekedés megszilárdításához. Ennek alapján ajánljuk mindenkinek. Legtöbb bajt okozók A baleseti statisztikákban leg­nagyobb számban a motorke­rékpárok okozta balesetek sze­repelnek, de nem kicsi a szá­muk a kerékpárosoknak sem. Képünkön éppen a két jármű karamboljáról győződhetnek meg az olvasók. nyolc—tíz perccel ér előbb a Ba­latonhoz, mint az-, aki szabályo­san vezet. Napról napra saját „kí­sérleteink” igazolják, hogy csöppnyi jóakarattal még felfér­hetnénk a zsúfolt peronú, de kö. zépen félig üres autóbuszra, de mivél fent levő utastársaibk jó­akarata hiányzik, így lemara­dunk. Holnap meg miattunk ér hasonló sors mást. Kísérlet sem kell ahhoz, hogy igazolódjék: a rossz helyre tett csomag, a sza­kadt fonató kosár, a hangosko­dás, a táskarádió bömböltetése olyan bosszúság-források, melyek tői könnyű lenne megszabadul­ni. Könnyű, ha több figyelem jutna magunk mellett másokra is. Furcsa ellentmondás: mándany- nyian áhítozzuk a csendesebb utcát, a nyugalmasabb, kényel­mesebb közlekedést, de mindig másoktól várjuk, hogy tegyenek ennek érdekében. Igaz, sok raj­tunk kívülálló oknak is része van bosszúságainkban. A kel­leténél kevesebb közlekedési esz­köz, a szűk, a nehezen járható utcák vagy utak olyan körül­mények, melyeket jobbá csak fokozatosan formálhatunk. Ám, hiába lesz több az autóbusz, a vasúti személykocsi, ha örök­lődik rossz szokásaink serege. Ha a gyermek már szüleitől megtanulja, miként tülekedjen, ha az ifjú az idősebbektől sem lát jó példát. Az utca, a közlekedési eszköz mindannyiunké. Ügy kellene, il­lene tehát viselkedni ott, ahogy odahaza, otthonunkban. Vagy éppen az a baj, hogy ezt tesz- szütk? Talán megpróbálhatnánk holnaptól kezdve másként: em­berhez illő fegyelemmel, mások­ra is tekintettel levő udvarias­sággal. M. O. Előadások, filmvetítések, KRESZ-versem/ Gazdag programot állított össze a KRESZ ismertetésére a közlekedési előírások íratlan és írott törvények magyarázá­sára a Békés megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács 1970- re. Az idén tovább folytatják a filmvetítéses KRESZ-előadáso- kat, melyek nagyon népszerűek a megyében. Jól bevált a köz­lekedési szabadegyetem-előadás­sorozat is, melyet az idén az egész megyére ki akarnak ter­jeszteni. Ha az igények úgy kí­vánják, egy-egy községben is megszervezik. Az iskolákban jól bevált az iskolai KRESZ- vetélkedö, sok pajtás játékosan, könnyedén ismerte meg ezek által a legfontosabb közlekedési szabályokat. Az idén az elmúlt évihez hasonlóan szervezik meg ezeket. A felnőttek részére pe­dig KRESZ-versenyt rendeznek a különböző járműtípusokból. Állagsebesség — kevesebb baleset Az angliai British Road Rosearhd Laboratory (Ütügyi Kutató Intézet) figyelemre méltó összefüggéseket állapított meg a sebességtúllépések­kel és a balesetek gyakoriságával kapcsolatosan. A rendőrséggel együttműködve, megállapított eredmények azt mu­tatják, hogy azok a gépjárműveze­tők, akik az átlagosan alkalmazott sebességnél lényegesen lassabban vagy gyorsabban vezetnék (tehát hullámzóan), gyakrabban okoznak balesetet, mint azok, akik az át­lagsebességet tartják. Egészséget szimuláltak tette a kőműves-, ács- és az asztalosszakmát az élniakarás ösztöne. Télidőszakban pedig böllérkedett, azaz disznót vágni járt egy kis pénzért, kóstolóért. És mindig gyalog ment minden­hová, mert drágálta a vonatot, biciklire pedig nem futotta, mi­vel egytől egyig nagyon jó ét­vágyú volt a nyolc gyerek. A sok gyaloglás közben tyúkszemet tört lábára a bakancs. Ponto­sabban bal lába legkisebb tójá­nak belső részére. Olyan rossz helyen, hogy nem fért hozzá, s nem tudta lefaricstoálni a bo­rotvával. Az időjárás változása is tehet­te, elég az hozzá, hogy jókoráikat sziszegett, káromkodott, miköz­ben az építkezéshez szükség« szerszámait keresgélte. — Ha ennyire fáj, még három kilomé­tert sem tudok megtenni vele, nemhogy harmincat — mormog­ta. Aztán, amikor a laposvésőt köszörülte, arra gondolt, hogy egy levágott lábujj nem fájhat annyira, mint az a fránya tyúk­szem. Ha fáj is, csak addig fáj, amíg begyógyul. Nem is töpren­gett sokáig. Beszólt a feleségé­nek, hogy hozzon ki egy kis fe­hér kötözőrongyot. Hitvese ér­deklődésére csak annyit mon­dott, hogy szükség lehet majd rá. Azzal indult is a favágó tő­kéhez. Ledobta a bakancsot, fel­tette a lábát és kistó iára he­lyezte a vésőt. Aztán már csak egy ütés volt hátra... Jól bekö­tötte vérző lábát, utána tovább élesítgette a szerszámokat, hogy kora reggel mindent előkészítve, útnak indulhasson. Felesége csak a következő va­sárnapon vett tudomást az ope­rációról, akkor, amikor férje a lábát mosta. Akkor már szépen hegedt a seb. Emberünk teta­nuszmérgezés nélkül úszta meg az önműtétet. Kukk Imre Pályázatot hirdetünk belső revizori munkakör betöltésére. Feltételek: ipari mérlegképes oklevél, legalább 5 éves szám­viteli gyakorlat. Felveszünk ipari vagy mezőgazdasági gya­korlattal rendelkező okleveles gépészmérnököket. Fizetés meg­egyezés szerint. Jelentkezés: inéletrajz-csatolással a Mező­túri Felsőfokú Mg Technikum igazgatójánál Írásban. 98004 *•* Lányokat is év felett fonó-, szövőátképzősként 1700 Ft—1900 Ft-os, férfiakat betanított munkásként 8000 Ft-os kereseti lehetőséggel felveszünk. Nők­nél betanulási idő fi hét, beta­nulási bér havi 1000 Ft. Mun­kásszállás. Szabad szombat. Ütiköltségtérítés. Jelentkezés levélben vagy személyesen. Ojpesti Gyapjúszövőgyár, Bu­dapest, IV., Berni út 1. 9611 Kőműveseket, segédmunkáso­kat gazdaságunk építészeti üzemébe azonnal felveszünk. Bérezés: kollektív szerződés alapján, teljesítménybérben. Éves szerződést kötők részére illetmény-kukorieaföldet bizto­sítunk. Étkezést üzemi kony­hánkról, szállást munkásszál­lónkban adunk. Jelentkezés: Mezőhegy esi Állami Gazdaság, építészeti üzeme. * * * * Növényvédelmi szakmunká­sokat keresünk felvételre Bé­késcsabai környéki tsz-be. La­kást biztosítunk. Traktoros képesítésüek előnyben. „Azon­nali belépés” jeligére a bé­késcsabai lapkiadóba x **• Az t. az. Sütőipari Vállalat segédmunkásokat keres felvé­telre. jelentkezés: Békéscsaba, Orosházi üt 33. z Az utóbbi években táppénz­csalók képében jelentek meg a körzeti orvosok képzeletében és természetesen a valóságban is a szimulánsok. A táppénz ugyebár nem sokkal kevesebb a napi ke­resetnél, s ezt meg lehet kétsze­rezni egy kis fusi munkával, ha jól sikerül eljátszani a végórát élő ember szerepét az orvos előtt. Valamikor a két világhá­ború közt még minden napra jutó rendes munka sem volt, nemhogy fusi is. A táppénz pe­dig annyira kevés volt, hogy szinte- menekültek előle azok,, akiknek munkaalkalmuk akadt. Két ilyen ember történetét hal­lottuk nemrégiben. Eltitkolt baleset A cséplőgép tetején saéj jelszó, ródott szálakat, polyvás szeme­ket igyekezett a dobba kotorni bakancsos lábával az etető. El­gondolkozhatott egy pillanatra, ezért nem vigyázott és megcsú­szott. Ügy esett el, hogy jobb lába a dobba került. Szerencsé­jére nem nagyon. De mire ösz- tonszerűen kirántotta a lábát, orr nélkül került elő a bakancsa és összezúzva lábának nagy uj­ja. Első pillantásával ezt vizsgál- gáttá. Második pillantásával pe­dig azt kutatta, hogy észrevette- e valaki a balesetét? Ügy látta, hogy a gép áthuzatása előtti ka­vargásban senki sem nézett ép­pen oda. Nagy hirtelen lehúzta a bakancsát, letépte ingének uj­ját, s bekötözte a vérző lábát. Bokáján felül madzaggal igye­kezett elszorítani a vérereket, aztán odaszólt etetőtársának: „Etess már komám egy ideig az átállás után, nemsokára vissza­jövök. Valami bajt érzek ott­hon. Mondtam már, hogy bete­geskedik az anyám”. Ezzel, sho&y tudott elsietett az orvos­hoz. Lehetőleg úgy ment, hogy ne találkozzon az úton senkivel. — Ezt olcsón megúszta, öreg! — mondta rövid vizsgálat után az orvos. — Elsősegélyben része­sítem, aztán indíts a kórházba. — Oda nem lehet, semmikép­pen sem lehet doktor úr! Ha én kórházba megyek, kenyér nél­kül marad télire a családom. — De hát mit akar tulajdon­képpen? Ügy össze van roncsol­va a lába ujja, hogy le kell amputálni. — Hát akkor amputálja le, ahogy tudja, most, rögtön! — Nem tehetem, mert nagyon kockázatos. Akkor is. Hat gyerekem téli kény émekvalójárói van szó. — Mind ilyen erőszakos, ma­kacs emberek maguk — dör- mögött az orvos. IS® után alapo­sabban megnézegette, úgy dön­tött, hogy csak a csontszilánko- kat távolítja el és bekötözi. Adott egy tetanusz-injekciót, meg néhány szem fájdalomcsil­lapítót is és útjára engedte a cséplőgéphez visszaigyekvő em­bert. — A családjához se megy bíza? — kérdezte méltatlankod­va. — Majd szombaton,' este. Ad­dig csépelni kell, mert első a kenyér. Amikor a cséplőgépnél meg­kérdezték tőle, hogy miért vágta le jobblábas bakancsának az or­rát, csak annyit mondott: — „Azért, hogy szellőzzön a lábam ebben a kánikulában”. Tyúkszemirtás régi módra Első munkája akadt az évben az idős ezermesternek. Elég messze, 30 kilométerre kelleti gyalogolnia ugyan, de abban az ínséges időben a pokolba is el­gyalogolt volna bárki egy kis keresetért. A munkaszerzés biztosabb lehetősége azt köve­telte akkoriban a mesterembe­rektől, hogy lehetőleg minden­hez értsenek, ami egy ház fel­építéséhez kellett A mi embe­rünkben in egyformán kifejtess. Televízió BUDAPEST: 9.00 Viktor Csemyi- sov három napja (ism.). Magyarul beszélő szovjet film. 10.40 Bohóc a városban. Szórakoztató riportfilm. 11.10 Sportmozgások fizikája (ism.). 11.30 Történelmi lecke. IV. (ismétlés). 17.58 Hírek. 18.05 Hókusz-pókusz . Vidám cirkusz- műsor, gyermekeknek. 18.30 írók, könyvek, kritikusok. 18.50 Napila­pok, hetilapok. Miről ír a világsaj­tó... 19.05 Esti mese. 19.15 Petro- vics Emil: Felszabadult melódiák. 19.25 Aktuális riportműsor. 20.00 Tv- híradó. 20.20 Pamir ’69. 2. rész. 20.50 Szembesítés. Fiatal írók novellái. 22.00 Szeretet ünnepe. Riportíilm. 22.20 Tv-híradó — 2. kiadás. BUKAREST: 14.30 Jégkorong VB: Románia—NSZK. 15.30 Jégkorong ! VB: Bulgária—-Jugoszlávia. 17.00 Is- ! kolásoknak. 17.45 Gazdasági újdon­ságok. 18.20 Zenés intermezzo. 18.30 Irodalmi emlékezések 1945 márciusá­ra. 19.00 A brassói fesztivál. Meghí­vottak fellépte és verseny. BELGRAD: 18.00 Labdarúgás: Di­namo—Salke. 20.35 Karadzsoz — sorozatfilm. 21.35 Műkorcsolyázó vi­lágbajnokság. 22.30 Komoly zene. Rádió KOSSUTH RADIO: Kb. 7.45 Orvosi tanácsok. Kb. 7.50 Múzeumok és ki­állítások programja. 8.30 Kedvelt régi melódiák. 9.05 Párbaj. Rádiójá­ték. 10.05 Zenekari muzsika. 11.30 A Szabó család. 12.30 Tánczenei kok­tél. 13.15 Falusi percek. 13.20 Népda­lok. 13.45 Vita a korszerű mezőgaz­daságról. 14.00 Mai magyar kamara­zene. 14.20 Petress Zsuzsa és Szabó Miklós énekel. 14-45 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.12 Kóruspódium. 15.20 Szultán és császár közt. 16.05 Bach-művek. 16.28 Negyedszázad emlékezetes regényei. 17.05 Külpoli­tikai figyelő. 17.20 Mozart: Figaro házassága. Négyfelvonásos opera. Közben. 21.02 Beszélgetés egy vers­ről. 22.20 A modem filozófia problé­mái. 22.35 Népi zenekarok műsorából. 23.10 A soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar hangversenye Sopronban. PETŐFI RADIO: 8.05 Hacsaturján: Hegedűverseny. 8.45 Tallózás a vi­lágsajtóban. 9.00 Nóták. 9.30 Cho- pin-művek 11.55 Néhány perc tu­domány. 12.00 Operarészletek. 13.03 Kodály-kórusok. 13.25 öngyilkosság a Sándor-palotában. 14.00 Kettőtől hatig az aktualitások jegyében. 18.10 Kis magyar néprajz. 18.15 Népzene. 18.45 Pro és kontra. 19.00 Táncrit­musban. 19.30 Pályaválasztás. 19.45 Jó estét, gyerekek! 20.28 A nyár első napja. Rádiójáték. 21.19 Cigánydalok, csárdások. 21.47 A pálya kezdetén és csúcsán. 22.07 Dohnányi Ernő zon­goraművészete. III. 23.15 Operett­részletek. SZOLNOKI STUDIO: a 222,38 m-es hullámhosszon 18—19 óráig: Alföldi krónika. Népdalcsokor. Eladók egy­más között. Beat-fórum. Mozi Békési Bástya: Szeressétek Odor Emíliát. Békéscsabai Brigád: Kato­nák szoknyában. Békéscsabai Sza­badság: 5-kor: Kezdő katonakorom­ban, 7-kor: A hullaégető. Békéscsa­bai Terv: Sikerül-e hőseinknek meg­találniuk Afrikában titokzatosan el­tűnt barátjukat? Gyulai Erkel: Gyöngyvirágtól lombhullásig. Gyulai Petőfi: A bábu. I—II. Előadás kez­dete: 5 órakor. Orosházi Béke: Dzsamilla szerelme. Orosházi Parti­zán : Harc Rómáért, n—II. Előadás kezdete: csak fél 6 órakor. Szinti áz Március 4-én, szerdán este 1 óra­kor Békéscsabán: JÁTÉK A KASTÉLYBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom