Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-27 / 49. szám
A belga sajti Piter János litogatisiril Á belga főváros politikai és gazdasági közéletének színe-java ott volt azon a csaknem 100 terítékes díszvacsorán, amelyet Pierre Harmel belga külügyminiszter és felesége adott szerda este a szenátus elnökségi nagytermében Péter János tiszteletére. Csütörtökön délelőtt a brüsz- staeli királyi palotában I. Baudot) in belga király fogadta Péter János külügyminisztert. Ezt követően a külügyminisztérium épületében folytatódtak, a két külügyminiszter vezetésével, a hivatalos belga-magyar tárgyalások. A csütörtöki reggeli belga lapok beszámolnak a magyar Péter János külügyminiszter brüsszeli tárgyalásairól. A Le Sodr kiemeli, hogy a két külügyminiszter megbeszélésén Péter János bevezető expozéját belga részről „tökéletesen kidolgozottnak” minősítették, amit el lehetett várni attól, aki alaposan ismeri a problémát, (az európai biztonság kérdését) és választ adhatott azokra a kérdésekre, amelyeket ezzel kapcsolatosan nyugaton feltesznek. A Libre Belgique címoldalának élén nagyméretű fényképet közöl Péter Jánosnak G. Eys- kens belga miniszterelnöknél tett látogatásáról Gromiko Berlin vendége Andrej Gromiko (balról a harmadik) szovjet külügyminiszter Berlin vendége. Képünk az NDK külügyminisztériumában készült. Gromiko balján: Otto Winzer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. (Telefotó—ZB—MTI—KS) A Minisztertanács Sláse .1 A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtököm ülést tartott. A munkaügyi miniszternek és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének együttes előterjesztése alapján megtárgyalta a gyermekgondozási segély bevezetéséinek eddigi tapasztalatait. A segélyt igénybevevők nagy száma és aránya mutatja, hogy ez a társadalmi gondoskodás népszerű a dolgozó nők körében. Az intézkedés felkeltette a nemzetközi közvélemény érdeklődését is. A bevezetés óta eltelt három év alatt 181 ezer nőt részesítettek gyermekgondozási segélyben, az erre kifizetet ösz- szeg 1 milliárd 400 millió forint volt. 1970-ben a segélyezettek száma várhatóan tizenöt-húszezerrel emelkedik, a segély címén folyósított összeg mintegy 120—150 millió forinttal lesz több, mint tavaly. Az élőterjesztés megállapítja: a segélyrend- szer lényegesen megkönnyíti a kisgyermekes dolgozó anyák helyzetét, enyhíti a bölcsődei elhelyezési gondokat. A segélynek — a demográfusok által is megerősített véleménye szerint — jelentős szerepe van abban, J hogy a születések száma az utób- ’ bi években nő. A kormány a gyermekgondozási segély rendszerének értéke, léséről szóló jelentést tudomásul vette. A Külkereskedelmi Minisztérium jelentése alapján foglalkozott a kormány az 1970 szocialista viszonylaté árucsereforgal- • mi megállapodásokkal. Megái- j lapította, hogy a szocialista or- ~ szágokkal erre az esztendőre megkötött államközi egyezmények kedvezően hozzájárulnak az 1970-es népgazdasági tervben foglalt feladatok sikeres teljesítéséhez^ megfelelő alapot teremtenek az 1971—1975-re megkötendő új hosszú lejáratú megállapodásokhoz. A baráti országokkal kötött egyezmények elősegítik gazdaságunk egyensúlyának további szilárdítását, mind a termelés területén, mind pedig a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló árucikkekben. II cseh szakszervezet tisztulása Prága A Cseh Szaktanács csütörtökön Prágában megtartott ülésén Rudolf Pacovsky, a tanács elnöke számolt be a szakszervezetek helyzetéről, megállapította, hogy a tanács legutóbbi plénuma óta a mozgalom vezető szerveit sikerült megtisztítani a jobboldali opportunizmus leg- prominensebb képviselőitől A járási szaktanácsokból például eltávolították a tagok húsz szá- . zalékát. A változások azonban : még nem fejeződtek be. g A Minisztertanács elfogadta a Külügyminisztérium előterjesztését a kormányszintű hivatalos küldöttségek 1970. évi külföldi utazására és hazai fogadására, majd egyéb ügyeket tárgyalt. a háború befejezésére szélit Pompidou szerdai beszédét az amerikai kongresszusban úgy értékelik, hogy az elnök ismételten védelmébe vette Franciaország közel-keleti politikáját és igyekezett megmagyarázni azt az amerikai közvéleménnynék. Pompidou beszédének fogadtatása „udvarias, de nem lelkes” volt. Néhány washingtoni politikus „kioktatásnak” tekinti azt a néhány mondatot, amelyet a francia elnök szerdai beszédében a vietnami kérdésről mondott. Mint ismeretes, a francia elnök dicsérte Nixon „békés törekvéseit”, de a háború befejezésére szólította fel Washingtont Szovjet—csehszlovák hadgyakorlatok Moszkva A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erói főparancsnokságának tervei értelmében a szovjet központi hadseregcsoport és a Csehszlovák Néphadsereg egységei szorosan együttműködve harci feladatokat hajtottak végre. Mint a Krasznaja Zvezda közli, ezek a hadgyakorlatok abban különböztek az előzőektől, hogy nagy számban vettek részt benne különböző egységek és alakulatok. A hadgyakorlaton csehszlovák alakulatok szovjet parancsnokok irányításával, a szovjet alakulatok pedig csehszlovák parancsnokok irányításával tevékenykedtek. A törzsek, az egységek, és a magasabb egységek a front mögötti szervek és különböző szolgálati ágak egységes irányítás alatt végezték feladataikat. Alekszandr Majorov vezérezredes, a központi hadseregcsoport parancsnoka, a hadgyakorlat vezetője, az eredmények értékelésénél megállapította, hogy a két hadsereg harcosai magas fokú szervezettséget, szívósságot és kitartást tanúsítottak. Bebizonyították ismereteiket és katonai képességeiket, a törzsek pedig képesnek bizonyultak arra, hogy rugalmasan irányítsák a csapatokat. (MTI) A népi erők támadása A népi erők szerdán támadást intéztek a laoszi kormánycsapatok egyik állása ellen Vien- tianetől északra. Ez az első eset, hogy ezen az úton a Patet Lao erői ennyire megközelítették a fővárost. A népi hadsereg egységei több mint ezer főt megöltek, megsebesítettek vagy elfogtak a laoszi kormánycsapatok katonái közül az összecsapásban. Megsemmisítettek több tucat tankot, ágyút és 28 repülőgépet. És megindult az élet A városi Nemzeti Bizottságok H. A megye városai közül Orosházán 1944. december 4-én, Békéscsabán december 15-én, Gyulán pedig december 17-én alakultak meg a nemzeti bizottságok. Létrejöttük jól tükrözi társadalmi öntevékenységüket. Orosházán az alakuló jegyzőkönyv még Orosházi Pírtközi Blokkról ad számot, s a békéscsabai nemzeti bizottság javaslatára ugyancsak a „demokratikus blokk” képviselői hívnak össze tájékoztató célzatú nagygyűlést december 17-re. A városi nemzeti bizottságok összetétele egyezéseket és bizonyos eltéréseket is mutat Mindhárom város nemzeti bizottságában kezdettől megtaláljuk a Magyar Kommunista Párt. a Független Kisgazdapárt es a szakszervezetek képviselőit. Valamennyi városban később kapcsolódtak be a nemzeti bizottságok munkájába a Nemzeti Pa- rasztpért küldöttei, s a Szociáldemokrata Párt bizottsági képviselete bizonyos ritmuskülönbségeket mutat. Az utóbbi jelenséget talán azzal magyarázhatjuk, hogy a Békés megyében jelentékeny múlttal és tapasztalattal rendelkező baloldali szociáldemokraták. felismerve a kommunisták következetes politikai koncepcióiét, az utóbbi "ártba kezdjek tömőriiini. Gyulán a „Demokrata Polgári Párt” képviseltette még magát kezdettől fogva a város nemzeti bízott, ságában, s érdekes sajátossága volt e népi szervnek, hogy megbeszéléseire tanácsadóként „jogi szakértőket” is meghívott. Ugyancsak részt vettek a nemzeti bizottságok tanácskozásain az ideiglenes nemzetgyűlés megválasztott képviselői, s elég rendszeresen az átszervezett megyei közigazgatás vezető beosztású tisztségviselői is. Mindhárom város nemzeti bizottságában a kezdeményező és vezető szerepet a kommunisták képviselői vállalták magukra. Békéscsabán Szobek András és Kiszely András, majd az előbbinek vármegyei főispánná, az utóbbinak polgármesterré való kinevezése után Gyuska János, Blahut János, Zsilák György, Orosházán Keresztes Mihály, Kökény Mihály é® Birkás Imre, Gyulán pedig Szikes Antal és dr. Blanár László juttatták érvényre a párt következetesen demokratikus, az adott körülményekhez alkalmazkodóan kellően radikális politikáját. Megnyilatkozásaikból érdemes néhány jellegzetes gondolatot felidézni : Keresztes Mihály, a? Orosházi Pártfközi Blokk alakuló gyűlésén, 1944. december 4-én a következőket mondta: „önállóan végezze mindenki munkáját; a fennálló keretek között, és ne várjon mindenben felsőbb utasításra, hanem sürgős esetekben saját belátása Szerint intézkedjen”. Erre az öntevékenységre a kezdeti időkben nagy szükség volt. Békéscsabán Szobek András mutatott rá helyesen arra, hogy „a szervezkedő új magyar kormány jogalapja csakis a felszabadult területiekén élő lakosság szabad megnyilatkozása lehet.”1 Másik beszédében hangoztatta: „A nemzeti bizottság nem ideiglenes jellegű, tehát komolyan kell vele’ foglalkozni”. Gyuska János 1945. október 18-án találóan állapította meg: „A nemzeti bizottság a népi demokrácia szelepe, tehát az itteni viszonyokat kell figyelembe venni, és a rendeletek tiszteletben tartása mellett nem szabad megfeledkeznünk az emberi érzelmekről sem.” Gyulán dr. Blanár László orvos, a nemzeti bizottság kommunista elnöke 1945. január 13- án a jegyzőkönyv tanúsága szerint így határozta meg az újonnan létrejött népi szerv szerepét: „A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, s mint ilyenek mindenütt a legfőbb politikai irányításra vannak hivatva. Továbbá a közérdekű munkák és feladatok kezdeményezői, és intézkedéseik az úi, demokratikus rendszer kialakulásánál sók esetben jogforrásul is szolgálhatnak.” Erre az elvi tisztánlátásra annál is inkább szükség volt, mert a kábultságából lassan felocsúdó régi közigazgatási adminisztráció bürokratái már 1944. decemberében támadást intéztek a népi szervek ellen. Jój mutatja ezt a törekvést Orosházád a Berlin Mint az ADN hírügynökség jelenti, a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi szerveinek két munkatársát, aki Észak-raj na-Vés ztf áliában tárgyalásokat folytatott egy nyugatnémet cég képviselőivel, letartóztatta és fegyveres kísérettel Bonnba vitte a nyugatnémet rendőrség. A rendőrségi akciót azzal ln« dokolták, hogy az NDK kereskedelmi szervezeteinek képviselőd „állítólag a titkosszolgálat tagjai és tevékenységükkel kárt okoztak a szövetségi köz- társaságnak”. Bár hamarosan kiderült, hogy a gyanúsítás minden alapot nélkülöz, az NDK két állampolgárát két napon át fogva tartották és állandó kihallgatásoknak vetették alá. A Német Demokratikus Köztársaság illetékes szerved tiltakozást jelentettek be a nyugatnémet gazdaságügyi minisztériumnál. volt királyi adóhivatal főnökének magatartása, aki kifejtette, hogy a pártközi blokk és a járási közigazgatási főnök rendelkezéseit mindaddig nem ismeri el, amíg felettes hatóságaitól (?!) erre írásbeli rendelkezést nem kap. Kökény Mihály, a kommunista párt képviselője azonnal reflektált erre a kijelentésre: „Amit a Blokk elhatároz és a közigazgatási főnök végrehajt, az azonnal hatállyal érvényes”. Javasolja az adóhivatal vezetőjének azonnali letartóztatását. A gyulai városi nemzeti bizottság utasítja a város polgár- mesterét, hogy „minden közérdekűm fontos ügyben tartozik kikérni a megfelelő városi bizottság véleményét, s intézkedésedben. határozataiban ezekhez a véleményekhez alkalmazkodni”. Békéscsabán 1945. január 11-én Szobek András követelte, hogy erélyes intézkedéseket hozzanak a munkaügyi hivatal szabotáló hivatalnokainak felelősségre vonása érdekében. Különösen sok konfliktust eredményezett a polgári jogrendszer konvencióihoz hozzászokott jogászoknak az igazoló bizottságokban kifejtett tevékenysége, A békéscsabai városi nemzeti bizottság azonnal észrevette ezt a jelenséget: „Az igazoló bizottságok ügyészei jogi tudásukkal visszaélve félreratos tagjait, és ezáltal nagvor sok olyan egyént igazolnak, akik intemálótáborba valók” — olvashatjuk a városi nemzeti bizottság 1945. június 28-i jegyzőkönyvéből. Jól bizonyítja a népi bizottságok tevékenységének következetesen demokratikus voltát a következő eset: 1945 augusztusa-
