Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-17 / 64. szám
Tudósítónk jelenti: Tíz év alatt ötezerrel csökkent a tanyai lakosság a gyulai járásban Péntelken ülést tartott a Gyulai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága, melyen először Barna Pál járási vb-elnök a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két vb-ülés között tett fontosabb intézkedésekről szólt, majd Sándor Béla pénz. ügyi osztályvezető az 1969. évi adóbevételi terveket értékelte, s az 1970. évi lakosság-adóztatási feladatokról szólt. Ezt követően Bognár József tervcsoportvezető beszámolóját hallgatták meg a vb tagjai, amely a tanyai lakosok életkörülményed és kulturális ellátottságának helyzetével foglalkozott. Beszámolójának első részében Bognár József elmondotta, hogy felmérték a gyulai járás községeiben lakó tanyai lakosság kommunális, egészségügyi és kulturális ellátottságával kapcsolatos helyzetét, továbbá elkészítették a külterületi lakott helyek továbbfejlesztésének tervezetét A tanyai lakosság az elmúlt 10 év alatt 4995-bel csökkent ami 44,6 százaléknak felel meg. A kommunális ellátottságot vizsgálva megállapították, hogy a járásban a külterületi lakott helyekhez kiépített szilárd burkolatú úton lehet eljutni, örvendetes az, hogy villanyhálózattal, közvilágítási lámpáikkal el vannak látva, és az ivóvizet fúrott kutakból biztosították. A kulturális ellátottságot vizsgálva megállapították, hogy Gyulavári—Dónesmajor, Sar- kadkeresztúr—Kisnyék művelődési házzal rendelkezik, míg Mezőgyán—Nagygyanté művelődési házzal nem, de 60 mozija van. Ugyancsak mindhárom külterületi lakott hely rendelkezik fiókkönyvtárral, mely összesen 750 kötetet tesz ld, a rádió 243, a tv-nek pedig 127 előfizetője van a külterületekben. Mindhárom napirendhez többen szóltak hozzá és értékes, hasznos javaslatok születtek. (Ormosi) A falu megbízásából Egymással szemben ülünk, s beszélgetünk — felelevenednek az 1945—1948-as régi emlékek. — Tudod fiam •— mondotta Bállá Erzsébet — régen volt, szép volt, jó volt —-mert fiatalok voltunk — de kit is érdekelne ma, hogy hogyan is volt 25 évvel ezelőtt? A fiatalok nemigen törődnek ezzel, pedig nehéz idők voltak, hidd el... Emlékszem — nem volt pénze a községi elöljáróságnak, pedig igen, igen sok gyermek éhezett. Nem tudták szüleik megkeresni a betevő falatot. Elhatároztuk, tenni kell valamit. Napközis óvodát kell nyitni, de miből? Nincs pénz. A párt, a nőszövetség, az elöljáróság megbízott, hogy menjek Népfront-rendezvény. Megyei elnökségi ülés A Hazafias Népfront megyei elnöksége március 19-én délelőtt 9 órai kezdettel ülést tart Békéscsabán, a népfront megyei titkársácán. Napirenden szere- ipel a különböző bizottságok 1970. évi és fél évi munkatervánék megvitatása, elfogadása. Így elsőként a népfront megyei bizottság tervét Nyári Sándor megyei titkár terjeszti az elnökség elé. Ezt követően Berki László, a város és községpolitikai bizottság; Tímkó Béla, a mezőgazdasági bizottság, Krisztóff Andrásné pedig a honismereti és helytörténeti bizottság munkatervét ismerteti. Amíg nem késő A pályaválasztás 24. órája Izgalmas napok következnek az általános iskolát végzők számára. A közeljövőben végleg el kell határoznia sok ta-1 nulónak, hogy az ipar területén milyen szakmában akar dolgoz, ni. Mint minden évben, az idén is nagy gond ez szülőnek, gyermeknek egyaránt, nagy gond, mert a lehetőségek korlátozottak. A körültekintő pályaválasztásnak, felvilágosításnak nagy szerepe van. Nem élég csak eldönteni, milyen szakmát választok, és ahhoz mereven ragaszkodni, hanem számításba kell venni a népgazdaság egy-egy területének szakmunkás-igényét is. Ha a feltételek úgy kívánják, változtassunk az eredeti elképzelésen, alkalmazkodjunk az új követelményekhez. Hlyen gonddalok figyelembevételével kerestük meg a Békéscsabai 611-es számú Szakmunkásképző-Intézet igazgatóját, Tóth Pált, hogy tájékozódjunk az 1970—71. évi beiskolázással kapcsolatban. Tóth elvtárs elmondta, hogy a következő tanévre az Intézethez „Béke!” Nincs többé bombázás és halálos Megszűnt a fasiszták és a Ges- tapó-hóhérok hatalma a nép fölött A milliós város központjában minden kő, minden fal a kiállott rémületre emlékeztet. Az Adlon Szálloda romjai még égnék. A Wilhelm Strasse elpusztult, egyetlen ház sem maradt A birodalmi kancellária romjai között és a „hősök bunkeréiben” szakértők kutatnak. Vége a háborúnak, halotti maszkja kísérteties. Ernst Kehiért — berlini antifasiszta — az NKFD frontmegbf- zottját a szovjet parancsnokságra hivatják. Röviden közük vele, hogy kinevezték Berlln-Mitte helyettes kerületi polgármesterévé. Szeretne ellentmondani, mert sohasem álmodott arról, hogy ilyen felelősségteljes fűnk- dóval bízzák meg. • Kehler körüljárja „birodalmát”. Nem talál mást, csak romokat és holttesteket. Engedélyt kap, hogy belépjen a birodalmi kancellária épületébe. Az egyetlen sértetlen helyiség, paradox módon, Hitler dolgozó- szobája. Kehler tekintete a Führer padlón heverő földgömbijére esik. Miközben az utcák még lángban állnak, Ernst Kehler néhány férfival és nővel hozzálát az újjáépítéshez. Később a béréjszakai linl postahálózat helyneáfiftásé- rémület, val bízzák meg. A vezetők és a legfontosabb szakemberek el_ pusztították a berendezéseket, azután elmenekülték. Kehler először stafétapostát szervez, gyalogos összeköttetést az egyik postahivataltól a másikig. Mialatt Erst Kehler szobájában a burgonya és a tej igazságos elosztásán törte a fejét, a tempelhofi repülőtéren két Douglas típusú repülőgép szállt te. Az egyikből Tedder nepülő- marsall, Spaatz amerikai tábornok és Barrow amerikai tengernagy szállt ki. Szokolovszkij hadseregtábomok és Berzarin vezérezredes a szövetségesek üdvözlésére sietett. A szovjet haderők zenekara a két nemzet himnuszát játszotta. A másik gépből szigorú rangsorban, három magas rangú fasiszta katonatiszt szállt ki, akikkel egyelőre senki sem törődött: Keitel vezértábomagy, Friede- fourg vezérlötengemagy és Stumff vezérezredes. Keitel és a többiek, valamennyi kitüntetésüket feltűzték. A vezértábornagy jobb szemébe monoklit csípte tett, kezében gyémántokkal kirakott marsallbotját tartotta. Kissé sértődötten szemlélte a katonai üdvözlési szertartást, a másik csoportnál és csodálkozott, hogy senki se hederít rá (Folytatjuk) • békéscsabai vállalatoktól 973 tanuló felvételének igényét jelentették bei Figyelembe véve ehhez a könnyűipari isikolát, a kötöttárugyári, a ruhagyári, a kereskedelmi és a vendéglátó- ipari szakmákat, a város szakmunkástanuló-igénye 1880. Viszont a tárgyi feltételeket Véve alapul, 1386 tanuló iskolázható be. Az általános iskoláknál történt felmérés szerint ebben a tanévben 912-en végzik él a nyolcadik osztályt Békéscsabán, s közülük 413-atn középiskolában kívánnak tanulni. Négyszázan szakmát jelöltek meg, s igen érdekesen alakul a szakma megválasztása A 400 jelentkező 35 szakma között osztozik. Legtöbben, 45-en az autószerelői, ugyanennyi«! a lakatos szakmát jelölték meg. Szobafestő szeretne lenni 31, villanyszerelő 24, víz-, gázszerelő 21, esztergályos 17. Nagy gond. hogy az építőipari szakmákba a szobafestőket kivéve, mindössze 5 tanuló akar menni. Meg kell állapítani, hogy a pályaválasztási tanácsadásnak e téren valamiféle fogyatékossága van, A népgazdaságikig igen fontos terület, az építőipar, jelenleg is munkaerőgondokkal küzd, mégis a továbbtanulók aránytalanul kis része akar az építőiparban dolgozni, holott előnyösebb feltétel, kollégiumi ellátás vár rájuk. Ez azt Jelenti, hogy nem kellő hatékonyságú a felvilágosító munka. Ha az Intézeti tervezést vizsgáljuk, akkor a beiskolázási tervek a következőkben vázolhatok. Az új tanévben fokozódik a „B”-tagozatra történő beiskolázás. Kilenc osztályt terveztek a következő szakmai megoszlásban. Egy autószerelő-osztály 36- cs lészámmal, két csőhálózat- szerelő 67 tanulóval, két gépi forgácsoló 71, három gépszerelő 104, s egy villanyszerelő-osztályt 36 tanulóval. E tagozatra azok jelentkezését várják elsősorban, akik feltétlenül tovább szeretnének tanulni a szakmunkástanuló-képzéssel párhuzamosan szakközépiskolában. A hagyományos tagozaton tíz osztály szervezését tervezik. Harminchat szerkezeti lakatos, 33 villanyszerelő, 36 asztalos, 16 kéményseprő, 16 fodrász, 33 női szabó, 30 szobafestő, 33 kőműves, 35 ács-állványozó, és 36 szobafestő-burkoló tanulóval. Újdonságként, ha az érettségizettek kedvet éreznek az építőiparhoz, egy osztályt 30 fővel ács-állványozó szakmára iskoláznának be azzal a céllal, hogy később középkáderként dolgoznának. Ezenkívül még két érettségizett osztály felvételére van lehetőség, körülbelül 57 tanulóval, gépjármű-villamossági, műszerész, szerszámkészítő és mechanikai műszerész szakmáiba. Hasonlóan újdonságként említette Tóth elvtárs, hogy az idén először tóiról áznának be lányokat, ha lesz jelentkező, szobafestő szakmára. Várják tehát a lányok jelentkezését, a úgy vélik, hogy ha első hallásra talán furcsának is tűnik, mégis elgondolkodtató, mert alapjában véve ez a szakma nem követel nagy fizikai igénybevételt amint a számokból kitűnik, az építőiparban előzetesen jelentkezett tanulók száma csekély, viszont csaknem 150 fiatal felvételét kell biztosítani. Ez egyben azt is Jelenti, hogy számos, vasipari szakmát választó tanulónak számolnia kell azzal, hogy nem nyerhet felvételt arra a területre, s ezért már a beiskolázás előtt — melyre előreláthatóan április közepén kerül sor — gondolkoznia kell az építőipari szakma valamelyikén. Ez természetesen ne csak a tanulók gondja legyen, hanem a szülő is segítsen gyermekének az építőipari szakmák megismerésében. Háló Ferenc fel Pestre, a Népjóléti Minisztériumba, keressem fel Gerő Emőnét és mondjam el falunk helyzetét. Akkoriban nem kellett előre bejelenteni a minisztériumba, ha valaki kéréssel fordult, illetve be akart jutni. Felültem a vonatra és néhány óra múlva már kopogtam is a Népjóléti Minisztérium ajtaján. Délelőtt 12 órától nyílt félfogadás, hát vártam, voltunk épp elegen, már én következtem volna, amikor kiszólt egy titkárnőféle — nincs tovább félfogadás. Hü, de méregbe gurultam, s mondtam, mondtam a magamét, ahogy a számon kifért... — Jól van, jól van, asszonyom — nyugtatott meg, bejelentem, várjon. Nyílt is az ajtó. — Tessék — hangzott a kopogásomra a válasz. Nagy, boltíves szobában ült Gerőné. Előadtam jövetelem célját, aztán meg hogy élnek, éheznek a községben a gyerekek. Napközis óvodát szeretnénk nyitni, pénz kell. — Az nincs, s nem is tudok adni — felelte Gerőné. — Én pedig nem megyek addig haza, míg pénzt nem kapok— Addig vitatkoztunk, veszekedtünk, hogy megegyeztünk, minden hónapban kapok az óvoda részére egy bizonyos ősz- szeget és azzal a Népjóléti Minisztériumnak leszek köteles elszámolni... — Itt ez a kissé megsárgult fénykép, látod — ezek váltak az én napköziseim. De régen is volt, 1948 júliusában egy bábszínház szünetében készült, középen az a szemüveges nő én vagyok. Azóta ezekből a gyerekekből apák, anyák lettek, mérnökök, orvosok, tanítók, egynémelyi- ket még felismerem, de legtöbbjüket elfeledtem, azaz a nevüket — hiába, öregszünk. — Szeme a messze távolba tekint, 25 év előtti időkre. Borbíró Lajos m ű vezetők épső 8 hónapos tanfolyamira jelentkezhetnék szoba festő-másoló és épületburkoló szakmunkások, gyakorlatiak legalább 5 éves szakmai A tanfolyam helye: Kecskemét, kezdete 1970. április 13. A tanfolyam ideje alatt munkásszállást és ebédet, jó kereseti lehetőséget biztosítunk. Különélést, idénypótlékot és utazási hozzájárulást fizetünk. Érdeklődök levelezőlapon kérjenek tájékoztatást: BACS MEGYEI ALLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT, Klapka utca 34. 188953
