Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Vérvizsgáló automata Tudomány — Technika Hiért lett koraszülött? átlagos súlya is csökken. Nagyon sóik nem éri él közöttük a 2000 grammot sem és ez fokozza az őket fenyegető veszélyeket. A művi abortuszoknak a következménye az is, hogy általában csökken a nagyobb súlyú, 3—4500 grammal született gyermekeknek a száma és emiatt a szülési átlagsúly is egyre kisebb. Ez a tény is arra mutat, hogy az egyébként helyes családtervezést korszerűbb eszközökkel kell megvalósítani, nem szabad a művi abortuszra számítaná. Dohányzás, alkohol Világszerte megfigyelték, hogy a dohányzó nők újszülöttei kisebb súlyúak, mint a nemdohányzó asszonyok gyermekei. Ha viszont az anya és az apa is dohányzik, még kedvezőtleneb. bek a következmények. A terhesség alatti alkoholfogyasztás azzal, hogy gátolja a belső szervek, a máj, gyomor, belek, belső elválasztásé mirigyek működését, ugyancsak megzavarhatja a magzat méhen belüli fejlődését, — és a gyermek kisebb súllyal születik. A munka önmagában — hacsak nem különlegesen nehéz fizikai munkáról van szó a legtöbb esetben nem okoz kora- szülést, de számos megfigyelés valószínűsíti, hogy a városok mesterséges környezete és a modem élet zaklatottsága egyik oka lehet a koraszülésnek. A kutatók azt is megállapították, hogy a fiatal nőknek általában kisebb súlyú az újszülöttjük, -— különösen az első gyermek — és sok köztük a koraszülött. Ezért is nem tanácsolható a tűi fiatal korban, 18 év előtt kötött házasság. 35 év felett ismét gyakoribbá válnak a koraszülések, különösen, ha előtte már többször szült az anya; ennek oka valószínűleg az előző szülések okozta károsodás. Sokan nem számolnak azzal, hogy a terhes nő lelkiállapota szintén hatással lehet a magzat súlyára. Magyar kutatók megállapítása szerint, ha az anya örömmel várja a születendő gyermeket, a legtöbb esetben nagyobb lesz a súlya. Betegségek, öröklődés Több olyan betegség ismeretes, amely fokozza a koraszülés valószínűségét. A szívbetegségeken és a cukorbajon kívül a terhességi toxikozis a leggyakoribb ilyen szempontból. A fertőzése« ártalmakat is egyre nagyobb figyelemmel kísérik újabban, különösen a terhesség alatti húgyúti fertőzéseket. Sokszor bizonyos testi adottságok is elősegítik a kisebb magzati súlyt. A nagyon kistermetű anyáknak legtöbbször kisebb súlyú a magzata. A méh fejletlensége, a mehet ért sérülések, a vérszegénység is koraszülést okozhat A koraszülés elleni védekezésben legfontosabb a megelőzés, ebben az egész országra kiterjedő terhességgondozásnak van nagy szerepe. Ha megfő- gadja az anya a rendelésen elhangzó tanácsokat, különösen ami a dohányzásra és alkohol- fogyasztásra vonatkozik, máris sokat tett a koraszülés elkerüléséért. már csak 37! Még kedvezőt* volna azonban, a helyzet ha nem lenne olyan sok koraszülött. Sokan nem tudják pontosan, mit értünk koraszülött alatt. A modem felfogás ugyanis a ko- raszülöttséget nem a terhességi idő tartamára, hanem az újszülött születési súlyára vonatkoztatja. Ha a csecsemő nem éri el a 2500 gramm súlyt, — függetlenül a terhességi idő hosszától — koraszülöttnek minősül. A koraszülötteknek nemcsak a halálozási arányuk nagyobb és testmagasságuk kisebb az átlagosnál, hanem gyakoribb köztük az angolkórt«, a fogyatékos érzékszervű és a csökkent értelmű is. Kb. 30 százalékúk 6 éves korban még éretlen az iskolára; ez hatszor több, mint a nagyobb születési súlyúak között Az iskolára megérettek körében is gyakoribbak a tanulási, vagy alkalmazkodásbeü problémák. Mindez azt jelenti, hogy a koraszülöttek többsége is életben marad, és ugyanúgy helytállhat az életben, mint nagyobb súllyal született társuk, de közöttük több indul hátránynyal az életben, A cél tehát az, hogy minden eszközzel csökkentsük a koraszülöttek számát. Sajnos, világszerte ennek éppen az ellenkezője érvényesül. De különösen eilszomorító tény, hogy a koraszülöttek nemzetközi statisztikájában Magyarország az élcsoportba tartozik. Legfőbb ok: a művi abortusz A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy minél több művi abortusza volt egy nőnek, altnál valószínűbb, hogy gyermeke koraszülött súllyal jön a világra. De az abortuszok számának a növekedésével nemcsak a koraszülések száma növekszik, hanem a koraszülöttek A betegség lezajlása A himlő kórokozója vírus, amely fénymikroszkóppal még éppen látható, elektronmikroszkóppal szemlélve durva, téglaalakú testecskének látszik. A kórokozó ellenálló képessége igen nagy: a bőrhólyagok beszáradt pörkjében szobahőmérsékleten hónapokig életben marad. A betegség lappangási ideje 3—21 nap. Magas lázzal kezdődik, majd a láz csökkenésével együtt jelennek meg a kiütések. A harmadik napon félgömb alakú savóval telt hólyagocskák keletkeznek,- tartalmuk később elgennyed. A 9—10. napon a hólyagok váladéka besűrűsödik, pörkösödés jelentkezik, először az arcon, majd az egász testen. A pörkök lelökődnek és helyükön maradandó hegek képződnek. A leeső pörkök nagyon fertőzők. A teljes gyógyulás 4—8 hetet vesz igénybe. A himlő lefolyása során különböző szövődmények is jelentkezhetnek. A himlőben szenvedő anya gyermeke hegekkel jön a világra. Járványos időben a legtöbb megbetegedés télen és tavasszal, tehát a hidegebb hónapokban jelentkezik, mivel a zsúfoltabb együttlét kedvez, a betegség terjedésének. Augusztusban van a A hólyagos himlő A himlő, pontosabban a hólyagos himlő, bőr- és nyálkahár- tyakiütésekkel járó heveny, járványos fertőző betegség. Az egyik legrégebben ismert betegség, s egykor olyan elterjedt volt, mint napjainkban a kanyaró. Akik életben maradtak a betegség után, egész életükre eltorzultak, vagy megvakultak. Néha városok egész lakosságát, egész néptörzseket kiirtott. A múlt század vége felé a védőoltás feltalálásával a himlő veszélye jóformán megszűnt azokban az államokban, ahol rendszeresen végzik az oltásokat. Hazánkban az első világháború óta 1963-ig nem fordult elő himlő. 1963-ban külföldi állampolgár hurcolta be és egyetlen szállodai alkalmazott kapta meg a betegséget A gyorsan és szigorúan alkalmazott rendszabályok azonban megakadályozták a tovaterjedését legkevesebb megbetegedés. A felgyógyulás után életfogytig tartó védettség alakul ki, Védekezés, gyógyítás A védekezés során legfontosabb a betegség gyors felismerése, a beteg azonnali, szigorú kórházi elkülönítése. Mindenkit, aki érintkezett a beteggel 16 napra vesztegzár alá helyeznek. Az orvostudomány teljes győzelmet aratott a himlő felett és ha sikerülne a világ minden részén a védőoltások rendszeres végrehajtását biztosítani, a betegséget teljesen ki lehetne irtaná. A védőoltás felfedezése Jenner angol orvos nevéhez fűződik. Az oltóanyag termelése ma úgy történik, hogy egészséges bikaborjak megtisztított^ és bemetszegetett hasfalára dörzsölik a himlős anyagot. Az ott keletkező hólyagokat eltávolítják és ezek tartalmát megfelelő eljárás után hozzák forgalomba. Az oltóanyag tehát a borjak szervezetében gyengített, élő vírusokat tartalmaz. A himlő ellen fajlagos gyógykezelés még nem ismeretes. Az orvos feladata tehát csak a tünetek csökkentése, enyhítése, a szövődmények kialakulásának a megelőzése. A hólyagos himlő régebben az emberiség egyik legnagyobb csapása volt. Az orvostudomány fejlődésével elveszítette régi rettegett voltát, ma már nem okoz nagy járványokat. Behurcol ás következtében itt-ofct előidézhet kisebb járványokat, de azokban az országban, ahol a megelőző oltásokat szigorúan keresztül viszik, nem tud elterjedni. A román—jugoszláv közös vál okozásban épülő Vaskapu Vízi rőmű létrejöttéhez a Szovjetunió is jelentős mértékben hozzájárul: Leningrad egyik leg lagyobb gépgyárában készülnek az erőmű hatalma« méretű— egyenként 178 000 kW teljesítményű — turbinái. A képen látható turbinaforgórész 9,5 méter átmérőjű, öntéséhez és megm inkálásához olyan speciális gépek szükségesek, amelyekkel csak kevés üzem rendelkezik a világon. Az állítható lapátszögű turbina percenkénti fordulatszána 71,5 lesz, ami a hatalmas tö neg rendkívül pontos megmunkálását és gondos kiegyensúlyozását teszi szükségessé. Az elkés ;ült turbinákat Európát megkerülve, vízi úton fogják eljuttatni az aldunaj erő nűhöz. örvendetesen csökkent hazánkban a csecsemőhalálozás arányszáma. Amíg a századforduló táján ezer csecsemő közül 225 halt meg, 1914-ben 196, 1938-ban 136, addig 1967-ben A laboratóriumi elemzés a rendelőintézetekben, a kórházakban és a kutatóintézetekben nagy számú munkaerőt köt le, különösen a vérminták sokirányú vizsgálata. Az egyik angol cég kutatói olyan vérvizsgáló berendezést konstruáltak, amely óránként 300 vérminta elemzését teljesen automatikusan, egy személy felügyelete mellett végzi el. A gép forgöasztalába kémcsőben behelyezett vérhez megfelelő program szerint reagensek keverednek. Az elemzőegység műszerei regisztrálják és kinyomtatják a vér 12 féle összetevőjének észlelt adatait, melyek azután az értékelést végző kis számítógépbe jutnak. A számítógép rövid időn belül kiírja a vizsgálat eredményét, melyből az orvos azonnal tájékozódhat az őt érdeklő jellemzők iránt; A berendezés nemcsak vérminták vizsgálatához használható, hanem sók más laboratő riumi vizsgálat gyors lefolytatására la alkalmas. Fogak a képernyőn A televízió kamerái sokszor azt is „észreveszik”, ami egyébként nem tűnne a szemünkbe. Megfigyelhetjük, hogy a képernyőn szereplők fogazata néha egészen sötétnek látszik, néha pedig szinte teljesen „eltűnik”. Ez a jelenség csak a műfogakra vonatkozik, s csak bizonyos színösszetételű műfény hatására következik be. A nappali fény nem kelt ilyen hatást. A színészek legnagyobb örömére már kikísérletezték az olyan műfoganyagot, amely mindenféle fényhatásra csillogó fehér marad, akárcsak a természetes fog.
