Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-22 / 45. szám
KORÓSTAJ Gyomától a Nemzeti Színházig PesH beszélgetés Kállai Ferenccel Somoskői Lajos: Nélküled Magadra hagytalak a világgal, kalitkába zárt szerelmed arany madarával, Te zsörtölődő, s magamra, nélküled én maradtam, világszép-szerelmű asszony nélküled nem hoz nekem megnyugvást az alkony. S hiába jön meg aranyló-kék nylon ruhában a holnapi hajnal is friss erdei illatokkal a hegyek felöl, nem nyílik nekem nyugalom-virág. Nélküled hervad nappallá a esillag-margarétás holnapi éj is, csakúgy, miként ez a mai... A Nemzeti Színház következő bemutatóján Katona József Bánk bán című drámájában Petur bán alakját Kállai Ferenc játssza. A művész Békévs megyéből, Gyomáról származik, beszélgetésünk elején a gyermekkori emlékeit idézte: — Gyomén születtem, ott éltem 13 éves körömig, és mindig sok szeretettel gondolok azokra az időkre — meséli Kállai Ferenc —. A művészek fokozottan megőrzik gyermekdedségü- ket. ezért is van az, hogy egy-egy gyomai hangulatot gyakran felidézek. Fürdés a KörŐ3 vizében, késő estébe nyúló focicsaták, a Hősök útján virágzó hársfák illata, az első iskola emléke ma is pontosan ti benem. Békéscsaba akkor valóságos világvárost jelentett számomra, ott láttam először színházat. Lehet. hogy buta dolog, de emlékszem, olyan izgalomba hozott az első színház* élmény, hogy teljesen bedugult a fülem. Szüleim kétségbeestek miattam, mert naphosszat merev pózban, kimért hangon „tárgyaltam” velük. Később tudták meg, hogy egy bankhivatalnok „előkelő” stílusát utánzóm. — Hogyan lett a gyomai kislegényből a Nemzeti Színház tagja? — Érettségi után elhatároztam, hogy színész leszek, és ez a vágyam nagyon hamar teljesült. Három hónapja voltam színinövendék, amikor a Szabad Színházhoz szerződtetett Both Béla, a jelenlegi igazgatóm. Kedves emlékeim közt őrzöm első szerződésem eredeti dokumentumát. amelynek értelmében 1945. márciusától havi 450 pengő fizetésért, mint gyakorló színészt alkalmaztak. 1948-ban a Nemzeti Színházhoz szerződtem, azóta megszakítás nélkül ott játszom. — Melyek voltak eddigi, immár 25 éves pályafutásának főbb állomásai? — Mindjárt kezdetben, 19 éves fejjel Rómeót alakítottam. A Nemzetiben végigjászottam a magyar klasszikusokat. Egyik kedves szerepem Csongor alakja volt. Választani is nehéz volna Shakespeare, Arthur Miller, Brecht, vagy Németh László hősei közt. A jelenlegi Petur bán alakítás lesz a 99. szerepem. A filmezésnek is sok érdekes élményt köszönhetek. A legújabb — Krebsz, az Isten — című — filmkomédia kedvéért 12 kilót híztam, hogy hitelesebb legyek az alakított szerepben. A forgatás idején néha én is megijedtem magamtól, ha a tükörben megláttam azt a kövér, idegein fejet, amit a nyakamon hordtam. Azóta — szigorú diétával — sikerült visszaszerezni régi ábrázatomat. — Van-e kedves szerepköre? — Nincsen. Mindig igyekszem a rámbízott feladatokat megoldani. A színész dolga, hogy az író által megírt bármely figurát életre tudja kelteni. Meg kell szerezni mindazokat a mesterségbeli ismereteket, amelyek birtokában a színész nemcsak kigyötri naUpták Pál gából a színpadra vitt alakot, hanem élvezettel játszik. Ezen a pályán csak örömmel érdemes dolgozni. A színésznek nagyon fontos a belső derű. A magánéletét is úgy kell megszerveznie, hogy az a lelke jobbik felét ne rabolja el a művészettől. — Önnek sikerült ezt így megvalósítani ? — Igen. Még Budapest ostroma idején ismerkedtem meg a feleségemmel, aki valóságos művésze a harmónia megőrzésének. Ö az élet külön adománya számomra. — Mit tart színészi hitvallásának? — Pályám kezdetén erre a kérdésre Peer Gynt gondolatával válaszoltam: „Ki győzve világot fog át — s közben .elveszti önmagát, — diadala olyan szomorú, — mint meghasadt fejen a koszorú.” Azóta, bár az egész világot nem sikerült átfogni, de ha végignézzük eddigi pályafutásomat , még nem vetették szememre, hogy hűtlen lettem volna ifjúkori önmagamhoz. Andődy Tibor Weöres Sándor: Hóember Hóember áll az udvaron, száll olvadás a hóra. A hóembernek kiesik nagy sárgarépa-orra. Csóválja fejét rosszallón, félrebiccenti vállra, végül lába elé lehull kerek feje a sárba. Lehuppan, el se gurul se jobbra, se balra. Ahova bukóit, szétloccsan ott. akár a poshadt alma. Szokoloy Sándor Piros nap Ház Muzsikáról röviden A zenekar fD Irta: Gál György Sándor Milyen szerszámokkal, fürge, mozgékony hangzás- instrumentumokkal, ma- ra is képes. A vonósok és gyaíán — hangszerekkel fafúvók családja mellett ott dolgozik a teljes zenekar? találjuk a rézfúvókat. Mindenekelőtt egy régóta Trombiták, kürtök, harso- tudott dolgot. Minden ze- nák. A trombita ismert nélés mintaképe — az minden katonaviselt ember ének. A zenekar mintaképe előtt — hiszen a légi had- tehát a kórus. A kórusok sereg jeleit: sorakozó, általában négy szólamban oszolj, takarodó, ébresztő, ban énekelnek: magas női mindig trombitán szolal- hang (szoprán), mélyebb tatták meg A trombita életiéi hang (alt), magasabb sebb, harsányabb hangja férfihang (tenor), mély fér- mellett a kürt a puhább, fihang (basszus). Nos, a melegebb hangvételt képvi- zenekart vezető vonósr- selb A harsona — ezt már hangszereket ugyanúgy cső- neve is elárulja — erőtcl- portosítjuk, ha a szopránt -ies harsány hangjával azonosítjuk a hegedűvel, az könnyen átüt az egész ze- altot a brácsával, a tenort nekar együttesén. Egy- a csellóval, és a basszust a hamar felismerjük a zenenagybőgővel. Arra a kér- karban, mert míg a fúvós- désre, hogy mi is az a vo- hangszerek javarészénél a nóshangszer, úgy hiszem hangképzés billentyűkkel nem kell válaszolnunk, hí- történik, a harsonánál a szén olyan magyar ember hangképzőcsövek „tologatá- nincs, aki cigányaink kézé- sával . ben ne látta volna a hege- A zenekarban, meg- gédűt vagy a bőgőt. Ehhez toldva a „kórust’, egy egéa vonós-kórushoz mindjárt szén mély basszus hanggal, csatlakozik az úgynevezett tubát is alkalmaznak. Nagy, fafúvók kórusa. Miért ne- megcsavart rézhangszer ez, vezzük ezeket a hangszere- amely valóságos, óriás töb- ket fafúvóknak? Mert négy bi testvéréhez kepasit. Idá- évszázaddal ezelőtt vala- iS tehát három csoportot mennyit fából faragták. Az láttunk: vonósok, fafűvó- ipar előrehaladtával, az sok, rézfűvósok. Ehhez já- instrumentumok javarésze rul a zenekar „szívdobogá- fémből készül, de azért az sa” : a kettős üstdob, szakegykori elnevezés: fafúvók, nyelven — a timpani. Mimegmaradt mindmáig Rak- ért van a? üstdobból mindjük hát itt is egymás mellé járt kettő? Általában ezt a „kórus” tagjait. A szop- az ikerhangszert kétféle- rán — nyilvánvalóan a fu- képp hangolják. Egyik dob vola. Ez a fürge, olykor a mű alaphangját hangoz- még a madárfüttyöt is tatja, a másik az úgyneve- utánzó instrumentum, ame- zett domináns hangot, s lyet haránt illesztenek a skálának azt a fokát, amely játékos szája elé. Az alt — mintegy a kérdést teszi az oboa. Megismerik ar- fel, hogy a másik üstdob, ról, hogy kis nádfúvókája az alaphangot hangoztatva van, azon keresztül áram- feleljen rá. Ez tehát az őrlik a kifuvott levegő a keszter, vagy zenekar álta- hangszerbe meleg — érzel- lános képe. Ehhez gyakran mes — nem hiába nevez- járulhat hárfa* celesta zük altnak — valóban női- (fémzongora), harangjáték, es hangja van. A tenort — jóval ritkábban: zongora, a klarinét képviseli. cimbalom (lásd Kodály: Ennek a hangszernek a Háry János) és a legkü- változata a tárogató is, lönbözőbb instrumentumok, aminek viszont történelmi ha a zenemű különös han- múltja van, hiszen tárogató gulata, tartalma, a zeneszóit Rákóczi fejedelem tá- szerző költői szándéka így bortüzeinél is. A fafúvó- kívánja. Az átlagos zenekórus basszusa — a fagott, kar létszáma — 40—42 fő, Mély hangú, dörmögő de az úgynevezett mamutszerszám, testi mivoltában zenekarok olykor 120—ISO is tekintélyes, hiszen két- embert is felsorakoztatnak, háromszor akkora, mint (Folytatása a jövö egy klarinét. Rendkívül vasárnap.)
