Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
Műholdkövető A Magyar Tudományos Akadémia Csillagvizsgáló Intézet bajai obszervatóriuma 1969 nyarán szovjet gyártmányú AFU— 75 típusú félautomata műhold- kfivetó kamerát kapott A kamera jelenleg bemérési stádiumban van. Ez év tavaszán a bajai állomás is bekapcsolódik a nemzetközi műhold megfigyelési rendszerbe. Hasonló teljesítményű állomások működnek a Szovjetunióban, Franciaországban és az Egyesült Államokban. A készülék alkalmas mesterséges holdakról precíziós fénykép- felvételek készítésére Is. Képünkön: Bemérés alatt az új készülék. (MTI fotó) csillapító injekcióval nyugtatják meg. Ezután megkezdődik a ..■bűnösök” felkutatása. Négy felelős tisztet kivégeznek. Március 8-án leváltják von Rundstedt vezértábomagyot nyugati főpa-1 rancsmoki posztjáról. Helyébe a brutális, kíméleten és fanatikus fasiszta, Albert Kesselring vezértábomagy kerül. Nevéhez sok ezer idős ember meggyilkolása fűződik Olaszországban és más bűncselekmények, amelyekért később halálra ítélik. (Kegyelemben részesül, majd a fariszta „Acélsi- sak”-szervezet vezetője - lesz Nyugat-Némgiországban.) ’ Kesselring első intézkedése, hogy az erősen megtizedelt 15. hadsereg részeit, közöttük a Bonn térségéből ide irányított 11. páncélos hadosztály egységeit, rohamra indítja a remage- m amerikai hídfő ellen. Hiábavaló véráldozat. ICitűnő úszókat vetnek be. Minden hiába. Azután tíz bombázót küld a híd fölé. de csak két bombát tudnak ledobni és azok sem okoznak kárt A március 10-én elrendelt, összesen 32 légitámadás sem hoz változást. A tábornagy által kpny- nyelműen a tűzbe kergetett gyalogosegységek elvéreznek az amerikai állások előtt Kesselring azonban „gyáváknak” bélyegzi a túlélőket A fasiszta vezérkarnak bele kell nyugodnia, hogy az öt amerikai hadosztályból álló zemage- ni hídfő legyőzhetetlen. Az egyik legfontosabb kiindulási pozíciót jelenti a nyugati szövetséges támadás számára. Hinnék ellenére Hitler egyik hadosztályt a másik után vonja ki a Rajnától, küldi a keleti hadszíntérre ágyutölteléknek. A nyugati fronton ezáltal mind súlyosabbá válik a helyzet. (Folytatjuk) Félmilliós fejlesztési terv Muronyban A muronyi községi tanács ez évi fejlesztési terve meghaladja a félmillió forintot. Az 532 ezer forintos összegből 260 ezret költenek orvosi rendelő építésére, melynek befejezési határit--<= május 30-a. Szerepel a tervekben a villanyhálózat bővítése is. Erre a Lenin utcában kerül sor, 50 ezer forintos költséggel. A Rákóczi utcában iárdát építenek majd, s a lakosság a község fejlesztése során előreláthatóan 70 ezer forint értékű társadalmi munkát végez. 25 év a nép szolgálatában A Békés megyei Rendőr-főkapitányság 25 év a nép szolgálatéiban címmel Békéscsabán kiállítást rendez a Szabadság tér 2 szám alatt. A kiállításon bemutatják a rendőrség munkáját, a fontosabb eseményeket, dokumentumokat. Az ünnepélyes megnyitót március 3-án, kedden délután 2 órakor tartják. Beszédet mond Hidas Mihály rendőr ezredes, megyei főkapitány. Korszerűbb üzletekben nagyobb forgatom a Kondorost ÁFÉS^-nél Az elmúlt év jelentős eredményeket hozott a Kondorosi Általános Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezetnél. Az 50 millió 600 ezer forintos forgalom több mint 3 millió- j val haladja meg az 1968. évit, ; tíz évvel ezelőtt — hasonló j számú boltokban — csupán 20 millió forintot forgalmaztak. í E növekedést elősegítette az üzlethálózat fejlesztése és a választék bővítése is. Számos kiskereskedelmi egységet felújítottak, korszerűsítettek, s jelenleg 16 élelmiszer-, háztartási, ruházati és vegyes- iparcikkbolt várja a vásárlókat A KÖTSZÖVŐIPAR FEJLESZTÉSI TÁVLATAI A közelmúltban a Textil- | ipari Műszaki és Tudományos Egyesület helyi csoportjának rendezésében, a Békéscsabai Kötöttáru- gyár vezető munkatársainak érdekes előadást tartott Selmeci István, a Könnyűipari Minisztérium munkatársa. Az előadás rövid nemzetközi körképet is adott, de elsősorban a hazai köt- szövőipar fejlesztési koncepcióit vázolta fel a negyedik ötéves tervben, s röviden bepillantást nyújtott a 15 éves távlati fejlesztési elképzelésekbe is. A fej. ! lesztésben megyénk számottevő | kötszövőipara is érdekelt. Természetesen a népgazdasági és ágazati koncepciók egyeztetése, az optimum megközelítését célzó számítások elvégzése után készülhetett el a textilipar s ezen beiül a kötszövőipar negye, dik ötéves és távlati fejlesztési terve. A ruházati iparban általában számot kell vetni az olyan fontos befolyásoló tényezőkkel, mint például a népesség és a ruházkodási kultúra színvonalának növekedése, a gyártási technológia változása és fejlődése (pl. a ragasztásos módszerek), \ vagy az exporttevékenységnél a ; devizahozam mértéke. A demográfusok számításai j szerint Földünk lakossága 2000- ben 6 milliárdra növekszik. Ez már önmagában is meghatároz- j za a ruházati cikkek gyártása erőteljes fokozásának szüksé- | g ess égét. Ám a szövött és kötött ruházati termékek részarányának alakulását erőteljesen befolyásolja a gyártási technológia fejlődése. A kötszövőipar a mai modem gépeken tízszer-húsz- szor termelékenyebben termel, j m:nt a háború előtt, másrészt a , kötő-huikológépek jelenleg is j háromszor-nyolcszor termelékenyebbek, mint a szövőgépek (a szintetikus szálak például az ezer feletti fordulatszámot is elÜ3 áruk \ A Medgyesegyháza és Vidéke ÁFÉSZ 1970. március l-én nyitja meg ruházati áruházát Egyúttal tekintse meg a lakberendezési kiállítást is ÁRLESZÁLLÍTÁS: egyes ruházati cikkeknél 30—40 »/„. 1000 Ft-on felüli vásárlás esetén 30 km-en belüli utazási költségét megtérítjük. . x bírják, amire csak a kötő-hurkológépek képesek). Emellett a kötszövött eljárással készült ruházati cikkek méretigénye — rugalmasságuk miatt — köny- nyebben tartható s a kisebb munkaigény (szabás-varrás) olcsóbbak is. Az idomkötött termékeknél (pl. női harisnya) pedig a munkaigény még tovább csökken, hiszen ezeknél a sza- , bás-varrási művelet többnyire ' teljesen feleslegessé válik. Érdekes módon äft idő szerint még meglehetősen szerény a kötszövött eljárással készülő termékek gyártása és felhasználása. Az évi 200 millió négyzetméter fedőfelületnek csupán 30 százaléka kötött-hurkolt termék. Ennek oka korántsem a hazai fogyasztók igény- ! hiányában, hanem sokkal inkább a viszonylag még magas árakban, a sok importgépigényben és a még mindig szűk építési kapacitásban keresendő. Mindezek ellenére a kötszövőipar eddig is mérföldes léptekkel fejlődött s csupán a hazai fogyasztás részaránya nem nőtt hasonló mértékben. E helyzetből adódott, hogy kötszövői párunk exporttevékenysége 1955— 1970-ig megtízszereződött. Nyilvánvaló, hogy a jövőben a lakossági igények erőteljesen tovább fokozódnak. A szövőiparnak is és a kötő-hurkoló- ipamak is fel kell tehát készülnie a nagyobb tömegű termelésre. Am az eddigi tapasztalatok és az előzetes felmérések egyaránt azt igazolják, hogy a termelés összetétele a jelenlegihez képest erőteljesen a kötött-hurkolt termékek felé tolódik el. A fejlesztés irányát illetően egyébként utat mutatnak a nemzetközi távlatok is. A Német Szövetségi Köztársaságban például 1980-ban már 55 százalék lesz a kötszövött fedőfelület részaránya. Am hazai viszonylatban is szembetűnő a kötötthurkolt termékeik részarányának térhódítása. A szakértő felmérések szerint 1985-ben ez lesz a megoszlás: szövöttáru 276 millió, kötöttáru 232 millió négyzetméter fedőfelület, vagyis a mostani 30 százalékos részarány megközelíti majd az ötvenet. Ha a fejlesés arányait csak a kötött-hurkolt termékekre korlátozzuk. akkor ezt a képet kapjuk: 1960-ban nyolcezer, az idén 13 ezer, 1985-ben pedig már 35 ezer tonna. Ez utóbbiból mintegy 20 800 tonnán^' vötött-hur- kolt termék belfölcfí fogyasztásra kerül. Komplex-számítások révén azt is megállapították, hogy a következő tizenöt évben a kötszövött termékek egy főre jutó fogyasztása évenként 4 százalékkal növekszik. lift« távlat«* Ä természetesen nem könnyű és rendkívül gondos vizsgálódást, tervezést igényel. Szükségszerűen megköveteli a termelés mennyiségének a hazai szükségleteknek, az exportigényeknek, a gyártmánystruktúra alakulásának és a gyártási technológia fejlődési irányvonalainak — mint alapvető motívumoknak — optimális, illetve e szintet megközelítő összehangolását. Ami például a gyártmányösz- szetételt illeti, tizenöt éves távlatban ötszörösére nő a szintetikus alapanyagú kötszövött termékek gyártása, ami már 55 százalékos részarányt fejez ki! A pamutáruk részaránya a mostani 46-ról 26 százalékra csökken, de termelésüket továbbra is fenn keli tartani, elsősorban a más alapanyagú termékeknél ma még nem biztosítható higiéniai előnyök miatt. Az egy főre eső kötöttáru-fogyasztás tizenöt éves távlatban a jelenlegi éri 9-ről 12-re növekszik. Népgazdaságilag a fejlesztési tendenciák meghatározásánál nem lehet közömbös az egyes gyártási technológiák gazdaságossá ganak alakulása. Jelenleg például egy kötött női kosztüm önköltsége 219 forint, ugyanaz szövött jesterből 294 forint. Az előbbi megmunkálási munkaidőigénye két óra, az utóbbié 6,2 óra. Ehhez igazodik természetesen az e termékeknél elérhető nyereség is. A fogyasztási igények mellett ez utóbbi tényezők is számottevően befolyásolják és meghatározzák a fejlesztés irányát. Ezen belül is rendkívül nagy jelentőségűek a munkaerőigény csökkentésére irányuló tendenciák, miután sok területen már ma is munkaerő- hiánnyal kell megküzdeni s a jövőben még kevésbé lehet alapozni munkaerőtartalékokra. Az elmondottakból logikusan következik a munkatermelékenység — mint ugyancsak a fejlesztést meghatározó tényező — előtérbe helyezése. Ez pedig megfelelő géppark nélkül aligha képzelhető el. Ma már a kötszö- vőipar gépparkjának nagyobb hányada modern, termelékeny gépekből áll, ám az iparágban még mindig 130 olyan termelőgén lelhető fel, amelyet 1910. előtt gyártottak. A 15 éves távlati terv szerint nem csupán ez utóbbiak, hanem sok más — erkölcsileg avult — géoegység is kicserélésre kerül. E vonatkozásban biztató jel. hogy a Német Demokratikus Köztársaság megkezdte a világhírű Tacouard körkötőgépek gvártását. miáltal nagvban elősegíti maid a szocialista országok kötszövőipará- nak intenzív műszaki feilesztó. sét. Végül szót érdemel itt az ; koncepció, amely szerint a minisztérium utóbb feladta azt a korábbi elképzelését, hogy minden feilesztöst a már meglevő nyolc kötszövővállalatra alapoz. Kilátás van legalább két új kötő-hurkolóipari gyár életre hívására. azonban közömbös e nagyszabású fejlesztés beruházási igénye, amihez a jelek szerint kedvezőbb hitelfeltételek állnak majd rendelkezésre. A távlati fejlesztés beruházási igénye megközelítően hatmilliárd forint. amely egyenlő arányban oszlik meg a tervek szerint a. vállalati fejlesztési alap, a bankhitel és a költségvetés között. Ez az egészséges arány is egyik • garancia lehet a nagyszabású '»il észté« végrehajtására. Kazár Mátyás Nem lehet
