Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-24 / 70. szám

Az NDK állampolgárai szavazatukkal is hitet tettek a szocializmus mellett Berlin A Német Demokratikus Köz­társaságban hétfőn nyilvános­ságra hozták a helyi népiképvi­seleti szervek vasárnap történt megválasztásának nem hivatalos végeredményét. Eszerint a szavazójoggal ren­delkező állampolgárok 97,97 százaléka járult az urnákhoz. A leadott szavazatok 99,96 százalé­ka érvényes volt. Az érvényes szavazatok 99,83 százalékát a nemzeti front listájának jelölt­jeire adták ]e. Ellenszavazat 20 571 (0,17 szá­zalék) volt. Az NSZEP központi lapja, a Neues Deutschland hét­fői számának vezércikke hang­súlyozza, hogy az NDK állam­polgárai szavazataikkal hitet tet­tek a munkás—paraszt hatalom­mal való összeforottságuk mel­lett. Erkölcsi kötelesség: tiltakozni az amerikaiak vietnami népirtása elien Nem hallgathatok tovább — ezekkel a szavakkal kezdte nyi­latkozatát hétfőn a 28 éves Szőke Zoltán, aki 1956-ban disz- szidensként hagyta el Magyar- országot, majd Ausztriából az Egyesült Államokba került, az amerikai hadsereg katonája lett, részt vett a Vietnam elleni Brandt a moszkvai tárgyalásról Egon Bahr moszkvai megbe­szélésedről nyilatkozott vasárnap Willy Brandt kancellár a bajor televízió munkatársának. Kijelentette, hogy a kancellári hivatal államtitkára és Grcmiko szovjet külügyminiszter megbe­szélésedből nagy vonalakban ki­rajzolódik az erőszakról való le­mondás szerződésének képe. Kizárások a JKSZ-ből A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége újvidéki egyetemi bizottsága közleményben ítélte el az egyetem filozófiai kara „megengedhetetlen megalkuvó- j sát a JKSZ politikájával ellen- | tétes álláspontok iránt”, ame­lyek „ideológiai értelemben a leggyakrabban hamis avantgar- dizmusban, klikkek és frakciók kialakításában jelentkeznek”. A közlemény szerint „ez az el­lenséges és konzervátív erőknek kedvez, amelyek társadalmun­kat le akarják téríteni a de­mokratikus, önigazgatási szocia­lizmus útjáról”. Az egyetemi bizottság a JKSZ tagjai sorából kizárta dr. Vito- rrúr Vuletics egyetemi tanárt, valamint Bosnyák István és Szlavko Krklyus asszisztenst, s javasolta a filozófiai kar párt- szervezetének, vizsgálja meg, hogy Bányai János „továbbra ig j az újvidéki filozófiai kar ksz! szervezetének titkára és a ksz: egyetemi választmányának tag­ja maradjon-e”. A filozófiai tanszék pártszer­vezetének tevékenységével szem­ben az első kifogások január j elején hangzottak el, amikor a JKSZ egyetemi bizottsága ki­zárta a párt soraiból Mirosz- lav Egericset, a tanszék adjunk­tusát, a vajdasági egyetemisták lapjában, az Indexben közzé­tett. a JKSZ politikájával el­lentétes nézeteket hangoztató cikke miatt. A Ngouabihoz hű erők meghiúsították az államcsíny-kísérletet A Brazzaville-! rádió Kinsíha- sában lehallgatott adása szerint a hatalmat egy magát „nemzeti felszabadító bizottságnak” neve­ző testület vette át, amelynek összetételét a rádió — ígérete szerint — a későbbiekben közli. A „nemzeti felszabadító bi­zottság” felfüggesztette az 1969. december 31-i alkotmányt, amely az országot Kongód Népi Köztársaságnak nyilvánította ki. A hatalomra került katona­tisztek letartóztatták Ngouabd államfőt, de a rádió adása sze­rint „nem ölték meg. mert a nép katonái nem gyilkosok”. A Brazzaville-d rádió a híradások között a „La Congolaise” néhai kongói himnuszt játssza. A de­cember 31-i alkotmány — mint ismeretes — az Intemncionálét tette meg a Kongói Népi Köz­társaság himnuszává. A Brazzaville-i rádió Ngouabi kormányát „alkalmatlansággal, a politikai kezdeményezőkészség teljes hiányával, a problémák figyelmen kívül hagyásával” vá­dolja. Az AFP francia hírügynökség illetékes Libreville-i körökre hivatkozva jelenti, hogy Ngoua- bi, a Kongói Népi Köztársaság államfője hétfőn reggel telefo­non kapcsolatba lépett Bongo > Gaboni köztársasági elnökkel és a következőkről tájékoztatta: KGST-tanácskozás A KGST rádiótechnikai és ; elektronikai ipari állandó bizott­sága március 18—21 között Bu­dapesten tartotta 15. ülését. A KGST XXIII. ülésszakán hozott határozatok teljesítése­képpen a bizottság kidolgozta a KGST-tagországók rádiótechni­kai és elektronikai ipari hosszú távú együttműködésének alapvető irányvonalait és hatá­rozatokat fogadott el a bizottság közeli évekre vonatkozó tevé­kenységének programjáról. „Tengeri kalóz“ hadgyakorlatok a felszabadító mozgalmak megfélemlítésére Moszkva A szovjet főváros politikai köreiben felfigyelték arra, hogy a SEATO fokozza tevékenységét egy olyan időpontban, amikor amúgy is végsőkig feszült a dél­kelet-ázsiai helyzet. Az agresz- szív tömb hétfőn kezdődő „Ten­geri kalóz” fedőnevű hadgyakor­latával kapcsolatban a szovjet kommentátorok két lényeges kö­rülményre hívják fél a figyel­met: a provokatív hadgyakorlat­ban részt vevő országok az Egyesült Államok, Anglia, Ausztrália, Új-Zéland, Thaiföld és a Fülöp-szigetek — az egyet­len Nagy-Britannia kivételével, •■Blamennyien tevőlegesen részt vesznék a vietnami nép élleni agresszív háborúban. A másik mozzanat: a hadgyakorlatra a hírhedt Guami doktrína jegyé­ben kerül sor. Mint ismeretes, j az Egyesült Államok igyekszik | „zsandári terheinek” egy részét! átrakni partnerré kinevezett i csatlósainak vállára, mind mé-! lyebben sodorva bele őket Wa- ■ shington ázsiai veszélyes kato- j nai-politikai kalandjaiba. A | washingtoni „erőpolitika” szelle. rfíében elindított kihívó flotta- tüntetés — moszkvai értékelés szerint — nem más, mint az Egyesült Államok újabb kísérle­te a délkelet-ázsiai felszabadító mozgalmak megfélemlítésére. — Hajnali négy órakor egy Kinshasa-Kongóból érkezett kommandó az egykori Kinshasa- Kongóba menekült Kikenga fő­hadnagy vezetésével hatalmába kerítette a Brazzaville-i rádió épületét. A kommandó tagjai hat órakor a rádión keresztül felhívást tettek közzé, amely­ben sikeres államcsínyt, és Ngouabi letartóztatását jelentet- ,ték be. Ngouabi mindezek halla­tára riadóztatta a katonaságot; megszólaltak a szirénák, majd kilenc órakor a hadsereg Ngoua- bi vezette egységei bekerítették a rádió épületét. A parancsnok­ság felszólította Kikengát, hogy az egész épületet a levegőbe re­pítik, ha embereivel együtt nem adja meg magát. Brazzaville Ikottga, a Kongói Népi Köz­társaság külügyminisztere hét­főn délelőtt bejelentette, hogy a Ngouabi elnökhöz hű erők visz- szafoglaíták a Brazzaville-i köz­ponti rádióállomás épületét a lá­zadóktól, s azok vezetőjét meg­ölték. Mobutu, a szomszédos (Kins­hasa) Kongói Demokratikus Köztársaság elnöke a Brazzavil­le-! események kapcsán hétfőn reggel összehívta kormányát. A kabinet-ülést az újabb fejlemé­nyek ismeretében az utolsó pil­lanatban lemondták. (Hírügynökségi jelentések sze­rint Kikenga főhadnagyot 1969- ben a forradalmi bíróság felfor­gató cselekmények vádjával ha­lálra ítélte; Kikenga ezt köve­tően menekült át Kinshasába.) Kongó V. Marien Ngouabi ejtőernyős százados 1968. augusztus 3-án Massemba-Debat kormányának megdöntésével került az ország élére. Január 1-i hatállyal a ha­talom gyakorlására 1968. augusz­tusában megalakult forradalmi nemzeti tanács Ngouabit állam­elnökké nevezte ki, aki egyúttal a nemzetbiztonsági és nemzet- védelmi minisztériumot is vezet­te. zik. Katonai tanulmányait ország északi részéből szárma- Strassbourgban végezte, a Kon­Marian Ngouabi 32 éves, az gói Néphadsereg kötelékébe 1961-ben lépett be. 1964-ben lép­tették elő századossá. Ngouabi kormányzata ellenez­te az amerikaiak vietnami hábo­rúját, elítélte a közel-keleti iz­raeli agressziót. Belpolitikai té­ren az ország szocialista átala­kítását tűzte ki célul. Függet­len gazdasági rendszer létreho­zásán, a magánszektor megszün­tetésén munkálkodott. A földet az egész nép tulajdonának nyil­vánította. 1970. január 4-én új alkot­mány lépett életbe. Az ország a Kongói Népi Köztársaság nevet vette fel. Az alkotmány az új nemzeti himnusszá az Intema- cionálét tette meg. Űj kormánypárt alakult, a Kongói Dolgozók Pártja, amely­nek elnöke — az alkotmány ér­telmében — Marien Ngouabi lett. A párt szervezeti szabályza­ta leszögezi, hogy tevékenységé­nek elméleti alapja a marxiz­mus—leninizmus, célja a kizsák­mányolás minden formájától mentes, demokratikus és szocia­lista társadalom építése. agresszióban, megsebesült, s mikor megkapta a Vietnamba szólító második hadparancsot, megszökött, hazamenekült hazá­jába. „Erkölcsi kötelességem­nek érzem, hogy tiltakozásul az Amerikai Egyesült Államok bű­nös, népirtó háborúja ellen, le­mondjak amerikai állampolgár­ságomról és amerikai kitünteté­seimről, mivel ezeket olyan ügy szolgálatában kaptam, amelyre ma már nem hogy büszke lehe­tek, hanem amely mélységes szégyenórzetet kelt bennem” — jelentette ki és ezeket a gondola­tokat levélben írta meg Nixon elnöknek. A sajtóértekezleten, amelyet Szőke Zoltán kérésére a magyar kormány Tájékoztatási hivata­la rendezett Budapesten az új­ságírószövetség székházában, a hazai sajtó, rádió és televízió munkatársaival együtt számos külföldi tudósító is részt vett. Képviseltette magát a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztársaság ma­gyarországi nagykövetsége is. Űrhajós évforduló A szovjet tudósok, tervezők, űrhajósok megemlékeztek annak a napnak az ötödik évfordulójá­ról, amikor ember először lépett ki a nyílt kozmikus térségbe. A „csillag-városban” az űrha­jósok, a tervezők, az edzők, az orvosok melegen üdvözölték a jubilánst: Alekszej Leonovot, a Szovjetunió hősét. Leonov be­szélt az egykori kozmikus útról és arról a segítségről, amelyet a hős barát, az űrhajó parancsno­ka, Pavel Beljajev nyújtott ne­ki. A szocialista országokból Moszkvában tanuló repülőtisz­tek. a Jurij Gagarinról elneve­zett repülőakadémia hallgatód is eljöttek a „csillag-városba”, hogy üdvözöljék Leonovot és az egész űrhaj óskollektivát. Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokrati­kus Köztársaság és a VDK nép­hadseregének tisztjel számos kérdést tették fel az űrhajósok­nak. Kérdéseikre Alekszej Leo­nov és Georgij Sonyin, a Szo­juz—6 űrhajó parancsnoka vá­laszolt. Ezután a vendégek és a koz­monauták felkeresték az űrha­jós múzeumot, megtekintették a Jurij Gagarin emlékét megörö­kítő termet. Magyar—francia közös dokumentum Vasárnap este érkezett vissza országjáró útjáról Budapestre André Bettencourt francia terv. és telepítésügyi miniszter és Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, aki elkísérte francia vendégét vi­déki látogatásaira A Hotel Duna Intercontinental külön­termében a két miniszter ma­gyar—francia közös dokumen­tumot írt alá. Jelen volt Ray­mond Gastambide, Fraciaor- szág nagykövete is. A közös dokumentum szöve­ge: André Bettencourt, a Fran­cia Köztársaság terv- és telepí­tésügyi minisztere Bondor Jó­zsefnek, a Magyar Népköztár­saság építésügyi és városfejlesz­tési miniszterének meghívására március 19—23. között Magyar- országon tartózkodott. André Bettencourt miniszter magyarországi tartózkodása so­rán találkozott Fock Jenő mi- miniszterelnökkel, Bodor Jó­zsef építésügyi és városfejlesz- | tési miniszterrel, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszterrel, Kiss Árpád minisz­terrel, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és Szilágyi Béla külügyminisz­ter-helyettessel. Megismerkedett Magyaror­szág település-hálózat fejlesz­tési tervével, Budapest műem­lékeivel, a városnegyedek re­konstrukciójával, néhány új la­kótelepével, Dunaújváros ée Pécs műemlékeivel és város- fejlesztési kérdéseivel. A megbeszélések során meg­állapították, hogy — az 1966. július 28-án Budapesten a két külügyminiszter által alá­írt hosszú lejáratú, műszaki- tudományos együttműködési megállapodás, valamint az 1968. .december 2-án aláírt gazdasági és ipari kooperációs együttmű­ködési egyezmény alapján — a már eddig kialakult együttmű­ködés eredményei megfelelő alapot teremtenek a tudomá­nyos-műszaki és ipari kooperá­ció további széles körű fejlesz­tésére. A két miniszter egyetért a telepítésügyi kérdésekben való folyamatos információ- és ta- pasztalatcseréveL Elősegítik a magyar Építésügyi- és Városfej­lesztési Minisztérium és a fran­cia terv és telepítésügyi mi­nisztérium, valamint a francia építési- és lakásügyi miniszté­rium közötti közvetlen kapcso­lat létrehozását. Mindkét fél megelégedését fejezi ki a látogatások és talál: kozások eredményességéről. A közös dokumentum aláírá­sa után Bondor József minisz­ter búcsúvacsorát adott a fran­cia miniszter tiszteletére. Elutazott André Bettencourt francia terv- és telepítésügyi miniszter Négynapos hivatalos magyar- országi látogatásának befejezté­vel hétfőn elutazott Budapestről Andre Bettencourt francia terv- és telepítésügyi miniszter és kí­sérete. A Ferihegyi repülőtéren Bon­dor József építésügyi és város- fejlesztési miniszter búcsúzott el a francia vendégektől. A búcsúz­tatáson Raymond Gastambide nagykövet vezetésével megjelen­tek a Francia Köztársaság bu­dapesti nagykövetségének mun­katársai is. A repülőtéren André Betten­court miniszter nyilatkozott az MTI munkatársának: — Nagyon sikeres volt ez a látogatás — mondotta —, mert alkalmam nyüt Magyarország jobb megismerésére. Őszintén csodálom azt a jelentős fejlődést, amelynek eredményeként évről évre emelkedik a lakosság élet- színvonala. Köszönettel és hálá­val tartozom Fock Jenő minisz­terelnöknek és Bondor József miniszternek azért, hogy lehető­vé tette ezt a látogatást. Megbe­széléseink nagyon hasznosak voltak. Tárgyalásainkról beszá­molok a francia kormánynak. A francia miniszter meghívta Bondor József építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztert, hogy látogasson el Franciaországba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom