Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-15 / 39. szám

f Miről ír a Magyar Ifjúság? Előzetes az 1970. február 20-i számból Man» Dénes, a Beremendi Cement- és Mészmű építkezésé­nek jelenlegi állapotáról számol be. Az építkezés átadásának Idő­pontját előbbre hozták, azonban mái áas hiányzik BeremendröL A tudósítás kortársakról című sorozat újabb epizódja Ivanics István az Erdész című riportja, melyben az újságíró Szulyovszkl László lajosmizseá erdészt mu­tatja be. A külpolitikai rovatban folytatódik a lap főműnkatársá­nak, Király Ernőnek dél-ameri­kai útinaplója. Ezen a héten Pe­ruval, illetve a perui földre­formmal és ennek az országban történt hatásával ismerkedhet­nek meg az olvasók. A kulturá­lis rovatban a lap beszámol a magyar—szovjet kooprodukció- ban készülő Liszt Ferenc életét megörökítő film forgatásáról. A film címszereplője Sinkovits Imre. A Baranyai Ferenc által vezetett Forrás ezen a héten a Báes megyei fiatal írók és köl­tők munkáját közli. A'megvetet­tek madonnája című riport hős­nője Joan Baez, a kitűnő ameri­kai énekesnő. A cikk írója Ki­rály Ernő ismerteti Joan Baez eddigi énekesi pályafutását, a 00-as évek elejétől egészen nap­jainkig A 24. oldalon a lap ismert sportszerkesztője, Szabó Ferenc jelentkezik ismét írásával. Mint általában, mast is a sportélet nehézségeivel foglalkozik, ezút­tal a jégsport terén. Síkos jég­ügyek című írásában levonja a Leningrádi Műkorcsolyázó Eu­rópa Bajnokság tanulságait, a magyar versenyzők teljesítmé­nye alapján. Véleményét való­ban érdemes elolvasni és meg­szívlelni mind a sportolóknak, mind a sportvezetőknek. (k) lésére. A továbbiakban a szovjet küldöttség így nyilatkozott: Amint Európában a harci cse­lekmények befejeződnék, a Szovjetunió aktívan támogatni fogja az angol—amerikai erőket Japán ellem háborújukban. Ugyanilyen gyorsan és súrló­dás mentesen egyezték meg a tárgyaló felek egy általános nemzetközi szervezet létrehozá­sáról a béke és biztonság meg­óvása érdekében. Ebből az el­határozásból bontakozott ki nem sokkal később a San Francis- co-i konferencián az ENSZ. Ezután ismét a németországi probléma politikai kérdéseiről beszélték. A nyugati hatalmak elejtették a Morgenthau-tervet. Üjabb féldarabolási tervet ter­jesztettek elő, amely többek kö­zött egy Dél-Németországból, Ausztriából és Magyarországból álló „dunai állam” létrehozását irányozta elő! A szovjet kormány nem egye. zett bele. Külügyminisztere a következőképpen nyilatkozott: „A Vörös Hadsereg a fasiszták és a militaristák, és nem a né­met nép ellen harcol. Németor­szágnak fenn kell maradnia nemzetként”. A tárgyalások tovább folytak. Roosevelt láthatóan azon fára­dozott, hogy felülemelkedjék az országban é-vényesülő csoport- érdekeken. A három ország kor­mányfője végül is megegvezett abban, hogy Németországban elősvör megszállást övezeteket hoznak létre. Az amerikai elnök iamételten kifejezésre juttatta a A tettek időszaka A megyében működő álta­lános iskolák nyolcadik osztá­lyosai közül félévkor 7848_an kaptak bizonyítványt. Ez azt je­lenti, hogy év végén majdnem nyolcezer serdülő fiatal életében kerül sor az élethivatáshoz ve­zető újabb lépésre, a továbbta­nulásra. A párt és a kormány politikájának szellemében évek óta olyan munkát folytatnak fiatalságunk körében, hogy a nyolc osztály elvégzése után mind többen iratkozzanak be gimnáziumba, szakiskolába vagy pedig szakmunkásképző intézet, be. Tanuljanak szakmát fiatal­jaink, jól készüljenek fel az életre, hivatásuk teljesítésére. A csaknem nyolcezer szülő véleménye arról a kérdésről, hogy mi legyen a fiúból, illetve a lányból, legalább tizenhat- ezer féle. Hát mi is legyen be­lőle? Menjen gimnáziumba, ott tegyen érettségi vizsgát, azután irány valamelyik egyetem, főis­kola vagy felsőfokú technikum. De mindenki ide sem juthat el, s így marad megoldásnak a szak- középiskola, illetve valamelyik szakmunkásképző iskola. A szakközépiskolák az érettségi vizsga mellett speciális szakmák gyakorlására is felkészítik a fia­talokat. Megyénkben szép szám­mal működnek ilyen intézetek. A továbbtanulás harmadik nagy lehetőségét sem a szülők, sem az általános iskolák pedagógu­sai, sem pedig a mezőgazdasági üzemek vezetői még nem ismer­ték fel. Szakmunkásképző intézetein­ket másod-, illetve harmadrangú iskolatípusnak tartják a szülők, a nevelők és az üzemi vezetők. Pedig erről az oktatási formáról az előbbi vélemény egyáltalán nem mondható el. Nem mondható el azért, mert a fiúk és a lányok ugyanolyan körülmények között tanulnak itt is, mint bármelyik gimnázium­ban vagy szakközépiskolában. Sőt a szakmunkásképző iskolák kollégiumait, a tanulók állami ösztöndíját — amely ezen a fo­kon általános — joggal irigyel­hetik a gimnazisták, illetve a szakközépiskolások. A három­éves oktatási időszak letelte után a fiatalok szakmunkásvizs­gát tesznek és döntenék: tanul­mányaik továbbfolytatása mel­lett különbözeti vizsgával a szakközépiskola harmadik osztá­lyába lépnek, vagy pedig szak­májukban képesítésüknek meg­felelően vállalnak munkát. A szakmunkásképző is­kolák végzős növendékei előtt tehát ugyanolyan továbbtanulási lehetőség áll, mint a gimnázi­umban, vap'pedig a szakközép- iskolába járó fiatalok előtt. Egyszerű számtani művelettel kiszámítható, melyik szülő jut­tathatja célba okszerűbben gyer­mekét. Vegyük a gimnáziumot Ha valaki gimnáziumban érett­ségizik, s ha nem kap felsőbb fokon továbbtanulási lehetősé­get akkor beiratkozik valame­lyik szakmunkásképző intézetbe, hogy szakmát tanuljon. A gim­názium befejezéséhez és a szak­munkásbizonyítvány megszerzé­séhez minimálisan öt esztendő szükséges. Ha az általános isko­la elvégzése után a fiatal szak­munkásképzőbe iratkozik, há­rom éven belül szakmát szerez, s ha kedvet érez a tanulásra, be­iratkozhat valamelyik szakkö­zépiskolába és két év múlva érettségizhet. Mehet felsőfokú tanintézetbe, vagy pedig a gim­náziumban végzett fiatalhoz ha­sonlóan szakmunkát vállalhat, öt év ez is, öt év az is. Az idő tehát azonos, csupán két eszten­dő oktatási költségének megta­karításáról lehet szó. De az sem lebecsülendő, hogy ha valaki szakmunkásképző iskolába jár, akkor a szakma fogásait három esztendő alatt jobban be tudja gyakorolni, mint egy esztendő alatt. E, azután a kereseti lehe­tőség függvénye is. Az előbbiek alapján nem tud­juk, hogy szülők jó része miért nem ismeri el szakmunkáskép­ző iskoláink társadalmi rang­ját. Igaz. népi demokráciánk olyan anyagi jólétet teremtett, iskolapolitikát folytat, hogy a legmerészebb szülői álmokat is valóra válthatják a tehetséges gyerekek. Körülményeink egye­lőre azonban még nem teszik lehetővé, hogv fiaink, lányaink mind egy szálig egyetemet, fő­iskolát végezzenek. Bár az len­ne a jó, ha a jelenleginél több diplomás ember dolgozna az iparban és a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságnak jói jönne, ha értékes lánctalpas traktorain, kombájnjain megfelelő képzett­ségű szakemberek ülnének. De ez ma csak vágyálom. A való­ság az, hogy az értékes gépek jó Lávád ia-palotában, hogy ószin­tén együtt akar működni a Szov­jetunióval és gyakran csatlako­zott a szovjet állásponthoz vagy tett elfogadható ellenjavaslato­kat. E példán fellelkesedve, Churchill is sokat engedett me­rev magatartásából. így tekint­ve, a jaltai konferencia ered­ményes volt a hitleri Németor­szág elleni koalíció fennmaradá­sa szempontjából. Sztálin, Roosevelt és Churcill közös nyilatkozatban jelentette ki: „Nem célunk a német nép megsemmisítése, de a német nép reményed a megfelelő életre és arra, hogy helyet kapjon a né­pek közösségében, csak a nem­zeti szocializmus és a militariz- mus kiirtása után válhatnak va­lóra”. A harc német földön eközben változatlan erővel folyt to­vább. (Folytatjuk) »Vinston Churchill, Roosevelt és Sztálin a jaltai konferencián. (A felvétel 1915 februárjában készült.) részén 10—12 hetes, de legfel­jebb háromhónapos tanfolyamot végzett emberek ülnek. Csak a tisztelet és megbecsülés hangján szólhatunk a szövetkezeti moz­galmat ilyen formán és módon erősítő emberekről. Csakhogy közülük igen sokan rövidesen nyugdíjba vonulnak. Kik lépnek örökükbe? Kikre számíthatnak ilyen vonatkozásban a tsz-ak, ha nem a fiatalokra? Ezt a7 elvitathatatlan tényt, sajnos, még nem ismerték fel állami gazdaságainkban és ter­melőszövetkezeteinkben. Egye­lőre nem sok jel mutat arra, hogy a zöldségtermesztő, a nö­vénytermesztő-gépész, a szarvas­marhatenyésztő, a sertéstenyész­tő, a juhtenyésztő és a baromfi­tenyésztő szakmák iránt meg­növekedett volna az érdeklődés. Az Üzemeli vezetői még ta­valy ismertették szakmunkás­igényüket. Bejelentették ezt a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, de több aligha történt Pedig történhe­tett volna, hiszen a szakmun­kásképző iskolák pedagógusai önerejükből nem tudnak meg­birkózni a beiskolázás nagy fel­adatával. Tehát az üzemek ve­zetői is tehetnének lépésesed, sőt az lenne a jó. ha egyenesen ők küldenének tanulókat szak­munkásképző iskoláinkba. Ké­sőbb csakis így nem szenved­hetnek hiányt az életre jól fel­készült szakmunkásokban. A SZÚlŐlf. gyerekek, üzemi vezetők egy része sajnos, még nem ilyen egyértelműen ítéli meg a mezőgazdasági szakmák előtt álló jövőt. A paraszti fog­lalkozás még tíz évvel ezelőtt is olyan volt, hogy belőle az em­berek elmenekültek. A mező- gazdaság előtt álló biztos jövőt a szövetkezeti mozgalom erősö­dése hozta el. Ebben különösen az utóbbi években megvalósuló nagyarányú műszaki fejlesztés a legszámottevőbb. Az iparszerű termelés a népgazdaság eme ágazatában is mindjobban tért hódít. Ez pedig elképzelhetet­len hozzáértők nélkül. Bár a me­zőgazdasági szakmák közül majdnem mindegyiknek sajátos környezete van, ami nyomot hagy a7 ember ruházatán, de melyik szakma nem ilyen? A jövő azért is tart az iparszerű- en szervezett termelés irányába, hogy ezeket a ma idegenkedés­sel fogadott jelenségeket háttér­be szorítsuk. Már nem vágyálom a napi több műszakos munkabe­osztás a mezőgazdaságban, de az sem, hogy olyan munkahelyi szociális létesítmények — öltő zők, fürdőik — szolgálják a dől' gozó ember higiéniáját, ahová utcai ruhában a mérnök és a szakmunkás különbségtétel nél­kül térhet be. A mezőgazdaság előtt álló jö­vő biztonságáról még talán any- nyit lenne érdemes elmondani, hogy az emberek táplálkozásá­ban hosszú ideig a mezőgazda sági termékek játsszák a fősze­repet. Hogy ez mennyire így van, tanúsítja: a közeli jövőben szeretnénk a személyenkénti évi húsfogyasztást a jelenlegi 57 ki- logrammről 80 kilogrammra, a 105 liter tejfogyasztást 170— 200 literre, a 10—12 kiló tojás- fogyasztást 18 kilóra növelni 10 és fél millió ember átlagában! Ugyanilyen arányban számítunk a zöldség, és gyümölcsfogyasz­tás növekedésére is. Hát ilyen jövő előtt áll a mezőgazdasági termelés. luloidonképoenezek va­lóra váltásáért szólnak ezekben a hetekben a szülőkhöz, peda­gógusokhoz, a nyolc osztályt végző fiatalokhoz, a tsz-ek el­nökeihez, párttitkáraihoz, KISZ. szervezeteihez. Küldjenek mind több fiatalt Szabadkígyósra, Kétegvházára, Békésre, Gyomá­ra, Elekre szakmunkásképző is­koláinkba, mert a jövő felada­tainak valóra váltásához nagyon kellenek la jól képzett szakmun­kások. Dupsi Károly Lakáskarbantartási brigád Békésen Mint ismeretes, az elmúlt év­ben befejeződött a Békési Építő, ipari Ktsz végleges telephelyé­nek kialakítása. Így mód nyílt a korábbi hiányzó gépek, berende­zések egy részének beszerzésé­re. Ezzel megvan a lehetőség arra is, hogy a lakosság részére a szolgáltatást javítsák. Erre an­nál inkább szükség van, mert a békési lakosok kisebb karban­tartási munkákra alig-alig talál­tak vállalkozó szakembert. Most a Békési Építőipari Ktsz veze­tősége úgy intézkedett, hogy ez év első negyedében létrehozza a lako&ságBzolgáltatás megrende­léseinek felvevőhelyét a piactér környékén, ahol valamennyi la­káskarbantartási munka elvég­zésére (üvegezés, épületasztalos, javítások stb.) alkalmas külön brigádot tart majd fenn. Konzervipari gépeket, fürdőkocsikat gyártanak Sarkadon A Békés megyei Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat sar­kad í üzemében 1968-ban ké­szültek az első konzervipari gépek és tavaly a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-szel együttműködve jelentős ex­portgyártásra is sor került. Az idén még több konzervipari gép, 1971-től pedig évi 400 létartály is készül. Az üzem emellett szállítható munkásszállásokat, fürdőko­csikat és melegedő helyisége­ket is gyártott a kőolajipari és más vállalatok részére. A munkásszállás 4 személyes, hang- és hőszigetelésű, gáz­olajfűtésű. Tehergépkocsira fel lehet emelni. A fürdőko­csi öltözőkocsival van össze­kapcsolva. A melegedőhelyi­ség a gépkocsi platójára rög­zítve utasszállításra is alkal­mas. Az idén ezekből is több a megrendelés. Készül a mezőgazdaság ré­szére billenő kocsimosó és gö­dörfúró gyümölcsfák ültetésé­re, amely bármilyen traktorra rászerelhető. Ez utóbbit az üzem külföldön kiállításon is bemutatja majd. Budapesti kiemelt munkára keresünk kőműveseket, segédmunká­sokat (15 éves kortól Is), kubikosokat. ácsokat, komplett brigádokat is fel­veszünk. Állandó budapesti munka, teljesítmény­bér, szállás, étkezés, munkaruha. „Április 4” Ktsz Budapest, VIII., Auróra u. 23., Munkaügy. 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom