Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-20 / 43. szám

Felszabadulási munkaverseny A Szakszervezeték Megyei Ta. náciénak elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta a felszaba­dulási miinkaverseny szervezé­sének tapasztalatait. Értékelése szerint a vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőinek jó ré­sze helyesen ismerte fel a párt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Ta-. nácsának 1969. szeptember 23-i, valamint a SZOT és a KISZ Központi Bizottságának szep­tember 28-i felhívását, melyek alapján egész éves jubileumi munkaversenyt határoztak el. Több helyütt, így a 8-as AKÖV-nél, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál, a Békéscsabai Kötöttárugyárban, a Vizesfási Állami Gazdaság­ban és a Békés megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat­nál még a múlt év végén hoz­zákezdtek a verseny előkészí­téséhez és szervezéséhez. En­nek hasznossága abban is meg­mutatkozott, hogy az említett és a fel nem sorolt vállalatok­nál és gazdaságokban a jubile­umi év tiszteletére tett vállalá­sok képezik a szocialista mun­kaverseny magvát. Hazánk fel- szabadulásának 25. esztendejé­re készülődve nem egy helyen és nem egy kollektíva módosí­totta eredeti felajánlását. Még­pedig azért, mert eredmények­ben gazdagabb munkával kí­vánják végigdolgozni az évet. Sokfélék, sokszínűek a vál­lalások. Általános jellemzőjük mégis az, hogy nem látszatsi­kerekre vagy valamiféle lehe­tetlen tettek végrehajtására tö­rekednék. Ehelyütt olyan kez­deményezéseket és megoldáso­kat tartalmaznak, amelyeknek teljesítése kedvezően hat majd a vállalat, a gazdaság eredmé­nyeinek és gazdálkodásának alakulására. A Gyulai Haris­nyagyár dolgozói elhatározták, hogy javítják a lakosság áru­ellátását, növelik az exportot. Ezért harisnyából, különöskép­pen pedig harisnyanadrágból jóval többet gyártanak a tava­lyinál. Figyelemre méltó, hogy a versenyt sokhelyütt a dolgo­zók szakmai és általános mű­veltségének gyarapítására, a szocialista együttélés fejleszté­sére is felhasználják. Ezt szol­gálják a politikai és szakszer­vezeti oktatás rendezvényein kívül a különböző szakmák szo­cialista brigádjainak szellemi vetélkedői. Megyeszerte eddig nem egy kollektíva tagjai bi­zonyították be, hogy nemcsak a gépekkel és munkaeszközökkel tudnak jól bánni, hanem a po­litikai, a szakmai és a kultu­rális kérdésekben is járatosak. A felszabadulási munkaver­seny részvevőit dicséri, hogy nemcsak saját munkahelyük termelésének és gazdasági ered­ményeinek növelésén fáradoz­nak. A gyárkapukon kívülre is néznek, a mások gondjainak enyhítéséért is képesek áldo­zatot hozni. A Békéscsabai Hű­tőház szocialista rakodóbrigád­ja felhívással fordult a többi szocialista kollektívához. Ebben arra kéri őket, hogy a még nem villamosított tanyai isko­lákhoz társadalmi munkában építsék ki a villanyvezetéket. Felhívásuknak azzal adtak nyo­matékor hogy ők 250 óra mun­kájával járulnak hozzá az ak­cióhoz. A szándék célja nemes: hozzájárulás a tanyai iskolák tv-adományozásának segítésé­hez és ahhoz, hogy minél több kültelki tanteremből száműzzék a vaksi petróleumlámpákat. A dicséretes kezdeményezések mégsem homályosíthatják el azo, at a helytelen felfogásokat, amelyek többhelyütt csak 1—2 hónaposra tervezik a jubileu­mi munkaversenyt. Enyhén szólva, méltatlan ez nagy tör­ténelmi eseményünkhöz. De azokhoz az említett központi felhívásokhoz is, amelyek egy­értelműen egész éves versenyt ajánlottak. Ahol elfeledkeztek volna erről, nem ártana, ha is­mét kézbe vennék a felhíváso­kat s azok szellemében csele­kednének. P. P. A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara 80 fillér 1970. FEBRUÁR 20., PÉNTEK Világ proletárjai, XXV. ÉVFOLYAM. 43. SZÁM KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1970. február 18—13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. február IS—19-én kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizott­ság osztályvezetői, a Budapesti Pártbizottság ttikárai, a megyei pártbizottságok első titkárai, a KISZ Központi Bizottságának tit­kárai, a Magyar Nők Országos Tanácsának képviselői, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság — jóváhagyólag tudomásul vette Komócsin Zoltán elvtársnak, a KB titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Aczél György elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Központi Bizottság által ki­küldött munkabizottság jelentését a párt ifjúságpolitikájának né­hány kérdéséről; — Megvitatta és elfogadta Pullai Árpád elvtársnak, a KB titkárának előterjesztése alapján a Politikai Bizottság jelentését a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről, valamint a to­vábbi feladatokra vonatkozó javaslatot; — elhatározta a párt X. kongresszusának összehívását; — meghatározta az 1970. évi munkatervét és döntött személyi kérdésekben. I A Központi Bizottság az idő­szerű nemzetközi kérdéseket elemezve megállapította: A nemzetközi helyzetben to­vábbra is ellentmondás tapasz­talható az enyhülési tendencia, valamint a világ feszültségi gó­cainak hatása között. Miközben fontos kérdésekben növekszik.az államok közötti tárgyalási kész­ség, egyidejűleg megmaradtak a békeszerető embereket nyugta­lanító összes súlyos, megoldat­lan problémák. OAz európai béke és bizton. ság kérdése továbbra is a nemzetközi politikai élet hom­lokterében áll. A Varsói Szerző* dés tagállamainak kezdeménye­zése az európai kormányok biz­tonsági értekezeletére kedvező visszhangra talált Európa né­peinél, az európai államok dön­tő többségénél. Bár a háttérben az Egyesült Államok és más NATO-országok kormányai előfeltételek hangoztatásával s más módon a konferencia meghiúsítására vagy legalábbis elodázására törekszenek, fokoza­tosan érlelődnek a biztonsági konferencia összehívásának fel­tételei és növekszik a sikerhez fűzöt remény. A szocialista országok — kö­zöttük hazánk — továbbra is erőteljesen szorgalmazzák az európai béke és biztonság elő­mozdítását és fáradhatatlanul munkálkodnak az összeurópai biztonsági konferencia megvaló­sításán. Európa népei üdvözlik a béke és biztonság előmozdítására hi­vatott kétoldalú tárgyalásokat. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Magyar Népköztársaság kormánya nagy figyelemmel kí­séri azokat a megbeszéléseket, amelyek a Szovjetunió és Len­gyelország kormánya, ill. a Né­met Szövetségi Köztársaság kor­mánya között megkezdődtek, va­lamint azokat az üzenetváltáso­kat, amelyek jelenleg folyamat­ban vannak egyrészt a Német Demokratikus Köztársaság, más­részről a Német Szövetségi Köz­társaság felelős tényezői között. Alapvetően fontosnak tartjuk a jelenlegi európai határok — kö­zöttük a Odera—Neisse-határ, va lamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság között húzódó határ — elismerését, mert ©nél­kül nem lehet valóban komoly értelme semmiféle megállapo­dásnak az erőszakról való le­mondásról. A Központi Bizottság jelentő­séget tulajdonít annak, hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormánya, okulván az -előző nyugatnémet kormány külpoliti­kájának kudarcain, nyilatkoza­taiban bizonyos készséget mutat az európai realitások konstruk­tívabb megközelítésére. A Köz­ponti Bizottság úgy véli, hogy a Német Szövetségi Köztársaság­nak — amennyiben bizonyítani akarja szándékainak őszintesé­gét — további lépéseket kell tennie. Az európai béke és biztonság érdeke megköveteli, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság és a többi érdekelt állam a nemzet­közi jog alapján létesítsen egyenjogú kapcsolatokat a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal. A Német Szövetségi Köz­társaságnak nyíltan és kétsége­ket kizáróan bizonyítania kell. hogy gyakorlatban is lemondott a német nép egyedüli képvisele­tének jogtalan igényéről, tar­tózkodnia kell minden olyan lé­péstől. amely nem egyeztethető össze Nvusat-Berlin nemzetközi státuszával, el kell ismernie, hogy az úgynevezett müncheni egyezmény kezdettől fogva ér­vénytelen, ratifikálnia kell az atomsorompó-szerzódést. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok vietnami agresszió­jának folytatása és a Párizsban folyó vietnami—amerikai tár­gyalásoknak az USA részéről történő szabotálása a magyar közvéleményt felháborodással tölti el. Elítéljük az Egyesült Ál. lamok kormányának kétszínű szándékait azt a törekvését, hogv a háború „vietnamizálásá- val”. korlátozott mértékű csapat- kivonásokkal félrevezesse a vi­lág közvéleményét, elsősorban az amerikai népet. A magyar nép a világ haladó közvéleményével együtt tovább­ra is szolidáris a hős vietnami nép önfeláldozó harcával, amely végül is teljes győzelmet arat az •mnc-iaiista agi-esszorok fölött. A Magvar Népköztársaság a jövőben is támo»atia vietnami testvéreinek áldozatos küzdel­mét. O A Közel-Keleten az izra­eli agressziód cselekmé­nyek fokozódása következtében növekedett a széles körű kon­fliktus kiújulásának veszélye. Határozottan elítéljük az izraeli légierő legutóbb már békés ter­melőmunkát folytató üzemek dolgozóit halomra gyilkoló ter­rortámadásait. Az Amerikai Egyesült Államok által bátorí­tott Izrael kalandor cselekmé­nyeinek célja az, hogy az arab országokban belső nehézségeket idézzenek elő s rájuk kényszerít­sék követeléseit Az izraeli ag­resszió ellen harcoló arab orszá­goknak fokozottabb támogatást kell nyújtani, hogy a nemzetkö­zi békét és biztonságot fenyege­tő öntelt és elvakult izraeli ve­zetők megfelelő visszautasítás­ban részesüljenek. A szocialista országokkal együtt szolidárisak vagyunk az izraeli agresszió ellen küzdő arab népekkel és támogatjuk harcukat. Teljes mértékben egyetértünk a Szovjetunió kez­deményezéseivel és lépéseivel, amelyek hathatós eszközei az ag- resszor megfékezésének. A kö­zel-keleti problémák igazságos rendezése, az övezet tartós bé­kéjének biztosítása csak olyan alapon kezdődhet el, ha az izra­A Központi Bizottság megtár­gyalta a párt ifjúságpolitikájá­nak néhány kérdését: O A Központi Bizottság át­tekintette a Kommunista Iijusagi Szövetség megalakulá­sa, 1957 óta az ifjúság életében végbement fejlődést. Az eltelt csaknem másfél évtized az egész társadalom, így az ifjúság életében is jelentős változáso­kat hozott. A társadalmi körül, mények megváltozása, a gaz­dasági előrehaladás, a kultúra terjedése, a tudomány és a technika fejlődése, valamint ko­runk számos, nagy. az egész emberiség sorsát érintő problé­mája jelentős hatással van életszemléletére, magatartására, igényeire. A mái fiatalok már e megváltozott körülmények között serdültek fel. A társada­lom mind többet vár tőlük, az ifjúság is igényesebb a társa­dalommal, vezetőivel, nevelői­vel szemben. ©Az ifjúság társadalmi helytállásának is legfon­tosabb mércéje, hogy mit tesz a gyakorlatban, hogyan él, ta­nul, dolgozik, hogyan teljesíti a haza, a Magyar Népköztársa­ság iránti kötelességét. Megálla­pítható, hogy a magyar ifjúság becsületesen tanul, dolgozik, teljesíti kötelességét, fogékony a szocializmus eszméi iránt, gondolkodását nagyobbrészt ezek az eszmék formálják. Az ifjúságnak a szocializmus irán­ti vonzódását, a közügyek irán ti növekvő érdeklődését, tere­bélyesedő műveltségét méltán tekinthetjük szocialista rend­szerünk fontos eredményének. A Központi Bizottság megál­lapította. hogy az ifjúság egé­szét jellemző pozitív képet jó néhány fogyatékosság és az ez­zel járó gond árnyékolja. Isme. eli csapatokat vis&zanvonjaic a megszállt arab területekről, fel­számolják az agresszió követ­kezményeit, teljesítik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967 no­vemberi, a kérdés politikai ren­dezésére irányuló határozatát. O A kapitalista országokban egyre szélesedő rétegei lépnek fel az imperializmus gaz­tettei, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok vietnami ag­ressziója ellen, a létbizonytalan­ság felszámolásáért, a dolgozók szociális körülményeinek javítá­sáért, a demokratikus jogok- biztositásáért. az újgyarmatosí­tás és a faji megkülönböztetés ellen. A világszerte növekvő tömeg­mozgalmak meggyőzően bizo­nyítják a kommunista és mun­káspártok 1969. évi moszkvai ta­nácskozásának elemzéseit, kö­vetkeztetéseit az imperializmus válságáról, a tanácskozáson ki­dolgozott imperialistaellenes ak­cióprogram helyességét. A magyar nép, a magyar kom­munisták nagy figyelemmel és együttérzéssel kísérik a mono­póliumok és az imperializmus el­len irányuló, az egész tőkés vi­lágra kiterjedő népi megmozdu­lásokat, telies mértékben szoli­dárisak velük. ri az ifjúság egyes rétegeiben meglevő téves nézeteket, hely­telen magatartást. E problémák egy része objektív jellegű, ok­tatási, nevelési rendszerünk fo­gyatékosságaiból adódik, más része szubjektív eredetű, kö­zönyből, a felelősségérzet hiá­nyából. követelőzésből fakad. A Központi Bizottság felmér­te az ifjúság anyagi, szociális helyzetét és egyéb problémáit is. Hangsúlyozta, hogy az ifjú­ság még meglevő anyagi gond­jai csak a népgazdaság általá­nos fejlődésének menetében oldhatók meg, amiért a fiata­loknak is dolgozniuk kell. ©Munkánk során jobban figyelemmel kell lenni arra a lenini tanításra, hogy minden kor fiataljai más úton jutnak el a haladó eszmékhez, a szocializmushoz, hiszen más körülmények között élnek és fejlődnek, mint az előző nem­zedék. A társadalom előtt álló feladatok, az osztályharc for­mái ma lényegesen eltérnek még az előző tíz-húsz évhez képest is. Ezt a jelentős válto­zást nevelő munkánk nem kö­vette eléggé Nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a mai fiataloknak mások a sze­mélyes élményeik, számukra a felszabadulás előtt kapitalista viszonyok, hasonlóan a felsza­badulást követő évek politikai harcai, eseményei már nem átélt valóság, hanem — törté­nelem. OA Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a társadalom intézményei és szervezetei eredményesebben neveljék az ifjúságot az isko­lákban. a munkahelyen és a szabad időben egyaránt. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom