Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-17 / 40. szám
Adatok és gondolatok Amikor II. József rendeletére hazánkban, sor került az első igazi népszámlálásra egy álló esztendeig tartott csupán a kér. dőívek kitöltése, most pedig a szélsebesen viliódzó elektronikus számítógépek január közepén véget ért adatgyűjtésről immár február első hetében országos adatokat is készíthettek! Jóllehet, ezúttal csupán néhány előzetes számmal ismerkedhettünk meg -r- a népszámlálás részletadatait vaskos kötetek sorozatában, évek múlva publikálják majd —, ezek az első tények is sok fontos és érdekes közlést tárnak az ország közvéleménye élé. Ami a demográfiai adatokat illeti; a népességszám egyetlen nyolcjegyű adatban fejezi ki azt, amit sok részüetadatból — és tegyük hozzá: az utcákon olyan gyéren fel-feltűnő gyerekkocsik, kismamák láttán —, tudtunk már: igen alacsony a népesség szaporodása. A jelentés külön is rámutat: az átlagos évi szaporodás mindössze 0,35 százalék volt a hatvanas években. A társadalom mozgásának, az életforma gyons átalakulásának izgalmas tudósításaként olvashatjuk a városiasodás adatait Budapest népességi részesedése csupán 1 százalékkal — 18-ról 19 százalékra — nőtt a legutóbbi népszámlálás óta eltelt tíz esztendőben. Ez aligha értelmezhető úgy mintha alapjaiban megváltozott volna a lakosság belső vándorlásának jól ismert iránya; az 1. százalék minden bizonnyal összefügg részben a főváros duzzadását intézményesen korlátozó rendelkezésekkel, másrészt azzal, hogy évekig passzív volt Budapest demográfiai mérlege; többen haltak meg, mint amennyien születtek. De. ha most már nem az országban elfoglalt népességi részarányt, hanem a növekedés ütemét nézzük, a főváros 7,5 százalékos gyarapodása figyelemre méltó. Ennél azonban sokkal fontosabb demográfiai tünet, hogy gyorsan nő a többi város vonzása. A megyei jogú városokban 21 százalékkal, a járási jogú vá. rosókban pedig 14 százalékkal nőtt tíz év alatt a népesség.: Anélkül, hogy a népszámlálás j teljes adatanyagábói levonható j következtetéseket megelőzni akamók, bizonyos társadalmi- ! fejlesztési konzekvenciák már j az előzetes számokból is megállapíthatók. A megyei jogú városok gyors népességszaporodása a tények tükrében erősíti meg azt a korábban kialakított télepüléstervezési koncepciót, amely Budapest egészségtelenül, túlzott magnetikus vonzását nem elsősorban vándorlás- korlátozó intézkedésekkel —, hanem a fővárosi életforma „megosztásával”, tehát új nagyvárosi centrumok kialakításával akarta ellensúlyozni. Ismeretes, hogy ilyen természetes centrumok — ahová a fejlesztést koncentrálni fontos és érdemes —: i a megyei jogú városok. Mindez természetesen korántsem jelentheti a többi város elhanyagolását — hiszen a „többi” között olyan méretű és hagyományú városok vannak, mint például az immár főiskolának is otthont adó Gyík- —, mégsem vitatható azonban, hogy a következő évek és évtizedek télepüléspolitikáját nagymértékben meghatározza majd az új nagyvárosok fejlesztése, korszerűsítése. &, hogy nem csupán feltevésről, hanem elkezdett és nagy ütemben folytatott munkáról, átgondolt koncepció megvalósításáról van szó, arra utál az is, hogy a Minisztertanács éppen a közelmúltban hagyta jóvá Szeged, majd Miskolc komplex fejlesztési tervét. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai beszámolnak a lakáshelyzet változásairól is. Jó olvasni arról, hogy a lakások száma csaknem egyharmaddal haladja meg a háború előtti mennyiséget, miközben a népesség 11 százalékkal nőtt —, ám ez a közlés azzal válik valóban kedvezővé, ha hozzá tesz- szük, hogy a negyedik ötéves tervben előreláthatóan jelentősen gyorsul a lakásépítés üteme. S, ha már ezt említettük, azt is megjegyezzük éppen ezért, éppen ilyen programok kidolgozásához szükségesek a népszámlálási adatok. Nyilvánvaló például, hogy a lakásépítési terv kidolgozásakor számolni kell a megyei jogú városok most megismert népességnövekedési adataival is. A gyors városiasodás természetesen egész sor egyéb leckét is ad a tervezők számára; a kulturális és szociális intézményhálózat tervezésétől a közlekedés, az utasáramlás vizsgálatáig és különösen a mezőgazdaság, a falusi települések viszonyainak felméréséig. Aligha kell bizonyítani, milyőh roppant jelentőségű társadalmi feladat olyan műszaki-technikai színvonalat teremteni falun, hogy a gépek és a vegyszerek pótolhassák az elvándorlókat, illetve, ahol kell: kulturális, életformabeli vonzás tartsa vissza a vándorolni készülőket A népszámlálás adattára persze nem válaszol ezekre a kérdésekre. De segítségévei lehet jól válaszolni! Tábori András Kiállítás Gyulán A Gyulai Harisnyagyár ifjúsági klubja újabb kiállítást rendez ezúttal Alexin Andor orosházi festő- és grafikusművész alkotásaiból láthat válogatást a klub tagsága. A „Táj motívumok” című tárlatot február 17- én este 7 órakor Beck Zoltán tanár; nyitja meg a Jókai Művelődési Házban. Az érdeklődők március 7-ig kereshetik fel a gyulai klub kiállításét, amelyhez az anyagot Póka György bocsátotta magán- gyűjteményéből a harisnyagyáriak rendelkezésére.- n & - » *ö í M. I960 1970 A lakosság nemek szerinti megoszlása ( ezer f6 )' síH m HT.ffl.BL Vidéki városok A lakosság megoszlása településtípusok szerint 1949-ben, 1960-ban is 1970-ben 21,0% Megyei | 7,5 % Budapest jogú városok % Járási jogú városok Városaink lakosságának növekedése 19ó0 és 1970 között Magyarország lakásállománya 1970 ionuár 1-én 3157000 /Miül?01'1'!™ pq, rn - T7q cio ugar uc közel i e m t,5 % as évek 1949- 19Ó0- 1960 1970 A lakásállomány évi átlagos növekedése A lakásállomány gyarapodása I960 és 1970 között r^)0 - f£F|7'5“ 3 ^ 7,5% *“18,5% *Hól nagyobb <É (T) Budapest (?) Debrecen (5) Miskolc (4) Pécs IlóTj rmw 1 147 j (9) Borsod-Abaúj-Zemplén © Csongrád (H) Fejér @ Gyáir - Sopron (Q Hajdú - Bihar (ß) Heves © Komárom © Nógréd © Pest @ Somogy @ Szabolcs - Szatmér @ Szolnok (Q Tolna (Q) Vas @ Veszprém © Zala a szobák száma szerint A * egyszobás B = kétszobás C = három-vágy több szobás Statisztikai könyvszemle Mezőgazdasági adatok II. 1968 A KSH Időszaki közleményeinek sorozatában most megjelenő kötet a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, a felvásárlás és az ár- statisztika legfrissebb adatait tartalmazza. A kiadvány — eltérően a korábbi hasonló jelentésektől — két fő részre tagozódik: I. Rendszeres közlésre kerülő adatok, II. Nem rendszeresen közölt adatok gyűjteményére. Az első fő rész azokat az adatokat öleli fel. amelyeket a következő kiadványokban •— kiegészítve a folyamatos havi vagy negyedéves megfigyelések adataival — rendszeresen közölni kívánnak. Az egyes fejezeteken belül a mezőgazdaság termelésének elemzésénél leggyakrabban használt éves adatok, több éves átlagok, indexsarok és más népgazdasági ágak mo- ■'őgazdasághoz kapcsolódó tevékenységét tükröző adatok is állandó jelleggel megtalálhatók. Például a földterület művelési ágak és társadalmi szektorok szerint, a mezőgazdaság beruházásai, a szántóföldi vetésterület szerkezete, vágóállattermelcs. munkatermelékenység, a nagyüzemek gazdálkodásának összefoglaló adatai, mezőgazdasági, gépek, műt -ágya , növényvédő szerek gyártása, külkereskedelmi forgaima. élelmiszeripari termelése, sto. A második fő résziben a mezőgazdasági összeírások, egyszeri adatfelvételek eredményei kerülnek bemutatásra, általában részletes szektor és megyei bontásban. Ebben a kötetben találhatók többek, között az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek árugyümölcsöseinek fontosabb adatai, öntözéses gazdálkodásuk eredménye megyei részletezésben, a mezőgazdasági nagyüzemekben, műszaki és adminisztrációs munkakörben dolgozók, valamint szak- és betanított munkások átlagos jövedelme iskolai végzettség és munkakik- szerint Belkereskedeien 19SS. II. ntiytdév A kiadván/ továbbra is sok vetületében mutatja be a belkereskedelmi tevékenységet, adat- anyaga gazdagabb, jóllehet terjedelme sokkal kisebb az eddiginél. Az eddigiekkel szemben ugyanis nem részletes dokumentációt, hanem inkább a tevékenység egészéről adott áttekintést szándékozik nyújtani és a részletes adatokat a legutóbbi időszakokra korlátozása. Az adatokból megismerhető az eladási forgalom és árukészlet dinamikus fejlődése, árucsoportonkénti összetétele, területi és vevők szerinti megoszlása. Foglalkozik a kiadvány a kiskereskedelmi árak alakulásával, a korábbiaknál alaposabban elemzi azokat. Bemutatja a kiskeresKe- delem üzlethálózatának fejlődését, a belkereskedelemben foglalkoztatottak számának és átlagkeresetének ágazatonkénti alakulását. Végül azzal la szeretne Tegtt- séget nyújtani a vállalatok vezetői nek, az új mechanizmus szellemében történő munkaszervezéshez, hogy a IV. fejezetben közzéadja az áruforgalom és gazdálkodás fontos összehasonlítható mutatószámait Ez a fejezet elkülönítve tartalmazza e budapesti, a megyei vállalatokra és fogya^'dási szövetkezetekre jellemző adatokat vállalati, illetw üzlettípusok szerint rendszerezve. Segítségévei bármely vállalat, illetve szövetkezet rendszeresen nyomon követheti, hogy forgalom- és készletalakulása, létszám és bérgazdálkodása, jövedelmezősége mennyiben hasonló a vele leginkább rokon szervezetekéhez, vagy mennyiben tér «4 az általánostól. FARSANGI 1 Farsangi rej Ivén y
