Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

* Világ proletárjai, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 1970. FEBRUÁR 3- KEDD Ara: 1 forint XXV. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM A szorgalom bére Országos Közgazdász Vándorgyűlés lesz Békéscsabán Lapunk tartalmából; GYORSLISTA A LOTTO TARGYNVEREMÉNY- SORSOLASAROI. ■*> 3í A munkapadoknál, az alkal­mazotti és irányító posztokon mindeimél nagyobb szükség van most a szorgalomra, a lel­kiismeretességre. A tehetséges, az alkotóképesség kibontakoz­tatásának is fő tényezője az odaadó munka. Úgyis fogal­mazhatnánk, hogy a szocialista építőmunka ütemének meg­gyorsítása a tempó fokozását diktálja valamennyiünk szá­mára. Szó sincs persze áldat­lan hajszáról, csupán olyan egészséges ritmus k Alakításá­ról, amelyet az értelmes alko­tás — a hozzáértő irányítás, az elmélyült fejlesztés és a megbízható piackutatás — ter­mékenyít meg. Ilyen értelem­ben , a hatékonyságnak is fon­tos. építőköve a szorgalom. A nagyobb szorgalmat per­sze ösztönözni, elismerni, anya. gilag is honorálni kell. Pilla­natnyilag gyakran éppen az lo­hasztja a munkakedvet, hogy a lusta, a feladatait hanyagul végző dolgozó is hasonló bért leap, mint az igyekvő ember. Az általános lazuláshoz néha elég egy-egy kirívó példa, a munkaidőben büntetlenül vég­zett maszékolás, lógás. Ilyen­kor, mint valami fertőző- betegség terjed a kedvetlen­ség „Minek törjem magam, úgy is az ügyeskedők járnak jól”. A rend, a fegyelem, a jól irányzott fegyelmi büntetés a napfényhez hasonlóan pusz­títja a fertőző gócokat és a kórokozókat. A szorgalom, a kiemelkedő teljesítmény anya­gi elismerése pedig ellenkező előjelű láncreakciót indíthat el: „Lám, mégiscsak érdemes jól dolgozni”. A béreknek és a jövedelmek­nek a végzett munkával ará­nyos differenciálásáról nem lehet eleget beszélni. Annál is inkább, mert a gyakorlat ne­hezen zárkózik fel a követel­ményekhez. A témát jelenleg különösen az teszi időszerűvé, hogy a vállalatoknál megkezd­ték az 1970. évi bérfejleszté­sek végrehajtását, s az 1969- ben képződött nyereségrészese­dés felosztásának előkészítését (Néhány speciális munka terü­letén központi elhatározásra emelik a béreket. A szabályo­zás módosításával egyébként minden vállalat számára némi­leg megkönnyítették a bérfej­lesztéseket.) Nyugodtan mond­hatjuk tehát, hogy így vagy úgy mindenkit érintenek ezek a részletekbe menő bérügyi döntések. Ki, miért, mennyit kap? Er­re a három kérdésre kell min­den esetben egyértelműen és őszintén válaszolni. A kérdés időnként viszont így módosul: KI, miért nem kap béremelést, vagy nyereségrészesedést? Fon. tos, hogy az érdekeltnek is, a helyi közvéleménynek is félre­érthetetlenül válaszoljunk. Két­szer ad, ki gyorsan ad — tart­ja a mondás, amelyet most úgy módosíthatnánk: Kétszer ad, ki határozott indokkal ad. Persze nemet nehezebb mon­dani és megmagyarázni. Még­sem szabad szemérmesen ki­térni a népszerűtlen feladat elől, ha csak nem akarjuk a ténylegesen megérdemelt bér­emelések, jutalmak, nyereség- részesedések összegét deval­válni. Különösen a részesedési alap felosztásánál szükséges körül­tekintően és lelkiismeretesen eljárni. Mint ismeretes, meg­szűnt a munkakör szerinti köz­ponti kategórizálás, s minden vállalatnál önállóan döntenek a részesedési alap felosztásáról. Naivitás lenne azt várni, hogy ettől automatikusan több lesz a részesedés, vagy eleve na­gyobb összeg jut valamelyik rétegnek. A rendelkezésre álló pénz ésszerűbb, ösztönzőbb, igazságosabb felhasználására nyílik lehetőség. Megszüntethe­tő például az a mechanikus gyakorlat, amely csak a mun­kakör, a beosztás szerint dif­ferenciált és nem tett különb­séget a jól, a közepesen vagy a rosszul dolgozó művezető kö­zött. Az új helyzetben lehető­vé és szükségessé vált, hogy ne csak a beosztás, hanem azon belül a ténylegesen elvégzett munka szerint is különbségeket tegyenek. Vagyis keressen lénye, gesen többet a szorgalmas, te­hetséges és eredményes műve­zető, főosztályvezető vagy ép­pen igazgató, mint a gyengéb­ben dolgozó kollégája Hasonló különbségtételre van szükség a műhelyele munkásai, s a fejlesztő, a tervezőrészlo- gek, adminisztráló irodák be­osztottjai között is. A szorgal­mas, lelkiismeretes munka tár­sadalmi megbecsülése is elvá­laszthatatlan ettől a hatékony bérezési és jövedelmi differen­ciálástól. Alapfokú szeminári­umi tétel, hogy aki nagyobb mértékben járul hozzá a tár­sadalom javainak gyarapítá­sához, az nagyobb arányban is részesedjék belőlük. Vagyis a legjobb dolgozók éljenek a leg­jobban, .ők jussanak a legtöbb, a legigényesebb fogyasztási cik­kekhez. Ha elismerés és meg­becsülés övezi a jó munkát, s anyagilag, erkölcsileg és fe­gyelmi büntetéssel sújtják a hanyag, rossz munkát, ez végül- is társadalmunk gazdasági ere- ját hatványozza meg. S ezen az úton már növelni lehet *a részesedési alapot az egyes rétegek, s az egész lakosság jövedelmét, (Tudósítónktól) Vezetőségi ülést tartott a Ma­gyar Közgazdasági Társaság Bé­kés megyei Csoportja. A beszá­molóban — melyet dr. Ürmös- sy Attüa, az MKT megyei cso­portjának elnöke tartott — a Békéscsabán 1970. május 28— 30 között megrendezésre kerülő j IX. Országos Közgazdász Ván­dorgyűlés előkészítésének fel­adatait részletezte. A szimpózium három napja alatt az ország minden részéből és a megyéből kb. hétszázan látogatnak el városunkba és vesznek részt a tudományos szekcióvitákon. Az országos vándorgyűlés fő témája: a vállalatok belső irá­nyítási rendszere az új gazda­sági mechanizmusban. Az ülés­szak szervező bizottsága, a MTESZ, a TIT és az MKT tag­jaiból áll Központi . előadónak Szabó Kálmán professzort kérték fel. Az ülésszak részvevői — az ér­deklődési körüknek megfelelő­en — az egyes vállalattípusok (ipari, kereskedelmi, mezőgaz­dasági stb) szerint vesznek ! részt a szekcióvitákon. ahol kő- ! tetlen formában vitatják meg a felvetett problémákat. A rész­letes program kidolgozása most folvik. Szerepel benne a tudo­mányos ülésszakok mellett színházi est, gyulai strand- és1 várlátogatás, a Balassi Együt­tessel való megismerkedés. A szimpóziumot az Ifjúsági Ház parabolatermében és a mellette levő kisteremben akarják megtartani ipari tv- kamerák segítségével. Előreláthatóan a részvevők vasúti kedvezményt kapnak és lesz alkalmi bélyegzés is. A ve­zetőség kéréssel fordul a me­gye társadalmi és gazdasági szerveihez a IX. Országos Köz­gazdász Vándorgyűlés sikeres megszervezése és lebonyolítása érdekében. Támogassák munkájukban, hogy a szimpózium Békéscsa­bához méltóan kerüljön meg­rendezésre. Február: Mezőgazdasági Könyvhónap Szombaton Nagy József or­szággyűlési képviselő, a Szarva­si Állami Gazdaság igazgatója és Hajnóczy Vilmos, a Békési Mezőgazdasági Szakmunkáskép­ző Iskola ‘ igazgatója nyitotta meg Békésen, a megyei mező- gazdasági könyvhónap rendez­vénysorozatát. A most kezdődő és egész feb­ruárban tartó könyvhónap a szakirodalom nélkülözhetetlen fontosságára hívja fel a figyel­met. A dolgozók szakmai tudá­sa csak akkor növelhető ered­ményesen, ha a szakkönyvek és szaklapok beszerzéséről, a ter­melőszövetkezetek és az állami üzemek vezetői szervezetten gondoskodnak, a tagok és be­osztott dolgozóik pedig rendsze­resen hasznosítják azt. Különö­sen jelentősége van a folyama­tos továbbképzésnek a gazda­ságirányítás új rendszerében, ahol az üzemek nagyobb ön­állósága nemcsak tágabb teret aa az eredményes gazdálkodás­nak, de olyan követelményeket is támaszt, amelynek csak a szakmailag jól felkészült dol­gozók felelhetnek meg. Ezek­hez a feladatokhoz ad* segítsé­get a 13 féle szakfolyóirat és a könyvhónapra megjelent két­tucatnyi mezőgazdasági szak­könyv is. £1« Nagy József országgyűlési képviselő. Hajnóczy Vilmos igazgató és dr. Ö. Kovács István járási tanácstitkár a Mezőgazdasági Könyvhónap békési ünnepélyes megnyitóján. L-..., I I­Könyvvásár Békésen. (t'vtvi oeuiényi *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom