Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Miről ír a Magyar Iffúság? (Előzetes a lap 1970. március 27. számából) A Magyar Ifjúság március 27-i száma részletes tájékoztatást nyújt a felszabadulási jubile­um megünnepléséről. Riportok és tudósítások mutatják be a ka­tonák díszszemle-előkészületeit, s a KISZ-ista fiatalok felkészü­lését a nagyszabású felvonulás­ra, s beharangozza a lap az idei XI. felszabadulási motorosrepülö csillagtúrát is, amelyet új for- irában rendeznek meg. A „Sza­lad hazában, szabad ifjúság”- . jrozatban ez alkalommal az if­júságnak az ország gazdasági alpraállításában és fejlesztésé­in vállalt szerepét mutatják be íiteles dokumentumok. Hazánk nagy szocialista léte- stíményeinek sorábn eleven és problémákat is felvető írás je­lenik meg Nagy lépcső a folyón címmel a kiskörei Tisza II. víz­lépcsőről, s az ezzel kapcsolatos KISZ-védnökségi munkáról. Ez az írás — amelyet képek és tér­kép illusztrálnak —, széles kör­ben válthat ki érdeklődést Szol­nok megyében, s mindenütt, ahová a Tisza vízlépcsőrendsze­rének hatása elér. Bizonyára az ország minden részén érdeklődéssel kezdik el olvasni az olvasók a Scotland Yard Story—, amely több héten át lebilincselő stílusban mutatja be a londoni rendőrség történe­tét. Ugyancsak nagy érdeklődés­re tarthat számot az Illés-együt­tes angliai turnéjáról készült ri­port. A sportrovat felteszi a kérdést: Zsolt miért nem? ,s azt boncolgatja, miért nem bírás­kodik a mexikói világbajnok­ságon a kiváló magyar játékve­zető. Részletesen beszámol a ro­vat a héten is az aktuális sport- eseményekről. (ká) Miniszteri rendelet a tsz-tagok háztáji állattartásának ösztönzéséről A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter rendelete a tsz-tagok háztáji állattartásának ösztönzéséről. A kormány korábbi rendelete ér­teimében közösben végzett mun­kának számít a tsz-tagnak az a tevékenysége, amellyel — a kö­zös gazdasággal kötött megálla­podás alapján — háztáji gazda­ságában szarvasmarhát vagy } sertést tart. A most megjelent rendelet értelmében ta közgyű­lés által meghatározott körben és feltételek mellett a vezetőség köti meg a tagokkal a háztáji állattartásra szóló megállapo­dást. Ebben a tag arra vállal kötelezettséget, hogy a hízott állatot, állatszaporulatot vagy a háztáji szükségletet meghaladó tejet a tsz-ne'k adja el vagy a közös gazdasági útján értékesíti. A szabályoknak megfelelően je­lentkező tagokkal a vezetőség köteles megkötni a megállapo­dást; kivéve, ha az állat értéke­sítését vagy hasznosítását nyo­más ok (állatbetegség, meg nem felelő tartási körülmények stb.) teszi kérdésessé. A megállapo­dást akkor bonthatja fel a ve­zetőség, ha az állat tartásával összefüggő súlyos mulasztást ál­lapítottak meg. A megállapodás alapján a tsz havonként a tag javára írja a rendeletben meghatározott szá­mú munkanapot. Az ilyen jog­címen jóváírtmunkanapok beszá­mítanak a tag nyugdíjidejébe, az egyéb társadalombiztosítási szol­gáltatásoknál (családi pótlék, anyasági segély) meghatározott jogszerző időbe, és ezen felül a tsz-től járó fizetéses szabadság és a szülési, betegségi segély elnyeréséhez szükséges munka­teljesítménybe. A munkát figye­lembe kell venni a háztáji föld kijelölésénél és a nőket megil­lető gyermekgondozási segélynél is. A rendelet szerint a beszámí­tott munkanapok után a terme­lőszövetkezet társadalombiztosí­tási járulékot fizet. A munka­napok jövedelmét figyelembe kell venni a tag nyugdíjosztá­lyának meghatározásánál is. A rendelet szerint adózási szempontból figyelmen kívül hagyják a megállapodáson ala­puló háztáji állattartás munka­napjait. Kiosztották a KS-díjakat A Központi Sajtószolgálat szerkesztősége által meghirde­tett ez évi novellapályázatra be­érkezett írásokat a felkért bírá­ló bizottság elbírálta és az alábbi döntést hozta: A bizottság az első díjat nem adta ki, azonban az egy második díjat kettőre és a két harmadik díjat háromra emelte. Második díjat (5000—5000 Ft- ot nyertek: Szálai János: Nevek az asztali naptárban, Dessewffy László: Egyedül c. pályaművei. Harmadik díjat (3500—3500 Ft. ot) nyertek: Várhelyi József: Krumpli és kakaó, Akácz László: A híd, Pille György: Én elhamvaszta- tom magam c. pályaművei. Központi Sajtószolgálat Szerkesztősége Ünnepélyesen átadták a Lenin-páncélautó mását A közelgő Lenin-centenárium alkalmából — a Magyar Hon­védelmi Szövetség és a Magyar Üttörők Szövetségének kéré­sére — a Budapesti Jármű Ktsz és a Csepel Autógyár fiatal­jai, szocialista brigádtagjai eredeti dokumentumok alapján, társadalmi munkában elkészítették annak a páncélautónak hi­teles mását, amelyről V. I. Lenin 1917-ben elmondotta az em­lékezetes áprilisi téziseket. A páncélgépkocsi ünnepélyes át­adására március 22-én került sor Csepelen. (MTI fotó) Felavatták a Belügyminisztérium hősi halottainak emlékművét Kedden a Belügyminisztérium aulájában hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója alkalmából felavatták a Belügyminisztérium hősi halottainak emlékművét. Az ünnepségen jelen volt Benkei András belügyminiszter, Bor­bándi János, az MSZMP KB osz­tályvezetője, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Biróság elnöke, dr. Markója Imre, az igazságügy­miniszter első helyettese, Ve- néczi János, az MSZMP Buda­pesti Bizottságának titkára. AZ 50 eszten­dő elszaladt, ötven évvel ezelőtt kötött házasságot Kovács Ferenc Puskás Juliannával Dobozon; 1920. március 11-én. Aranylako­dalmuk alkalmával kerestem fel a házaspárt szerény, dobozi ott­honukban, a Faluhelyi utca 7 számú házukban. Az asztalon cserepes, virágzó hortenzia, s a szívben, az agyban az emlékek sokasága. Hogy miként is telt el ez az 50 év? Előkerülnek a tárgyi em­lékek is: fényképek, igazolvá­nyok, iratok, s megelevenedik a múlt. Feri bácsi szovjet kitünte­tést mutat, „Harci érdemekért érdemérem”. Íme, így szól az engedély: „Igazolom, hogy Ko­vács Ferenc a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnöksége által adományozott Harci Érdemérem kitüntetést a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanács engedé­lye alapján viselheti. Budapest, 1968. január 15.” A szovjet, ere­deti viselési engedély dátuma: 1967. október 30. Tehát a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára kapta Kovács Ferenc ezt a magas szovjet ki­tüntetést. Feri bácsi már 1914-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak — Dobozon —, 1915-ben katona. Pár hónapi kiképzés után a frontra kerül, s Havasalján, 1916. szeptember 3-án oroßz fog­ságba esik. A forradalom Szat- kin nevű kórházában éri. A kór­ház cári őre eltűnik. A városban dúl a harc. Ö kiszökik a kórház­ból, s süvítő gólyok záporában eljut a főtérre, ahol éppen a for­radalmi tömeg Miklós nagyher­ceg szohrát akarja ledönteni. Múltat idéző aranylakodalom Aki Lenin elvtársat védte Moszkvában Egy vöröskatonától kapott pa­pírra írt igazolással utazott Ufá- ba, a fogolytáborba, ahol ötve­nedmagával beállt vörösgárdis­tának. „Massingever”, azaz gép­puskás: maximkás lett. Harcol­va bejárta fél Uralt, majd Moszkvába került, ahol többed- magával a Moszkva folyó híd- ját őrizte. Élete legboldogabb pillanatát így idézi fel: „Hogy pontosan mikor volt, nem tudom, de arra jól emlékszem, hogy a ház erké­lye felett hatalmas fekete zász­ló lengett, melynek egyik olda­lán Róza Luxemburg, a másik oldalán Kari Liebchnecht arcké­pe volt látható. E két német for. radalmár halála emlékére ren­dezték ezt a nagygyűlést. A ház körülbelül ott állhatott, ahol most a Mauzóleum van. Az er­kélyen megjelent Lenin és be­szédet mondott a népnek. Lenin­től mintegy 8 méternyire lehet­tem, lenn a földön, a maximka mellett. A védelemre azért volt szükség, mert ezt megelőző idő­ben már rálőttek Lenin elvtárs­ra.” Azzal küldik őket haza, mint „hadifoglyokat”, hogy itthon je­lentkezzenek Kun Bélánál. Ko- welba 1919. február 11-én ér­keznek. Majd Miskolcra. De ak­korra már Kun Bélát letartóz­tatták, s őket nem engedték ki az állomásról. Majd egy lakta­nyából betegen érkezik haza. A „vöröskatonaságot” firtat­ják Horthy pribékjei, amikor 1923-ban behívják Csótra, de nem tudják rábizonyítani, s itt­hon mégis csendőri fel­ügyelet alá he­lyezik. Dobozon a Szociáldemok. rata Párt nem éled fel 1929-ig. Feleségével együtt részt vesz az ú j j ászer vezésben. A Baji-kocsmában Jámbor Imrével, E. Szabó Istvánnal, V. Molnár Sándorral — 1935-ben iszogattak, s majd levett kalap­pal, vigyázzban állva, zenekisé- rettel énekelték az Intemacioná- lét. Egy besúgó ezt a csendőrök tudomásái-a hozta. A szegedi ka­tonai bíróság ítélkezett felettük. A zenészek azt vallották, hogy ők a „Már én többet csendőr­káplár nem leszek” kezdetű dalt muzsikálták nekik. Fgn bácsi 5 évi felfüggesztett börtönt, s 3 évi politikai jogvesztést kapott. Ezt követte a csendőri felügyelet alá helyezés. A csendőrök sű­rűn megfordultak náluk. Min­dent feltúrtak, házkutatásokat tartottak, mert baloldali „szoc- demek” voltak. S jött 1944. áp­rilis 4-e, amikor tizennyolcad magával, a zsidókkal együtt hur­colták eL Júniusban büntető- századba osztották be, ahonnan a felszabadító szovjet csapatok megérkezése előtt megszokik, majd december 14-re ér haza, s e nap estéjén már a Magyar Kommunista Párt tagja. A sok szép emlék közül előkerül még Feri bácsi oroszországi vöröska­tona fényképe, mely azon a na­pon készült, amikor Lenin elv­társat személyesen látta. Kovács néni, az MNDSZ-t alakító első asszonyok között volt, s azóta is aktív tagja a nőmozgalomnak. Méltó’élettárs. Hosszú, boldog életet kívá­nunk az aranylakodalmukat ün­neplő Kovács-házaspárnak! Rácz Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom