Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-24 / 46. szám
Vígan é! a juhász? — a Népi Ellenőrző Bizottság megállapítása szerint:nem Az egyik legidősebb szakma — a juhászkodás — helyzetét vizsgálta egyik megyében a Népi Ellenőrzési Bizottság. Ez volt az első alkalom, amikor széles körben felmérték a pásztorok munkakörülményeit A bizottság megállapításai cáfolják a népdal azon megállapításait, miszerint, vígan él a juhászember. A juhtenyésztésben dolgozók szociális helyzete az utóbbi években némileg javult ugyan, de még távolról sem kielégítő. Munkaidejüket tekintve, az állattenyésztésen belül a juhászok vannak a legmostohább helyzetben: általában hatszág birkát gondoznak és gyakorlatilag reggeltől estig a nyájat őrzik. Váltótársat, szabadnapot a juhtartó gazdaságok zöme nem képes biztosítani. Ez elmaradott munka- és életkörülmények miatt a fiatalok körében nincs érdeklődés e szakma iránt. A juhászok szakképzettsége tulajdonképpen csak gyakorlat, tapasztalat, alig né- hányuknak van szakmunkás- bizonyítványa. A szakképzett juhászok számának megfogyatkozása is hozzájárult ahhoz, hogy a megye juhállománya — bár a harmincas évekhez képest csaknem megkétszereződött —■, az 1964-hez viszonyítva, 15 ezerrel csökkent A Népi Ellenőrzési Bizottság javasolja, hogy — a sertés- és szarvasmarha-tenyésztéshez hasonlóan —v társuljanak a gazdaságok juhtenyésztésre is. A koncentrált, korszerű juhászati telepeken megjavíthatják a dolgozók életkörülményeit, gépesíthetik a nehéz munkafolyamatokat, s ezáltal vonzóbbá tehetik a szakmát a fiatalok számára. Fűszerpaprika — rekordferüieten A tavalyinál 1000 holddal nagyobb területre, 900 holdra kö- , tött Szerződést a termelőkkel a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat. A világhírű fűszernövényt még soha nem termesztették ilyen nagy területen. Hetven állami gazdasággal, termelőszövetkezettel, szakszövetkezettel és 300 háztáji termelővel kötött az üzem megállapodást. Már megkezdték a vetőmag kiszállítását: fémzárolt zsákokban kap. ják meg a gazdaságok a esi rázta tási próbákkal ellenőrzött, jó minőségű vetőmagot. Szeged vidékén a régi, hagyományos fajtáik mellett új, az eddigieknél jobbnak ígérkező fajtákat is termesztenék: nemcsak nagy termést adnak, hanem na- gas festéktartalmúak, ami különösen az exportra kerülő őrleménynél elsőrendű követelmény. A nyereségből is megárt a sok? A pénzügyi szakember véleménye A vállalatok, a gazdálkodó szervek gyorsan belejöttek nyereség-centrikusságba. ami persze nagyon jó, ha nem jár együtt a mindenáron való nyereség hajszolásával, esetlegiesen a szabálytalansággal. A Pénzügyminisztérium Bevételi Fő- igazgatóságának területi igazgatóságai őrködnek az állami vállalatok és gazdaságok pénztárcái fölött: A szegedi területi igazgatóság vezetőjével, Jene! Tiborral arról beszélgettünk, hogy milyen tapasztalatokat szereztek az elmúlt esztendőben Szeged, Csongrád megye, Békés megye és Bács-Kiskun megye iparvállalatainak és állami gazdaságainak p>énzügyi revízióinál, s egyáltalán milyen területeket vizsgálnak az igazgatóság szakemberei — A pénzügyi revízió célja, feladata a megelőző év mérlegbeszámolóinak ellenőrzése, helyességük megállapítása, valamint az állami költségvetéssel kapcsolatos befizetési kötelezettségek és visszatérítések (juttatások, dotációk) igénybevételének, teljesítésének vizsgálata, illetve a vállalati alapok (részesedési, fejlesztési tartalék) felhasználásának ellenőrzése. Az előbbiekkel összefüggésben ellenőrizzük a számviteli, bizonylati rendet és az okmányok hite. lességét, pontosságát. — Milyen tapasztalatokat szereznek? — Ellenőrzéseink általában azt állapították meg hogy a vállalatok többsége az előírt szabályoknak megfelelően készítette el az éves mérlegbeszámolót és az állammal szembeni kötelezettségeiknek rendben eleget tettek. — Semmi probléma nincs? — Azt nem lehet mondani, hogy semmi hiba. Tavaly p>éldá-j ul 47 millió forint adóhiányt ál-! lapítottunk meg a három megye és Szeged város összesen 97 iparvállalatánál, illetve állami j gazdaságában. Az igaz. hogy ah- | hoz az 5 milliárdos költségvetési kapcsolathoz (befizetések, és juttatások), amely e területen; jelentkezik, a hiány még 1 szá-! zalék sincs, tehát nem nagy azj eltérés. — Nem értem, hogy-hogy nem fizettek adót? S mi ennek az oka? — Legnagyobb hiányt a nyereségadónál találtunk, összesen 26 millió forintot. Az oka? Döntően az volt, hogy a mérlegben kimutatott nyereséget nem jól állították be. Tavaly 44 millióval kellett megemelnünk a vállalatok nyereségét. Voltak olyan esetek, hogy 2—3 millióval kevesebb nyereséget „vallottak be”, mint amennyit a valóság- bari elértek. — Miért tagadják le a tisztes nyereséget vállalataink? — A vállalatok általában nagyobb nyereséget érnek el, mint amennyit előzetesen terveznek, s ilyenkor megpróbálnak bizonyos összeget átmenteni a következő gazdasági évre, másrészt beruházásokat, állóeszköz-vásárlásokat szabálytalanul, a nyereség terhére számolnak el a fejlesztési alap helyett. Előfordul, hogy indokolatlanul készletleértékelést csinálnak, hogy a mérlegben kimutatott nyereséget csökkentsék, persze a kisebb ár a következő esztendőben VÁROSI TANÁCS KIVITELEZŐ RÉSZLEG felvételre keres ÉRETTSÉGIZETT ÉPÍTŐIPARI TELJESÍTMÉNY- ELSZÄMOLÖT, KŐMŰVES, ÁCS, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat. IPARI TANULÓKAT elő jegyzőnk: kőműves-, ács-, villanyszerelő -szakmára. tér” eredeti medrébe. A nyer©-, ség átmentésének ez is egyik lehetősége. — Példákat hallhatnánk? — Igen. A Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Ellátó Vállalat (AGROKER) például 5 millió forintnál több beruházási munkát számolt el szabálytalanul a nyereség terhére, a pénzt a központi telep építésére fordították. Mi ezzel az összeggel megemeltük a vállalat nyereségét és a megfelelő nyereségadót be kellett fizetniük az államnak. A készletleértékelésre is éppen az AGROKER vállalatoknál találtunk precedenseket Szegeden 2 millió 389 ezer forint, Kecskeméten 2 millió 826 ezer forint, Békéscsabán p>edig 2 millió 962 ezer forint összeget kellett később a nyereség „rovatba” áttennünk. Az élelmiszeripari vállalatok a saját termelésű készleteiket értékelték le szabálytalanul, s ezért a nyereségüket a revízió megemelte. A Kecskeméti Konzervgyárét 800 ezerrel, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatét 3 millió 400 ezerrel, a Kalocsavidéki Fűszerpaprika, és' Konzervipari Vállalatét 321 ezerj forinttaL A pyéldákat sokáig lehetne sorolni: a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 2 millió 630 ezer forint útépítési beruházást számolt el szabálytalanul a nyereség terhére. a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 3 millió 600 ezer forintos beruházást próbált így finanerirozni. Az Alföldi Cipőgyár más úton mérsékelte nyereségét, a kővetkező esztendő januárjában perfektuálta az előző esztendei termelésének egy részét. 600 ezer forint értékű szállítást. — Milyen következményekkel jár a nyereség eltitkolása? — A revízió által kimutatott összeget a vállalat nyereségének terhére „tesszük át”, amely után be kell fizetni a nyereségadót, a vállalatnál maradó részt piedig az R-alapba, illetve az F- alapba kell helyezni. Ezenkívül bírságot szabunk ki, amelynek nagysága az összeg 20—30 százaléka között ingadozik, de a felső határ az eltitkolt összeg fele is lehet A példaként említett .'Vállalatok Is több százezer forint bírságot fizettek be az állam kasszájába — Ezek szerint nem érdemes a nyereséget eltitkolni, hiszen a bírság összege már a kiosztható részesedési alapot is mérsékli, s ezzel nem csupán a vállalat vezetőinek jövedelme, hanem a vállalat minden dolgozójának a pénztárcája soványabb lesz. — Ez ígv igaz. — A most folyó vizsgálatok mit jeleznek, lesz-e akkora nyereség, mint tavaly? — A tavalyi mérlegbeszámolók vizsgálata, értékelése még: nem fejeződött be. Az eddig átnézett mérlegekből azonban megállapítható, hogy a vállalat tok többsége nagyobb nyereséget ért el, mint a megelőző évben. Ez feltehetően nagyabb részesedési és fejlesztési alapok képzését is lehetővé teszi majd. Különösen jelentős a kereskedelmi vállalatok nyeresége, amely azonban több népgazdaN ew-II ampshir e 12—14 hetes tojóra és hozzávaló kakasra április 6—18 közötti szállítással mérsékelt árak mellett előjegyzést felvesz a Hidasháti Állami Gazdaság, MURONY 125 sági szempontból sem helyeselhető. Igaza van Jenei Tibornak, hiszen az árak és a bérek alakulása nem minden esetben volt szinkronban, s egyes áruk ára akár alacsonyabb is lehetett volna, mint ahogyan a kereskedelmi vállalatok is megelégedhettek volna kisebb haszonnal. De kérdés, hogy a megelőzésben milyen lehetőségeink vannak. — Ebben az esztendőben már vizsgáljuk a vállalatok kalkulációit is, és az árak körüli szabálytalanságokat, amelyek a meg nem engedett nyereséget, eredményezik. Jogi formulában nincs megfogalmazva, de a tisztességtelen hasznot nem teheti zsebre egyetlen vállalat sem. Gazdagh István Febrclr 23—28: Az eszpersntlsía barátság nemzetközi bete Az Eszperantó Világszövetség; kezdeményezésére február utolsó hetét minden évben a barátság nemzetközi hetének nyilvánították. Az idén február 23. és 28. között baráti találkozóra kerül sor és üdvözlő lapokat cserélnek egymással a különböző anyanyelvű eszperantiittálk Ebben a mozgalomban a eszperantó magyarországi hívei is részt vesznek. Pécsett, hazánk egyik legnagyobb eszperantista városában hétfőn baráti találkozókkal kezdőd ött meg a nemzetközi hét Torzslihateiiyés&tés az orosházi Új Élet Termelőszövetkezetben Az orosházi Üj Elet Tsz a környék egyik legnagyobb libatörzs-tenyészetével rendelkezik: törzsállományuk 23 ezer 500. A tojásokat saját üzemében kelteti, a gép>ek havi kapacitása 720 ezer csibeegység vagy 224 ezer libaegység. A keltetőgépekben a közelmúltban kelték ká az idei első kislibák. A tsz ez évben 800 ezer kisliba keltetését tervezi, ami az ország na- posli ba-szükséglet én ek egyharmadát fedezi. Egy részüket a tsz neveli tovább, törzsutánpótlásra és pecsenyeliba előállítására, A gazdaság a keltetőben és a tenyésztőrészben dolgozók részére minden évben gondoskodik továbbképzésről. Nemrég dr. Kiss István, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem docense tartott előadást a háromnapos továbbképzés keretében, A tsz-ben egyidejűleg kísérletek is folynak húshibrid előállítású, és magas májhozamú libák kitenyésztésére. Főleg a rajnai és a magyar ludakat tenyésztik, de megtalálható a landesi, francia fajta is. A szövetkezet még ez évben bővíti keltetőüzemét. Egy 28 gépes üzemrész építése van folyamatban, amely az év első felében megkezdi működését Osztályozzák a keltetőből kikerült kislibákat Pillanatkép a übaneveLőbőL (JToíűű Csapó László
