Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

Csak a hajak leitek fehérebbek Csík Anna KISZ-Utkár és Ferenczi István a 25 évvel ezelőtti MADISZ-tltkár koccint I mai és a volt ifik egészségére. B. O. Megszilárdult több tsz gazdasági helyzete A gazdálkodásban alkalmazott áj és bevált módszerek jelentős bevételhez juttatták a tsz-eket A 355 szövetkezeti gazda kö­zül 348-an vettek részt a vész­tőd Béke Tsz zárszámadó köz­gyűlésén. Komáromi László tsz-j elnök a gazdaság egyre erősödő! eredményeiről adhatott számot i 1935-ben 18,8 millió forint ter­melési értéket állítottak elő s ez 1969-ben meghaladta a 27 millió forintot Jó közgyűlés volt mert a tagok felszólalása­ikban megerősítették azt a gaz­daságpolitikai irányvonalat, me­lyet a társadalmi érdeknek megfelelően a tsz vezetősége az elmúlt négy esztendőben folyta­tott. i A vésztői Béke Tsz-ben azon­ban nemcsak zárszámadási köz-! gyűlés volt. nemcsak az ered-; menyekről adtak számot hanem, az 1970-es évtől kezdődően újabb négy esztendőre vezető- ■ séget választottak. Komáromi László tsz-ednöknek ellenjelöltje ts volt a szavazatok többségét, 346-öt mégis ö kapta. Az igaz­gatósági tagok is hasonló biza­lomban részesültek. A jelölő bi­zottság széles körű közvélemény­kutatás alapján bocsátotta vitá­ra javaslatát Végül is a meg­fontoltság kerekedett felüt * olyan emberek kerültek a szö­vetkezet élére, akik a közössé­gért az elmúlt években a leg­többet tették. Hasznos találkozót rendezted Üjkfgyóson az elmúlt vasárnap: a község KISZ-bizottsága ös­szehívta mindazokat, akik az elmúlt 25 évben a községben irányították az ifjúsági moz­galmat. A hívó szóra kevés kivétel­lel mindenki eljött, ugyanolyan lelkesedéssel, mint amikor a mozgalmi munkát kezdték. Cs^k a hajaik lettek fehéreb­bek. A megjelenteket Csik Anno községi KISZ-titkár üdvözölte. Részt vett a találkozón Szigeti Zoltán, a járási pártbizottság munkatársa, Klampeczki Ká­roly, a járási KISZ-bizottság titkára. Először a MADISZ megala­kulásáról Ferenczi István volt titkár beszélt, Igaz, már keres­gélve neveket, eseményeket, az elmosódó emlékek között. Ge- dó János, az 1947-es EPOSZ- titkár pedig visszaemlékezésé­ben elmondotta, hogy akkor sokkal nehezebb körülmények között jóval több fiatal volt a | szervezetben, mint a mai KISZ- ben a tagok. Derűs epizódok elevenedtek meg a múltból, és sok szó esett arról a határta- | lan lelkesedésről, amivel a fia­talok vettek részt minden meg­mozdulásukon. Kása János, Kiss János, Evanics János, Tö- mösi Mihály, Drágán Simonná, Vaszula Andrásné, valamint Zsilák Pál, aki Dunántúlról jött el 300 kilométert vonatozva, hogy részt vehessen ezen a ta­lálkozón, mint mind, kissé meghatódva emlékeztek a hősi korszakról. A beszélgetést a mai KISZ- vezetők folytatták. Klampeczki Károly megköszönte a részt­vevőknek a nagyszerű és ta­nulságos találkozó megrendezé­sét, amit jó lenne, ha más köz­ségekben is szerveznének. Papp Istvánná, a párt köz­ségi bizottságának titkára zár­szavában elmondotta, hogv már készül a terv egy új párt- és ifjúsági ház létrehozására. Bí­zik abban, hogy az elődök nyomdokain haladva, a maiak is olyan lelkesen végzik majd munkájukat Február 4-én megyei tanácsülés A megyei tanács végrehajtó bizottsága az év első megyei tanácsülését 1970. február 4-re összehívta. A tanácskozás helye Békéscsaba, kezdete délelőtt 9 óra. Elsőként a végrehajtó bi­zottság ad számot a tanácsülés­nek az elmúlt évi tevékenysé­géről. Napirenden szerepel to­vábbá a megye 1970. évi össze­sített és központi költségveté­se, valamint a fejlesztési cél­kitűzése. Megvitatásra kerül még a megyei tanács pénzügyi, I gazdasági és községfsjlesztési állandó bizottságának munká­ja. Mindenben együtt darabárns brigád a — Nyomd meg! vigyázz!' Kapaszkodj bele! Nem jó. Húzd j vissza! Na, most! Rendben van. : Indulhattok! — mondja védő-! kesztyűjét lehúzva Hídvégi György — a MÁV—AKÖV da- rabáruszállító Dózsa rakodó­brigádjának vezetője Galam­bos Sándornak és még hozzáte­szi: — Vigyázz, Sándor, csúszósak a rakodóplatók, nehogy baj le­gyen! A kocsikísérő rábólint és dör- mög valamit. Az óra 7.10-et mutat, s már a második gépkocsi gördül el a rakodótól a békéscsabai vasút­állomás darabárus raktárától. Pedig a munka csak 7 órakor kezdődött. Gyorsan és ponto­san dolgoznak az emberek. A nehéz konténerek vaskerekei dübörögnek a betonpadozaton, a brigád tagjai neki feszülnek a a nehéz súlyoknak. Nem folyik izzadság, mert ahhoz hideg van, de az izmok felmelegsze­nek, mire egy-egy gépkocsi ki­futásra készen áll. A huszon­két ember közül mindenki tudja a feladatát. Évek óta dolgoznak már egymás mellett, így beszéd alig hangzik. A bri­gádvezető, vékony bajúszú, bar­na arcú ember, néha ugyan ve­zényel, de csak úgy szerényen, szinte csak megszokásból. — Hozd a targoncát — hal­lom valahol az egyik konténer mögül —, hordókat rakodunk a Vegyinek. Időközben megér­kezik dr.' Görcs Ágoston i§, a részleg vezetője. Szótlanul fi­gyeli a munkát és elégedetten bólint. — Igen. A brigád nagyon jól összeszokott együttes és hízel- kedés nélkül mondhatom, hogy öröm velük dolgozni. Föl nyolc felé jár az idő, s a hét órakor még üres 9 te­hergépkocsi már rakodtan el­hagyta az állomás területét, vagy éppen a fuvarleveleket veszik át kísérőik az irodá­ban Palotai György irányító­tól. Vasas Mihály már ötvenöt éves. A haja ősz. de ő mindig vidám. Szeme sarkából a rán­cok mindig nevetést sejtetnek. — A legnehezebb munkánk? Ezelőtt öt évvel az ekerako­dás. Akkor még nem volt eme­lővillás targoncánk. Kézzel emeltük a dögnehéz ötösekéket, voltak úgy öt-hat mázsa körül. Majd megszakadtunk — vála­szolja kérdésemre, s már kö­szön is. Várja a munkahelye, az út, mert a Dózsa-brigád tag­jai úgyszólván mindig úton vannak. Hordják-viszik az árut. — Van-e sok baj az embe­rekkel? — kérdem Hid végi György brigádvezető'ől. — Mikor, hogy. Van, hogy összezördülnek a munka hevé­ben, de ez igen ritka. Egymás- i ra vagyunk utalva, s ezt tud- j juk. A munkafegyelem jó. Ké­sés, igazolatlan mulasztás vagy | pityókás munkába állás nálunk nincs. Komoly, megfontolt em­berek a szaktársak. — Balesetük mikor volt? Hi­szen amit csinálnak, az nagyon balesetveszélyes. — Több mint három éve nem volt. Kisebb sérülések ugyan előfordulnak, de súlyo­sabb beleset, hogy jó időben mondjam, nem volt, és ne is legyen. Bronz-plakettes szocia­lista brigád vagyunk — mond­ja — és reméljük, az ezüstöt is elnyerjük ebben az évben. — Hogyan érvényesül a szo- cilaista brigádok hármas jel­szava? — őszintén szólva a ta­nulás nem erős oldalunk. En­nek ellenére mégis részt vet­tünk a minisztérium által ren­dezett országos szellemi vetél­kedőn, és nem vallottunk szé­gyent. S hogy ez valóban így van, arra bizonyíték az a szén em­léklap. amit a rakodóbrigád a versenyen, helyezésével elért. A Jó munkát bizonyítják a bri­gádnaplók — mert több van már belőlük —, amelyekbe 1964 óta minden közös munká­jukat naprakész állapotban le­jegyezték. A brigádvezető ugyan elmondja, hogy a nap­lót a kislánya írja, de ezen nem múlhat semmi, hiszen a nagy súlyokhoz szokott mun­káskezek nehezen forgatják a tollat. — Ezek szerint minden a leg­nagyobb rendben van itt ma­guknál, nincs semmi problémá­juk. Szántó István szaikszervezet: bizalmi válaszol. — Azt éppen nem lehet mon­dani, mert a szociális ellátott­ságunk úgyszólván semmi. Hu­szonkét embernek összesen egy lavórja van, amiben a munka végeztével lemosakodhatunk. Talán most abban az új épü­letben, — mutat a már felépült AKÖV szociális épületre —, kapunk helyet. Ez azonban bi­zonytalan, mert az ör utcai részleg költözik bele. Sérelmez­zük azt is, hogy az adminisz­tratív dolgozókból külön bri­gádot alakítottak, hiszen mun­kánk annyira összeforrt. A markos emberek, akik a nagy súlyokkal birkóznak nap mint nap, fegyelmezett munká­sok. S hogy ez mennyire így van, bizonyítja, hogy több mint 50 százalékúk, pontosan 12 ra­kodó. Kiváló dolgozó, s van köztük nem egy, aki többszö­rös. A brigádvezetővel és a rész- i leg vezetőjével kiszámoltuk,! hogy évente olyan hosszú vo­natszerelvény árut mozgatnak meg, amelynek egyik vége még Mezőmegyeren túl lenne, ha az eleje a békéscsabai állomáson állna. A fizetési jegyzékeket is megnéztük. Igaz, kemény a munka, de ez forintban is jelentkezik, hiszen egy-egy ra­kodó havonta 2300—2500 forin­tot keres. Szerény munkások a Dózsa szocialista rakodóbrigád tagjai. Nem szólnak, nem kiabálnak azért, hogy már évek óta egy lavórban mosdanak 22-en, pe­dig megérdemelnék az embe- ; ribb munkaköri)] mén veket. Botyánszki János I Két évvel ezelőtt lépett a gazdálkodás gyors ütemű fej­lesztésének útjára az okányi Petőfi Tsz. Bátran nyúltak a termelés új és bevált módszerei­hez, s ezek a tagok jövedelmét az egy 10 órás munkanapra ve­tített értéket 1968-hoz képest 68 forintról 73 forintra emelték. Tavaly új gépműhelyt építettek és traktorokat vásároltak. A jö­vőben az állattenyésztési üzem­ág fejlesztésére törekszenek. Társulnak a vésztői tsz-ekkel egy korszerű sertéstelep létesí­tésére. Régebbi sertésóljaikban kis átalakítás után pecsenye­csirkét nevelnek. A zárszámadó közgyűlésen módosították az alapszabályt, törvényileg is lehetővé tették a tagoknak, hogy a háztájiban a korábbi alapszabálytól eltérően több jószágot tarthassanak. Ál­lásit foglaltak amellett is, hogy aki április elseje előtt lép a szö­vetkezetbe, annak a folyó gaz­dasági évben is jogos a háztáji földterület igénye. A bevonulá­si segélyt 450 forintról 900 fo­rintra emelték. * A Körösök Vidéke Tsz-ek Te­rületi Szövetségéhez tartozó gaz. daságok közül eddig 27 termelő­szövetkezet tartotta meg zár­számadó közgyűlését. Csupán január utolsó napjaiban 30-án: a szarvasi Bem József Tsz, a kon­dorosa Dolgozók Tsz, a szarvasi Táncsics Tsz, a bucsai Uj Ba­rázda Tsz, 31-én pedig a hunyai Hunyadi Tsz. a békéscsabai Sza. badság Tsz, a dévaványai Lenin Tsz, a zsadányi Dózsa Tsz, a sarkad! Kossuth Tsz és a mező- megyeri Béke Tsz közgyűlése hagyta jóvá az 1969. évi számadás eredményét. A kedvezőtlen időjárás ellenére is világszínvonalon termelt a csabai Lenin Tsz Ritka az az esztendő amely : egyformán kedvez a termelő­szövetkezetek vetéstervében sze- j replő 20—25 növényfajta hoza­mainak. A békéscsabai Lenin Tsz-ben is éreztette hatását a tavaszi belvíz és a nyári aszály. Ennek ellenére egyik-másik nö­vényfajtából elérték, túlszár­nyalták a világszínvonalat. A zárszámadási közgyűlés nem ezek latolgatásával, hanem mint mindenütt, tagfelvételied kezdődött. A felvett tizennyolc új tag közül négyen a környék­beli községekből Békéscsabára költözöttek vodtak. a többiek fő­leg szakemberek és felnőtt kor­ba lépett családtagok. Az utóbbi időben növekedett a Lenin Tsz szívó hatása: 1969-ben ■ összesen 56-an lépték be. Ami azt illeti, j kevés olyan állami gazdaság és ! termelőszövetkezet van, amely holdanként negyven mázsán te- ; lüli, hektáronként pedig csak- | nem 69 mázsa kukoricát ter- ! mél. A búza is 40,55 mázsájával, a i lucernaáréna 54,72. mázsájá­val, a zöldborsó 41,38 mázsá­jával, a szemes borsó pedig 25,68 mázsájával fizetett hek­táronként. — Még magasabb eredményt is elérhettünk volna — mondta Zsilák Márton, a szövetkezet el­nöke, inkább csak megállapí­tást, mint elégedetlenséget kife­jezve. Tény azonban, hogy a növekvő anyagi jólét egyeseket nem több és pontosabb munká­ra, hartem egy kis lazításra, több szórakozásra ösztönzött, ami az­tán fegyelmezetlenséget szült. Fenntartás nélkül csak a trak­torosokat dicsérte, akik amikor szükség volt rá, a szombati és a vasárnapi napokat is vég., dolgozták. Csakis így érhettek el országos második helyet a cu­korrépa-betakarítás, első helyet a D4—K traktorok üzemelte­tésében. Nem volt megelégedve az elnök a tejtermeléssel sem, bár az 1968. évi 2700 liter ne- lyett tavaly 2896 litert fejtek te­henenként. Itt inkább a takar­mány összetételével, adagolásá­val volt baj. A baromfitelep vi­szont kimagaslóan teljesítette éves tervét. Tyúkonként a tervezett 250 i darab helyett az egész világon is ritkaságszámba menő 283 darabos ótlagtojás-termelést értek eL Ráadásul úgy. hogy a 36 ezer tojótyúk takarmányozásánál a múlt évben 37 vagon abrakot ta­karítottak meg. Általában véve szorgalmas, eredményes munkát végeztek a Lenin Tsz tagjai. Bizonvság er­re. hogy 81,9 millióról 87.5 mil­lióra! növekedett a közös' va­gyon, ezen belül 53,2 millióról több mint 63 millióra a tiszta vagyon. Ennek megfelelően a 730 dolgozó tag átlagos évi jövedelme 26 538 forintot lett ki. Emellett nagy összeget, több mint 95 mU'ió forintot helyeztek biztonsági alapra. A szociális és kulturális ala­pot csaknem 1,8 millióra növel­ték. Az ez évi gazdálkodás si­kerére biztosíték, hogy a szö­vetkezetben minden termőterü­let fel van szántva, lehetőségük van a legfőbb ellenség, a gyom fokozottabb irtására, a korábbi­nál több vegyszer vásárlására, valamint az erő- és munkagépek számát növelni, korszerűsit-mi. R. L l

Next

/
Oldalképek
Tartalom