Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-03 / 52. szám
A régi közmondás igazsága összefogásban az erő, tartja a régi közmondás és eddig is sok példa bizonyította már ennek igazságát. A Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek és egyéb szövetkezetek, valamint az állami vállalatok együttműködését tárgyalták. A gyulai járásban az úgynevezett egyszerűbb gazdasági együttműködések és közös vállalkozások létesültek, illetve vannak kialakulóban az egyszerűbb együttműködés előnye, hogy a résztvevők minden nagyobb anyagi befektetések nélkül mindössze a kooperáció nyújtotta lehetőséget kihasználva dolgoznak. Erre több példát lehetne a gyulai járásban felsorolni. Ilyen többek között az is, hogy eddig a járásban 16 község termelőszövetkezete i vette át a tejipari vállalattól a tejcsarnokok kezelését és üzemeltetését. Így egyszerűbb és gyorsabb lett a községek tejellátása, amit most már a helyi termelőszövetkezet elégíti ki. Gyümölcsöző és hasznos mindkét fél számára az az együttműködés is, amelyet az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet és a békéscsabai MÉK létesített, amelyek közös elárusító boltot nyitottak Békéscsabán. A két szerv mellett — mondani sem kell —, a fogyasztók is nyertek. Ugyanilyen hasznos néhány tsz, és a BOV szoros együttműködése is. A BOV fejlett technológia bevezetéséhez hitelt nyújt a termelőszövetkezeteknek, amelyek áruban térítik vissza a felvett kölcsönt, de emellett a vállalat a tiszta nyereségéből is osztozik a termelő- szövetkezettel. A mezőgazdaság fejlesztése nem sugall: ilyenek kellenek az ifjúság felvilágosítására!) • * • Többségében nem a pedagógusokon múlik, hogy munkás-paraszt származású, jó képességű tanulók sok esetben nem akarnak továbbtanulni. Nevelőink minden rendelkezésre álló eszközzel és erejük teljes latbave- tésévei támogatják ezeknek a tanulóknak felkészülését. Jói igazolja ezt az tény, hogy a legutóbbi tanulmányi versenyek például az orosházi járásban jó helyezést elért résztvevői zömmel munkás-paraszt származású gyermekek. Ennek ellenére jelentős azoknak a tanulóknak a száma, akik a 8. osztály elvégzése után keresőszakmát választanak, bár tanulmányi eredményük a továbbtanulásra ösztönözhetné őket. Ezeknek a tanulóknak osztályöntudatát kellene felébreszteni! A középiskolát végzett fiatalok között is sokan vannak, akik nem hivatásérzetből, hanem a kereseti lehetőségek szerint választanak pályát, illetve az a fő szempontjuk, egy- egy főiskolai vagy az egyetem valamelyik fakultásának megválasztásánál. Nehéz a pedagógusok helyzete, mikor a társadalmi-gazdasági szükséglet és az egyéni elképzelések között ellentót van. A helyes agitációnak már a középiskola első osztályába lépés előtt meg kell kezdődnie • * • Sajátos problémaként jelentkezik vidéki, főleg községi gimnáziumokban az a étny, hogy a nevelőknek meg kell küzdeniük a szülők tanulást lebecsülő szemléletével. A család, a szülők ösz+önzése hiányában nehéz az iskola helyzete elképzelhetetlen a tudományos kutatóintézetek tapasztalatai nélkül. A termelőszövetkezetek egy része már felismerte ennek jelentőségét és a kísérletek hasznosítására állandó kapcsolatot építettek ki a különféle mezőgazdasági tudományos kutatóintézetekkel. A TÄSZ1 a beszerzésben és értékesítésben nyújt jelentős segítséget a szövetkezeteknek. A mechanizmus megteremtette a vállalati önállóság alapjait és hangsúlyozza a vállalati érdekeltség aktív szerepét, de lehetővé tette azt is, hogy az érdekeltségi viszonyok és az érdekellentétek a termelőfolya- matok egész láncolatában világosan kirajzolódjanak és egyben felismerhetőkké váljanak ezek feloldásának lehetőségei is. Az eddigi tapasztalatok alapján a műszaki fejlesztés minden ágazatban elengedhetetlenül szükséges. Ezt felismerve a termelés növelése, a műszaki színvonal emelése a járásban megfelelően alakult. Ezek közé tartozik, hogy az állattenyésztés fejlesztésére szakosított telepeket terveznek. A biztosított 70 százalékos állami ártámogatást a dobozi Petőfi, * az eleki Lenin Termelőszövetkezet vette igénybe, ahol már meg is kezdődtek a szakosított telepek kivitelezési munkái Ezek csak néhány példák az elképzelésekből és tervekből, amit a gyulai járásban végeznek a mezőgazdasági üzemek fejlesztésére és az együttműködések kiszélesítésére. Ezek a példák is bizonyítják az összefogás szükségességét és azt, hogy ezek révén könnyebb nagy feladatokat megvalósítani, ami végső soron a lakosság jobb áruellátását célozza. B. O. A fizikai dolgozók jó képessé- ! gű gyermekeinek képzését több : kollégiumi férőhely bdztosításá- • val kell elősegíteni. Meg kellene • változtatni azoknak a fizikai ■ dolgozóknk szemléletét, akik : azért nem adják gyermeküket j szellemi pályára, mert ez nagy I anyagi és szellemi erőfeszítéssel : jár, és ez nincs arányban a szel- £ lemi munkát végzők keresetével. ■ Szórványosan találkozunk még ! olyan jelenséggel is, hogy egyes i iskolákban a fizikai dolgozók ■ gyermekeivel való differenciált • foglalkozás helyett megelégsze- ! nek ezeknek a tanulóknak adminisztratív számbavételével. A lemorzsolódás a fizikai dolgozók gyermekei esetében a legnagyobb, s ezen sok helyen még a kollégiumok és a tanulószobák sem tudtak eddig segíteni. Jobb a helyzet azokban a középiskolákban, amelyekben az iskola- vezetés hatékonyabb szervező és ellenőrző munkát végez a cél érdekében. • •• Az eddigieken kívül még sok más problémával foglalkozik majd az V. Nevelésügyi Kongresszus. Négy témabizottság működik Budapesten, amelyeknek vezetői: Erdey Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ágoston György, tanszékvezető egyetemi tanár, Mik- lósvári Sándor, a Művelődés- ügyi Minisztérium osztályvezetője és Nagy Sándor tanszékvezető egyetemi tanár. Ezek a bizottságok hivatottak arra, hogy részletesen elemezzék a magyar nevelésügy helyzetét és megfelelően előkészített anyaggal szolgálják a kongresszus sikerét Tarján László, a megyei továbbképzési kabinet vezető-helyettese Városiasodó arculathoz növekvő érteimet Miitagadás, kevesen énekelték téttel és meggyőződéssel a szeghalmiak közül az ismert munkásmozgalmi dal sorait 25 évvel ezelőtt. Ugyanis korgó gyomorral, napszítta, kopott, itt-ott foltos ruhában bújtak elő kunyhó- nyi nagyságú házaikból, hogy az első gyűléseken, felvonulásokon részt vegyenek. Cuppogott a láb- belijük a járdátlan utcák bokáiSzívós Lajos, a községi tanács vb-elnökhelyettese és a községi alapszervezet párttitkára a 18 aktívát mozgósította. Eredményük 73 előfizetés a Népújságra. ig érő tócsáiban. Mitagadás, a felvonulók soraiban sem lehetett felemelt fővel menetelni, mert gidres-gödrös volt a községet átszelő egyetelen köves út is. Cső. da-e, hogy akadozott a munkás- mozgalmi dal. Dolgoztak ők összeeséság addig is, mert a szeghalmi határ szikes földjei olyanok voltak, mint a leghírhedtebb fösvények, vagyis hétszeri könyörgés után is alig dobtak valami alamizsnát. Azelőtt is voltak sok szépet ígérő dalok és szavak, de mindig eloszlottak a hol árvizet, hol pedig a perzselő forróságot árasztó ég alatt. A mesebeli varázsló a felszabadulás utáni élső években is a „nagyobb darab kenyeret”! kívánságot hallhatta volna minden 80—90. szeghalmi lélektől. Iskola, könyv, újság, rádió, tanulás — csupán kevesek agytekervényedt foglalkoztatta még akkor. A még most is ott lakóknak, de főleg a ritkán hazalátogatóknak hihetetlenül rég múltnak tűnnek most a félszabadulást megelőző és az aztán következő nehéz esztendők. Az elmúlt 25 év után már nem igen érzékelik az akkor rájuk nehezedő nehéz gondokat, az agyukat erőltető „hogyantovább” töprengéseket. A lakosság számarányának megfelelően már régen nagyközséggé, járási székhellyé nyilvánították Szeghalmot. Azonban ez a rang afféle „fenn az ernyő nincsen kas” volt csupán. Most már nemcsak a járási székhely, a nagyközségi cím, hanem mindinkább a városiasodé jelleg ütközik ki Szeghalom arculatán. Ráadásul olyan rohamosan iparosodik, hogy hova-tovább any- nyian dolgoznak már a különböző állami és kisipari üzemekben és az érettségivel, felsőfokú érettségivel a hivatalokban, gazdaságokban, üzemekben, mint amennyien a termelőszövetkezetekben. A munka építette és építi tovább töreltenül a szeghalmiak szűkebb hazáját es „építi”, fejleszti népét i& A község fejlődését könnyű lemérni, összehasonlítani a 25 évvel ezelőtti állapotokkal. De hogyan lehet lemérni a község lakóinak szellemi fejlődését? Legfeljebb hozzávetőlegesen. Vagyis az iskolai végzettség, a moziba, könyvtárba, kultúrház- ba járók és az újságok, televíziók, rádiók előfizetőinek arányával. Ám, ki tudná pontosan kidékázni azt a szellemi értéknövekedést, amely képessé tette Szeghalom lakosságát a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges módszerek — a gépek, a vegyianyagok — sikeres alkalmazásához, a terméseredmények növeléséhez, megkétszerezéséhez? Értelmük, tudatuk, ízlésük és természetesen jólétük növekedéséről tanúskodik sok minden még. Az is, hogy mind kényelmesebbé építik és rendezik be az új lakóházaikat, melyekből nem hiányozhatnak a különböző háztartási gépek. Az is értelmük Banga József, a Petőfi Tsz ellenőrző bizottságának elnöke egymaga 12 előfizetőt gyűjtött a megyei lapra. növekedésére vall, hogy közép- és főiskolákon, továbbá különböző szakmai képesítést adó tanfolyamokon taníttatják gyermekeiket. Értelmük növekedésére vall az is, hogy már ezernél több televízió-, 2100-nál több rádió- készülékeit vásároltak. Az is, hogy egyre többen fizetik elő a különböző napi- és hetilapokat. Néhány héttel ezelőttig a Nép- szabadságot 623-an, a Szabad Földet 567-en, a Békés megyei Népújságot pedig 583-an fizették elő a községben. Az igazat megvallva, nemcsak úgy spontán, vagyis szervezettség nélkül növekedett az előfizetők száma. Árpád Antal bácsinak, a Rákóczi Tsz csaknem 20 évvel ezelőtt megválasztott elnökének többen is elmondották, amíg 15 előfizetési gyűjtőlapot aláírtak: Már többször gondoltunk arra, hogy elő kellene fizetni a Békés megyei Népújságot, de nem tudtuk, hogy hol kezdjük. Azt, hogy mások is voltak ilyen kétközben, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szeghalmi Rákóczi Tsz- ben összesen 32-en, a Petőfi Tsz- ben 48-an, a községi pártalap- szervezet területén pedig 73-an fizették elő januárban, februárban a Béké-s megyei Népújságot. A községi pártalapiszervezet területén beindított előfizetést gyűjtő akció sikere elsősorban Szívós elvtársnak, az alapszervezet és a községi tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének köszönhető, aki nemcsak jelentős szerepet vállalt az előfizetés-gyűjtés megszervezésében, hanem ő egymaga is 12 új előfizetőt gyűjtött a Népújságra. Természetesen nem kevesen voltak olyanok, akiket meg kellett győzni az újságolvasás fontosságáról. De vajon nem kellett-e meggyőzni a szeghalmiak többségét sok olyasmiről, aminek azóta örülnek? Csak úgy önma- guktól nem alakították volna meg a termel »szövetkezeteket, az üzemeket, nem fizették volna a község arculatát jelentősen megváltoztató fejlesztési hozzájárulást és nem vállaltak volna jelentős értékű társadalmi munkát. Mikor a községi pártbizottság meghirdette a Békés megyei Népújság előfizetés-gyűjtési akcióját, néhányan megdöbbentő kijelentést tették. Azért hatottak a kijelentések megdöbbentően, mert az elmúlt 25 év alatt sokat tanult, fejlődött és jelentős vezető beosztásba került emberektől eredtek. ,,Nem elég színvonalas”, „A jó bornak nem kell cégér”, „Hiába töltünk el megint néhány értékes munkanapot”. Ilyen és hasonló kijelentésekkel kezdődött az előfizető-gyűjtő akciót meghirdető aktívaértekezlet is amelyen mintegy 140-en vettek részt. Az előfizetés-gyűjtés hiábavalóságát hangoztatok moraja szinte úgy némult el, mintegy leintett fúvószenekar. F. Nagy Károly elvtárs ugyanis néhány varázsszámot ismertetett az aktívákkal. Árpád Antal, a Rákóczi Tsz csaknem 20 évvel ezelőtt megválasztott elnöke a szövetkezet 15 tagját győzte meg az újság- olvasás szükségességéről. Fotó: Oravszki Többek között azt, hogy a községijén megválasztott 16 alapszervezeti párttitkár közül hármán, a 72 különböző gazdasági és hivatali vezetők közül 18-an, az 54 üzemegységi és brigádvezetők közül 14-en fizetik elő a Békés megyed Népújságot. A színvonalról, a cégérről éppen azok beszéltek az előfizetés- gyűjtési akció előtt a község különböző pontján, az autóbuszon és a vonaton, akik nem fizették addig elő, tehát nem is olvasták a Békés megyei Népújságot Az előfizetésgyűjtési akció befejeztével csaknem fordítottá vált az arány. Vagyis a vezetők nagy többsége előfizette a Békés megyei Népújságot. Hatott a községi pártbizottság titkárának egy másik varázsigéje is. Az, hogy a vezetők fizetésében benne foglaltatik az önképzés és öntájékozódás költsége is. Meg egy ki. csit az is, hogy erkölcsi alap kell ahhoz, hogy valakik tanulásra, és azáltal jobb, eredményesebb munkára biztassanak másokat Az rendben van, hogy a mostani vezetők sokat tanultak a korábbi években és, hogy tudásuk állította őket a jelenlegi vezető-funkciókba. Ám, azok, akik abbahagyják a tanulást tájékozódást, azokhoz a házépítőkhöz hasonlítanak, akik megelégszenek a tető nélkül; falakkal. Kukk Imre
