Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-17 / 40. szám

Hárommilliós betétállomány — Népszerű a falusiak bankja — Jó eredmények Csanádapácán A Csanádapácai Takarékszö­vetkezet az elmúlt héten tar­totta közgyűlését, melyen az 1969. évi eredményekről, vala­mint a további tervekről tár­gyaltak. A szövetkezet megyénk­ben a kisebb, hasonló jellegű pénzintézetek közé tartozik, en­nek ellenére jó eredményeket ér el. Az 1969-es év jelentős vál­tozást hozott A betétállomány 1 millió forinttal nőtt Elmúlt év végére meghaladta az össz betétállomány a 3 millió 200 ezer forintot A takarékszövet­kezeti tagság létszáma százzal dósi területét mely jelenleg Csa- nádapácára és Pusztaföldvárra terjed ki, újabb községekkel bő­víti. Az idén Medgyes- bodzás és Pusztaottlaka la­kói is e szövetkezethez tar­toznak, illetve itt helyezhetik ed betétállományukat. Az igaz­gatóság célul tűzte, hogy min­den lehetőt megtesz a lakosság igényeinek legnagyobb fokú ki­elégítésére, és a betétállomány növelésére. Dómján József Felültetés Az újságírók és fotóri­porterek tucatjai hiába várták a vasárnapra virra­dó éjszaka fagyos hidegé­ben az argenteuili kórház kapuja előtt a szombat es­te ott „született” ötösikrek ,boldog apját”, aki, se­hogy sem akart megérkez­ni. Vasárnap délben az­után kiderült, hogy egyál­talán nem születtek ötös­ikrek. Egy titokzatos tréfa­csináló, aki a kórházon be­lül is segítőkre talált, ül­tette fel az egész párizsi sajtót meg a világsajtót is. Ilyen lesz a Gyulai Tejporgyár emelkedett s jelenleg 991 tagja van. Érdemes megemlíteni, hogy 289 ezar forintot tartanak gép- kocsinyeremény-betétben a köz­ség lakói. A kölcsönállomány is nőtt, elérte az 1 millió 300 ezer forintot. A szövetkezet életében jelen­tős változás volt, hogy az elmúlt évben az igazgatóság saját ere­jéből létrehozott egy reprezen­tatív székházat, amely szép szín­foltja a községnek. A takarékszövetkezet műkö­Rokkanfak autóiról A rokkantak részére __ mint i smeretes — az eddigi „Velo- rex” gépkocsikon kívül speciá­lis Trabant Hycomat típusú személygépkocsit is forgalomba hoznak. Az Egészségügyi Mi­nisztérium most közleményt adott ki: ha a rokkant az or­vosi vélemény szerint rászorul a gépkocsira, de annak vezeté­sére alkalmatlan, a rászorult­ságra vonatkozó orvosi véle­ményt akkor is ki kell adni. A vezetésre való alkalmasságot annál a közvetlen hozzátartozó­nál kell elbírálni, akivel a rok­kant az autót vezettetni kíván­ja. A törzsei i*<Inrasi*;hoz méltón Cseiisz'ovákiába is járnak épükezn a mezőberényiek Született, 1949. április 25-én, Mező berény ben, a Wágner-féle téglagyár színjei és kubikos göd­rei között. Neve: mezőgazdasági gépállomás. Akkor az első évben még olyannak tűnt ez a név, mintha egy nélkülöző kubikos Arisztidnek vagy Anasztáziá­nak keresztelte volna tizedik­ként született gyerekét. A hang­zatos gépállomás név mögött ugyanis mindössze öt traktor, néhány eke, egy pótkocsi és egytucatnyi dolgozó volt — Ahhoz, hogy dolgozhas­sunk, előbb el kellett mennünk szántanivalót keresni — emlék­szik vissza a traktorosok egyi­ke, Turzó Gábor, aki még most is a gépjavító, vagy inkább a gépgyár dolgozója. Dem véli könnyű szántanivalót találni a kezdeti időszakban, mert az a hír járta, hogy a traktor annyira megtapossa a földet, hogy utána még gyom sem terem. Persze csak a kisparasztok földjét ta­posta meg a rémhírek szerint hiszen azelőtt viszonylag jól te­remtek az urasági földek a trak­volt az eset időpontja. A hata­lomért vívott harcát emberen baklövése megzavarta. Ezért gyorsan cselekedett A nyomo­zást a fővezérség kivette a rend. őrség kezéből és a katonai bí­róság vette át Mentették, ami menthető, hiszen a nyilvánosság már szinte mindent tudott. Az ügyet elhallgatni nem lehetett, így megelégedtek azzal, hogy a bűnösöket bizonyítékok hiányá­ban ideiglenesen szabadlábra helyezték. A kormány és a fővezérség azonban nem volt nyugodt Nem engedélyezték a két áldo­zat közös temetését, de nem merték betiltani a temetési me­netet Így vált Somogyi Béla te­metése február 22-én hatalmas tömegdemonstrációvá. Bár a te­metési menet útvonalát a kar­hatalmi századok lepték el, vé­gig az utcákon, amerre a menet elhaladt proletárok ezrei néma tüntetéssel fejezték ki az ellen­forradalmi rendszerrel való szembeállásukat Szociáldemok­raták és kommunisták egyaránt Somogyi Béla és meggyilkolt fiatal társa emléke a proletáriá. tus hősi harcainak részévé vált. Mert nemcsak a halál kötötte össze Somogyi Bélát, a Szociál­demokrata Párt régi harcosát, és Bacsó Bélát, a pályája kezde­tén álló fiatal szocialista újság­írót. Azért vált közös sorsukká at rettenetes halál, mert a pro­« letáriátus igazáért küzdő nemes ; szándékban voltak egyek. Somogyi Béla régi harcosa j volt a szociáldemokrata mozga- : lomnak, bár nem tartozott a: párt baloldali ellenzékéhez és \ programja alig ment túl egy ra- ; dikálisan demokrata, de a pol- jj gári rend kereteiben maradó ; átalakulás követelésén. Ezt a ; programot azonban harcos tem- j peramentummal a sajtópolémia ; legélesebb fegyverének hozzáér- s tő alkalmazásával szolgálta. Azt ■ is tudjuk róla, hogy a Tanács- • köztársaság idején szemben állt : a kommunistákkal. Nem köze- í ledefct hozzájuk a fehérterror : hatalomra jutása után sem, de j azokhoz a szociáldemokraták- • hoz tartozott, akik a szodálde- : mokrata vezetők között elsőnek jj merték vállalni a munkásosz- \ tály érdekeit oly súlyosan súj- j tó ellenforradalmi rendszerrel j szembeni harcot. Tragikus té- ! védésé, hogy nem ismerte fel a ; különbséget, ami a hatalom S rendszerében bekövetkezett. Azt hitte, olyan hangot üthet meg Horthy terroristái ellen, mint annak idején Tisza István des- pota fószolgabíráival szemben. Pedig akkor már fasizmus volt. Tiszteljük bátorságáért, áldozat- vállalásáért, mindazért, amit a magyar proletáriátusért élete fo­lyamán tett. Ezért emlékszünk tisztelettel halálának 50. évfor­dulóján. Szabó Ágnes torok munkája nyomón. A trak­torokat egy deszkabódéhoz ha­sonló épületben javították. — Ha fázott a kezünk, akkor a a traktorok begyújtó lám­páinál melegítettük — mond­ja Csipke József. Vele és Thurzó Gáborral együtt 21—22. évét tölti a gépjavító állomáson Uhrin Béla igazgató, Bácskai István és Mojzis Pál. A 15 és 20 éve ott dolgozok száma har­mincöt, az 5—15 éve ott dolgo­zóké pedig hetvenkilenc. Jelen­tős hányad ez a 350-es összlét- számhoz viszonyítva — Ezek szerint itt nem nagy a munkaerőmozgás — jegyzem meg, amin jó ízűt mosolyog az igazgató és á párttitkár. Aztán sorolják, hogy az utóbbi 5—6 év mindegyikében 100—140 ipari tanulót szerződtettek, emellett különböző tanfolyamo­kon képezték át az egykori trak­torosokat, szerelőket. Több ré­szük csak a szakmunkás-bizo- nyítvány megszerzéséig maradt. Az az igazság, hogy a járás me­zőgazdasági és kisipari szövet­kezetei csak az elmúlt egy-két évben kezdték a szakmunkás­képzést, s addig leginkább a gépjavító állomásról toborozták a szakmunkásokat. Nem panasz­ként, hanem inkább dicsekvően mondják ezt az állomás vezetői. Az volt a szerepük kezdettől fogva, hogy a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges gépi munkák mellett szellemi segít­séget, vagyis szaktanácsokat és szakembereket is adjanak a ter­melőszövetkezetek fejlődéséhez. Mint eddig, most is mennek el a gépjavító állomásról, de főleg csak a fiatalabbak közül. A gépjavító állomáson ugyanis kötőitek az órabérek Az öt évnél kevesebb ideje ott dolgozók havi átlagkeresete ta-1 valy 1683 forint volt. Egy fiatal lakatos nemrég ment el az egyik termelőszövetkezetbe és félt a csaknem mégegyszer annyi első havi fizetését felvenni, mert azt hitte, hogy tévesen számfejtet­ték. Az öt évnél régebben ott dolgozó törrogárdatagok átlago­san havi 1885 forintot keresték tavaly. Csak ez tartaná ott őket éve­kig, évtizedekig? Vagy az eltöl­tött évek mindegyike után járó 25 forint hűségjutalom? A meg­különböztetett összegű nyere­ségrészesedés? Nem. Vagyis nemcsak ez. Volt már, aki el­ment máshová, hogy 8 forint helyett 10—12 forintos órabért keressem, aztán visszajött az előző 8 forintos órabérért dolgoz­ni. Azért, mert otthon dolgoz­hat, vagyis lakóhelyén, a meg­szokott munkahelyen és olyan emberek között, akiket megis­mert és megszeretett. Meg, azért is, mert a termelőszövetkezetek javítóműhelyeinek a felszerelt­sége, szerszámgép-ellátottsága még sok kívánni valót rejteget Meg aztán a mezőberényi gép­javítóban 400 személyes üzemi étkezde, 500 személyes fürdő és öltöző van már. Ha nem is ünneplőbe, de jó ruhába jár­hatnak az emberek dolgozni, nem jönnek zavarba, ha műszak után nyomban meg kell jele­njük valahol. Az is sokat jelent hogy eddigi sokoldalú munkájával rangot szerzett magának a mezőberényi gépjavító a járás, a megye és az ország határain belül. Im­már két éve növekszik a rangja Csehszlovákiában is. Az 1968- ban végzett ötmillió forint érték helyett tavaly 15 millió forint értékű épületszerkezetet gyár­tottak Csehszlovákiának, s eze­ket a fémszerkezeteket a gép­javító állomás dolgozói szerelték fel ott, helyben a megrendelés szerint csarnoknak, vagy külön­böző célt szolgáló színeknek. Az itthoni állami gazdaságok cs ter­melőszövetkezetek tavaly mint­egy 12 millió forint értékű épü­letgépészeti és más szerelési munkát végeztettek él a gépja­vító állomás dolgozóival. Készí­tenek szellőztető berendezéseket is a Gagarin Hőerőműnek. Gyár ez már a szó legszorosabb ér­telmében. Azért, mert a korsze­rű felszereléshez növekvő szaktudás sokoldalúság és magas fokú munkaszeretet párosul Amikor országszerte lazulni kezdett a munkabér-fegyelem és megsza­porodott az egyik munkahelyre! a másikra vándorlók száma, a mezőberényi gépjavítóban is jobban követelőztek egyesek, mint ahogyan dolgoztak. A ja­vító állomás párt- és gazdasági vezetői akkor is és azóta is örömmel állapították meg, hogy a több, mint száz törzsgárda- tagnak számító dolgozó közül szinte senki sem próbálta meg kihasználni a bérkonjukturát. Az üzem vezetői cserében igyekeznek a lehetőségekhez mérten anyagi előnyben és nem titkolt erkölcsi megbecsülésben részesíteni a törzsgárda tagjait. Munkájukat értékelve elégedet­ten állapította meg nemrégiben a pártalapszervezet vezetősége, hogy a törzsgárdatagok voltak a tavaly versenyző 17 szocialista brigádok hajtóerői. Ezekben a brigádokban dolgozik a 43 párt­tag és olyan aktív agitációs és nevelőmunkát végeznek, ami­lyen elképzelhetetlen volt a ré­gebbi állandóan szervezett nép­nevelő-hálózat idején. Kölcsönös bizalommal telí­tett légkör alakult ki az üzem vezetői és a törzsgárdatagok kö­zött. Abban a biztos tudatban kezdték a idén is az évet, hogy a tervezett 46 millió forint ter­melési értéknél inkább többet érnek el, mint kevesebbet, mert a munkahelyhez való ragasz­kodás hatványozza az akarat­erőt és a szorgalmat. Kukk Imre A Gyulai Tejporgyár makett­jét ábrázolja képünk. A dán Anhydro-cég mérnökeinek és szakembereinek irányításával szépen halad a jelentős beruhá­zás építése. Az előregyártott elemekből épülő gyárban ez év második felében megkezdik a takarmánytejpor gyártását. Fotó: Béla Ottó Élményteli kirándulás Kedves levelet kaptunk Gyu­laremetéről, az álturry gondo­zott gyermekek otthonából, Kovács Kati hetedik osztályos tanulótól, aki megírja, hogy milyen szép élményben volt ré­szük, amikor megtekintették a Békés megye képzőművészete 1945-től 69-ig című kiállítást Az otthon kis lakói egy hétfőd napon látogattak el a kiállí­tásra, ahol nagy örömmel néz­ték meg a megye művészeinek alkotásait. Mint Kati írja: neki Koszta Rozália Zsilip című al­kotása tetszett legjobban. De nemcsak ezt jegyezte meg, ha­nem jó néhány festmény címét és alkotóját A kirándulás azért is volt kedves, mert szabad idejük is bőven volt, melyet szintén kellemesen tölthettek él. Kati levelét köszönjük és örömmel olvassuk további írá­sait, közleményeit is. Tanítják, nevelik, segítik a fiatalokat A mezőberényi tanács mel­lett működő gyermek- és ifjú­ságvédelmi albizottság igen jól tevékenykedik. Tagjai állandó­an figyelemmel kísérik a ve­szélyeztetett környezetben élő gyermekek helyzetét, családi körülményeit Munkájuk kiter­jed az állami gondozottakra is, valamint azokra a munkahe­lyekre, ahol több fiatal dolgo­zik. Segítik a szórakozási és művelődési lehetőségek javítá­sát, a tapasztalatok szerint ilyen téren jelentős a változás a gimnáaumban és a faipari ktsz-ben, ahol élénk klubélet alakult ki. A vezetők pedig he­lyesen foglalkoznak a fiatalok­kal, tanítják, nevelik őket, fi­gyelemmel kísérik nemcsak a munkájukat, hanem magatar­tásukat is. A bizottság különösen jó eredményeket ért el a pártfo­gói tevékenységben, mely egyik fő feltétele annak; hogy azok a fiatalok, akik javító-nevelő­intézetből kerültek ki, megta­lálják helyüket az életben és becsületes munkásokká válja­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom