Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

I 1970. FEBRUAR 24.. KEDD Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM* 46. SZÄM 40 milliós árbevétel Egymillió osztható nyereség a Körösvidéki Cipészipari Ktsz-ben Február utolsó vasárnapján [ tartotta meg nyereségrészesedést osztó közgyűlését Békéscsabán a Körösvidéki Egyesült Cipész- ipari Ktsz, a szövetkezeteik kö­zül elsőiként a megyében. A közgyűlésen, mintegy négyszáz tag jelent meg s előttük, vala­mint a megjelent vendégék előtt mondotta el Ament Ferenc el­nök beszámolóját az elmúlt évi munkáról. Az elhangzottakból kitűnt, hogy a szövetkezei évről évre fejlődik. Négy telephelye: Gyu­la. Békés, Mezőberény és Füzes­gyarmat a központi teleppel együtt képezik a fő bázisát an­nak a tevékenységnek, mely há­lom főprofilban: bőrkonfekció­ban, papucstermelósben és javí- tásoik, valamint njérték utáni lábbelikészítésben a zömét adja a szövetkezet évi 40 milliós ár­bevételének. A csaknem hétszáz tagot foglalkoztató szövetkezet termékeit ma már jóval az or­szág határain túl is kedyelik és igénylik. Műanyag papucsuk be­tört a világpiacra Az ABTEX, később a HUNGAROCOOP köz­vetítésével a szocialista és tő­kés országokba is váltakozó mennyiségű papucsszállítmá­nyok indulnak megyénkből év­ről évre. 1966-ban a szállítás í n népségek a Vörös Hadsereg megalakulásának 52. évfordulóján A Vörös Hadsereg tegnap ün­nepelte megalakulásának 52. évfordulóját. Megyénkben több helyen megemlékeztek a jelen­tős ünnepről. Az elmúlt héten többek között a békéscsabai központi tiszthelyettesképző is­kolán tartottak ünnepséget, ahol Kerekes Szilveszter ezre­még csak egymillió volt, 1967- ben 2,5, míg 1968-ban 5,6 mil­lió forint értékű. Export-terme­lésük nevezetesen Belgiumba, Angliába, az NDK-ba és Cseh­szlovákiába irányul. A beszá­moló nyilvánosan dicsérte meg Rózsavölgyi Mártont, akinek öt­letékben gazdag tervező és mo­dellező munkája nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy ma annyira kedveltek mindenütt a Békés megyei műanyag papucsok. Ter­mészetesen ebben a kivitelező­ket is dicséret illette. Elsősorban a szövetkezetben dolgozó tizen­egy szocialista brigádot, mely közül hét ez alkalommal is kü­lön jutalmat kapott jó munká­jáért a most előtör vagy har­madszor, ötödször elnyert okle­vél mellé, összesen, 20 ezer fo­rintot, osztottak ki a versenyben élenjáró szocialista brigád tagok­nak. A szövetkezet jó munkáját szemlélteti, hogy a közgyűlésen csaknem egymillió forint osztha­tó nyereség oszlott meg a ktsz 630 tágja között. Minden egy forint után 10 fillér jutott, ke­resetre átszámítva 22 nap. S ha ebhez hozzávesszük, hogy év közbeni bérfejlesztésre 500 ezer forintot fordított a szövetkezet, megállapítható: a jó munka minden vonatkozásban «meghoz­za a . gyümölcstét. Egy év alatt ugyanis nemcsak azt eredmé­nyezte. hogy * tagok évi átlag- keresete a nyereségrészesedéssel együtt két-háromezer forinttal növekedett, hanem azt is, hogy egy Békés megyei termék meg­erősítette hadállásait a világ­piacon. Két hét múlva békekölcsön- sorsolás Melegh enger állvány — próbaüzemen A székesfehérvári Könnyűfémmű épülő szélesszalag henger­művében újabb fontos gépegységek üzemi próbáját kezdték meg, több gépsor szerelése befejezéshez közeledik. A kikészí- tdműben a darabológépsor próbaüzemei, a táblalemez gyors- lágyítót üzemi próbákra készítik elő és a tekcrcslágyító ha­rangkemencék szerelése jó ütemben halad. A képen látható meleghengerállvány próbaforgatását már megkezdték. Tovább mérséklődött az árvízvédelmi készültség des, az iskola parancsnoka tar- ! tott ünnepi beszédet, méltatva a Vörös Hadsereg fejlődését és szerepét a szocializmus vívmá­nyainak megvédésében, vala­mint hazánk felszabadításában. Szombaton Gyulán, a Jókai Művelődési Házban a KISZ megyei, valamint Gyula városi és járási bizottsága rendezett iíszünnepséget Részt vett ezen az ünnepségen Pjotr Permja- kov, a Komnzomoi Gyulára érkezett titkára, Mihalik György, a megyei KISZ Bízott, ság első titkára. Kőhalmi Fe­renc KISZ KB munkatársa, Dr. Vtdó István, a Gyulai Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának elnöke. Az ünnep­ségem Kőhalmi Ferenc méltatta a Vörös Hadsereg dicsőséges múltját, megemlékezett a Nagy Honvédő Háborúról és hazánk felszabadításáért vívott harc hősi halottairói. A Komszomod titkára is felszólalt, aki a szov­jet—magyar barátság jelentősé­géről beszélt. Délután a KISZ Ifjúsági Klub irodalmi színpa­da és az Erkel Művelődési Köz­pont tánczenekara adott mű­sort Tegnap este Orosházán is megemlékeztek ünnepélyes ke­retek között a Vörös Hadsereg megalakításának évfordulójáról, j Az Országos Takarékpénz­tár két hét múlva, március 9- én és 10-én, Budapesten tart­ja az év első államkölcsön hú­zásait Az L, az V., és a VI. Békekölcsön 1970 első félévi sorsolását A kétnapos húzáson a há­rom békekölcsönből összesen 1161300 kötvényre 167,7 millió forintot sorsolnak ki nyereménnyel és törlesztéssel. Fokozódott a belvízveszély . \ Tegnap, február 23-án délelőtt tovább mérsékelték az árvízvé­delmi készültséget a Hortobágy —Berettyón, a Hármas-Körösön és a Sebes-Körös alsó szaka­szán. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság védelemvezetője úgy határozott, miután az ár las­san levonulóban van, hogy el­sőfokú árvízvédelmi készültség őrködjön a továbbiakban az előbb említett folyókon. Ugyan­akkor erőfeszítéseket tesznek az Befejeződtek a zárszámadó közgyűlések a tsz-ekben A közös gazdaságokban féb- j ruár utolsó előtti hetében befe- j jeződtek a zárszámadó közgyű­lések; az elmúlt esztendő gaz­dálkodását hozzávetőleg három­ezer mezőgazdasági üzemben összegezték, értékelték. A vár­ható gazdasági eredményekről az egyes megyékben, járások­ban még csak részadatok állnak rendelkezésre. Annyi azonban már most is megállapítható, hogy a termel őszövetkezetek a jövedelem felosztásánál foko­zott mértékben vették figyelem­be az üzemi érdekeket és a kü­lönböző alapokra jelentős össze­geket tartalékoltak. A beérkezett adatok számszaki feldolgozása megkezdődött. Az eredményekről három héten be­lül előzetes jelentést ad ki a MÉMl igazgatóság dolgozói a folyók menti fakadó vizek elvezetésé­re. Vasárnap estig igen kedvező­en alakult a belvízvédelmi hely­zet Ezer holddal csökkent az elöntött terület így hétfőn dél­előtt már csak 7100 hold vízfe­lületet tartottak nyilván, mely­ből a vetés épp hogy eléri az 1800 holdat. A korábban üze­meltetett szivattyútelepek, szi­vattyúállások és hordozható szi­vattyúk kihasználása is jelentő­sen mérséklődött. Az egy hét tel ezelőttinek felére csökkent. A vasárnapi havazás, a tegnapi esőzés és a hóolvadás a kedve­zőre i fordított belvízvédelmi helyzetet nehezítette. Fokozó­dott a belvízveszély. Az elöntések megakadályozá­sára ismét munkába lendültek a vízügyi igazgatóság, a sza­kaszmérnökségek és a vízi tár­sulatok szakemberei, gépkezelői. Már hétfőn, a délelőtti órákban erőfeszítést tettek a nagyobb vízbefogadó lecsapoló csatornák kiürítésére, hogy az esőzés és a hóolvadás következtében szabad lefolyást biztosíthassanak a víznek, megakadályozzák az újabb területek elöntését — kö­zölte Kádár Imre, a vízügyi igazgatóság műszaki titkára. ű felelősség­vállalás Előfordul, hogy az emberek a reform lényegét bizonyos nega­tív jelenségekkel: a fogyasztói árak emelésével, a vállalati manipulációkkal, az egészsegte- len in unkaerő vándorlással azo­nosítják. Ezefk a vélemények egy dolgot félreérthetetlenül tükröznek: a reform kedvező ha­tásai többnyire még nem ta­pasztalhatók szembetűnően a munkahelyeken. Főként azért, mert az új követelményeknek megfelelően nem korszerűsítet­ték a vállalat belső szervezetéi mechanizmusát. A műheljlek, az üzemek lé­nyegében ugyanúgy dolgoznak, mint 3—4 évvel ezelőtt. De mi­nek kellett volna változnia? A termelőrészlegek ma is alapve­tően végrehajtó szervezetek, s ritka kivételtől eltekintve nem állnak közvetlen kapcsolatban a megrendelőkkel, a lehetséges partnerekkel. A termelés tech­nikája, a feladatok jellege sem változott észrevehetően az utób­bi esztendőkben. Ez is természe­tes. De az már kevésbé, hogy a termelés szervezetlensége, a ve­zetés színvonala is a régi. A kapkodásból, az anyaghiányból, a selejtgyártásból, a fegyelme­zetlenségből adódó károkért például ma sem felel senki, mintha legalábbis természeti «»apásról lenne sró. A jól szervezett termelésnek, éppen úgy, mint a lelkiismeretes, gondos vezetésnek, felelősség­vállalásnak megvan a maga sa­játos mechanizmusa. S e kétféle mechanizmus szoros kapcsolat­ban is áll egymással, s közülük a vezetői hatáskörök és kötele­zettségek rendezésének van meghatározó szerepe. Nerjezete- sen a vezetők között olyan mun­kamegosztásra van szükség, amelyben minden feladatnak van felelős gazdája. Tehát, ha valamilyen feladatot nem — vagy rosszul végeztek el, akkor azért minden esetben valaki anyagilag, erkölcsileg, sőt, szükség szerint, büntetőjogilag is felel. A jól dolgozó szakem­bert és vezetőt pedig a megér­demelt anyagi és társadalmi el­ismerés övezi. A jogokat és kötelességeket tehát mindenekelőtt a vezetés különböző lépcsőfokain kell ren­dezni, s ezt követően lehet csak a beosztottaktól is számon kérni. A fegyelmezetlenség, amelyre például oly sok vezető panasz­kodik, nem annyira a társadal- lom „laza erkölcsi felfogásából”, mint inkább az adott vezetés színvonalából következik. Mert ahol az egyenletes anyagellátás, a futószalag, a jól szervezett munka diktálja a termelés rit­musát, senki nem ér rá fegyel- mezetlerikedni. A vezetők felelősségét azon­ban nem szabad formálisan, me­chanikusan értelmezni, ahogy ezt többnyire az elavult válla­lati belső mechanizmusok teszik. Vagyis az érdemi munka végzé­se helyett nem szabad a veze­tőkét levelezés-, feljegyzés-gyár­tásra, magyarázkodásra, „bőr­papírok” produkálására serken­teni. A felelősség érdemi értelme­zésére csak akkor van lehetőség, ha a vezetők joga és kötelessége a kockázatvállalás is. Vagyis esetenként olyankor^is merjenek intézkedni, amikor a kínálkozó előnyök nem tekinthetők 100 százalékosnak. Nem szabad te­hát azt a vezetőt büntetni, aki körültekintő mérlegelés után az adott időpontban helyesen dön­tött, noha döntését az élet utó­lag nem igazolta A kockázatvál­lalás lehetősége az aktivitás, mint fontos vezetői tulajdonságot hangsúlyozza, de semmiképpen nem jelentheti az érdemi fele­lősség ködösítését vagy tompí­tását. Minden szempontból szín­vonalas és felelősségteljes mun­ka teheti csak a szélen dolgozó rétegek számara érzékelhetővé a reform eredményeit a minden­napok gyakorlatában, s nem utolsósorban az élet- és mun­kakörülmények fokozott javulá­sában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom