Békés Megyei Népújság, 1970. március (25. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

Valahogy így kell ezt csináló! Kialahulóhnn egy gépgyár A szükség térvényt bontott A fennálló rendelkezésekkel ellentétben nemcsak magánosok, dg. közületek számára is végez­tek tervezési munkát a magán- tervezők megyénkben — össze­gezték a NEB széles körű vizs­gálata alapján. — Termelőszö­vetkezetek, kisipari szövetkeze­tek, tanácsi szervek és egyéb intézmények adlak szabálytala­nul tervezői megbízatást ma­gántervezőknek. Egyetlen év alatt 400 ezer forintot fizettek ki a megyében szabálytalan tervezésért s ennek az adózta­tása is rendezetlen. Egyedül a mezőkovácsházi járásban 44 jogtalan engedélyt kaptak a tervezők. Beigazolódott azonban az is, hogy sok esetben a szükség bon­tott törvényt. Az állami beruhá­zási, tervezési irodák főként ki­emelten nagy beruházások ter­vezését vállalják, azt is igen hosszú időre. Ha egy szerv el­határozza a beruházást s az anyagi fedezete megvan, szeret­né minél hamarabb átvenni az új épületet. A „konjunktúra lo­vagjai” aztán gyakran élnek a lehetőségekkel és szabálytalan tervezéseket vállalnak. Igaz. hogy a magántervezők jó része becsülettel végzi munkáját, de akadnak ellenkező példák is. Nem egyedüli a kunágoiai Bercsényi Tsz példája, amely hiába fordult annak idején ter­vezési gondjaival a MEZÖBER- hez. Az intézmény hivatalosan nem vállalta a tervezést, az ak­kor még ott dolgozó mérnök, Király János — magánszemély­ként — igen. Csővázas színt, ló­istállót, gépműhelyt tervezett tetemes összegért a szövetkezet­nek. Puskás Zoltán építészmér­nök a mezőkovácsházi, az oros­házi járás több kollektív gazda­ságában vállalt tervezést, vagy épp adoptálást, szabálytalanul. Csepreghy Elemér a mezőko­vácsházi járási tanács csoport- vezetője szintén vállalt jogtalan tervezési munkát. Az adófizetés alól különböző módon vonják ki magukat a ma­gántervezők. Számos esetben társadalmi munkában vállalják a tervezést s a honoráriumot prémium, tiszteletdíj vagy ju­talom fejében veszik fel, s eb­ből nem vonják le a jövedelem- adót. Találkoztak a népi ellen­őrök olyan esettel is, amikor a közület levonta a jövedelem- adót, át is utalta az illetékes adóhivatalnak „sürgősségi” in­dokkal mégis teljes összeget ka­pott a tervező. A megyei NEB javasolta töb­bek között a megyei tanács vb- mek: szabályozzák a magánter­vezők tevékenységét, szerezze­nek érvényt az adóztatásnak, s vonják felelősségre a mulasztó­kat. Töröljék az Országos Ter­vezői névjegyzékből azokat, akik ismételten visszaélnek jogaikkal. Szakmailag vizsgáltassák felül a közületeknél azokat az épülete­ket, amelyeket 1968—69-ben hoz­tak tető alá magántervezők ter­vei alapján. Végül vonják fele­lősségre tanácsi apparátusban is azokat, akik elnézik, vagy elő­segítik a szabálytalan tervezési engedélyek kiadását. BÉKÉSCSABAI HÜTÖHÄZ gyakorlattal rendelkező géplakatosokat felvesz. Jelentkezés a munkaügyi vezetőnél. 625 A Békés megyei Tégla- és 1 Cserép!pari Vállalat igazgatója 2 évvel ezelőtt bízta meg a gép- üzem vezetésével Nemes Lász­lót, aki abban az időben fejez­te be a felsőfokú gépipari tech­nikumot. Többeknek talán fur­csának tűnt, hogy egy fiatal­emberre egyszeriben ilyen nagy felelősséget hárítanak. Érdemes azonban tudni, hogy Nemes László már előbb is a gépüsem- ben dolgozott és mint érettsé­gizett szakmunkás becsülettel megállta a helyét. Szorgalmával, hozzáértésével, az idősebbek iránti tisztelettudó magatartásá­val kiérdemelte társai megbe­csülését, s így azok szívesen fogadták vissza maguk közé, vezetőnők is. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy a békéscsabai 1-es számú téglagyár égnek meredő kémé- j nyeinek árnyékában egy gép- í gyár van kialakulóban. Abban a : műhelyben, amelyben néhány j éve csak a gyárak gépeit, be­rendezéseit javították, ma már forgácsol ógépek sorakoznak. E köré csoportosul a daraboló, az automatakészítő-műhely, az új szerelőcsarnok, s az üzemhez tartozik a vasöntöde és egy kül­ső lakatosműhely is. A gyárak gépeinek, beren­dezéseinek javítása, karbantar­tása persze továbbra sem mel­lékes dolog. De, amint látható, nagyrészt új gépek, szerkezetek készülnek. És nemcsak a megye, hanem az egész ország téglaipa­rának. Olyanok, amelyek korsze­rűek, némelyek még az ismert külföldiekkel is félveszik a ver­senyt. Nemes László különösen, az automatikusan vezérelt gázégő­berendezést tartja kiváló konts- rukdónak. — Nem keli többé valutát fi­zetni érte, mert jobb, mint amit eddig nyugati cégtől vásárol­tunk — mondja, miközben el is magyarázza a működését. Itt készül a tatai, a szentesi, az egri új téglagyárak gépi be­rendezéseinek nagyrésze, a mo­hácsi gyárnak 2 láncos tolómü a szári tókocsdk mozgatásához, a mályi gyárnak 50 égetőkocsi, a Budapesti Épületkerámiai Vál­lalatnak gázégő-berendezés és egy sor más megrendelésnek kell még eleget tenni. Az idén a termelési tervértékben mintegy 3 és fél millió forinttal maga­sabb a tavalyinál és már meg­haladja a 28 milliót. Ezt pedig a munkáslétszám mindössze 5 fős növelésével kell elérni. Kicsit elgondolkozik az ember: vajon sikerült-e ilyen nagy feladatot megoldani? A fiatal üzemvezetőnek azonban nincsenek aggályai. Bízik a ki­tűnő szakmunkásgárdában. Hogy milyenek Itt az emberek, arra mindjárt egy példát is el­mond: — A békéscsabai I-es számú téglagyár 1-es kemencéjét a múlt év decemberében alakítot­tuk át gáztüzelésűre. Akkor már kevés szenünk volt, sietni kel­lett, nehogy leálljon a terme­lés. Mindenki tudta, hogy miről van szó. Munkához láttunk. Há­rom nap és három éjszaka tar­tott. Alvásra nemigen maradt idő. És karácsony este meg­gyújtottuk a gázt Ez volt az igazi ünneplés. Ledzényi János művezető, aki egyúttal a pártalapszervezet tit­kára is, úgy tartja, hogy ebben az üzemben nem csupán a pénz dominál. —■ Ha csak annyit mondunk, hogy ezt meg kell csinálni.. . Legyetek szívesek... Akkor csi­nálják. A fiatalok követik a törzsgárda példáját. Senki sem keres kibúvói Így alakult a dolog. S ezt ta­lán az is elősegítette, hogy a műszakiak Nemes Lászlóval az élen mind az üzem szakmunkás- gárdájából valók. Pribolyszki Mátyás a technológus, a négy művezető pedig Kulcsár Sándor, Kiss János, Ledzényi János és Weber István. Tanultak, előlép­tek, de nem szakadtak el társa­iktól. — Barátok, elvtársak marad­tunk. Nincs közöttünk három lé­pés távolság, éppen ezért sta­bil a munkafegyelem — álla­pítja meg Ledzényi János. És hogy ez így igaz, azt Mikló Pál lakatos is megerősíti mind­járt: — Én magam vagyok a 'Bizo­nyíték. Ha másképp lenne, nem volnék i tt Széles látókörű, a vasas szakmában pedig elismert em­ber Mikló Pál. Túl van már az ötvenen, de még mindig fiata­los. Azelőtt hosszabb ideig kar­bantartó lakatosként dolgozott, amit azonban már semmi pén­zért nem vállalna. Nagy öröm­mel tölti el az a tudat, hogy az üzem országos hírnévre tett szert, sőt külföldön is kezdik megismerni a termékeit Jónak tartja a munka szervezettségét — Valahogy így kell ezt «1* nálni — vélekedik. —- Igaz, né­ha kifakadok: „Laci főnök, hoz­zátok az anyagot, mert máskü­lönben lemaradunk.” Vagy ha késik valaki a munkából, bi­zony nagyon elkap a méreg. Harmincnégy éve dolgozom a szakmában, de mindig pontos voltam. Engem erre neveltek és arra is, hogy csak kifogástalan j munka kerülhet ki a kezem alól. j Hát ezt itt egyeseknek még meg 1 keil szokniuk. Hatvani István esztergályos a 1 legfiatalabb korosztályhoz tar­törik. Éppenséggel nincs valami jó hangulatban, mert reggel j másfél órát késett, és emiatt ala- j posan megkapta a magáét. A művezető írásbeli figyelmezte­tésben részesítette és persze munkatársainak is akadt néhány keresetlen szavuk. Nem zúgolódik. Az endrődi Lenin Termelőszö­vetkezet 1970-es jelentős beru­házásokat tervez. Tímár Imre, a tsz főkönyvelője arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy a nagyla- posi üzemegységbe a belső köz­lekedési utat 600 ezer forintos költséggel még ebben az évben megépítik. Ezenkívül, a pere&i üzemegységben 180 ezer forin­tos költséggél fürdőt és öltözőt építenék a tehenészet dolgozói­nak. Az öltöző és mosdó kielé­gíti majd a szociális igényeket és egyben annak az állategész­ségügyi előírásnak is eleget tesz. amely az állatgondozóknak előírja a személyi higiéniát. Az 1969-ben felépitett vasvá­zas szín kibetonozására 88 ezer forintot fordítanak. Ezzel a munkával kialakítják az üzem­egység szérű-központját. A szérű gépesítése 140 ezer forintba kerül. Tervezik egy gép­szín» illetve garázs építését is, Mikié Pál lakatos 34 éve dol­gozik a szakmában. — Csak magamra haragudha­tok. Fegyelem nélkül nem lehet eredményesen dolgozni. Mi ma­gunk is fegyelmet akarunk. Szereti az üzemet, amely élet- pályájának a kiindulópontja. — Nemes élvtárssal együtt jártunk iskolába... Lacival ma is baráti a kapcsolatunk — néz a főnökére, mintha szavainak megerősítését várná. Talán erre a késés miatt is szükség volna. S a válasz csupán egy mosoly, amelyben az is benne van: ugyan, ne csinálj már abból olyan nagy ügyet Hiszen te ren­des ember vagy, nem szoktál késni. Az egykori műhely üzemmé fejlődött és talán az sem nagy- zolás, ha téglaipari gépgyárat mondunk. Ahogy termékeinek jó híre terjedt, úgy lett egyre több a megrendelés. Emiatt ugyan már szűk á hely és — ahogy mondják — kevés a for­gácsológép, kellene lemezvágó és lemezhengerlő gép is. De ez már megoldható gond, csak az üzem hírnevét féltse, óvja továbbra Is mindenki. Az építő jellegű beruházáso­kon túl, tervbe vették az élavult géppark felújítását. Erre a célra összesen 2,4 millió forintot irá­nyoztak elő. Az építésekhez igénybe veszik az 50 százalékos állami támogatást, a gépesítésre szánt összeget viszont saját erő­ből fedezik. A 2,4 millió forint­Fejtődik a gyomai üslethálóxat Korszerűsítési« és bővítésre 1 millió 200 ezer forintot fordít 1970-ben a Gyomai ÁFÉSZ. C*. Nagy Gábor, a Gyomai ÁFÉSZ elnöke tájékoztatása szerint a község lakosságának jobb áruel­látása mellett, 1970-ben célul tűzte ki az ÁFÉSZ az áruvá­laszték bővítését. Ez a meggon­dolás vezette őket, amikor ae ez évi fejlesztési tervüket össze­állították. A gyomai élelmiszer- boltokban 100 ezer forintos költséggel hűtőpultokat, mák- éa diódarálókat, valamint kávé­darálókat helyeznek el. bővítve a kereskedelem szolgáltatási te­vékenységét. Fenntartási és fel­újítási célokra 800 ezer forintot fordítanak. Ebből az összegből fejezik be. az úgynevezett be- senszegi részen, a tavaly meg­kezdett új élelmiszerbolt és bisztró építését Az élelmiszer­bolt mór megnyílt. Előre látha­tólag áprilisban a vendéglátó, illetve a bisztró is megnyílik. Takarmánytáp önköltségi áron Fellendült a háztáji állattar­tás Kertészszigeten. Földi Lász­ló, a kertésEszigeti Győzelem Termelőszövetkezet elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy » község lakossága elsősorban a sertéstenyésztésben ért el jó eredményt. A közös gazdaság a gabonafelvásárió és feldolgozó vállalattól megvásárolt takar- mánytápot tagjainak bármilyen mennyiségben önköltségi áron adja át Ez az intézkedésük is hozzájárult ahhoz, hogy az erre az évre tervezett 60 anyakocát ki tudták helyezni a háztáji gazdaságokba. Lakásépítési akció a népfrontbizottság elölt A Hazafias Népfront megyei elnöksége mellett működő város és közsegpoli tikad bizottság március 18-án, délelőtt 9 órai kezdettel tanácskozik Békéscsa­bán, a Népfront megyei titkár­ságán. Napirenden szerepel az OTP-társasIakóházak építési akciójának ismertetése. Előadó: Martincsek László, az OTP me­gyei igazgatója. ból 632 ezret szánnák jármű vá­sárlására. Ezen belül, egy gép­kocsit, két MTZ-traktort, egy UE vontatót és négy pótkocsit vesznek. Beruházási tervük a két főágazatban, az építésben és a géppark felújításában együtte­sen 5 és fél millió forintot tesz ki. Békés és Vidéke ÁFÉSZ „Nagyház”pinceborozójának nyitvatartási rendjét 1970. már­cius 1-el az alábbiak szerint változtattuk meg: Hétfő, szerda, csütörtök, péntek du. 16—02-ig Szombat du. 14—02-ig Vasárnap du. 14—03-ig SZÜNNAP: Kedd Ha jól akar szórakozni, keresse fél borozónkat; hidegkonyhai termékek, minőségi egri borok, hangulatos cigányzene. Pásztor Béla Öt és fél millió forint of fordítanak beruházásra az endrődi Lenin Tsz-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom