Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-26 / 48. szám
A számok beszélnek ÚJKÍGYÓSRÓL nem szeretem a statisztikát, a különböző kimutatásokat, ha el is ismerem azok fontosságát. Sokkal jobban szeretek kinézni az ablakon, amikor Újkígyós végtelen utcáin gumikerekes kocsik gördülnek, teherautók vigyázva hadadnak megrakodva a vadonatúj modem bútorokkal. Szeretek a döcögő kisvomatban ülni, ahol asszonyok zsinatainak, szőnyegek, paplanok, kabátok lapulnak a hatalmas csomagokban* Zárszámadás. A gyerekek százasokat hoznak takarékbélyegeket venni, a vendéglőkben nyüzsög a nép, a cukrászdában két öregasszony panaszkodik, hogy keveset kapott elszámolásra, közben feketét isznak rummal és drága csokoládékat visznek a kis unokáknak. Zárszámadás.» S most mégis lássuk a beszélő számokat! „Tájékoztató adatok az új- kígyósi Aranykalász Tsz 1969. évi gazdálkodásának értékeléséhez”. így a cím, és az, hogy milyen terveket tűztek ki maguk elé a szövetkezet gazdái és vezetősége: a növény- termelésben, és állattenyésztésben 3 százalékkal nagyobb hozamot az előző évinél. Ezenkívül erőteljesen kívánják fejleszteni a melléküzemágakat, elsősorban az építőbrigádot, amelytől csaknem 10 millió forint értékű beruházás megvalósítását várják. A téglaégetö, t* daráló, a szeszfőzde, a sütőüzem és boltok a szokásos mértékben szolgálják a közös gazdaság és a tagok kielégítését. Az építőbrigád idegenektől és a tagoktól is vállalt építkezést, majdnem négy és fél millió forint értékben. A kitűnő minőségű savanyúságért 2 millió 149 ezer forintot kapott a szövetkezet Sajnos, a tervet a munkaerőhiány miatt nem tudták megvalósítani teljesen. A mindössze másfél éves sütőüzem öt dolgozóval működik. Az egy dolgozóra eső termelés 131 ezer forint. A szeszfőzde 1969-ben érte el a legmagasabb termelést, a zöldségbolt évi bevétele 1 millió 100 ezer forint volt És most lássuk tenyésztést! A földterület 9935 katasztrális hold, ebből a háztáji 1876 katasztrális hold. A tagok létszáma 1718. Nyugdíjas 408. A taglétszámból a nők aránya 34,4 százalék. (Az utóbbi években növekvő!) Hozzá kell számítani még a bedolgozó családtagokat is, ezeknek száma 157, Sok mindenről beszámol még a sokszorosított tájékoztató. A növényfajták és állatok gondozásáról, a bevételekről, de ez belső ügy. Hogy a tagok mit kerestek és miből telik a sok szép holmira, azt is megmondja a kimutatás. A tagok jövedelme munkájuk eredményéből ered. A részesedés, egy munkaegység értéke 42 forint. De ha a munkaegységen kívüli részesedést (prémiumot) a munkaegységre vetítjük, akkor a munkaegység értéke 19,29 forinttal növekedik, s így 61.29 forintot ér. a kocsik, éjszaka is zúgnak a traktorok, a felszántott föld barázdái kékesen csillognak, mint a varjak szárnya a kora tavaszi napsütésben, A számok beszéltek s egy jómódú község, Újkígyós, az új gazdasági év célkitűzéseit akarja megvalósítaná. Huszár Istvátmé ■HuunmiiiiHuuuiiiiHHnii ség nemzeti bizottságának 1945. január 9-i jegyzőkönyvéből: „Október 6 után (a megye egész területének felszabadulása) a Magyar Kommunista Párt vállalta intézkedéseiért a felelősséget. Azóta megalakultak a többi pártok, és azok is részt kívánnak venni a munkából” — olvashatjuk. Hasonló kezdeményezésről tudósít a battonyai nemzeti bizottságnak 1945. január 14-i jegyzőkönyve: „A MKP battonyai szervezete felhívta a Szociáldemokrata Párt battonyai szervezetét és a Független Kisgazdapárt helyi szervezetét, hogy közreműködésükkel alapítsák meg a battonyai nemzeti bizottságot. A pártok az indítványt a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének azon javaslatát, hogy a helyi szerb és román népet egy-egy taggal bevonják a nemzeti bizottságba, elfogadták.” Tótkomlóson 1945. január 15- én a Magyar Kommunista Párt tótkomlósi szervezete terjesztett határozati javaslatot a község elé a közigazgatás megszervezéséről, illetőleg a meglevő közigazgatási jogoknak kibővítésére. A javaslat leszögezte: „A pártok .képviselőiből delegált nemzeti bizottság a községben működő legfőbb szerv.” A forradalmi radikalizmusáról közismert Vésztő község nemzeti bizottsága nyolc pontból álló határozati javaslatot juttatott el Békés vármegye valamennyi nemzeti bizottságához, követelve „az ittmaradt, valamint időközben visszatért báránybőrbe bújtatott fasiszták likvidálását.” A megyében működő nemzeti : bizottságoknak ak cd óegysége ; abban is megnyilatkozott, hogy ■ többségükben a három aktív 5 párt mellett (Magyar Kommu- ; nista Párt, Szociáldemokrata ; Párt, Független Kisgazdapárt) | képviseltették magukat a szak- i szervezetek széles társadalmi : körre kiható delegátusai is. A nemzeti bizottságok alap- : vető célkitűzéseit igen találóan * összegezi a MKP tótkomlósi ■ szervezetének a helyi nemzeti ■ bizottsághoz intézett beadvá- j nya: ,,A nácizmus összeomlás előtt : áll, az európai háború végefélé ■ közeledik. A béketárgyalásokig ! kevés idő van hátra, hogy : megmutassuk: Az új demokra- * tikus népi Magyarország mél- ■ tó a világ összes szabadság- : szerető népének bizalmára, és i semmi köze sincs ahhoz a fa- : siszta rezsimhez, amely min- ; dig feszültséget tartott fenn a ! demokratikus erőkkel és az : ország belsejében élő más ; nyelven beszélő néprétegekkél.” . Még tömörebben fogalmazó- : dik meg a nemzeti bizottságok • célja a battonyai nemzeti bi- ; zottság könyv alakban össze- ; gyűjtött jegyzőkönyvei első ! lapján olvasható jeligében: : „PRO PATRIA DEMOCRATI- ■ CA! Anno 1945”. Nemzeti bi- ; zottságaink 1945-ben valóban a ! demokratikus hasáért tévé- Ü kenykedtek. (Folytat fűk) Takács László a Az iskola folyosóján várakozók egy csoportja. Végegyháza kis község, alig 2900 lakosú, az utóbbi években mégis hírnevet szerzett. Ezúttal nem a gazdasági eredményekr«tt> Béka«ápolónő, Balogh Györgyné védőnő, Király Istvánná vő- rö^teresztes titkár és számos aktívája, Amóczky József iskolaigazgató és pedagógus társai, a tanács vezetői és az egész apparátus. De sorolhatnánk tovább azokat az embereket, akik fáradta. Satlanut ténykedtek aj. egészségügyi nap sikeréért. Az iskola, a tsz-iroda és a művelődési ház ezen a napon átváltozott orvosi rendelővé, lobot a tóriummá, ahol a szakorvosok — nőgyógyász, ideggyógyász, íöjsmósz, belgyógyász —várták a beiül-. Simon Fial* János gyógyszerész fettüvizsgálja » baarfpatiDr. Pirityi Károly, a békéscsabai kórház Igazgató-főorvosa és dr. Harcos Éva vizsgálja a lás pácienseket. kát. tegeket. Azok nem is kérették magukat, valóságos nép- vándorlás volt a falu központjában, a művelődési ház és az iskola körül. Szívesen, örömmel jöttek, hiszen rendkívüli alkalom volt, hogy betegségükre otthon kapjanak szakorvosi tanácsot. A rögtönzött rendelők megteltek páciensekkel, a falu lakóival, akik nemcsak tanácsot hanem baráti szót is kaptak a gyógykezelés mellett. Jó volt ee. a találkozó elsősorban a betegek részére, de jó volt úgy is, hogy közelebb kerültek egymáshoz, s az orvos és beteg kapcsolata barátsággá fejlődött. K.'J, kel — bár a tsz az idén is Jő- / jövedelemmel zárta az évet —, hanem a véradással, melyben a megye legjobb községeként tartják számon. A lakosság 15 százaléka véradó. E nemes példa ösztönözte a békéscsabai kórház főorvosait, hogy valamivel viszonozzák a lakosság önzetlen- sét, segítő szándékét. Ezért határozták el, hogy egy napot Végegyházán töltenek, vagyis a szakorvosok ellátogatnák a községbe és ott fogadják a betegeket. Az egészségügyi napot alapos szervező munka előzte meg a községben. Részt vett ebben dr. Füredi Lajos körzeti orvos, Se* Az egyik rögtönzött „rendelő” bejárata. Foto.; Demény Gynia
