Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-03 / 52. szám

A régi közmondás igazsága összefogásban az erő, tartja a régi közmondás és eddig is sok példa bizonyította már en­nek igazságát. A Gyulai Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek és egyéb szövetkezetek, vala­mint az állami vállalatok együttműködését tárgyalták. A gyulai járásban az úgynevezett egyszerűbb gazdasági együtt­működések és közös vállalkozá­sok létesültek, illetve vannak kialakulóban az egyszerűbb együttműködés előnye, hogy a résztvevők minden nagyobb anyagi befektetések nélkül mindössze a kooperáció nyújtot­ta lehetőséget kihasználva dol­goznak. Erre több példát lehet­ne a gyulai járásban felsorolni. Ilyen többek között az is, hogy eddig a járásban 16 község ter­melőszövetkezete i vette át a tejipari vállalattól a tejcsarno­kok kezelését és üzemeltetését. Így egyszerűbb és gyorsabb lett a községek tejellátása, amit most már a helyi termelőszö­vetkezet elégíti ki. Gyümölcsöző és hasznos mindkét fél számára az az együttműködés is, amelyet az újkígyósi Aranykalász Terme­lőszövetkezet és a békéscsabai MÉK létesített, amelyek közös elárusító boltot nyitottak Bé­késcsabán. A két szerv mellett — mondani sem kell —, a fo­gyasztók is nyertek. Ugyanilyen hasznos néhány tsz, és a BOV szoros együtt­működése is. A BOV fejlett technológia bevezetéséhez hitelt nyújt a termelőszövetkezetek­nek, amelyek áruban térítik vissza a felvett kölcsönt, de emellett a vállalat a tiszta nye­reségéből is osztozik a termelő- szövetkezettel. A mezőgazdaság fejlesztése nem sugall: ilyenek kellenek az ifjúság felvilágosítására!) • * • Többségében nem a pedagógu­sokon múlik, hogy munkás-pa­raszt származású, jó képességű tanulók sok esetben nem akar­nak továbbtanulni. Nevelőink minden rendelkezésre álló esz­közzel és erejük teljes latbave- tésévei támogatják ezeknek a ta­nulóknak felkészülését. Jói iga­zolja ezt az tény, hogy a leg­utóbbi tanulmányi versenyek például az orosházi járásban jó helyezést elért résztvevői zöm­mel munkás-paraszt származá­sú gyermekek. Ennek ellenére jelentős azoknak a tanulóknak a száma, akik a 8. osztály elvég­zése után keresőszakmát válasz­tanak, bár tanulmányi eredmé­nyük a továbbtanulásra ösztö­nözhetné őket. Ezeknek a tanu­lóknak osztályöntudatát kellene felébreszteni! A középiskolát végzett fiatalok között is sokan vannak, akik nem hivatásérzet­ből, hanem a kereseti lehetősé­gek szerint választanak pályát, illetve az a fő szempontjuk, egy- egy főiskolai vagy az egyetem valamelyik fakultásának megvá­lasztásánál. Nehéz a pedagógusok helyze­te, mikor a társadalmi-gazdasá­gi szükséglet és az egyéni elkép­zelések között ellentót van. A helyes agitációnak már a kö­zépiskola első osztályába lépés előtt meg kell kezdődnie • * • Sajátos problémaként jelent­kezik vidéki, főleg községi gim­náziumokban az a étny, hogy a nevelőknek meg kell küzdeniük a szülők tanulást lebecsülő szemléletével. A család, a szü­lők ösz+önzése hiányában nehéz az iskola helyzete elképzelhetetlen a tudományos kutatóintézetek tapasztalatai nélkül. A termelőszövetkezetek egy része már felismerte ennek jelentőségét és a kísérletek hasznosítására állandó kapcso­latot építettek ki a különféle mezőgazdasági tudományos ku­tatóintézetekkel. A TÄSZ1 a beszerzésben és értékesítésben nyújt jelentős segítséget a szö­vetkezeteknek. A mechanizmus megteremtet­te a vállalati önállóság alap­jait és hangsúlyozza a vállalati érdekeltség aktív szerepét, de lehetővé tette azt is, hogy az érdekeltségi viszonyok és az ér­dekellentétek a termelőfolya- matok egész láncolatában vilá­gosan kirajzolódjanak és egy­ben felismerhetőkké váljanak ezek feloldásának lehetőségei is. Az eddigi tapasztalatok alapján a műszaki fejlesztés minden ágazatban elengedhetetlenül szükséges. Ezt felismerve a ter­melés növelése, a műszaki szín­vonal emelése a járásban meg­felelően alakult. Ezek közé tar­tozik, hogy az állattenyésztés fejlesztésére szakosított telepe­ket terveznek. A biztosított 70 százalékos állami ártámogatást a dobozi Petőfi, * az eleki Le­nin Termelőszövetkezet vette igénybe, ahol már meg is kez­dődtek a szakosított telepek kivitelezési munkái Ezek csak néhány példák az elképzelésekből és tervekből, amit a gyulai járásban végez­nek a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére és az együttmű­ködések kiszélesítésére. Ezek a példák is bizonyítják az össze­fogás szükségességét és azt, hogy ezek révén könnyebb nagy feladatokat megvalósíta­ni, ami végső soron a lakosság jobb áruellátását célozza. B. O. A fizikai dolgozók jó képessé- ! gű gyermekeinek képzését több : kollégiumi férőhely bdztosításá- • val kell elősegíteni. Meg kellene • változtatni azoknak a fizikai ■ dolgozóknk szemléletét, akik : azért nem adják gyermeküket j szellemi pályára, mert ez nagy I anyagi és szellemi erőfeszítéssel : jár, és ez nincs arányban a szel- £ lemi munkát végzők keresetével. ■ Szórványosan találkozunk még ! olyan jelenséggel is, hogy egyes i iskolákban a fizikai dolgozók ■ gyermekeivel való differenciált • foglalkozás helyett megelégsze- ! nek ezeknek a tanulóknak ad­minisztratív számbavételével. A lemorzsolódás a fizikai dolgozók gyermekei esetében a legna­gyobb, s ezen sok helyen még a kollégiumok és a tanulószobák sem tudtak eddig segíteni. Jobb a helyzet azokban a középisko­lákban, amelyekben az iskola- vezetés hatékonyabb szervező és ellenőrző munkát végez a cél ér­dekében. • •• Az eddigieken kívül még sok más problémával foglalkozik majd az V. Nevelésügyi Kong­resszus. Négy témabizottság mű­ködik Budapesten, amelyeknek vezetői: Erdey Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ágoston György, tan­székvezető egyetemi tanár, Mik- lósvári Sándor, a Művelődés- ügyi Minisztérium osztályveze­tője és Nagy Sándor tanszékve­zető egyetemi tanár. Ezek a bi­zottságok hivatottak arra, hogy részletesen elemezzék a magyar nevelésügy helyzetét és megfe­lelően előkészített anyaggal szol­gálják a kongresszus sikerét Tarján László, a megyei továbbképzési kabinet vezető-helyettese Városiasodó arculathoz növekvő érteimet Miitagadás, kevesen énekelték téttel és meggyőződéssel a szeg­halmiak közül az ismert mun­kásmozgalmi dal sorait 25 évvel ezelőtt. Ugyanis korgó gyomor­ral, napszítta, kopott, itt-ott fol­tos ruhában bújtak elő kunyhó- nyi nagyságú házaikból, hogy az első gyűléseken, felvonulásokon részt vegyenek. Cuppogott a láb- belijük a járdátlan utcák boká­iSzívós Lajos, a községi tanács vb-elnökhelyettese és a községi alapszervezet párttitkára a 18 ak­tívát mozgósította. Eredményük 73 előfizetés a Népújságra. ig érő tócsáiban. Mitagadás, a felvonulók soraiban sem lehetett felemelt fővel menetelni, mert gidres-gödrös volt a községet át­szelő egyetelen köves út is. Cső. da-e, hogy akadozott a munkás- mozgalmi dal. Dolgoztak ők összeeséság ad­dig is, mert a szeghalmi határ szikes földjei olyanok voltak, mint a leghírhedtebb fösvények, vagyis hétszeri könyörgés után is alig dobtak valami alamizs­nát. Azelőtt is voltak sok szé­pet ígérő dalok és szavak, de mindig eloszlottak a hol árvizet, hol pedig a perzselő forróságot árasztó ég alatt. A mesebeli va­rázsló a felszabadulás utáni élső években is a „nagyobb darab kenyeret”! kívánságot hallhatta volna minden 80—90. szeghalmi lélektől. Iskola, könyv, újság, rádió, tanulás — csupán keve­sek agytekervényedt foglalkoz­tatta még akkor. A még most is ott lakóknak, de főleg a ritkán hazalátogatók­nak hihetetlenül rég múltnak tűnnek most a félszabadulást megelőző és az aztán következő nehéz esztendők. Az elmúlt 25 év után már nem igen érzékelik az akkor rájuk nehezedő nehéz gondokat, az agyukat erőltető „hogyantovább” töprengéseket. A lakosság számarányának megfelelően már régen nagyköz­séggé, járási székhellyé nyilvá­nították Szeghalmot. Azonban ez a rang afféle „fenn az ernyő nincsen kas” volt csupán. Most már nemcsak a járási székhely, a nagyközségi cím, hanem mind­inkább a városiasodé jelleg üt­közik ki Szeghalom arculatán. Ráadásul olyan rohamosan ipa­rosodik, hogy hova-tovább any- nyian dolgoznak már a külön­böző állami és kisipari üze­mekben és az érettségivel, fel­sőfokú érettségivel a hivatalok­ban, gazdaságokban, üzemekben, mint amennyien a termelőszö­vetkezetekben. A munka épí­tette és építi tovább töreltenül a szeghalmiak szűkebb hazáját es „építi”, fejleszti népét i& A község fejlődését könnyű lemérni, összehasonlítani a 25 évvel ezelőtti állapotokkal. De hogyan lehet lemérni a község lakóinak szellemi fejlődését? Legfeljebb hozzávetőlegesen. Vagyis az iskolai végzettség, a moziba, könyvtárba, kultúrház- ba járók és az újságok, televí­ziók, rádiók előfizetőinek ará­nyával. Ám, ki tudná pontosan kidékázni azt a szellemi érték­növekedést, amely képessé tette Szeghalom lakosságát a nagy­üzemi gazdálkodáshoz szükséges módszerek — a gépek, a vegyi­anyagok — sikeres alkalmazásá­hoz, a terméseredmények nö­veléséhez, megkétszerezéséhez? Értelmük, tudatuk, ízlésük és természetesen jólétük növekedé­séről tanúskodik sok minden még. Az is, hogy mind kényel­mesebbé építik és rendezik be az új lakóházaikat, melyekből nem hiányozhatnak a különböző háztartási gépek. Az is értelmük Banga József, a Petőfi Tsz el­lenőrző bizottságának elnöke egymaga 12 előfizetőt gyűjtött a megyei lapra. növekedésére vall, hogy közép- és főiskolákon, továbbá külön­böző szakmai képesítést adó tan­folyamokon taníttatják gyerme­keiket. Értelmük növekedésére vall az is, hogy már ezernél több televízió-, 2100-nál több rádió- készülékeit vásároltak. Az is, hogy egyre többen fizetik elő a különböző napi- és hetilapokat. Néhány héttel ezelőttig a Nép- szabadságot 623-an, a Szabad Földet 567-en, a Békés megyei Népújságot pedig 583-an fizették elő a községben. Az igazat megvallva, nemcsak úgy spontán, vagyis szervezett­ség nélkül növekedett az előfi­zetők száma. Árpád Antal bá­csinak, a Rákóczi Tsz csaknem 20 évvel ezelőtt megválasztott elnökének többen is elmondot­ták, amíg 15 előfizetési gyűjtő­lapot aláírtak: Már többször gondoltunk arra, hogy elő kel­lene fizetni a Békés megyei Nép­újságot, de nem tudtuk, hogy hol kezdjük. Azt, hogy mások is voltak ilyen kétközben, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szeghalmi Rákóczi Tsz- ben összesen 32-en, a Petőfi Tsz- ben 48-an, a községi pártalap- szervezet területén pedig 73-an fizették elő januárban, február­ban a Béké-s megyei Népújsá­got. A községi pártalapiszervezet területén beindított előfizetést gyűjtő akció sikere elsősorban Szívós elvtársnak, az alapszer­vezet és a községi tanács vég­rehajtó bizottsága elnökhelyet­tesének köszönhető, aki nemcsak jelentős szerepet vállalt az elő­fizetés-gyűjtés megszervezésé­ben, hanem ő egymaga is 12 új előfizetőt gyűjtött a Népújság­ra. Természetesen nem kevesen voltak olyanok, akiket meg kel­lett győzni az újságolvasás fon­tosságáról. De vajon nem kel­lett-e meggyőzni a szeghalmiak többségét sok olyasmiről, aminek azóta örülnek? Csak úgy önma- guktól nem alakították volna meg a termel »szövetkezeteket, az üzemeket, nem fizették volna a község arculatát jelentősen megváltoztató fejlesztési hozzá­járulást és nem vállaltak volna jelentős értékű társadalmi mun­kát. Mikor a községi pártbizottság meghirdette a Békés megyei Népújság előfizetés-gyűjtési ak­cióját, néhányan megdöbbentő kijelentést tették. Azért hatot­tak a kijelentések megdöbben­tően, mert az elmúlt 25 év alatt sokat tanult, fejlődött és jelen­tős vezető beosztásba került em­berektől eredtek. ,,Nem elég színvonalas”, „A jó bornak nem kell cégér”, „Hiába töltünk el megint néhány értékes munka­napot”. Ilyen és hasonló kije­lentésekkel kezdődött az előfi­zető-gyűjtő akciót meghirdető aktívaértekezlet is amelyen mintegy 140-en vettek részt. Az előfizetés-gyűjtés hiábavalóságát hangoztatok moraja szinte úgy némult el, mintegy leintett fú­vószenekar. F. Nagy Károly elv­társ ugyanis néhány varázsszá­mot ismertetett az aktívákkal. Árpád Antal, a Rákóczi Tsz csaknem 20 évvel ezelőtt meg­választott elnöke a szövetkezet 15 tagját győzte meg az újság- olvasás szükségességéről. Fotó: Oravszki Többek között azt, hogy a köz­ségijén megválasztott 16 alap­szervezeti párttitkár közül hár­mán, a 72 különböző gazdasági és hivatali vezetők közül 18-an, az 54 üzemegységi és brigádve­zetők közül 14-en fizetik elő a Békés megyed Népújságot. A színvonalról, a cégérről ép­pen azok beszéltek az előfizetés- gyűjtési akció előtt a község kü­lönböző pontján, az autóbuszon és a vonaton, akik nem fizették addig elő, tehát nem is olvas­ták a Békés megyei Népújságot Az előfizetésgyűjtési akció be­fejeztével csaknem fordítottá vált az arány. Vagyis a vezetők nagy többsége előfizette a Bé­kés megyei Népújságot. Hatott a községi pártbizottság titkárának egy másik varázsigéje is. Az, hogy a vezetők fizetésében benne foglaltatik az önképzés és öntájé­kozódás költsége is. Meg egy ki. csit az is, hogy erkölcsi alap kell ahhoz, hogy valakik tanu­lásra, és azáltal jobb, eredmé­nyesebb munkára biztassanak másokat Az rendben van, hogy a mostani vezetők sokat tanul­tak a korábbi években és, hogy tudásuk állította őket a jelen­legi vezető-funkciókba. Ám, azok, akik abbahagyják a tanu­lást tájékozódást, azokhoz a házépítőkhöz hasonlítanak, akik megelégszenek a tető nélkül; fa­lakkal. Kukk Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom