Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
Teljesithetetlen kérelem Levelet kaptunk. Ladányi András nyugdíjastól a békéscsabai erzsébethelyi MÁV-al- kalmazottak és nyugdíjasok nevében. Idézünk a levélből: „Nekünk betegeknek, különösen az öregeknek nagyon fárasztó begyalogolni akár a Petőfi utcai, akár a Szabadság téri autóbuszmegállótól a MÁV- rendelőbe, ezért az a kérésünk, hogy az AKÖV állítsa vissza a Bartók Béla úton a gyermek- 1 kórháznál megszüntetett busz- i megállót A levél nyomán Szabó La- j jóstól, az AKÖV személyfor-' galmi osztályának vezetőjétől érdeklődtünk. Elmondta, hogy a baleseti veszély miatt szűnt meg már évekkel ezelőtt az autóbuszmegálló a gyermek- kórháznál, ugyanig itt az iparvágány és az úttest között kiesd a hely a le- és a fölszállóknak. Az erzsébethelyiek kérésének teljesítésére tehát nincs lehetőség, annál is inikább, mert a tervek szerint már ez év nyarától a helyi autóbusz- járatok nagy része a Tanácsköztársaság útján közlekedik majd a Bartók Béla út helyett. Védjük meg a fiatalokat az alkoholtól Mátrai I István nyugdija* Kondoros1, Wesselényi utca 7) Levelét azzal a megjegyzéssel adjuk közre, hogy mondanivalójával mi is egyetértünk. „Mivel a falunk nagyközség lett, ez gyors fejlődést hozott magával. Sajnos, kulturális vonalon nagyon lemaradtunk, pedig van a falunknak két nagyon szép kultúrterme. Az egyik kong az ürességtől. A másikban van ugyan két bili- j árdasztal, de azok is árván szó- morkodnak... Én abban látom < a hibát, hogy nem fordítunk kellő gondot arra, hogy a fia- ’ talok .ezekben a termekben ta- 1 Nem kell várakozni? Még december 11-i számunkban S Hosszú percek a sorompónál címmel ! írtunk arról, hogy Szarvason, a 44-es ! főközlekedési út és a vasút kérész- ■ . teződésénél a járműveknek sokat • kell várakozni a síneken levő tola- 2 tások miatt. Cikkünkre a MÁV köz- jj úti igazgatósága reagált és a 3-as ■ számú forgalmi osztály részéről Hor- ■ váth Imre főtanácsos, osztályvezető- ; helyettes válaszolt. Többek között • a következőket írja: '' „Szarvas állomáson a 7862-es szá- 2 mú vonat végez naponta 6 és 8 óra ■ között rendszeres tolatást, mely a 5 vasút gazdaságos üzemeltetéséhez 5 feltétlen szükséges. Tudomásunk ■ van arról is, hogy a fent! időben S a közúti átjáró igen forgalmas. Az 5 i Jelentés a munkáról Rajzos ábra a magyar népgazdaság fejlődésének főbb adatairól, a Központi Statisztikai Hivatal jelentése alapján. Al ipari termálét alakúiét. (l965-!969> A Mvéroti ét vidéki ipartelepi tarmléténak alakulón 1969-be(1968 = 100%) látják meg a szórakozást, pedig egy kis tánc, egy kis móka mindjárt elvonná az ifjúságot az italozástól. A kocsmákat nagyon sok fiatal látogatja, s köztük sok a 16 éven aluli. Jó lenne ha az illetékesek szigorúbban ellenőriznék ezeket a helyeket, s büntetéssel gátolnák meg a gyerekek alkohol- i fogyasztását.” Nyugdíjas olvasónk aggodalmát csak egyetlen ténnyel támasztanánk alá: A múlt év nyarán — mint arról lapunk- ! ban is beszámoltunk — egy fi- j atal nagykamarást fiú a sző szoros értelmében halálra itta \ magát. Még nem volt 16 éves. 1965 I 960 1967 1968 1969 1970 A í<5bb ágazatok terme Iáiénak alakulása 1969-be« (1968 - 100 %) MOtrégvo 117 % «olajfeldolgozás Votkokószot 112 % 104 % Gépipar 104 % Hirodártécknlkr lto % !íá Tsaw Szén - és Közlekedési eszkö kdo la j bányászt* ’08 % 97 % AZ IPARI TERMELÉS FEJLŐDÉSE. iaai>>«eaea«eaMMaeaeBeaaeaaaae«eeaeaeaeaoaaaaaaaBaaaaaeaaaaaeaeaaaaeeeaee«*aaaa«aBM«» elmúlt 2 év óta a sorompó késedelmével kapcsolatban nem érkezett hozzánk. Az újságcikk konkrét esetet nem közöl, így a mulasztóval szemben tárgyalni nem áll módunkba. Ennek ellenére rendelkeztünk arról, hogy az előírt sorompó felnyitási időket minden esetben tartsák be, fokozottan figyeljék a közút forgalmát, és ha ez megköveteli, a tolatási munkát több esetben szakítsák meg és nyissák fel a sorompót. A történtekért pedig a szerkesztőség révén szíves elnézést kérünk az érdekeltektől”. Ne hagyjuk veszni népművészeti hagyományainkat! Ur. Szabó Imre körzeti orvos Kaszaperről érdekes témával keresett fel bennünket levelével, melyből idézünk: „Évek óta foglalkoztató problémáról írok Önöknek. Meggyőződésem, hogy legnagyobb részben egyet fognak velem érteni. Ezért remélem, hogy vitaindító cikként közre fogják adni az alábbiakat. Biztos vagyok benne, hogy számosán hozzászólnának. Békés megye mépmúvésaeti múltja jelenlegi ismereteink szerint elég szegényes. Nemcsak más megyék, hanem sajnos, magunk is hajlandók vagyunk elismerni, hogy Békés megye „fehér folt” a népművészet területén. A mai napig sajnos, sem a hivatalos népművelők, sem lelkes amatőrök nem ismerték fel azt a legfontosabb igazságot; ha I előre akarunk lépni a népmú- j velés területén, úgy saját etnológiai területünk népművészeti hagyományaiból kell kiindulnunk. Ezért nem foglalkoztak sem hivatalosan, sem amatőrszinten népművészeti hagyományaink felkutatásával. Tudomásom szerint még egy szerény fü- zetecske sem jelent meg a Viharsarok népművészetéről. Tény az, hogy sokkal köny- nyebb más vidékek népművészetét átvenni és azt művelni. De ennek felszínes hatásán ki- j vül ösztönző hatása területünk I lakosságára véleményem sze- ! rint nem lehet. Ismerve a megyében folvó szakköri munkákat, az előbb említett is csak elszórtan felügyelet nélkül, szakszerűtlenül. szakemberek nélkül, ■ '"ősén ferde behatásokkal fo- •yik. Szakköreink elhanyagoltak. ötletszerűen működnek, bl. a hímző szakkörökben az egész megyében egv szakképzett szakkörvezető van. fvég.i mezőgazdasági megye Jé. v én, önként adódik a kérdés, voltak-e és ha igen. hova lettek summásdalaink, juhásznótáink, faragásaink, az arató-, új kenyér és egyéb mezőgazdasági jellegű ünnepeik szokásai. A Viharsarok munkásmozgalmi múltja is biztosan rejt valami kulturális hagyományt. Köztudott, hogy szocialista, kommunista agitátoraink jól bevált, legkevésbé veszélyes módszere volt a kulturális megmozdulásokba „lopni” agitációs mozgalmi módszereit. Viseletűnk, bár sok megyéhez viszonyítva, szegényes díszítésű volt, mégis különböző másokétól. Miért nem foglalkoznak a megye kulturális szervei népi hagyományaink felkutatásával, rendszerezésével, továbbmenté- sével? Népművészeti, hagyományain - kát veszendőbe hagyni jóvátehetetlen. Leletmentő „falumúzeumokat” lehetne és kellene létesíteni, amelyeket az úttörő- és ifjúsági szervezetek bizonyára szívesen megszerveznének és gondoznának. Az itt összegyűjtött anyagot sokkal könnyebb lenne rendszerezni. Legyenek kulturcsaink, akik ezt még ma _ és nem holnap — kézbeveszik, mert öregjeink, akik ma még sok mindenre emlékeznek, napról napra halnak el, ma még meglevő tárgyi hagyományaink viharos gyorsasággal mennek veszendőbe. A lakosság biztosan szívesen segít ebben a nemes munkában. Ez utóbbit azért merem kijelenteni, mert mi egy évtizede gyűjtjük a megye hímzőhagyományait s bárkihez fordultunk, mindenütt megértéssel s mi több, lelkes segítőkészséggel találkoztunk. Hímző szakkörünk ezeket a gyönyörű szép mintákat most dolgozza fel oly nagy lelkesedéssel, amit csak felsőfokán lehet dicsérni, de ez egy másik levél témája”, Dr. Szabó Imre levelét egy érdekes vita indítójának szántuk. Reméljük, sokaktól érkezik válasz, melyeket szintén szívesen közlünk lapunk hasábjain. lett Mezőgyán A mezőgyáni községi könyvtár ötezres könyvállományának jelentős része szépirodalmi mű. Nem hiányoznak persze a szakkönyvek sem. Tavaly csak heti négy órát volt nyitva a könyvtár, az idén a tanács, a termelőszövetkezet, valamint az ÁFÉSZ segítségével már megvalósíthatták az egész napos kölcsönzést is. Az olvasók száma is nap mint nap gyarapszik. Hozzájárul ehhez az is. hogy a tanács, a termelőszövetkezet és a fogyasztási szövetkezet 1970- ben több mint ötezer forintot biztosít új könyvek vásárlására. Három éve végzi a könyvtári munkát Czegény Mihályné. Szereti munkáját. Ízléseket és igényeket mér fel, tudja, hogy ki milyen témájú könyvek j iránt érdeklődik. A mezőgyáni i ■ •■•■■■«■•««■••■»•■•■«a■•■■***■•••««■•>■■■■■■■•■« ■■■■ 9. A V—i as a V—2 volt Hitlet egyetlen „csodafegyvere”, de ezek sem tudták megakadályozni az „ezeréves birodalom” pusztulását. Goebbels propagandagépezete nyíltan vagy célzásokkal utalt más titokzatos fegyverekre. de ezek csupán a fantázia világában, vagy legjobb esetben a rajzasztalokon léteztek. Ezzel szemben tervbe veLék — japán mintára — halálpilóták bevetését A félrevezetett és fanatizált fiatalok ezrei írtak alá nyilatkozatot a propaganda hatására, a következő szöveggel: „Tudatában vagyok annak, hogy ez a bevezetés halállal végződik” A keserű véget azonban többségük elkerülhette, mert a repülőkoporsóik építésére már egyáltalán nem is kerülhetett sor. London bombázása 1945. március 27-ón befejeződött, április 5-án lőtték ki az utolsó V—2- ket Antwenpenre, Brüsszelre és ! Ldegere. Ezzel befejeződött a csodafegyverek története. Több, más tervet sem valósíthattak már meg. Bárhogyan is volt, egy bizonyosnak látszott: Hitler esetleges új fegyverei — a menynyiben bevetésre kerülnek — meghosszabbíthatták volna ugyan a háborút, további <*m- bermilliók pusztulását okozva, de a háború szempontjából döntő hatást a hitleri Németország javára nem érhettek volna el. Ez vonatkozik az atombombára is. amelynek előállításán olyan lázasan dolgoztak a fasiszta Németországban. * A háború befej zese után az amerikaiak nyomozni kezdtek Wemher von Braun SS-Sturm- bannführer tartózkodási helyének kiderítésére. Végül Allgäu- ban, a „Haus Ingeburg” nevű luxusszállodában találtak rá. Talán azért keresték, hogy felelősségre vonják bűneiért? Nem erről volt szó. Megkérdezték, hogy hajlandó lenne-e az Egyesült Államok számára dolgozni? községi könyvtár hatásfokának további javításához a szépen berendezett olvasóterem ad segítséget. Feltűnő, mondja Cze- gényné, hogy mennyi szakkönyvet olvasnák a községiek és milyen mértékben igénylik a legfrissebb szakirodalmat. Kézről kézre járnak a kertészeti, szőlészeti, a baromfi-, zöldség- és állattenyésztési szakkönyvek. Az olvasótábor egy része nyugdíjasokból áll. Érdekes, hogy az öregek a klasszikusok mellett a modem írók műveit is keresik. Összességében megalapítható, hogy a mezőgyáni községi könyvtár tevékenysége fokozatosan emelkedő tendenciát mutat: párhuzamosan áll művelődéspolitikánk célkitűzéseivel. Back Gyula t Braun már régen döntött. Bólintott, s egyetlen szóval válaszol „Oké’. Röviddel később Hitler „csodafegyver-szakértője amerikaa állampolgár lett. Nem sok év telt el, s mellét a bonni állam Nagy Szövetségi Érdemkeresztje ékesi tette. a A polgári lakosság bombázását a második világháború alatt a német fasiszták kezdték meg. A háború végén bumerángként sújtott vissza Németországra Guernica, Varsó, Rotterdam, London, Coventry — mindez Berlin, Hamburg, Drezda. Würzburg és Stuttgart elöli volt. Éjszakáról éjszakára megjelentek a karácsonyfák Németország felett. A lakónegyedeket és az üzemeket ismétlődő szőnyegbombázások rombolják szét. Sok százezer halott. Az amerikaiak már 1941-ben, amikor Hitler a háborút megindította, elhatározták, hogy bevetik bombázó flottáikat, mégpedig korántsem csupán 'a frontokon, katonai célpontok ellen. A Pentagon befolyásos körei úgy vélték, hogy ezt a háborút nemcsak a szárazföldi csapatok döntik el, hanem a légierő ereje és ütőképessége is. Ezért mindent mestettek az ipar és az utánpótlási támaszponté! megsemmisítésére. Terveiket is ennek megfelelően készítették. Az Air War Plans Division már jóval a hár ború előtt kidolgozta a pontosan célzó, nappali támadásokkal
