Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-22 / 45. szám

Motorkerékpárok olcsóbban Jó hír a motorosoknak! A Vícba Nagykereskedelmi Válla­lat — az árhatósági rendeletek figyelembevételével — jó né­hány kerékpár- és motorkerék­pár-típus árát mérsékelte s ezek a változások a fogyasztói árakat is csökkentették. A békéscsabai Centrum Áru­háztól kapott szombati tájékoz­tató szerint a már olcsóbban kapható járművek a követke­zők: Riga 4 Moped, Jawa 250 köbcentiméteres motorkerékpár (16 ezer 300 helyett 14 ezer 900 forint), MZ 250 köbcentiméteres motorkerékpár (18 ezer 100 he­lyett 16 ezer 500 forint), Jawa 350 köbcentiméteres motorke­rékpár (19 ezer 400 helyett 17 ezer 700 forint), IZS 350 köb­centiméteres motorkerékpár (19 ezer 400 fórint helyett 17 ezer 700), MZ 125 köbcentimé­teres motorkerékpár (10 ezer 500 helyett 9 ezer 550), B 134 szov­jet férfi kerékpár (900 forint helyett 820), B 21-es szovjet női kerékpár (ezer forint helyett 913). A 20-as szovjet fiú és lányka-kerékpár 116 forinttal vásárolható olcsóbban a Cent­rum Áruházban. Az árváltozá­sok nem időszakos jellegűek. Küldöttgyűlés és székházavatás Békéssámsonban Takarékszövetkezeteinknél is: jelentős esemény a küldöttgyű- j lés, ahol számot ad az igazgató- J ság és a felügyelőbizottság az egész évi munkáról. A közel- 1 múltban Békéssámsonban meg- 1 tartott takarékszövetkezeti kül- j döttgyűlésnek az adott külön je- j lentőséget, hogy a meghívón j szerepelt az új székház avatása j is. A küldöttgyűlésen a megye j több takarékszövetkezetének j képviselője is megjelent, hogy együtt ünnepeljenek a békés- I sámsoniakkal. Jelentős eredményt ért el a szövetkezet a legfontosabb tag­sági szolgáltatásban. A múlt év­ben 600 tag részére több mint 3 millió forint kölcsönt folyósított. Ebből háztáji termelés segítésé­re 450 ezer forintot, áruvásárlá­si célra csaknem 600 ezer forin­tot ként és kapott a tagság. A szövetkezet taglétszáma — bár működési területe csak Bé- késsámson községre terjed ki — mintegy 1200, míg a befizetett részjegyalap összege eléri a 168 ezer forintot. Jelentős eredményekről szá-; molt be az igazgatóság az egyéb pénzügyi tevékenységet illetően is. Tavaly például 32 új biztosí­tást kötött a takarékszövetkezet kollektívája. Ugyanakkor az Ál­lami Biztosító megbízásából 131 ezer forint kártérítést fizetett ki a pénzintézet a község lakossá­gának. Ezeken kívül mintegy 8 ezer totó- és lottószelvényt, va­Pénztárkezelők megyei versenye öt éve, hogy a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek több esetben szerveztek közös tanfolyamokat, oktatásokat, ön- kiszolgáló boltjaik pénztárosai részére. A közelmúltban Békés­csabán a Tanácsköztársaság úti új ABC-áruházban rendezte meg e két szektor a péntázgéj -.ezelök megyei versenyét. A vetélkedőn mind a két részről hat-hat pénztáros mérte össze tudását e versenyen. Fazekas Éva és Bereczki Julianna a két szektor első helyezettje került ki győztesen. lamint 9 ezer borítékos sorsje­gyet értékesítettek. A küldöttgyűlést követően ke­rült sor az új székház átadásá­ra. A küldöttek és a meghívott vendégek jelenlétében Laduver József, a községi tanács vb-el- nöke mondott megnyitó beszédet, majd a Takarékszövetkezet új székházának kulcsát átadta Sé­tány Ferencnek, a pénzintézet igazgatósága elnökének. Sétány Ferenc a kulcs átvételekor kö­szönetét mondott a takarékszö­vetkezet tagságának és az épí­tőknek a székház létrehozásá­ért, Majd elismerését fejezte ki a többi . takarékszövetkezet ve­zetőinek a támogatásért. Ugyanis áz 550 ezer forintot igénylő beruházáshoz jelentős (»szeget adtak kölcsönös támoga­tási alapjukból a többi szövet­kezeti pénzintézetek Békéssám- sorrnak. Ezt követően átadta a forgalomnak az új székhazat, amely a pénzintézeti követel­ményeknek minden tekintetben megfelel. Balkus Imre 350 millió forint árbevétel Profilváltás termelékenység növeléssel— A részesedés alap évközi ösztönző felhasználása — Tizenhét napi munkadijnak megfelelő nyereségrészesedés Huszonöt búcsúi asszonynak ad keresetet Tavaly december 1-én szer­vezték meg a tanács vezetői a község asszonyainak, lányainak a kosárfonást Bucsán', A Békési Kosárfonó Háziipari Termelő­szövetkezet telepített egy kis üzemet a községben. A mester­ség alapfogásainak megismeré­se után már 25 asszony és olyan fiatal, aid a múlt évben járta ki az általános iskola 8. osztá­a kosárfonás lyát, fonja a fűzvesszőket és j tízen most ismerkednek a szak­mával Rövidesen tehát 35 csa- j Iádban lesz 1100—1200 forinttal több a havi jövedelem. A kez­dő kosárfonók ugyanis ennyit keresnek pillanatnyilag. Kez­detnek jó ez, de az asszonyok abban bizakodnak, hogy a gya­korlattal a kereset te több lesz. Ne vesszen kárba Évekkel ezelőtt azzal beszél­ték le megyénk városainak, köz­ségeinek vezetőit a geológusok, hogy Békésben hiába kutatnak a hajdúszoboszlói minőségű ter­málvíz után, nem tudnak hévi­zet fakasztani. Békés megye földrajzi fekvésénél fogva a termálvizet tartalmazó tál-ke­resztmetszetű edény képzeletbeli szélén van. A széleken pedig nincs megbízható víznyerési le­hetőség. Az érvelésnek akkori­ban helyet adtak. Mit is tehet­tek volna, hiszen egy-egy na­gyobb beruházáshoz kért szakér­tői vélemény után rendkívül kockázatos lett volna hőforrás után kutatni. A kőolajipari kutatófúrások eredménye azután kegyelemdö­fés volt az úgynevezett tálrend- szemek. Olaj és gáz hiján né­hány kútból felszínre tört a meleg víz, s ezek mutatják, hogy a tálrendszerrel magyarázott hévíz-feltevések nem voltak kel­lően megalapozottak. Arra vi­szont jók voltak, hogy mező­gazdasági és ipari üzemeinket, továbbá a községek és a váro­sok vezetőit egy időre elállítsák a fürdők és központi fűtések építésétől. A geológusok tálrendszer-el- mélete és a gyakorlat között azonban távolról sem fejeződött be a vita. Mindenesetre s bé­késcsabai Erzsébethelyen fúrt kút. melynek hozama percen­ként eléri az 1400 liter 97 fokos vizet, tovább bizonyítja, hogy megyénk jelentős héviz-tarta- 1 ék kai rendelkezik. Érdemes lenne ezt és a többit olcsó ener­giaként felhasználni — még át­tételek igénybevételével is — lakások, ipari és mezőgazdasági üzemek fűtésére. Kezdethez már rendelkezünk néhány jó példá­val. A Gyulai Kertészeti Válla­lat, a tótkomlósi Viharsarok Termelőszövetkezet hajtató nö­vényházát hévízzel fűtik. Számos helyen szintén a föld felszínére st -**orog és igénybevé­tel nélkül véaz kárba Alföl­dünkön a gáznál lényegesen ol­csóbb fütőenergia-hordozónk, a 80—97 fokos meleg víz. A Magyar Hidrológiai Társa­ság Békés megyei csoportjának 1970. évi munkatervében előke­lő helyen szerepel a hévízkuta­tás és a hévíz-felhasználás gya­korlati eredményeinek, lehető­ségeinek összegezése. A társaság márciusi ülésén ez szerepel majd napirenden, hogy hatha­tós segítséget adhassanak a hő­források célszerű és gazdaságos igénybevételére. Több millió fo­rint értékű drága fűtőenergia megtakarítására nyílhat mód, mely ma még érzékeny ki-| adással érinti a termelőüzeme­ket, a gáz, illetve a villamos­energia felhasználásakor. A megtakarított összegen jelentő­sen bővíthetik majd a terme­lést, így több árut adhatnak a fogyasztónak. Tehát nem lehet mindegy, hogy a sustorgó víz ho­va folyik: kihasználatlanul a csatornarendszerbe vagy pedig hasznossá téve a termelőüzemek bevételeinek gyarapítására. O. K. Tavaly a profilváltás esztende­je volt a Békés megyei Mező­gazdasági Gépjavító Vállalatnál. Miután a mezőgazdasági gépi munka szervezése és végzése elkerült tőlük a termelőszövet­kezetekbe, arról kellett gondos­kodniuk, hogy háromezer dolgo­zójuknak megfelelő munkát és kereseti lehetőséget biztosítsa­nak. A profilváltásáltalában zök­kenőkkel szokott járni, vissza­esik a termelés és a termelékeny­ség. A gépjavító vállalat eseté­ben ez egyáltalán nem mondha­tó el, mivél a megye különböző községei­ben és városaiban működő ki­lenc gépjavító állomás összes­ségében 350 millió forint árbe­vételt ért el. Ez az 1968. évi tervteljesítéshez képest 4.9 százalékos növekedés­nek felel meg. A vállalat 25: millió forint nyereségre tett í szert. A vállalat megyei • vezetése nagy gondot fordított a munka termelékenységének növelésére. A 100 forint eszközre jutó: anyagmentes árbevétel a ter­vezetthez képest elérte a 112 százalékot. Növekedett az egy munkásra eső anyagmentes ár-l bevétel is, mégpedig az 1968-as j bázisévhez képest 104,5 száza­lékra. A bérszínvonal egy dolgozóra vetítve 23 ezer 452 forint volt 1969-ben, 4 százalékkal több. mint 1968-ban. A részesedési alap képzésére a felhasznált bér 8,3 százalékát fordították az előző évi 7,6 szá­zalékkal szemben. Ebből az ősz- szegből 1,7 millió forintot év közben bérfejlesztésre használ­tak. Ezzel az intézkedéssel lé­nyegében jól hozzájárultak a vállalat előtt álló termelési fel­adat megoldásához. 1969-ben termelési kooperá­cióra léptek a csehszlovákiai Agrostroj Jicsin vállalattal kü-j lönböző mezőgazdasági kisgé- j pelc gyártására. Ugyanakkor to­vább folytatták Orosházán aj kúkoricaadapter gyártását Ez a J munkagép az SZK—4-es kom- : bájnra szerelhető. Ebre az esz­tendőre eddig 7—800 gép gyár­tására kaptak rendelést. A vállalat műszaki osztálya nagy figyelmet fordított a me­zőgazdasági és ipari üzemek j belső anyagmozgatását szolgáló korszerű gépek kifejlesztésére. Hat fajta géptípust készítettek dó sorozatgyártásra alkalmas állapotúra. Ez a munka még jelenleg is! tart. Jelentős géprészeket szál-! Irtottak a Budapesti Mezőgazda- ; sági Gépgyárnak, a Szellőzőmű­veknek és az Ikarus Autóbusz- i gyárnak. A 9 gépjavító állomási között belső kooperációs tévé-; kenységet fejlesztettek ki. Be- j jelentették részvételüket a Bu- i da pesti Nemzetközi Vásárra is. i A Képcsarnok Vállalat rézkarc-bemutatója a szerkesztőségben Szerkesztőségünkben tegnap délben újabb kaimaratárlat nyílt: Püski Gábor, a Megyei Művelődési Ház igazgatója, a Képcsarnok Vállalat rézkarc­bemutatóját nyitotta meg. Aki­állított mintegy húsz kép között Borsos Miklós, Csohány Kál­mán, Würtz Ádám néhány ki­emelkedő műve is megtalálha­tó. A tárlaton a vendégek több képet megvásároltak. Megyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozás A megyei tanács vb mezőgaz-1 dasági és élelmezésügyi osztá­lya, a megye; Állattenyésztési ’ Felügyelőség, a MAE Üzemgaz­dasági Társasága, a MAE me­gyéi szervezete, a Dél-Békés megyei és a Körösök Vidéke Tsz-Szovetség rendezéseben feb­ruár 25-én, szerdán délelőtt, megyei szarvasmarhatenyésztési tanácskozást rendeznek Békés­csabán, az Ifjúsági Ház nagyter­mében. Vitaindító előadást Deák Antal, a megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója mond. Egy évvel ezelőtt főként trak­torosok dolgoztak, vállaltak sze­relői munkát a kilenc gépjavító állomáson. A műszaki felké­szültség színvonalának növelé­sére a megyei vállalat különbö­ző tanfolyamokat szervezett la­katosok és hegesztők képzésére. A technikusoknak normatechno­lógiai tanfolyamokat indítottak a Gépipari Tudományos Egyesü­lettel karöltve. Vagyis jól meg­alapozták a 350 millió forint ár­bevétel elérését, a profilváltást, a munka termelékenységének növelésével. Végül is 17 napi munkadíjnak megfelelő nyere­ségrészesedést oszthatnak. Ebben az esztendőben tovább folytatják a tavaly elkezdett kooperációs munkát mezőgazda­sági kisgépek gyártására. Kap­csolataik tovább bővítésére tet­tek intézkedéseket, hogy dolgo­zóiknak a folyamatos munkáról és kereseti lehetőséből gondos­kodjanak. Végli Antal újabb szociográfiai írása a Valóság-bán A februári Valóságban isme olvashatunk néhány érdekes, iz­galmas írást. Sükösd Mihály an­gol esszéíró-rokonáról, George Steiner anti-akadémdkus iroda­lomkritikusi munkájáról, szemé­lyéről sízámol be a tőle megszo­kott, magabiztos lendülettel, ra­gyogó írói-kritikusi érzőkkel.. A honfoglalás utáni kalandozások újabb értelmezéséről, hipotézi­seiről számol be Bálint Csanád nemcsak történészek érdeklődé­sére számot tartó írásában. Végh Antal újabb szociográ­fiai munkával jelentkezik: Kő­bányai út 41/C című írása a GANZ Kapcsolók és Készülékek Gyárában folyó munkát, életét tanulmányozza. Egy pedagógiai kísérletről számol be Lukács Sándor A korszerű iskoláért cí­mű dolgozata. Ki emelkedő olvasmány még Nádasy László írása, amelyben mezőgazdaságunk vertikális in­tegrációjának néhány problémá­jával foglalkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom