Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-15 / 63. szám
Békéscsaba 1970-es népművelési terve jelentős kibontakozást hozhat Interjú Gajdács Pál művelődésügyi osztályvezetővel Elkészült Békéscsaba népművelési munkaterve. A terv részletesen foglalkozik a népművelés eredményeivel, körvonalazza a problémákat, új módszerek keresésére ösztönöz. A munkaterv lényegesebb vonásairól Gajdács Pál, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adott interjút lapunk munkatársának Kérem, tájékoztassa olvasóinkat az 1970-es esztendő népművelési munkatervéinek szerkezeti koncepciójáról. — Bevezetőben a III. ötéves terv népművelési feladatainak értékelésére vállalkoztunk, majd meghatároztuk a főbb nevelési célkitűzéseket A célokat elsősorban a világnézeti, politikai nevelőmunka, az általános és szakmai műveltség emelése, a mezőgazdasági és műszaki propaganda javítása, a művészeti nevelés és a szabad idő helyes felhasználása segítségével igyek-1 szünk elérni. A terv hangsúlyozott részeként foglalkozunk az irányító ellenőrző és koordináló munkával is. Tehát elsőként az eddigi tevékenység értékeléséről kapunk felvilágosítást. Hogyan foglalhatná össze a leglényegesebbeket? —• Mindenekelőtt azt mondhatom, hogy a tervidőszak során növekedett a város művelődési intézményeiben a politikai jellegű kérdésekkel való foglalkozás, rendszeressé váltak a bel- és külpolitikai, várospolitikai előadások, filmvetítések. Elégedettségről azonban szó sem lehet, mindenesetre meg kell jegyezni, hogy a politikai, világnézeti nevelőrmmka színvonala érezhetően emelkedett, formái és módszerei mind nagyobb változatosságot mutatnak. A továbbiakban lényegesnek tartom a TIT-elóadások statisztikáját, melyből kitűnik, hogy javult a mezőgazdasági ismeretterjesztés és az ipari üzemekben is növekednek az igények. A népművelés erősödő politikai hatékonyságát jelzi Békéscsabán, hogy a különböző klubokban jobb a politikai nevelőmunka, növekedett a hasznos amkétok száma és egyre gyakoribbak a társadalmi, családi ünnepek. Az értékeléshez tartozik annak közlése, hogy a Megyei Könyvtár könyvállományának tervszerű fejlesztésével elérte, hogy ma már a városban egy lakosra 2,1 kötet könyv jut, szolgáltatásai is bővültek, növekedett a helyben olvasók száma és különösen a fiatalság körében közkedvelt a zenei könyvtár. A város lakóinak könyvellátásában sokat segít a szakszervezeti központi könyvtár is, melynek állománya 73 ezer 250, ebből 24 ezer 334 üzemi, letéti könyvtárban várja az olvasókat. Figyelemre méltó kitérőként említem meg országos és nemzetközi jellegű kiállításaink, fesztiváljaink jelentőségét a megye kulturális életében, a Jókai Színház következetes műsortervét, kapcsolatainak javulását a város üzemeivel és termelőszövetkezeteivel, a Munkácsy Mihály Múzeum hatókörének növekedését. Azt is meg kell azonban mondanom, hogy a tervidőszakban a népművelést irányító és koordináló tevékenység nem fejlődött a nevelési feladatok megvalósulásával párhuzamosan, nem vált a koordináció általánossá. A főbb nevelési célkitűzések végrehajtására milyen feladatokat jelöl meg a terv? — A világnézeti, politikai nevelőmunka formáit és módszereit kell tovább gazdagítanunk. A politikai író—olvasó-találkozók, barátsági estek, kiállítások, élménybeszámolók, ankétek, filmvetítések beváltak, ezek szervezését különösképpen javasoljuk. Feladataink centrumában a felszabadulásunk 25. évfordulójára és Lenin születése centenáriumára való felkészülés áll. A klubok, irodalmi színpadok, művészeti csoportok már megkezdték előkészületeiket, hogy az ünnep fényét méltóképpen emelhessék. Kérésünkre a városi központi, letéti és üzemi könyvtárakban az 1945 óta megjelent könyvekből kiállításokat rendeznek és ezekről a könyvekről ajánló bibliográfiákat készítenek. A honismereti szakkörökben helytörténeti előadásokat, történelmi és jubileumi filmvetítések lesznek, élménybeszámolókon ismerkednek a baráti népekkel. Jelentős, hogy Békéscsabán a TIT városi szervezete és más művelődési és kulturális intézményeink is tervszerűbben kívánnak foglalkozni a szlovák nemzetiségű lakossággal. Többek között anyanyelvű ismeretterjesztő előadásokat, irodalmi esteket tartanak és mozgósítanak a nemzetiségi hagyományok összegyűjtésére. — Népművelési munka tervünk részletesen foglalkozik az általános és szakmai műveltség emelésével, a mezőgazdasági és műszaki propaganda javításával. Különös figyelmet szentelünk a hátrányos helyzetű tanulók gondjainak csökkentésére, a természettudományos műveltség Hangverseny Gyulán Csütörtökön este rendezte a Gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola tanári hangversenyét. A színvonalas hangverseny szinte minden részvevőjéről csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatok. A virtuózerényeket csillogtató Rideg Lajos, a muzikális Magdu Dália, a nemesen szép kürthangot produkáló Gaál László vagy az érett koncertművészek hangszerbiztonságát idéző Heiliger Marianne és Csonka Barna mind külön méltatást érdemelne. Most mégis egy műsorszámmal kapcsolatos gondolatainkat szeretnénk idézni. Ez: Bach: Air. Előadták: gordonkán Fejes Antal, a békési, és Herbály András, a gyulai zeneiskola igazgatók, j Jelképesnek éreztem ezt a produkciót. A két vezető személyében két zenei intézmény olvadt eggyé Bach muzsikájában. Ez az érzés fokozódott, amikor megjelent a pódiumon Ötvös Nándor őrnagy, a békéscsabai helyőrség karmestere a kis együttes primáriu- saként. A három muzsikus találkozója nagyszerű összefogásnak lehet a kezdete, ök hárman még csak egy „trió”, de ismerve a mögöttük ' álló tehetséges muzsikusgárdát, egy nagyszerű zenekar körvonalai alakulnak. Valamit elkezdtek, ami talán egyszer a gyulai hangversenyteremből is kiléphet Holpert János fokozásara, a mezőgazdasági ismeretterjesztésre. Szeretnénk, ha a művelődési intézményekben, tsz-kl ubokban, üzemi klubokban sokkal szervezettebben és tudatosabban használnák fel a televízió különböző műsorait. — A művészeti nevelés bonyolult problémaköréből kettőt kívánok kiemelni. Az egyik: a zenei nevelés érdekében nagyobb gondot fordítunk az Ifjú Zenebarátok hangversenyeinek szervezésére a város általános iskoláiban és hatásosabban kívánjuk propagálni az Országos Filharmónia bérleti hangversenyeit is. Szeretnénk, ha a Megyei Könyvtár zene részlegét meg többen vennék igénybe és töltehék el ott szabad idejük egy részét hasznos szórakozással. A másik: filmszínházaink látogatottsága az elmúlt tíz esztendőben lényegesen csökkent A moziüzemi vállalat dolgozói elhatározták, hogy a jubileumi esztendőben megszüntetik a csökkenő tendenciát és hatékonyabban szervezik az ifjúság filmesztétikai nevelésének megfelelő támogatását. Ezeken kívül körvonalazzuk feiada*ainkat a városi művelődési házak és klubkönyvtárak tartalmi munkáját illetően, a múzeumi népműveléssel kapcsolatban és a színházművészeti, valamint a képzőművészeti ismeretek terjesztését is a népművelők feladatául tesszük. Mindezek már a szabad idő helyes felhasználása, a tömegek kulturált szórakoztatása feladataival is találkoznak, munkatervünkben ezeket részletesen kidolgoztuk. Véleményünk szerint az irányítás, ellenőrzés, koordinálás alapvető jelentőségű. Elkészültek-e az ezt szolgáló tervek? — Az irányításiból, ellenőrzésből, koordinálásból a városi népművelési tanács nagy részt vállal. Beszámoltat, ugyanakkor a kiemelt népművelési és kulturális irányítási munkához segítséget nyújt. A tanács májusban az üzemi, szakszervezeti művelődési intézmények tevékenységét, a városi kulturális munkában való koordinációs közreműködését, valamint a termelőszövetkezetek kulturális helyzetét tárgyalja. Novemberben a város ifjúságának kulturális lehetőségeit elemzik. Ezenkívül beszámolhatok arról, hogy felszabadulásunk 25 éves, Lenin születésének 100 éves évfordulójának megünneplése, előkészítése és eredményes lebonyolítása érdekében valamennyi városi művelődési és kulturális intézmény munkáját összhangba hoztuk. Kérjük, adjon felvilágosítást az 1970-es év kiemelkedőbb rendezvényeiről. — Sok ilyen lesz. A jubileumi évfordulókkal kapcsolatos rendezvények mellett jelentős a májusi színházi fesztivál, a XIII. Alföldi Tárlat megnyitása a múzeumban április 4-én, a zrenjanim művészegyüttesek, művészek vendégszereplése, az ünnepi könyvhét, a májusi és az októberi nemzetközi társastáncverseny, a júniusi II. Nemzetközi Bábfesztivál. — Meggyőződésem, hogy a tervek megvalósítása Békéscsaba kulturális életének jelentős kibontakozását hozza, és az is meggyőződésem, hogy ezért a város minden népművelője sokat tehet, és erre hivatásának szeretete js kötelezi. Sass Ervin Ifjúsági Ifjúgárdisták a városi KISZ- bizottság zászlajánál. Napok 1970. Mint lapunk tegnapi számában már beszámoltunk róla, március 13-án ünnepélyes keretek között megnyitották a Forradalmi Ifjúsági Napok megyei, és a VI. Békéscsabai Ifjúsági Napok városi eseménysorozatát. Tegnap az Ifjúsági és Űttörő- ház nagytermében és a Megyei Művelődési Házban tizenhatévesek avatására került sor. Mintegy 600-an kapták meg első személyi igazolványukat, s ezután rendezték meg a 16 évesek bálját. Az Ifjúsági Napok mai programjában koszorúzási ünnepség szerepel, hétfőn pedig Mit tud ön a sportmozgalomról? címmel szellemi vetélkedő lesz. Képeink a megnyitóünnepségen készültek. Ünnepi beszédet mond Mihalik György, a megyei KlSZ-bizott ság első titkára. ' Fiatalok a nézőtéren. A kulturális műsorban sikerrel szerepelt a MÁV-kórus. Fotó: Demény
