Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-29 / 75. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 197#. MÁRCIUS 39., VASÁRNAP Ara: 1.20 Ft XXV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Díszszemlére készülnek ■. ■ m i Képes riport a 9. oldalon. (Fotó: Demény) Dús eseménysorozaton ünnepük megyénk lakói felszabadulásunk 25. évfordulóját Megyénkben március 27-én Gyulán kezdődött, és 31-én Szarvason folytatódik a felszaba­dulási ünnepségsorozat. A többi járási székhelyeiken és városok­ban április 1-én ünnepük a já­rások, községek, városok lakód népünk legjelentősebb évfordu­lóját. Az ünnepi beszédek, meg­emlékezések elhangzása után ad­ják át a kitüntetéseiket mind­azoknak, akik azt jó munkájúik­kal kiérdemelték. Április 2-án zajlik le Békés­csabán a megyei ünnepség, ame­lyen Frank Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titká­ra mond ünnepi beszédet Ez al­kalommal is többen kapnak ki tüntetést Jelerítős ünnepségsorozaton emlékeznek meg hazánk felsza­badulásának 25. évfordulójáról a fiatalok is megyeszerte. Áp. i lis 3-án délelőtt ünnepi ülést tart a KISZ megyei bizottsága. Ezt követően „A fiatal nemze­dék tetteivel üzen” címmel em­lékiratot és a fiatalok által je­lenleg használt több tárgyat he­lyeznek el az utóikor számára a Lencsési úti KISZ-táborban épü ló KISZ-es iskola alapkövében. Újabb árhullám wr — — —m — a Korosokon Annyira telített a talaj vízzel, | hogy már egy 10—15 milliméte­res csapadék is képes árhullá­mot okozni a Körösökön. Így volt ez március 28-án is. A Fehér-, a Fekete- és a Sebes-Körös víz­szintje hirtelen megemelkedett, mived a folyó romániai vízgyűj­tő területen kisebb mennyiségű csapadék hullott, A Koiosviáékj Július 17-26: A fogyasztási cikkek nyári bemutatója lesz a 25. Szegedi Ipari Vásár Megyénket a vegyesipari vállalat, a konzervgyár és á szolgáltató ktsz képviseli A nyár egyik legmozgalma­sabb városa Szeged, az idén is változatos, gazdag programmal hívja és várja vendégeit. A programok fontossági sorrend­jében a szabadtéri játékokat az ipari vásár követi. Az idén júli­us 17-e és 26-a között rendezik meg az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozójá­ra lehetőséget nyújtó 25. Szegedi Ipari Vásárt. A kettős jubileum jegyében sorra kerülő ipari seregszemle minden bizonnyal az iparosodó alföldi városok, egész Dél-Ma- gyarország ipari fejlődését szemléltető reprezentatív árube­mutató lesz. A vásáron több or­szágos nagyvállalattal együtt összesen 130 magyar kiállító mutatja be termékeit. A szegedi vásár olyan kérdésre is választ ad majd, hogy mikor és hol, mennyiért lehet vásárolni az új fogyasztási cikkeket. A vásár célja az idén sem több, mint a belföldi kereslet és kínálat földerítése az egyes áru­cikkek iránti érdeklődés alap­ján. A vásáron kiállított termé­kek megvásárolhatók, s megren­delhetők lesznek. Tehát nem csupán árumintavásár lesz a szegedi jubileumi vásár. Mint már a korábbi esztendőkben, az idén is a határmenti árucsere- forgalom növelését is szolgálja majd, mert a magyar kiállítók mellett húsz jugoszláv vállalat is bemutatja az árucserére aján­lott termékeket. A Szegedi Ipari Vásárt az idén már nemcsak a hagyományos Április 4-ért megnyílik a Körös HofeI Szombaton délben kaptuk a hírt a Békés megyei Vendéglátó Vállalattól: április 4-én megnyí­lik a békéscsabai Körös Hotel. A megnyitó pontos dátumát sok vita előzte meg, de most már végleges, hogy hat nap múlva a nagyközönség rendelkezésére áll az új vendéglátóipari létesít­mény étterme, presszója, drink bárja. [ vásárterületen rendezik meg. A nagy ipari és kereskedelmi ér­deklődés már az előkészületek időszakában „szétfeszítette” a vásár kerítését. Ezért újabb is­kolaépületeket bocsátanak a vá­sár, a kiálütók rendelkezésére. Lényegében megduplázódik a kiállítási terület és csaknem négyezer négyzetméter fedett és négyezer négyzetméter nyitott területen mutatják be termékei­ket a magyar és külföldi válla­latok. A szegedi vásár iránti ér­deklődésre jellemző, hogy már is kiteheti a táblát a Szeged vá­rosi Idegenforgalmi Hivatal, mint vásárrendező iroda: „telt ház”. Most, hogy lezárultak a válla­lati jelentkezések, elmondható, hogy a 25. alkalommal tovább erősödik a szegedi vásár köny- nyű és élelmiszeripari jellege. Ebben nagy szerepe van a csak­nem 30 budapesti nagyvál­lalatnak és az ország 15 megyé­jéből résztvevő mintegy ötven kiálütónak. Megyénkből a Békés megyei Vegyesipari Vállalat, .a Békés megyei Szolgáltató es Termelő Szövetkezet, valamint a Békéscsabai Konzervgyár vesz részt termékeivel a vásáron. Te­hát a minden eddiginél nagyobb területen megrendezésre kerülő Szegedi Ipari Vásár a fogyasztá­si cikkek nyári bemutatója lesz. Vízügyi Igazgatóság árvízvéde­lem vezetője — mondotta Kádár Imre műszaki titkár — szomba­ton a déü órákban elrendelte az árvízvédelmi készültséget a Se­bes-Körös alsó szakaszán. A Fe­hér- és a Fekete-Körös vízszint­jének emelkedése tegnap, szom­baton délig folyamatos volt. Az árvízvédelmi készültséget az el­ső fokú figyelő szolgálatot ma, vasárnap délelőtt rendelik el. Valószínű, hogy mindhárom fo­lyón eléri a másodfokú készült­ség vízmagasságát a mostani ár­hullám. A belvíz-védekezésben to­vábbra is jelentős erőket foglal­koztatnak a szakaszmérnöksé­gek és a termelőüzemek. A pénteken és szombaton hullott csapadék Gyuláin 10,7, Sarkadon 13,8, Szeghalmon 15, Vésztőn pedig 21,5 milliméter volt. A ki­adós esőzések tovább növelték a belvízzel elöntött területet, így most az ünnepek alatt is tovább tart a belvíz elleni küzdelem. A vízügyi igazgatóság vezetője in­tézkedett, a nagyobb befogadók, főcsatornák gyors leürítésére, hogy a belvizek gravitációs le­vonulását a területről ezzel is biztosíthassák. Szombaton dél­előtt 20 szivattyútelepet, 10 szi­vattyúállást és 15 hordozható szivattyút üzemeltettek másod­percenként 41 köbméter víz to­vábbításával. A sarkadi és a gyulai térség­ben továbbra is első fokú bel­vízvédelmi szolgálatot tartanak. •• ünnepség a rendőrségnél Tegnap a Békés megyei Rend­őr-főkapitányság ünnepséget rendezett a Fegyveres Erők Klubjában a felszabadulás ne­gyed évszázados jubileuma al­kalmából. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. Gyurkó Pál r. alezre­des ünnepi beszédében megem­lékezett hazánk negyedszázados fejlődéséről. Ezután- Hidas Mi­hály r. ezredes, a megyei rendőr­főkapitányság vezetője kitünteté­seket, jutalmakat osztott ki. Erő és emberség Sokszor elmondták, leírták már, hogy igazságot szolgáltatni csak úgy lehet, ha megbüntetnék mindenkit, aki bűnös — és sen­kit sem érhet bántódás, aki nem követett el bűnt. A mostam ke­gyelmi rendelkezés ezt az alap­tételt húzza alá: az igazság sar­kalatos pontja az is, hogy aki büntetni tud, tudjon megbocsá­tani is. A megbocsátás azonban nem lehet általános, minden bűnösre és mindenféle bűncselekményre kiterjedő. Hiszen a jogrend fö­lött őrködő államnak elsősorban azok biztonságára kell ügyelnie, akik a maguk munkaterületén becsületesen dolgoznak, s nem ütköznek össze a törvényekkel. A munkapadnál, szántóföldön vagy íróasztal mellett dolgozó ember elvárja a államtól azt, hogy ne érhesse bántódás mél­tatlanul — s azt is, hogy életét és testi épségét, hozzátartozóit és személyi tulajdonát megvéd­je az állam azoktól, akik ellene törnek. Gondos mérlegelés után húz­ták meg a kegyelmi rendelkezés­ben szereplő határvonalakat: egy éven aluü büntetéssel, javító­nevelő munkával vagy pénzbün­tetéssel ' általában azokat sújtják a bíróságok, akik először léptek le az- egyenes útról, kisebb sú­lyú, vagy gondatlanságból elkö­vetett bűncselekmények miatt kerülték törvény elé. Az ilyen emberek nagy többsége nem megrögzött bűnöző s nem is akar azzá lenni. Ha most, a kegye­lem folytán kijön a börtönből vagy megszüntetik az ellene fo­lyamatban levő eljárást, a jö­vőben méginkább azon lesz, hogy becsületes munkával állja meg a helyét az életben. A teherben levő nők s azok az anyák, akik kisgyermeket hagytak otthon —, ritka kivé­teltől eltekintve — kiszabadulá­suk után családjuknak akarnak majd élni, s bizonyára sokan vannak köztük, akik egész éle­tükre szóló tanulságként szív­lelik meg a kiszabott és most elengedett büntetést. Minden bizonnyal így lesz az öregek ese­tében is. Aki az élet alkonyán bűmre adta fejét, a börtönben bizonyára megbánta s most — élve a kegyelemmel — szaba­don akarja élvezni a hátralevő éveket, hiszen olyan rövid az emberélet. S mert oly rövid — annál ér­tékesebb. A kegyelem, amely sok mindenkire kiterjed a bör­tönben levők, az ítéletre várók és a haza határait könnyelműen átlépettek soraiban — nem vo­natkozik az olyan bűnösökre, akik az emberek élete ellen tá­madtak. Garázda rendzavarókat, gyilkosokat, nemi erőszak elkö­vetőit éppúgy nem illeti meg a kegyelem, mint azokat, akik — akár évtizedekkel ezelőtt is — a háború szellemét segítettek felidézni vagy egy embertelen hatalom nevében öltek embert. A társadalmi együttélés szabá­lyait súlyosan megszegők, a baj­keverők. verekedést, közbotrányt okozók amúgy sem alkalmasak arra, hogy megosszák a dolgozó emberekkel az ünnepnapok örö­meit. A kisebb bűnök elkövetőit a kegyelem nagyvonalúsága tart­ja vissza az újabb bűnözéstől — a garázdákat, az élet elleni bűn- cselekmények elkövetőit talán az, hogy az ő cselekedeteikre nincs bocsánat. Már a legközelebbi napokban megnyílnak a börtönkapuk, hogy visszaadják a szabadságot azok. nak, akik a közkegyelemre érde­mesek. A bíróságok megkezdik azok ügyeinek felülvizsgálatát, akik fölött még nem mondtak iogerős ítéletet vagy akiknek büntetését, illetve annak hátra­levő idejét részben, vagy egész­ben elengedik. De a társadalomra is várnak feladatok. Az egyszer megtévedt s most szabadon engedett em­bereket visza kell fogadnunk magunk közé. Egykori munká- fársakon, vállalati vezetőkön, ársadalmi szervezeteken is mű­ik, hogy a kegyelemben része­sítettek megtalálhassák helyüket a társadalomban. ▼. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom