Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-25 / 47. szám
1300—1400-zal nő az iparban foglalkoztatottak száma Szépül a község Tavaly 1 millió 600 ezer forintot1 fordítottak Bucsa fejlesztésére ABucsai Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának tótkárával, Túsz Gergellyel beszélgettünk a község fejlődéséről, arról, hogy 1969-ben mit építettek és mik a terveik 1970-re. Megtudtuk, hogy tavaly végre sikerült megépítetniük a régen esedékes orvosi lakást és rendelőt, 800 ezer forintos költséggel. A másik nagy beruházás a Kossuth téri buszforduló volt, amelyet 600 ezer forintos költséggel a KPM! építtetett. Ezt követi a régi mozi épületének átalakítása. Ez 130 ezer forintba került és helyet kapott benne az új könyvtár, a KISZ-szervezet, az öregek klubja és az MHSZ. A község villamosítása is tovább folytatódott. Erre a Nehézipari vezésére fordítják és 1971—72- ben megkezdik az építését. A NIM 1970-ben is segít a községnek. Ötvenezer forintos költséggel tovább építi a még hiányzó 500 méter villanyhálózatot. Ezzel be is fejeződik a község villamosításának fejlesztési terve. Ebben az évben fizetik vissza az új művelődési ház építéséhez felvett bankhitel utolsó részletét, 40 ezer forintot isi. Ezenkívül még 70 ezer forintot fordítanak járda építésére és 160 ezer forintot a művelődési intézmények korszerűsítésére, ezen belül 100 ezer forintot az általános iskola politechnikai műhelyének felújítására. Szépen gyarapszik, fejlődik tehát Bucsa. Szorgos lakói sok társadalmi munkával támogatják a tanács törekvését, amely a község gazdagodását szolgálja. B. J. Békés megyében az iparban j foglalkoztatottak aránya ma isi jóval az országos átlag alatt áll, bár az elmúlt években javulás következett be. Az ipar fejlesztését 3 éves (1968-tól 1970-ig tartó) program segíti elő. Ennek keretében a megyei tanács vb a rendelkezésére álló 34 millió forintot nagy körültekintéssel osztotta el a vállalatoknak, kisipari szövetkezeteknek. Különösen figyelembe vette a gazdaságosság követelményeit, a megfelelő munkakörülmények biztosítósának lehetőségéi, a nők és a fiatalok munkába állításának szükségességét. A támogatásból az állami vállalatok 44, a tanácsi vállalatok 6. a kisipari szövetkezetek pedig 50 százalékban részesültek Békéscsabán, Szeghalmon és Szarvason, kétmillió forintot pedig a Békés megyei Vegyesipari Vállalat gyomai gázkazángyártó telepének a kialakítására fordítottak. A támogatás összege, amely kiegészül a vállalati, illetve szövetkezeti alappal és bank. hitellel, mintegy 105—110 milliós fejlesztést jelent. Az ebből keletkező új munkahelyek 17,7 százaléka a textil-, 44,1 százaié, ka a vas- és fém-, 20,6 százalék a fa-, 8,8 százaléka a cipő-, 8,8 százaléka a műanyagiparra jut. A lakosság javára MIT JELENT A KTSZ-EK ÁLLAMI FELÜGYELETE? Beszélgetés dr. Dankó Jánossal, a megyei tanács vb ipari osztályvezetőjével Minisztérium adott 120 ezer forintot. Ebből az összegből a Kossuth utcában 1 kilométeres hálózatot építettek és modem higanygőzlámpás világítótesteket helyeztek eű. Az űj TÜZÉP-telep a község szélén 70 ezer forintba került. Ennek megépítésére azért volt szükség, mert a központban levő légi telep helyére a Szegedi Postaigazgatóság fkíván új postaépületet építeni. Igaz, hogy ennek kezdési időpontja körül probléma van, de a bucsaiak remélik, hogy a postaigazgatóság által 1967-ben kért terület már nem sokéig marad üresen. A szegedi igazgatóság ugyanis már rendelkezik az építési tervekkel, csak olyan kivitelezőt nem talál, aki a munkát 1970-ben megkezdené, illetve befejezné. A tanácstitkár elmondta, hogy a helyi Üj Barázda Tsz építőbrigád- ja vállalkozna a munkára. Az 1970-es tervekről szólva, elmondta, hogy ezek jóval szerényebbek a múlt évinél. Tavalyról 120 ezer forintot tettek át a fejlesztési alapba. Ezt az összeget a községi vízmű térSok szó hangzik el manapság kisipari termelőszövetkezeteinkben arról, hogy a reform kapcsán az új alapszabályban is de. monstrált nagyobb szövetkezeti önállóság csak „mese habbal”, mert az OKISZ és a KISZÖV korábbi hatáskörét most a tanácsok vették át. Magyarán: a szövetkezetek állami felügyelete valami homályos, meg nem értett dolog a szövetkezeti tagság körében. Ezért tartottuk idősze. rűnek. hogy e témáról beszélgessünk dr. Dankó Jánossal, a megyei tanács vb ipari osztályvezető j étel. — Vágjunk mindjárt a vele- ! jébe. Valóban csak szerepcsere történt? Az állami fel- I ügyelet csupán a KISZÖV és | fent az OKISZ helyettesítéséi jelenti a tanácsok részéről? — Szó sincs ilyesmiről. Nem I mnlHIVHHHtliVIilillklHIIIMII szerepcsere történt. A tanács nem „főnöke” a ktsz-eknek, mintahogyan lényegileg korábban a KISZÖV sem volt az. A gazdaság irányítási rendszer korszerűsítése kapcsán széles körű vita előzte meg annak tisztázását, hogy társadalmunkban hol a helye a szövetkezeteknek. Ebből a vitából kristályosodtak ki a korszerű szövetkezeti elvek. Leszögeződött mindenekelőtt, hogy a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal egyenrangú tulajdonformát testesít meg. Ez az egyik alapvető dolog a helyzet megértéséhez és ezzel a gazda szerepe is tisztázódik. Másrészt tudni kell, hogy az állami .vállalatok maximális önállóságot kaptak az új irányítási rendszerben. A ktsz-eket nem sikerült ezzel egyenlő feltételek, kel indítani. Pedig munkájukra égietöen szükség van. Ezért olyan helyzetbe kellett hozni őket,' mint az állami vállalatokat, hiszen tulajdonjogilag már arra a szintre fejlődtek. Példát mondok erre. Ha egy szövetkezetben mindenki kivenné a részjegyét, nem történne semmi katasztrófa. Az évek során ugyanis már régen újratermelték, méghozzá bővítetten induló alaptőkéjüket a szövetkezetek. Vagyis ugyanolyan szocialista tulajdonformát öltöttek, mint az állami vállala- j tok. Ebből következik állami I felügyeletük is. Ugyanakkor ön. • álló gazdasági egységek, melyek j fejlődését a saját alapszabály-1 ban s a jogszabályokban fog-1 lalt elvek határozzák meg. — Mégis, miből áll akkor tut. állami felügyeletük? — Az alapszabályukban és aí jogszabályokban lefektetett el- j veknek a végrehajtatásában és a ; törvényesség feletti őrködésben. | Ha valamelyik szövetkezet meg- ' sérti a törvényességet, abban az j esetben az állam, nevezetesen az illetékes tanácsi szervek köz- ! belépnek, hogy visszaállítsák ai törvényes rendet. Ez a feladat- ; kör az alapszabályok megerősí- ! lésével kezdődött és olyan esetekben funkcionál, ha valamely szövetkezet jogszabályellenes tevékenységbe kezd. — Például? — Például, ha az alapszabály j nem hatalmazza fel az elnököt arra, hogy próbaidős tagokat vegyen fel, s az elnök mégis ezt teszi. Mondjuk ebben az esetben a tanács megszünteti a fenti állapotot, hivatkozással arra, hogy az alapszabályban próbaidős tagok felvételére csak a i vezetőségnek van joga. Mindez! nem csorbítja a szövetkezet ön- ! állóságát, hiszen saját alapszabályuk rendelkezett a fenti módon, csak azt nem tartották be. — Említette Dankó evtárs, hogy ez a „beavatkozás” nem csorbítja a szövetkezetek önállóságát. De hogyan ösztönzi a tanács a területén levő ktsz-t például a lakossági tevékenység fokozására, ha nem szól bele a termelésébe? — Hangsúlyozom: a szövetkezetek önállóak, éppúgy, mint más vállalatok. Sőt, mivel ők tulajdonosok is, mások, nagyobbak a lehetőségeik. A tanácsoktól eddig sem volt idegen a sző. vetkezet tevékenysége. Eddigi eredményeik kialakulásában is játszottak szerepet a tanácsok. Ezután a befolyásolás rendelkezésünkre álló eszközeivel lehet majd ösztönözni a szövetkezeteket is, mint más szektort. Mondjuk azzal, hogy javasoljuk a banknak: nyújtson hitelt a szolgáltatások fokozására vagy nagyobb súllyal kapjon részt a koordinált beruházásokban, épületek, vagy üzlet- és telephelyek kijelölésében a ktsz. Természetesen a területi elvek szerint, hiszen a területi ellátás állami feladat. A közvetlen beavatkozásra ma már nincs szükség és erre csak — mint mondottam—, abban az esetben ad lehetőséget a törvény is. ha a szövetkezet jogszabályellenesen dolgozik. — Visszatérve a lakossági szolgáltatásra, ami országosan is „szűk keresztmetszete” a szövetkezeteknek, miben látja Dankó elvtárs ebben a tanácsok és a szövetkezetek fel. adatát? — A tanácsnak, mint mondottam, ösztönözni kell a szövetkezeteket arra, hogy tevékenységük kielégítse a lakosság növekvő szolgáltatási, javítási igényeit. Ez nem beleszólás az életükbe, hiszen a kisipari termelőszövetkezetek létrejöttének is ez volt a legdöntőbb célja. Ettől a céltól ma már elég ínesz- sze járnak. Ez természetesen jó dolog is, mert az árutermelésük, exporttermelésük kibővítése sok ezer új munkahely megteremtését jelentette megyénkben és enyhítette a foglalkoztatási gondot. Ez az út a jövőben is követendő. Ugyanakkor viszont a lakosság érdeke azt is megkívánja, hogy még bizonyos kockázat ellenében is fejlesszék lakossági munkájukat. E célból vegyenek fel hiteleket s ha a befektetés az elsó időben nem is a leggyümölcsözőbb. segítsék e tevékenység jobb kibontakozását a készárutermelésből és az exportjövedelemből. Természetesen ezek csak tanácsok, mi ilyen módon közvetlenül nem szólunk bele a szövetkezetek termelésébe. De ha élővé válnak a tanácsok és szövetkezetek kapcsolatai, ez minden, bizonnyal hasznos lesz a lakosságnak. A program megvalósítása az ütemtervnek megfelelően halad és nagyrészt ebben az évben meg is valósul. Ennek alapján a mai napig 350 munkahely létesült, a befejezés után pedig összesen 1300—1400-zal lesz több, mint azelőtt volt. Az iparban foglalkoztatottak aránya azonban még így is jóval elmarad az országos átlagtól. A fejlesztés tehát továbbra is központi feladat marad. Kevesebb fellebbezés — Jogviták a tsz-ekben Az elmúlt évinél lényegesen kevesebb fellebbezés érkezik a járási szervekhez a termelőszövetkezeti tagok jogvitás ügyeivel kapcsolatban — erről tanúskodnak a vidékről érkező február végi jelentések, amelyek a vitaidőszaknak számító zárszámadási hónap eseményeit összegezik. A kiegészítő részesedés, esetleg a prémium csökkentése miatt több száz tsz-tag élt a törvény által biztosított lehetőséggel és jogvitáit kezdeményeztek. Az ügyek döntő többségét sikerült „házon belül'’ megoldani: amennyiben a tsz vezetősége nem értett egyet a panasszal, helyi vizsgáló bizottságot hoztak létre, amely a tények ismeretében elfogulatlanul hozta meg döntéseit. Több tsz-tag azonban nem tartotta magára nézve elfogadhatónak a határozatot, ezért fellebbezéssel élt és bírósági keresetet indított. Más esetekben — nem vagyoni jellegű ügyeknél — a járási tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaihoz fordultak. Itt többnyire a háztáji földek nem megfelelő értéke miatt emeltek kifogást. A jogvitás ügyeket vizsgáló tsz-bizottságok munkája — a MÉM illetékesei szerint — egy év alatt sokat javult. Azonban még ma is előfordul — és ezt januárban — februárban fellebbezéseikben áz érintették szóvá is tették —, hogy a vitás ügyekben nem születik meg a döntés az előírt határidőn belül, a vita gyakran hetekig húzódik. Képviselöcsoportíilés Az arsizággyűléüi képviselők megyei csoportja február 26-án, csütörtökön délelőtt 9 érakor a Hazafias Népfront megyei titkárságán ülést tart. Az ülésen Uhljár Mihály, a képviselőcsoport vezetője tart tájékoztatót. Cseng a kalapács A Füzesgyarmati Járműkészítő Ktsz-ben százszámra gyártják a kis kézikocsik kerekeit. (Foto: Béta Ottó) V. D,
