Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-20 / 43. szám
Vándorló istennő A több méteres bronzszobor sokáig Szarvas főterén, a bő vizű artézi kutat díszítette. Miután a kutat lebontották, s helyébe háromemeletes lakóház került, a szobrot a városi tanács az ÖRKI-nek ajándékozta, amely a Körös-parton az intézet parkjában állította fel. A kétméteres szobor Ceres istennőt ábrázolja, amint tisztének megfelelően egy gabonakévét ölel magához. Ugyanis az istennőnek az ókori rómaiaknál a bőséges termés elősegítése volt a„reszort- )a". Tehát több ezer évvel ezelőtt ugyanaz volt a tisztje, amiben a kutatóintézet munkatársai most is fáradoznak: a nagyobb terméshozam. (Fotó: Rózsavölgyi) Hazai statisztika A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 1960-ben Magyarországon 22 877 személysérüléssel járó közúti közlekedési baleset történt. A balesetek következtében 1130 személy meghalt és 29 961 megsérült. A balesetek száma az előző évhez viszonyítva, 11,4 százalékos emelkedést mutat, míg a halálos áldozatok számát tekintve, ez az emelkedés 13 százalék. Tiszántúli Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat Gépjavító Üzeme Szarvas felvételre keres motorszere'tt, mg-i gépszerelő hegesztő-, szerkezeti lakatos, és száUitóintsnkásokal Jelentkezés az üzem munkaügyi előadójánál. Cím: Szarvas, T. III. kér. 223. 140 Ötvenszázalékos kultúra Február va... de hó helyett! már sár idegeníti a járókelőket Orosházán is. Gyárudvar. Munkaruhás, fehér köpenyes nők és férfiak sietnek át egyik épületből a másikba. A gépsorok mellett jobbára nők. Baromfit és tojást dolgoznak fel, hús. és májkonzervnek, pácolt és füstölt baromfitermékek készülnek a BOV Orosházi Gyárában. Az üzem 824 embernek ad kenyeret. De nemcsak kenyérrel él az ember. Mit nyújt a „nemcsak’'-hoz a gyár? Klub kellene A gyár szakszervezeti titkára, Konczos Józsefné elégedetten sorolja, ml mindent csináltak az elmúlt évben: TIT-elő- j adásokat szerveztek a vállalati dolgozók és az ifjúsági klub ! számára. A fiatalok irodalmi \ és zenei, a felnőtt dolgozók többek között lakberendezési, orvosi, kertészeti előadásokat hallhattak. Sajnos, Ifjúsági klubjuk csak volt. A Kinizsi Sportkör hetente egyszer odaadta a klubhelyiséget a fiataloknak, de azok nem fértek össze az idősebbekkel, akik kártyázni jártak ide. Lemezjátszót, magnót is kaptak a gyártól, a klub mégis befulladt. Tavaszra talán itt a gyárban kapnak helyet: jogos igény a klub. A dolgozók több mint 16 százaléka bejáró. Munkakezdés előtt és munka után 1—2 órát állomáson, kocsmákban, utcán töltenek. A fiatalok is. A fiatalok többet várnak — 1967—68-ban. ha magasra is esmeljük a mércét, jó munkát végeztünk a klubban — mondja Farkas András, a gyár KISZ-titkára. A klub mégis feloszlott. Ha tényleg kapunk egy helyiséget itt a gyárban, ez közel lesz konzervüzemünkhöz is — láthatta, amikor Csabáról jövünk, az üveggyár után balra a sarkon, a régi vágóhíd, ott van a konzervüzem. A vonathoz, buszhoz kötött gyerekek végre kulturált körülmények között tölthetnék a várakozás 2—3 óráját. A szabad szombat is foglalkoztatja a gyár fiataljait. Gyopároson hétvégi házat szeretnének építeni, örülnének, ha a gyár vállalná felépítését, a KISZ pénzéből felszereléseket vehetnének. t Könyvre; évente 3 ezer forint A szakszervezet kezdeményezésére nemrég kulturális és szervező brigád alakult. Egyik tagja Csizmadia Kálmánná könyvtáros. — Mi szervezzük a gyár kulturális programjait. Tavaly divatbemutatót rendeztünk, a Kossuth Könyvkiadó könyveit árusítjuk, brigádvetélkedőket tartunk. A kulturális és szervező brigád azt is elhatározta, hogy egy hátrányos helyzetű diákot segít a tanulásban, és anyagilag is támogatjuk. Mindenki annyi forinttal járul hozzá az ajándékokhoz, ahány száz forint a fizetése. — Hogy milyen a könyvtárunk? Kettő is van. Az egyik a vezetők szakkönyvtára: mezőgazdasági, közgazdaság: és élelmiszeripari könyvekkel. A szakszervezeti könyvtár 900 kötetes. Kéthetente egyszer kölcsönzőnk, de az olvasók bármikor jönnek, mindig rendelkezésükre állok. Évente 70—80 olvasó 500—600 könyvet visz ki. Állománygyarapításra minden évben 3 ezer forintot kapunk. Az ebédlőben néhány üveg- szekrényben tartják a könyveket. Az állomány fele szépirodalmi, fele pedig útleírás és politikai mű. önkéntelenül is arra gondol az ember, vajon mire költik ezen kívül a kulturális alapot? Mert amit eddig láttunk, hallottunk, kevésnek tűnik. Ötven százalék — de mire? A gyár párttitkára, Bánszki Imre mondja: a kulturális keret felét sportra, felét pedig kulturális kiadásokra költik, könyvtárfejlesztésre, szinház- éa mozibérletekre. Ide tartozik a TIT-előadók tiszteletdíja és a táncoktató fizetése is, ugyanis lányaik népitánc-együttesben tevékenykednek. A tánchoz szükséges ruhák oeszerzése is pénzbe kerül. Ennyi az egész, se több se kevesebb. ötven százalék? Valóban annyi, csak más értelemben: a szabad idő helyes felhasználásával, a bejárókkal, fiatalokkal való foglalkozás az „ötvenszázalékos”. Vagy, hogy világosabban fejezzük ki: hiányos, nem elég. Az üzemben rekonstrukció folyik. A KISZ védnökséget akar vállalni az átalakítás, äz újjáépítés felett. A fiatalok nagyon bizakodnak, hogy „másképpen* lesz holnap”: ezután talán többet gondolnak majd rájuk. Sarusi Mihály Tisztességtelen nyereség Az űj gazdaságirányítási rendszer bevezetésével megnövekedett a vállalatok önállósága. Ezt a vállalati vezetők döntő többsége — a tisztesség és korrektség fogalmának betartásával — helyesen is alkalmazza a kollektíva és a népgazdaság javára. Sajnos, a megnövekedőit önállósággal sok kísértés is jár és akadnak olyan vezetők, akik a nagyobb nyereség érdekében megfeledkeznek az üzleti és erkölcsi normák betartásáról. Ilyen történt a közelmúltban Békéscsabán, ahol a bíróságnak kellett közbeavatkozni és igazságot szolgáltatni a törvényesség érdekében. Békéscsabán a földgáz bevezetésével az Ingatlankezelő Vállalat megkezdte a régebben épült bérházakba is a fűtőtestek beszerelését. Hogy a munka gyorsabban haladjon, a szerelési munkákba besegített a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat is. Az előírás szerint a konyhába csak tűzhelyet építettek be, de a lakók kérésére, ha a költségeket fedezik, be lehetett szereltetni fűtőtestet ts. • Birkás Lajos vállalta, a plusz- költséget és szabályszerű megrendeléssel kérte, hogy konyhájába szereljenek be gázkonvektort. Érdeklődött a várható kiadás összegéről, amit 3800 forintban állpítottak meg. Előlegként annak rendje-módja szerint befizetett 2500 forintot. míg a fennmaradó összeget * szerelés után kellett volna rendeznie. Legnagyobb meglepetésére 3597 forintos számlát kapott a konvektor beszerelése után. Amikor érdeklődött a feltűnően nagy különbségről, kiderült, hogy az építőipari vállalat 1995 forintos ára helyeit 2830 forintot számlázott. Birkás Lajos időközben újabb 600 forintot fizetett be, de már a többletet nem volt hajlandó kifizetni. Így került az ügy bíróság elé, ahol megállapították, hogy az építőipari vállalat indokolatlanul és jogtalanul állapította meg a konvektor árát. A bíróság nem adott helyt az Ingatlankezelő Vállalatnak, és kötelezte, hogy a befizetett többletet térítsék vissza Birkás Lajosnak. A bíróság előtt az is nyilvánvaló lett, hogy az Ingatlankezelő Vállalat nem járt el szabályosan. Ugyanis amikor megkapta az építőipari vállalat által kiállított számlát, az előirányzottnál magasabb árról nem kértek felvilágosítást. Leginkább mégis az építőipari vállalat marasztalható el, amely jogtalan haszonszerzésből az 1995 forintos nagykereskedelmi áron forgalomba hozott gáz- konvektort 2830 forintért számlázta. Törvényellenes az ilyen tisztességtelen haszonszerzés! B. O. Sarkad vezet a közvilágítás fejlesztésében A gyulai járásban az utóbbi két évben jelentősen, javult a közvilágítás. A iárás 16 közsé- ”gében összesen 47 ezer 469 folyóméter Villanyhálózatot építettek és 4 ezer 456 közvilágítási lámpatestet helyeztek el. Sarkad a 8 ezer 300 méter hálózat- bővítéssel és 888 lámpahellyel az élen jár. A 16 község közvilágítási díja az elmúlt évben csaknem 2 millió 52 ezer forint volt Annak ellenére, hogy a községek állandóan növelik a lámpahelyek számát és egyre nagyobb összegeket fizetnek köz- világításra, a korszerűsítés nem tart teljesen lépést a kívánalmakkal. A fémszálas izzólámpák á közvilágításban ugyanis már nem tekinthetők korszerűeknek. I Nem csoda, hogy a „légierők sztárjai" bosszankodnak. A vadászok bevetéséért ismét Adolf Galland repülőtábomok, a legtöbb kitüntetéssel rendelkező tisztek egyike felelős. Több mini száz angol repülőgépet lőtt le- a papírkereskedésekben postai levelezőlapokon árusítják a képmását. Bajtársai, de különösen a földi személyzet névtelen katonái jól tudják, hogy a tábornok milyen dölyfös. A légierők több más, ugyancsak szépen dekorált tisztjévé együtt felkeresi Gőringet, és kategórikusan követeli, hogy vonják vissza a frontról a va- dászerepülőket, hogy bevethessék őket a bombázó kötelékei ellen, ezenkívül pedig építsenel gyorsabb vadászgépekéi! A „K gi hősök” közül néhányan azza fenyegetőznek, hogy lemondana] tiszti rangjukról és kitüntetése ikről. Légi fegyvereik megtépázó: hírneve ad nekik „bátorságot' A már régen, elveszített háború befejezésében nem érdekeltek. Ehhez túlságosan fanatikus fasiszták. Akkori nyilatkozataik és ma készülő emlékirataik ékesen bizonyítják ezt. A „birodalmi masain” rendkívül felháborította a „légi hősök lázadása". Jól tudja, hogy a kért döntéseket csak Hitler hozhatja meg. A légierő teljes vereségével minden fronton, azonban nem mer a Führer szeme elé kerülni. Idejének túlnyomó részét karinhalli pompás lakásán tölti. Végül mégis rászánja magát és felkeresi a Führer főhadiszállását. A helyzet megbeszélése közben módjában áll tapasztalni, milyen Hitler, amikor dühöng., Christians tábornok a légi helyzetről beszél. Hitler félbeszakítja őt és egy újfajta vadászgépiípus már elkészült példányai iránt érdeklődik. Christians megpróbál kiA normandiai partraszállás. U] right Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők főparancsnoka és helyettese a brit Bernard Montgomery tábornagy az 1944. június 6-i normandiai partraszállás irányítói.