Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-11 / 35. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1970. FEBRUÁR 11., SZERDA Ara 80 fillér XXV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Növekedett a foglalkoztatottság — Változatlan feladat az ipar fejlesztése — Lakásgond a városokban jelentjük hajtó bizottság ennek megváltoztatására. Ami a legfontosabb — állapította meg —, arra kell törekedni, hogy minden tekintetben létbiztonsága, életszínvonal növekedése legyen mindenkinek, aki ebben a megyében él. A végrehajtó bizottság ülése bejelentések tárgyalásával ért véget. —r. Lapunk tartalmábólt Mi lesz ma az ebéd? (4. oldal) Megyénket is elérte a járvány (5. oldal) Fékezzen egy percre (5. oldal) Száz tonna öntapadó címkét gyárt az idén a Békéscsabai Kner Nyomda Verseny és világpiac A világhírű francia publicista, Servan-Schreiber írta néhány éve azt a gazdasági, történeti tanulmányt, amely voltaiképpen a fejlett ipari országok versenyének drámai tudósításaként fogható fél. A könyv, amely „Az amerikai kihívás” címmel jelent meg arról a mind hevesebb konfliktusról rajzol valósághű képet, amely az amerikai, illetve a nyugat-európai tőkés országok gazdasági párviadalából következik. A világgazdaság modern tendenciái azt bizonyítják, hogy az iparilag fejlett kis országok — Svájctól Hollandiáig,Belgiumtól Magyarországig — csak meghatározott feltételek teljesítésével vehetnék részt a világméretű versenyben. ilyen feltétel mindenekelőtt a fejlesztési töke erőteljes koncentrálása néhány versenyképes termékre és iparágra, más szóval : a termékskála szűkítése olyan körre, amely lehetővé teszi a korunkban kötelező dinamikus korszerűsítést. További tanulság hogy ezt — különösképp a kis országok — csak intenzív nemzetközi munkamegosztással, a nemzetgazdaságok regionális tömörülésével, fokozatos integrálásával teljesíthetik. Ami a legfontosabb tényezőt, a gyártmányok szédületes ütemű korszerűsítését, illetve cserélődését illeti, szemléltetésül egyetlen ténysort idézünk Servan- Schreiber művéből. A publicista korunk jellegzetes vonásaként emeli ki, hogy a koncentrált beruházások nyomán nemcsak szakadatlanul nő a tudományos felfedezések száma, de rendkívüli sebességgel rövidül a tudományos felfedezéstől az ipari hasznosításig vezető út. A feltalálástól az ipari hasznosításig a fényképezésnek 112 évre, a telefonnak 56 évre, a rádiónak 45, a radarnak 15, a televíziónak 12, az atombombának 6. a tranzisztornak 5, az integrált áramkörnek pedig mindössze három évre volt szüksége. Kétségkívül nem ma kezdünk hozzá e feltételek teljesítéséhez. Az elmúlt két évtized iparosítása, korszerűsítési tendenciái nemzeti versenyképességünk alapjait is szélesítették. Elég ezzel kapcsolatban talán csak arra utalni, hogy három évtizede még jobbára élelmiszerekkel, mező- gazdasági cikkekkel, például búzával jelentünk meg az export-piacokon; olyan termékekkel, amelyek roppant érzékenyek voltak a világpiaci árin- gadozásokraj és általában a fejletlen országok exportszerkezetének jegyeit viselték. Kétségtelen viszont az is, hogy iparosításunk a kelleténél szélesebb terepen nyomult előre, más szóval sokkal több termék gyártását kezdtük el, mint amennyinek állandó korszerűsítéséhez feltételeink, lehetőségeink lettek volna. Amint a gazdaságszerkezet átalakítása nem valósítható meg egyik évről a másikra, éppen úgy hosszabb érlelési idő szükséges az imént másodikként említett feltétel: az integráció teljes kibontakozása számára is. Ismeretes, hogy a KGST-orszá- gok hozzákezdtek az integráció elvi alapjainak kidolgozásához, köztudomású az is, hogy a lehetőségek és az érdekek egyeztetése bonyolult, sokéves munka. Hiba lenne azonban mindezt úgy felfognunk, hogy a nemzetközi munkamegosztásban csak akikor, vagyis évek múlva bekövetkező döntés után vehetünk intenzívebben részit, amikor az integráció teljességében megvalósul. Sok jel mutatja, hogy addig *is hasznosíthatjuk lehetőségeinket, kiépíthetjük a szocialista országok vállalatközi együttműködését, mind sikeresebben élhetünk a kooperáció, a nemzetközi munkamegosztás gazdasági előnyeivel. Tábori András A megyei A megyei tanács végrehajtó bizottsága február 10-én tartotta ülését Békéscsabán Klaukó Mátyás elnökletével. A megtárgyalt két napirendi pont témája szerencsésen találkozott. Az egyik előterjesztett jelentés ugyanis a megye munkaerőmérlegéről, a másik pedig négy városunk r Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas fejlődéséről és gazdasági helyzetéről szólt. Az utóbbin részt vettek az érdekelt városok tanácsainak vezetői is. így mi sem választjuk nagyon külön e két kérdésre szoruló beszámolót, csupán any- nyiban, hogy a murikaerömér- legről a végrehajtó bizottság az új népszámlálás adatai alapján fél év múlva kér újra tájékoztatást. Ez viszont a negyedik ötéves terv munkaerőgazdálkodá- sának lesz kiinduló pontja. Mint ismeretes, az elmúlt időszakban a megye adottságainak megfelelően az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődött ki. A nehézipar fejlesztése alapvetően a földigáztermelés bázisának megteremtésével kapcsolódott össze. Az új létesítmények a megyében új iparágak fejlődését indították meg, melyek a régi iparszerkezetet a helyes fejlesztési irányban módosították. A harmadik ötéves terv időszakában az ipartelepítés következtében változott ess növekedett a keresők száma. A népgazdasági ágazatok közül megyénkben a mezőgazdaságban és az iparban a legmagasabb a foglalkoztatottak száma. Növekedett az iparban dolgozók aránya is. 1960. 'évi 13,6 százalékról 1969-ben 24,3 százalékra nőtt. A negyedik ötéves tervidőszak végéig várhatóan, a megyében az aktív keresőknek több’mint 30 százaléka az iparban dolgozik majd. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 1958-ban városainkban az ezer lakosra jutó ipari foglalkoztatottak száma 74, 1969-ben ez a mutató már 247-re emelkedett. Az ipari munkahely továbbra is Békéscsabán a legtöbb, de a másik három város a fejlődés következtében már megközelíti ezt a szintet. Az elmúlt évben átlagosan Békéscsabán minden harmadik, Gyulán, Orosházán és Szarvason minden ötödik lakosnak jut egy ipari munkahely. Ezenkívül a négy város termelőszövetkezeti gazdaságai 11 ezer 755 termelőszövetkezeti taggal, 10 ezer 790 családdal rendelkeznek. A munkaerőkről szólva, munkanélküliségről aligha beszélhetünk, különösen a férfiaknál. Ami a nők elhelyezkedését illeti, kissé furcsán hangzik, de így van, hogy a Békéscsabai Konzervgyárban szezon idején alig lehet kapni elegendő női munka- erőt. Ez viszont nem lehet munkanélküliség még a nőknél sem. Jóllehet, hogy a megye más területén ez másként jelentkezik, ott viszont munkalehetőségről gondoskodni kell. Több jogos kérés hangzott el, amelyek már a negyedik ötéves terv feladatait jelezték. Megállapította ef végrehajtó bizottság, hogy városaink ütemesen és tanács vb-üléséro) tervszerűen fejlődnek. A terv- i szerűséget mindenekelőtt a vá- \ rosrendezési tervek alapozzák j meg. Rövidesen a négy város jóváhagyott városrendezési tervvel rendelkezik. Mind a négy városban részleges rendezési tervek is készültek, különböző ágazati fejlesztésekre (lakótelepek elhelyezése, belterület be- I építése, üdülőfejlesztés, házhelyrendezés). Korszerű iparfej- | lesztési és telepítési tervek is készen vannak. A városfejlesztési célkitűzések gyakorlati megvalósítását egyre jobban biztosítja az átengedett bevételi források szabad felhasználása mellett az állami támogatás összegének kedvező alakulása, nem utolsósorban az egyre hatékonyabb helyi beruházási koordinációs tevékenység. Erre nagy < szükség van, hiszen a városok' gazdasági kapcsolata kihat a j szomszédos megyéikre, de az ország más részeire is. így például a baromfifeldolgozó vállalatok Hajdú és Csongrád megyéből, a Békéscsabai Konzervgyár szintén a környező megyékből biztosítja a szükséges nyersanyag 25—30 százalékát. A vita során megállapítást nyert azonban, hogy egy kicsit egyoldalú fejlesztés mutatkozik a négy városnál. Éppen ezért a továbbiakban a megyei tanács végrehajtó bizottsága is még inkább figyelembe veszi a városok sajátos helyzetét. Ez azonban azt is jelenti, hogy a sorrendet a beruházásoknál a helyi tanácsnak jól kelj megállapítani. Ott, ahol megfelelő kul túrház van például, viszont ivóvíz nincs, nem a kultúrház bővité- ! són kell gondolkozni, hanem az ) ivóvízellátásán. Az igaz azon- j ban, hogy még mindig nem ren- I deződött megnyugtató módon a i lakossági szükségletek kielégi- | tésének helyi önálló intézése. I Az is igaz, hogy városi feladat j a szükségletek kielégítéséről j való gondoskodás, de az ezt éllá- j tó szervek nem képeznek' vá- j rosi tulajdont. (Vízellátás, csa- j tornázás, temetkezés, kémény- seprés, különböző szolgáltatás még mindig a megyei szervhez tartoznak).A végrehajtó bizottság intézkedése már folyamatban van, előreláthatólag 1971-ben e területen is nagyobb önállóság illeti meg a városi tanácsokat. Több gondot kíván fordítani a vb a városi ipartelepítések még helyesebb arányának megosztására. Viszont az is elgondolkoztató, hogy más alföldi megyékhez hasonlítva, megyénkben a legkevesebb a magánerőből épült lakás, a városoknál pedig gond a lakásigénylés kielégítése. Pedig nem keresnek rosszabbul a mi állampolgáraink sem! A saját erőfelhasználás viszont sokat jelentene minden városban. A lakosság másfajta szolgáltatásáról szólva a kérdés úgy merült fel, hogy megtettek-e a városi tanácsok mindent a lakosság ellátásáért? Jól működő tsz-eik vannak és a piaci árak magasabbak, mint az ipari megyékben (?!) Tervszerű befolyás gyakorlását javasolta a végreA Békéscsabai Kner Nyomda egyik jól bevált új terméke, az öntapadó címke. Nagy előnye, hogy a lehelet vékony nylonharisnyára, a fehérneműre, a habkönnyű kötöttholmikra, a drága kelmékre csakúgy felragasztható és nyom nélkül eltávolítható, mint a durva felületű, vas vagy műanyag gépekre, tárgyakra. Az öntapadó műanyag címkét a szivárvány minden színében és számtalan formában készítik a nyomdában. A grafikusok igen ötletesen oldják meg feladataikat s így a legkülönbözőbb áruféleség igen tetszetős, szép címkét kap. Igen sok öntapadó címkét kér többek között az Országos Növényipari Vállalat, a textilipar, a különböző gépgyár, kozmetikai cikkeket gyártó cég. A Békéscsabai Kner Nyomda az idén száz tonna öntapadó címkét gyárt, amiből több mint százmillió termeket láthatnak el ízléses, szép jelzéssel. Küzdelem a belvízzel Kora tavasszal sokat szenved a belvíztől a mezőberényi Petőfi Tsz területe. A mostani csapadékos időjárás is sújtja a község határának ezt a részét. Hogy a belvíz okozta nagyobb károsodást megelőzzék, a Petőfi Tsz gazdái a napokban hozzáláttak az összegyülemictt víz elvezetéséhez. (Fotó: Demény)
