Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-15 / 39. szám
TEHETSEOFEJLESZIES ÉS AZ ISKOLA At inlcofa egyik legfontosabb funkciója a tanulók tehetségének és képességeinek lai fejlesztése, kibontakoztatása. Tudatosan kifejlesztésről, kibontásról beszédünk, mert a tehetséget, a képességet egyrészről meghatározott tevékenység, a személyiséget éró számtalan külső és belső hatás eredőjének fogjuk fel; másrészről a tehetség és a képesség nem független öröklött tényezőktől sem. Ez utóbbiaknak — különös —, de nem egyedüli szerepük van a tehetség kifejlődésében. Az ember képessége: fizikai — vagy szellemi tevékenység végzésére való alkalmasság A pszichológia tudománya az ember sokféle képességét két csoportra osztja; általános és speciális képességre. Az általános képesség lényegében a tanulásra és a munkára való alkalmasság Az ember általános képességét szokták tehetségnek nevezni, ezt nevezik — főleg nyugaton — intelligenciának. Rubinstein, a neves szovjet pszichológus arra hívja fel nyomatékosan a figyelmet, hogy az általános képességbe beletartozik a személyiség összes többi tulajdonsága is, pl. az akarat, az érzelmi élet sajátosságai, stb. — és ez témánk szempontjából igen fontos. Éppen napjainkban tapasztalhatjuk, hogy szülők és pedagógusok az iskola szinte egyetlen felada. tánák tekintik a gyermekek és ifjak fejének „megtöltését”, azaz Intellektuális, vagy állntellektuális képzésüket, s a világnézeti, az akarati és az érzelmi képességek kifejlesztését másodlagosnak tekintik. Bizonyos speciális képességek — muzsikálás, festés, szobrászat, műszaki szerelés, matematikai — igen magas, ereded alkotásokat nyújtó fokát, szintjét speciális tehetségek — egészen rendkívüli esetben a lángelme képességének — nevezik. Az általános és a speciális tehetség egymással szoros kapcsolatban van. Az emberi tulajdonságok egységében adottak és fejlődésük kölcsönös, ha időben eltérő is. Lényeges megjegyzésünk még, hogy a képesség, a tehetség állandó tevékenységben, újabb készségek szerzése közben fejlődik. Amikor a tehetségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokról beszélünk, világosan kell látnunk, hogy az iskolának nem a lángelmék, a zsenik kifejlesztése a feladata, (már csak azért sem, mivel a lángész, a zseni igen ritka), hanem a nagy tömegek általános és speciális képességeinek kibontása. Az általános műveltség és neveltség minél magasabb szinten történő nyújtása és elsajátíttatása a legtágabban értelmezett tehetségfejlesztés. Az iskola ezúton készíti fél a gyermekeket és az ifjakat a további tanulásra és a munkára. Az általános képességek kifejlesztésének jelenlegi tömeges szintjét abban jelölhetjük meg, hogy az iskolát végzett emberek képesek az önművelésre, tehát megtanulnak tanulni, és önállóan tudnak munkát végezni. Ezz«l kapcsolatban egy általános érvényű követelményt kell megfogalmazni: ez az aktív tanítás- tanulás elve. Példával illusztrálva a következőket mondhatjuk. Ka valaki szeret labdarúgó-mérkőzéseket nézni, lehet belőle jó szurkoló. Ahhoz, hogy labdarúgó legyen, futballoznia kell. Az általános tehetségfejlesztéshez tartozik, hogy a tanulók sokféle formában kapják és szerezzék meg az ismereteket. A tanulás nem más, mint ismeretszerzés és készségek elsajátítása, másképpen; törvények, törvényszerűségek megértetése jelenségek elemzése útján; végül a törvények és törvényszerűségek alkalmazása konkrét esetekre, jelenségekre. Mindez kifejleszti a gondolkodás képességét. A legmagasabb fokú tanulás a gondolkodás, következésképpen az önálló, a problémamegoldó gondolkodás kifejlesztése magas fokú tehetségfejlesztés. Az általános képességek kifejlesztésében az iskola tudatosan alapozza és fejleszti az akaraterőt, a jelle. met (pl. nehézségek legyűrésére való képességet) és az érzelemvilágot. A jellem, a szorgalom maga is képesség, egyben más képességek kifejlesztésének előmozdítói. Az iskola nemes oecsvágyra, versenyszellemre, hazaszeretetre neveli tanítványait. A nagy érzésok rendkívüli hajtóerőt jelentenek a tanulásban és a munkában. Speciális képességek kifejlesztésében egyik legnagyobb problémánk, hogy az öröklött adottságok és az általános tehetségfejlesztés közben erősödő egyes képességeket időben kiválaszthassák. A speciális képességek a fejlődésben felismerhetők, Kalász Márton'. Halkan érzelmesen 1. RÉGI NÉGYSOROS Lapul, settenkedik nyomomban, nem téveszt szem elől a bánat. Ily hűségért, kölyokkeromban, összerúgdostam a kutyámat. 2. DŐLT ÉG ARAD Dőlt ég árad a fasoron. Jön a kedvesség, fölragyog, Magányon s ily eszeveszett Csöndességen könnyen kifog. de szakadatlan tevékeny- kedtetés és alapos egyéni megfigyelés segítségével. Ezért hibás az a felfogás, amely szerint már kisgyermekkorban le kell mér. ni az intelligencia fokát és a gyerek érdeklődését, s aztán arra kell minden tüzet fordítani. Nem ilyen egyszerű a dolog. Egy példával élve: ha egy tanuló ötödikes korában első hallásra, látásra nem tud számtani rejtvényeket, fogas kérdéseket megoldani, egyáltalán nem biztos, hogy nincsenek matematikai adottságai és szunnyadó képességei. Ha viszont egy gyermek többszöri magyarázat, gyakorlás és segítés után sem tud azonos fajta számtanpéldát megoldani, és ez többször is előfordul, akkor kis tévedéssel ki lehet jelenteni, hogy nincsenek képiességei a matematd. kában. A speciális képességek idő előtti tudatosításának egyébként sok csodagyerek esett áldozatául, s ellenpontul számtalan tudós élete példázza, hogy a speciális képességek szokatlanul későn is megjelenhetnek. Az általános tehetségfejlesztés útja a színvonalas, modern tanítás-tanulás, a spieciális képességeké pedig a speciális foglalkozás. Speciális foglalkozás nyújtható az egyedi, egyéni (tanulónkénti) gondozásban, a fakultatív tantárgyas képzés rendszerében, az érdeklődés, később a képességek szerint válogatott tanulócsoportokban, a szak. •körökben, a spieciális tantervű osztályokban, önkép- ző-körökben, alkotó-köriben. A spieciális képiességek fejlesztésében nagy szerep» van az önképzésnek, amelyet segít a könyvtár, a rádió, a televízió, az élet ta- piasztalatai, de az önismeret kialakulását előmozdító osztályfőnöki tevékenység, a vetélkedők és a pszichológiai tantárgy Is. Az alkotás vágyának erősítése, a szorgalom fokozása, a jellemformálás a spieciális képiességek kifejlesztését a nevelés oldaláról fűti. Nem hiába fűződik Newton nevéhez a képiességek kialakításának egyik legtömörebb követelménye: a tudás, szorgalom. Iskoláink jelenlegi körülményeink között elsősor. ban az általános tehetség- fejlesztés feladatának felelnek meg A spieciális képességek fejlesztése még nem általános. Legkevésbé valósul meg a tanulókkal való egyéni foglalkozás. A spieciális képiességek napfényre hozását gyakran szolgai módon kötik össze a pályaválasztással. A 14, a 18, vagy 30 éves embernek vannak, vagy lehetnek olyan kép»sségei, amelyek különösen alkalmassá teszik bizonyé* hivatás — és ez több szakmát lelenthet — végzésére. A piályavá- lasztást nemcsak az adottság és a képességek, hanem más, külső tényezők is — gyakran Inkább az utóbbiak — határozzák meg. A pályaválasztás alapja a kifejlesztett és tiszteletben tartott képiességek. Ezek viszont a jól kiművelt általános képességekben gyökereznek. Dr. Fekete József • Művelődésügyi Minisztérium főosztály vezetője Andruskő Károly linómetszetei Andruskó Károly, a neves jugoszláviai magyar művész 1915-ben született Zentán, szegény munkásszülőktől. 1928-tól 1932-ig nyomdászatot tanult és a primitív nyomda által meghatározott kényszer ismertette meg vele a fa és linóleummetszést. Az apró díszítőelemek metszése és a hiányzó plakátbetűk faragása volt az, amit a mesterektől látott és amivel maga Is próbálkozott. A munka tervezést kíván és ez megszerettette vele a rajzolást, amit a festés követett: tus, aquarell és olaj. Emlékezete szeretettel őrzi dr. Bács Gyula nevét, aki akkor még mint egyetemista megérezte tehetségét és munkára buzdította. Egészen a hatvanas évekig, elsősorban a linóleum- metszés érdekelte. Első metszetei 1941-ben jelentek meg a szabadkai „Voj- vodinai Szemle” című ifjúsági folyóiratban és a Növi Sad-i „Vojvodanski graficar”-ban. Kiállításon először Zentán vett részt, 1946-ban. 1960 után’ a festés ével következtek. Munkál közül kiemelkedik két olajfestmény-sorozata : az egyikben a hídépítés minden mozzanatát megörökítette, a másikban pedig a város 750 éves évfordulója alkalmából régi zentai motívumokat dolgozott fel, részben gyermekkori emlékei, részben az öregek elbeszélései alapján. Legutóbb Gyulán volt kiállítása. a Jókat Művelődési Ház ifjúsági klubjában. Itt közölt linómetszetei a „Kubikosok” című sorozatából valők. Plonéros léli reggel
