Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

A legszebb élmény Az új esztendőre 21 éves lett a tótkomlós! nemzetiségi együt­tes. Tavaly, amikor két évtize­des jubileumát ünnepelték, két alapító tagja, Hirka Jánosné és Karasz Mátyásné, velük együtt a komlási kultúrház igazgatója, Tejsi Mihály is magas kitün­tetést kapott A kitüntetés: a Szocialista Kultúráért jelvény. Megérde­melték. Méltók rá, mindhár­man. A kultúrház irodájában* az ablak mellett hatalmas, politú­rozott vitrin. Üvegablakai mö­HirkA Jánosné gött serlegek* porcelán vázák, selyemzászlók, dísztárgyak. A nemzetiségi együttes trófeái, egy-egy forró siker emléke va­lamennyi* Az igazgató, Tejsi Mihály nemcsak szervezi, rendezi az együttest, neves énekes is. „Amikor a Repülj páva első gálaestjét közvetítették Ba Ko­nyáról, mi is szerepeltünk Ka- rasznéval. A Tv 1-es stúdiójá­ban énekeltünk szlovák népda­lokat. A felvételt másnap, a deztek vasárnap délután Békés­csabán, a téglagyár kultúrter­mében. A Tégla- és Cserépipari Vállalat a hagyományokhoz hí­ven megtartotta a nyugdíjasok találkozóját, melyet egyébként félévenként rendeznek, s ilyen­kor nemcsak a békéscsabai üze­mek nyugdíjasai jönnek el, ha­nem a vidékiek is. Ezúttal több mint 250-en vettek részt a talál­kozón. A vendégeket, a vállalat régi dolgozóit Kocsis Mihály, a nyugdíjelőkészítő bizottság ve­zetője köszöntötte, majd Cse- lovszki Mihály, az 1-es üzem szb-titkára mondott ünnepi be­szédet. Elmondotta, hogy a kü­lönböző segélyekre több mint 11 ezer, a rendezvényekre pe­dig 1400 forintot fordítottak. Ezenkívül jutalomüdülésben ré­szesítik az idős dolgozókat, va­lamint térítésmentes kirándu­lásokat szerveznek. Az elmúlt évben Hajdúszoboszlóra, az Orosházi Üveggyárba és még több helyre szerveztek kirándu­lást. Erre 10 ezer forintot for­dítottak. Közölte a résztvevőkkel, gálaest alkalmával vetítették. Különös, szép érzés volt...” Délután 3-ra beszéltük mega találkozót a három kitüntetet­tel. Az asszonyok, szokás, nem szokás? késnek, Tejsi Mihály viszont apróra elmesélheti az együttes történetét. 1949-ben alakult meg az első csoport Hirkáné és Karaszné már ak­kor közöttük volt. Hirkáné mű. kedvelő-színjátszó, Karaszné énekes, de ha szükség volt rá, szerepet is szívesen vállalt. Az­tán összeállították az első, igazi népi játékot, a tótkomlósi szlo­vák lakodalmast. Ezzel országos hírük lett, még Budapesten is bemutatták. Később megfo­gyatkoztak, cserélődtek a tagok, az együttes ritkábban lépett fel. „Ez már a múlté — mondja az igazgató —, friss erők jot­K arasz Mátyásné tek, újra elővettük a híres la­kodalmast és hamarosan be is mutatjuk. Négy új táncot ta­nulunk, két magyart, egy szlo­vákot és egy románt. Átdolgoz­tuk a Dinnyelopás című han­gulatos, humoros szlovák népi játékot is, ha ezzel szerepe­hogy a vállalat szakszervezeti bizottsága minden segítséget megad idős tagjainak, s most tervezik egy klub létrehozását is. A találkozót ünnepélyesebbé tette, hogy a most nyugdíjba vonuló dolgozókat kitüntették és jutalmazták. Kiss Gábor, az 1-es üzem igazgatója az igazgatóság nevé­ben a Kiváló Dolgozó jelvényt és az ezzel járó pénzjutalmat adta át Mecskó Mátyásnak, aki 33 évig dolgozott a Tégla, és Cserépipari Vállalatnál, és most vonult nyugdíjba. Kitüntetést kapott még Lőrincsik János, aki az agyagbányában 16 évig dol­gozott egyfolytában, Varga György vagonrakodó és Kovács János, ezenkívül többen kaptak pénzjutalmat Az ünnepségen BSargel Tibor- ! né, a vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára is üdvözöl­te a résztvevőket. Ezután ünne- I pi vacsorán látták vendégül a nyugdíjasokat, majd a gyár sa­ját zenekara szórakoztatta a résztvevőket. lünk, rögtön tudják, hogy csak a komlósiak lehetnek. Van ci- terazenekarunk, bendzsózene- karunk, az úttörők pedig fú­vószenekart alakítottak. Ha kell, ők is fellépnek az együttes mű­sorában.” Fejkendősen, ünneplőben ér­kezik Hirkáné és Karaszné. Két vidám asszony, kedvesek, szerények. Három hónapja már, hogy átvették dr. Molnár János művelődésügyi miniszter- helyettestől a kitüntetést, de a gratulációtól még most is meg- illetődnek és mesélik, milyen szép nap volt az! Aztán a régmúlt, amikor elő­ször léptek fel a világot jelen­tő deszkákra, Tótkomlóson. Hirkáné: Tudja, tényleg na­gyon régen volt. Nem is tudom valami pontosan, talán 1922- bem. Ügy van, akkor! Még a darab címére is emlékszem, én voltam a főszereplő. Szóval az volt a címe, hogy „Hála isten­nek, az asztal terítve”. Egy lus­ta menyecskéről szólt, sokat nevették rajta az emberek. Két­Tejsi Mihály három darabot is megtanultunk akkor évente, karácsonykor meg húsvétkor játszottunk. Egy-egy próbaeste a világ leg­jobb időtöltése volt. Képzelhe­ti, se televízió (nem is hallot­tunk ilyesmiről), mozi is rit­kán. Maradt a műkedvelés. Jaj, nagyon szép esték voltak. De azt tudja-e, hogy csak szlovák nyelvű darabokat játszottunk? Most is jobban értem a szlo­vákot, nekem nehéz a magyar.” Karaszné: Tizenhat éves vol­tam, amikor először szerepel­tem. Tomka Juci néni rendez­te a darabot, énekeltem, tán­coltam, ami kellett Évtizede­ken keresztül. De a legszebb élményem, az őszi televíziós szereplés marad. Elhiheti...” *,És a rádió, mondja Tejsi Mihály, 1967-ben a rádióban énekeltünk szlovák dalokat. Ha visszagondolok rá, mindig azt mondom: érdeme® volt hosszú éveken át dolgozni, megbirkóz­ni sok bajjal, közömbösséggel is, hogy a végén mégiscsak si­kerüljön valami.” Siet a délután, az emlékek kifogyhatatlanok. Nézegetik a serlegeket, porcelán vázákat, r^ gi fénylíepeket, amin még a híres nevezetes Tomka Juci néni is ott ül a sorban, a műkedvelők között, és a két asszony, a két mosolygós asszony azt mondja: „Ha kell, most is beállunk a színjátszók közé, meg a lako­dalmasba is, nászasszonynak. Az életünk legszebb élménye volt, hogy kislánykorunktól mostanáig szerepelhettünk, jár­hattuk a falvakat, ahol szere­tettel fogadtak minket.’ Nyugdíjba vonulókat tüntettek ki a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál Hangulatos ünnepséget nén­Rendelet a telkek A telkek beépítésével kapcso­latban rendeletet adott ki az Építésügyi Minisztérium. Esze­rint a beépítési kötelezettséget a tanács rendelheti el, s ennek so­rán elő kell írnia a beépítés módját és határidejét. Az elren­delésről a tulajdonost vagy tu­lajdonosokat írásos határozat­ban kell értesíteni, és a telek- könyvbe be kell jegyeztetni. A rendelet szerint a beépítési kö­telezettség teljesítésére két — társasház esetében három — évnél rövidebb határidő nem ál­lapítható meg, s ez indokolt esetben egy alkalommal legfel­jebb két évvel hosszabbítható meg. Ha a telket eladják vagy öröklik, a beépítési kötelezettség változatlan feltételekkel átszáll az új tulajdonosra. Öröklés ese­tén külön kérelemre két évvel meg lehet hosszabbítani a határ­időt. Új vonatok, anlóbusz- és hajújáratok Előzetes a készülő menetrendekből Készül a MÄV-näl, MA VAUT- j nál és a MAHART-nál az év második felétől érvényes új me. metrend. Bár valamennyi kér­désben még nem döntöttek az illetékesek, néhány újdonságról már tájékoztatták a HH-t. Vasú! A MÄV menetrendosztáiyán feílmérték a várható igényeket, nemzetközi megállapodásokat kötötték, s most egyeztetik a terveket. Bács István osztályve­zető közölte: a május 31-én élet­belépő új vasúti menetrend sze­rint bővül a Budaiiest—Becs kö­zötti összeköttetés: június 26-tól szeptember 9-ig 7 óra 15-kor új nemzetközi gyorsvonat indul | a Keletiből, amely 17 óra 45-kor I indul vissza az osztrák főváros­ból. Így nyáron naponta négy vonatpár közlekedik Budapest és Becs között. A MÁV javaslatára '] „Meridian” elnevezéssel új nem­zetközi expresszvonatpárt indít- tanak, amely Belgrádból Buda­pesten, Prágán és Berlinen át Maiméig és vissza közlekedik. Ez az első olyan Magyarorszá­gon áthaladó nemzetközi szerel­vény, amelynek közvetlen ko- csiai kompon kelnek át a Balti- tengeren Svédországba. A belföldi vonalakon a tervek szerint gyorsított közvetlen köz­lekedés lesz Budapest—Sopron, valamint Budapest—Kaposvár között. Javítják a Budapest— Szekszárd közötti összeköttetést is. A megyeszékhelyek közötti vasút forgalom gyorsítására gyorsvonatot indítanak Szombat­helyről Nagykanizsa, Kaposvá­ron át Pécsre, s közvetlen ko­csikkal vonat indul Békéscsa­báról Szegeden át Pécsre. A nyári időszakban vasárnapon­ként reggel indulnak Budapest­ről Esztergomba és Egerbe. Ha­sonló gyorsvonatok közlekednék majd helyjeggyel vasárnapon­ként Békéscsabáról, Szegedről és Debrecenből Siófokra. Közút Az új MÁVAUT-menetrend májusban — az eddigi 760 oldál helyett — három kötetben, 1600 oldal terjedelemben jelenik meg. Az Autóközlekedési Tröszt­nél elmondták az idén megszű­nő kis forgalmú vasútvonalak pótlására új autóbuszjáratokat indítanak K étegyháza—Elek, Kisújszállás—Dévaványa, Selye. —Drávasítára—Zaláta, Murony —Békés, Veresegyház—Gödöllő és Kaba—Nádudvar között. A tavaly megszüntetett Veszprém —Alsóörs vonal helyén a nyári csúcsidőben naponta 20—30 au­tóbuszjárat közlekedik a Bala­tonra. A városi közlekedés ja­vítására új buszjáratokat kap — a többi között — Dunaújváros, j Szeged, Kazincbarcika, Tatabá- 1 nya és Komló. .Debrecenben a megszűnő villamosvanal helyett városi autóbuszjárat indult és több vonalon sűrítik a járato­kat. Siófok és Balatonfüred 10— 10 autóbuszt kap idegenforgal­mi járatok céljára. A nemzetközi forgalomban az első változás már április 7-től várható: Kijev és Budapest között rendszeres autbuszjárat indul hetenként. A Budapest—Bécs közti járat az új menetrend életbelépéísétől naponta közlekedik, s közvetlen autóbuszjárat indul Pécsről az Adriai-tenger partján levő Biog- rádba. Puna, Balaton A MiAHART jó idő esetén már húsvétkor, március 29-én meg- . indítja az előidényforgalmat a Dunán, a főidény menetrendje június 1-én lép életbe. Budapest —Esztergom között az eddig fél 7-kor indult hajójárat csak munkaszüneti napokon közleke­dik, s -7 órakor indul. A Buda­pest—Sűrűn y—Vác közti járat az új menetrend szerint csak Su- rányig közlekedik. Vasárnap az előidényben délelőttönként öt, a foidényben hét hajó indul a Duna-kanyar felé. Munkaszüneti napokon délután Sirály-járat közlekedik Visegrád és Eszter­gom között. Május közepétől reg­gel 8 órától naponta 5 járat in­dul Esztergomból Sturovóba. Dunaújváros — Dunavecse — Apostol között munkáshajójárat közlekedik majd. Május 11-tól szeptember 12-ig hétköznapo­kon reggel 7-kor szárnyashajó- járat közlekedik Bécsig. Az új balatoni menetrend sze­rint május 24-től június 27-ig. az előidény, június 28-tól au­gusztus 23-ig főidény, az azt követően szeptember 28-ig az utóidény menetrendjének meg­felelően közlekednék a hajók. Június 28-tól új, közvetlen já­rat indul a déli órákban Bala- tonmária—Badacsony és egy kísérleti járat Balatonmá- ria — Balaton györk — Szigliget és Badacsony között. Az át­kelőhajók egy része és a komp az időjárástól függően, már már­cius végétől közlekedik a két Krúdy-dakiimentumok kiegészítését tervezik Az országban sok Krúdy Gyu­lára vonatkozó levél, kézirat s egyéb dokumentum kallódik. Az Országos Széchenyi Könyvtár egy újabb gyűjtést tervez, ami remélhetőleg a teljes Krúdy- anyag feltárását eredményezi majd. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom