Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-19 / 42. szám
Betét- és kölcsönállományuk meghaladja a 256 milliót Megyénk húsz takarékszövet - kezeiének statisztikai adatai arról tanúskodnak, hogy a korábbi éveket felülmúlva 1969-ben olyan eredményekkel dicsekedhetnek, amelyek országosan is elismerést érdemelnek ki. A múlt évben ugyanis jelentősen növelték pénzügyi alapjaikat. Jól példázza ezt a 211 millió forintot meghaladó múlt évi betétforgalmuk. Éves betétnövekedésük ugyanakkor meghaladta a 33 millió forintot. így december 31-én a húsz takarékszövetkezet ossz betétállománya több mint 168 millió forintot tett ki, amelyből csaknem 7 millió forintot gépkocsinyeremény- betétkönyvekben helyezett el a lakosság. Tavaly e pénzintézetek közül hét rendelkezett 10 millió forinton felüli betétállománnyal. Különösen említésit érdemel e tevékenységet illetően a magyar- bánhegyesi, a kevermesi és a Tótkomlós! Takarékszövetkezet. | Ezek mindegyike több mint há- j rommillióval növelte 1969-ben betétállományát. így az említett pénzintézetek egyenkénti ossz betétállománya meghaladta a 10 milliót. A betétállomány-növekedésből kivette részét az év közben megnyitott zsadónyi és kardosi kirendeltség, illetve az ecsegfalvi és a kaszaperi betétgyűjtő pénztár js. Tavaly csaknem 88 millió forint kölcsönt folyósítottak a takarékszövetkezetek. Ez 23 százalékkal haladta meg az 1968. évit. A különböző kölcsönfajták közül is kiemelkedik az áruvásárlási kölcsön. Ilyen címen 16 millió forintot folyósítottak. Háztáji gazdaságok fejlesztésére több mint 14 millió forint kölcsönt vett fel a megye takarékszövetkezetednek 2800 tagja. A húsz takarékszövetkezet betét- és kölcsönállománya együttvéve meghaladta 1969-ben a 256 milliót. Tovább szilárdult a szövetkezeti pénzintézetek tekintélye is, amit legszembetűnőbben az a tény bizonyít, hogy tavaly 4420- an kérték felvételüket a pénzintézetékhez tagoknak. így december 31-én a taglétszám megközelítette a 42 ezret. Ugyanakkor az általuk befizetett részjegyalap meghaladta a 4 millió 650 ezer forintot. Az elmondottakat eredményes gazdálkodásúk fémjelzi. Pontosabban az a több mint 2 millió forint nyereség, amellyel a múlt évet zárták e pénzintézetek. Eredményesen végezték a takarékszövetkezetek av egyéb pénzügyi és kapcsolódó tevékenységüket is. Ezek közűi elsősorban is a biztosításokra gondolunk. A múlt évben a takarékszövetkezetek 1180 új biztosítást kötöttek, s a beszedett díjak ösz- szege elérte a 360 ezer forintot. Balkas Imre Ankét a Stúdiószínházról a csabai Ifjúsági Házban A békéscsabai Ifjúsági Ház I Tízek Klubja ma este új soro- j zatot indít Mi hallatszik hoe- j zánk? címmel a szomszéd onszá. I gokban élő magyar nemzetiségi [ kisebbségek literatúrájaval is- j mertoednék a klubtagok. Első alkalommal a jugoszláviai, 45 utáni magyar- irodalomról hall a klub tagsága rövid összefoglalót, majd pedig válogatást a legfiatalabb generáció verseiből s prózaírásaiból. A Fiatal Alkotók Klubjaiban, ugyancsak ma este. a Viharsarok 1970 Stúdiószínház premierjét beszélik meg a klub tagjai. A színháai ankéten jelen lesz Sándor János, a két bemutatott egyfelvonáisos rendezője is. Lépésről lépésre erősödik a köröstarcsai Petőfi Tsz és a békési Egyetértés Tsz Évekkel ezelőtt megyénk | egyik leggyengébb termelőszö- | vetkezetének tartották a körös- I tárcsái Petőfit. Belső ellentmon-' Budapesti kiemelt munkára keresünk kőműveseket, segédmunkásokat (15 éves kortól is), j kubikosokat. ácsokat, komplett brigádokat is felveszünk. Állandó budapesti munka, teljesítménybér, szállás, étkezés, munkaruha. „Április 4” Ktsz Budapest, VIII., Auróra u. 23., Munkaügy. 103 dósokkal küzdött a gazdaság. Nem volt meg az egység a vezetőség és a tagság köaött. Emiatt rossz volt a munkafegyelem. A termelés költségei évről évre nagyobb összegre rúgtak, mint a bevételek. Az állam dotációval támogatta a lcörüstar- csai tsz-t. Tavaly kedvező irány- be kapott a fejlődés. A vezetés megtalálta kapcsolatát a tagsággal, s ennek eredményeként a közös munka becsülete, tekintélye nőtt, anyagilag is erősödött a szövetkezet. Ugyanez mondható el a békési Egyetértés Tsz-ről is, azzal a különbséggel, hogy ez a szövetkezet a jól gazdálkodók közé tartozott, s mert ilyen volt, arra vállalkozott, hogy a környezetében működő bevételi hiány, nyal gazdálkodó saövetkezete- ket magába olvassza, az Egyetértés Tsz színvonalára emelje a békési emberek életnívóját. Így sikeresen birkózott meg a békési Szabadság és Vörös Csillag Tsz- böl az egyesítés után kapott gazdaságfejleszt ő munkával. Jelenleg a tarhosi Kossuth Tsz egyesítése is befejeződött a békési Egyetért« Tsz-szel. Ábránd és va árkokat ásnak Vésztőn, ! Vízvezeték épül. Arrébb gömbölyűre hízott szarvasmarhákat hajtanak az állatforgalmi átve-: vőhelyére. Pezseg az élet a dél- j előtti napsütésben. A község; szélén, alig néhány száz méter- j re az utolsó házaktól áll a sokat j vitatott téglaégető. Csend uralja. Ember sehol. Vagy tán mégis? A vakolatlan téglaépület j kéményéből vékony füstcsík kígyózik elő. Bent meleg van. Asszonyok, lányok és egy-két férfi serénykedik. Kukoricacsu- | hét fonnak vékony szalagokká, j embereknek, összeomlott min-1 den. Azok, akik két éven át jól j kerestek, munka nélkül marad- j tak. Pedig az volt a célunk, hogy ! emberi körülményeket teremtsünk magunknak. Azt akartuk, hogy a 150 gyerek mind járjon J iskolába, mert csak tanult em- | bér gondolkodhat józanul, csak az lehet hasznos tagja a társadalomnak. Ennek alapja pedig a munka. Ettől estünk el — sóhajt nagyot és legyint. Ezután" következett a tévériport, amely felkavarta Vésztőn Néhány asszony azok közül, akik csuhéfonásl vállaltak. Már a bemutatkozás előtt felismerjük Laltatos Menyhértben annak a tele vízi őri portnak egyik szereplőjét, amely a zó'a sok vitára adott okot és munkát nem kevés embernek. Mi is történt? Errő] kérdezzük Lakatos Menyhértet. — Miután a mezőgazdasági technikumot elvégeztem, sokáig dolgoztam Nagykőrösön az állami gazdaságban. Jól kerestem. Annyira, hogy még félre is tudtam tenni. Ügy terveztem, házat építek. Amikor hazajöttem s lát. tam fajtám nyomorgóját, elhatároztam, hogy segítők. Tudtam és tudom, hogy a cigányságot» csak az állandó munkával lehet helyhez köti, emberi életre nevelni. Beszéltem az emberekkel. Nagyon sokat. 1967-ben elhatároztuk. hogy téglát égetünk. Megtakarított pénzemből 50 ezer forintot szántam erre a célra .A Kossuth Termelőszövetkezet földjén kezdtünk a munkához. Először csak kézi erővel. Amikor láttuk, hogy magunkban nem boldogulunk, segítséget kértünk a tsz elnökétől. Megkaptuk. Alkalmazott bennünket a közös gazdaság és pénzt is adott a téglaégető fejlesztésére. Szépen haladt minden. Egy év múlva már huszonnyolcán dolgoztunk, építettük fel az égetőt. Mi, cigányok. Amit itt a telepen lát, mindent mi csináltunk saját kezünkkel Boldogulni akartunk. És beszél, beszél atiúl. I hogy mit akartak, mik voltak az elképzelései. S az elbeszélés nyomán kirajzolódik a kép. J őszintén szólva furcsa kép. Tár- ' sulást akartak a faluszéliek, bezárkózva utópisztikus álmaik falai mögé. Az elképzelések nem rosszak, csak egy a hibájuk: nincs reális alapjuk. Nem számoltak a valóságos gazdasági lehetőségekkel, tényekkel. — Mi volt az oka, hogy nem sikerült, az. amit elterveztek? — A termelőszövetkezet kiszámolta, hogy a tégiaégető nem termel gazdaságosan. Leállította az üzemet és felmondott az t a kedélyeket és gondot okozott az embereknek. — A riport utón — folytatja Lakatos Ilona, az üzemrész vezetője tanította meg a fonás mesterségére az asszonyokat. Lakatos Menyhért — még bizakodtunk abban, hogy jóra fordulhat minden. Akik akikor itt járták nálunk. ígéretet tettek erre. Azóta? Csak a Szarvasi Háziipari Szövetkezet segít rajtunk. Negyven asszonynak ad munkát. Naponta jönnek hozzám az emberek és Kérdezik: ,, Mikor dolgozhatunk, Menyhért?” Mit tudók mondani nekik? Pedig én voltam, aki biztattam őket. Senki nem törődik 1 velünk. * Néhány nap múlva talál-1 kozunk ismét a községi pártibi- i zottságom. Ott. van a beszélge- ' résünknél a községi párttitkár, Fazekas István és a megyei párt- bizottság munka társai: Huszár Mihály és Molnár Lajos. Ekkor kapunk választ sok olyan, kérJ r r dósre, amiről eddig nem esett szó. Ha más szavakkal is, de ugyanazt mondja el Lakatos Menyhért, amit első beszélgetésünkkor. Azt elismeri, hogy a termelőszövetkezet nem tarthat fenn ráfizetéses téglaégetőt. De azt vallja, hogy csak és csakis a téglaégetőben találnák még boldogulásukat a vésztői cigányok. Amikor a község pártitkára megkérdezi tőle. hány üzem kereste meg őket a riport után munkát kínálva, nem tagadja, hogy sok. Arra a kérdésre. hogy miért nem mennek ezek valamelyikébe dolgozni, a következőket mondja: — Mert a cigányember, ha távol dolgozik családjától, elherdálja a keresetét. — Csak napközben lennének távol Vésztőtől, hiszen azok az üzemek, vállalatok, amelyek munkát kínálnak, reggel gépkocsival vinnék s este ugyanígy hoznák haza magukat «— érvelünk. — Nem megoldás. — Van másik is — szól közbe a párttitkár. — Itt Vésztőn nagy építkezés kezdődik. Sertósikom- binót létesül. Ez a munka legalább három évig eltart. Szervezze meg, hogy az emberek vállaljanak itt munkát. Lakatos Menyhért erre is tagadó választ ad. A beszélgetés résztvevői még sorolják a többi lehetőséget is. Hiába. A józan segíteni akarás merev elzárkózásba ütközik. Az embernek önkéntelenül az amerikai indiánok jutnák eszébe. Ott a kapitalizmus zárta rezervátumokba az indiánokat. Mi nem ezt' akarjuk. Nem engedhetjük meg, hogy bármelyik népcsoport bezárkózzon a maga szűk világába. Együtt akarunk és együtt dolgozunk minden magyar állampolgárral. Nem tartjuk járhatónak azokat az utakat, amelyek eltérnek ettől. Segíteni akar társadalmunk és segít is mindenkinek, ha ebben egyetért velünk. Munkalehetőség bőven van országunkban, a megyébe. s amint a példa mutatja, Vésztő is. Érthetetlen tehát az a ragaszkodás a tégiaégető - höz, amely a volt üzemvezető részéről megnyilvánul. Ha valóban dolgozni akarnak a vésztői faluszéliek, ne zárkózzanak ábrándjaik fala mögé. Gondolkozzanak el azon, hogy vajon ki akar segítem rajtuk. Lakatos Menyhért a maga utópisztikus elképzeléseivel vagy pedig a társadalom. Gondolkozni, kellene azon. hogy más útja is van a boldogulásnak, nemcsak a téglaégető. amelynek fenntartása ráfizetéses. Lehet, hogy a másik út nehezebbnek tűrök, de a társadalom érdeke és a cigányságé is ez. Nem arról van szó, hogy rte értenénk a visszahúzódásukat. Az azonban világos, hogy az előítéletek leküzdéséhez tőlük is józanabb gondolkodást várunk. Munkát, becsületes emberi tevékenységet, amely nem konzerválja a feudalizmus előtti nomád csavargás hazug romantikáját. hanem elfogadja a mai valóságot. Botyánszki János (Fotó: Béla Ottó) Gépírónöt, varrónőt, varrógép műszerészt, villanyszerelőt keres felvételre a Féríifehérneműgj ár Békéscsabai Gyára, Trefoil; u. 2. 126 7
