Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-14 / 38. szám
Tudomány — Technika Az uszuny nyelv titka Elalvás elleni riasztó Á volán mellett, tehát gépkocsivezetés közben történő elalvás mindig réme volt a vezetőknek. Francia mérnökök most olyan elektronikai riasztó-berendezést szerkesztettek, amelynek működése az elektromos ellenállás változásán alapul. A berendezés a vezető izomzatá- nak elernyedésére reagál. A volánra lás méretű detektort szerelnek. Ehhez két vezeték tartozik, az egyik a gépkocsi álvázra van letestelve, a másik a műszerfal fölé épített riasztókészülékhez vezet. Amikor a vezető normál módon fogja a volánt, a két vezeték és a volán szorítása következtében gyenge áramkör alakul ki a két vezeték közbeiktatásával. Amikor a vezető elálmosodik és a volán szorítása csökken a kéz elernyedése következtében a vezetéken kevesebb áram folyik át. A készülék fényjeleket ad le abban az esetben. Amennyiben a vezető erre nem reagál, hangjel következik, de ezzel egyidőben kikapcsolja a gyújtást a riasztókészülék. í A sokoldalú nád Nádfedeles házat már nem építenek, legfeljebb idegenforgalmi nevezetességként egy-egy csárdát. Hiba lenne azonban azt hinni, hogy miként az épületek tetejéről eltűntek a nödkötegek, az élet más területein is nélkü- lözhetővé, elfelejtetté vált ez a növény. Ellenkezőleg: az utóbbi évek során egyre keresettebb lett a nád mind belföldön, mind pedig külföldön, komoly deviza- bevételt hozva az országnak. A nád igazi otthona a tavak sekély partvidéke. Hazánk jelentős nádterületekkel rendelkezik ugyan, mégsem tekinthetjük valamiféle jellegzetes magyar növénynek, hiszen a környező országok — Románia, Jugoszlávia, a Szovjetunió — nádtermelése a mienkének sokszorosára rúg. Tény az, hogy Közép- és Kelet- Európa, valamint a Balkán természeti adottságai különösen kedveznek e növénynek. Európa más vadékein nincs jelentősebb nádterület, csak fejlett feldolgozóipar, mely csaknem teljes egészében tőlünk és szomszédainktól várja a nyersanyagot. Hazánk évi nád termelése 13— 15 millió kéve. Három kéve kb. egy dollárt ér a minden meny- nyiségre felvevőképes nemzetközi piacon. így érthető, hogy a termesztés fokozása, az export növelése elsőrendű népgazdasági cél. A nád legnagyobb felhasználói az építőipar, a papíripar és a háziipar, de az utóbb időben a vegyipar is nyersanyagának tekinti ezit a sokoldalú növényt. Az építőipar kiváló hő- és ' . • t hangszigetelő képessége; valamint a súlyához viszonyított nagy szilárdsága, teherbíróképessége miatt kedveli a nádajt (kevesen tudják, hogy a 3 crp vastag nádréteg hőszigetelőké^ pessége 30 cm-es téglafalénál»: felel meg). Nádszövet, nádpalló és nádlemez formájában használják fel. A nádszövetet vakolattartó rétegként alkalmazzák, a nádszálakból saj tolással és sodronnyal való összevarrással kialakított lemezt (szolorrú töt.) pedig térelzáró burkolatként, szigetelőrétegként építik be. A papíripar a nádban levő jó minőségű cellulózt hasznosítja. Céljainak a rosszabb minőségű nádtermés vagy a hulladék is megfelel, hiszen úgyis felaprítják és kémiai kezelésnek vetik alá a nádat. A növény sejtfalainak’ fő alkatelemét képező cellulóz csak mintegy felét teszi ki a teljes anyagmennyiségnek, a többi kísérőanyag legnagyobb része lignin. A kémiai kezelés során ez utóbbit vegyszerekkel oldatba viszik, miközben a cellulóz oldhatatlanul visszamarad. Ha a cellulózrostokat megfelelő tisztítás után ún. töltőanyagokkal keverik és vizet adnak hozzá, máris rendelkezésre áll a papírpép. Ügyes kezű házi iparosok kosarakat, székeket és egyéb tetszetős közhasználati cikkeket formálnak a hasított nádból. Ekként feldolgozva megsokszorozódik a nád értéke, e cikkek exportját tehát még kifizetődőbb fokozni. A láthatatlan közlekedés Cvtk Mi próbálják megfej* leni » tudósok as uszuny nyelv titkát Az uszonyokat tartják m mai kazahok legvalószínűbb ókori elődeinek. Sajátos Írásokról nem is olyan régen még semmi sem volt ismeretes. Ax Alma-Ata területen, a Csarfln és a Kegony folyók völgyében ókori uszony sírok feltárása közben egy kis gömbalakú kőedényt és egy kődarabot találtak. A tőrök nyelvek szakértői szerint a rajtok talált felirat aa ókori törökre jellemző róna Írásjegyekre emlékeztek Bár a feliratot még nem ri- került elolvasni, a lelet, nagy tudományos értékű. Segítségévei lehetőség nyűik az uszuny nyelv és írás titkainak feltárására. Képünkön: Bumyok feltételezett írásos mövegével díszített kő. Napfogyatkozás repülőgépről A csillagászok számára a napkorona kutatásának optimális lehetősége, a teljes napfogyatkozás idején nyílik meg. A legközelebbi teljes napfogyatkozás 1970. március 7-én lesz. A teljes napfogyatkozás megfigyelése technikai szempontból nem tartozik a legkönnyebb feladatok közé. Az Amerikai Egyesült Államok 1970-ben első ízben használ fel szuperszonikus repülőgépet, a teljes napfogyatkozás megfigyelésére. E célból egy megfelelően átalakított felderítőgépet fognak felhasználni az említett napon a napfogyatkozás megfigyelésére. A tervek szerint a gép 20 000 méteres magasságban repül majd és 2100 km/óra sebességgel követi a csillagászati eseményt. A felhőrétég és az atmoszféra sűrű rétege kiesik a magaslégköri megfigyelésnél. Még egy előny a földi megfigyeléssel szemben: a földi megfigyelő az eseményt csak 3 percen keresztül tudja érzékelni, az említett szuperszonikus gép fedélzetéről pedig 90 percen kérésziül követhető a napfogyatkoEgy-egy ország vagy kontinens gazdasági életét át- meg átszövik a különféle közlekedési ágazatok: a szárazföldi, a vízi és a légi közlekedés. Repülőgér pékét, vasúti szerelvényeket, gépkocsikat vagy hajókat szinte mindennap látunk. Annál ritkábban találkozunk azonban a földbe süllyesztett csővezetékekkel, amelyek a folyékony vagy légnemű, sőt néha szilárd anyagokat szállítják. Jelentőségük az elmúlt évtizedekben különösen megnőtt, bár történetük évezredekre nyúlik vissza. Földünk első kőolajvezetéké* az Amerikai Egyesült Államokban építették, 1863-ban. Teljesítménye érthető módon még szerény volt A mindössze kilenc kilométer hosszú, öt centiméter átmérőjű csöveken évente 85 ezer tonna kőolajat továbbítottak. Az európai kontinensen a múlt század végén Oroszországban is megépült egy vezeték, amely a kaukázusi olajmezőt kapcsolta össze a Fekete-tenger partján létesített tárolóval, illetve finomítóval. A Közel-Keleten az angolok építették az első kőolajvezetéket 1911-ben. A mintegy 200 kilométer hosszú vezeték a perzsa tengerpartra szállította az olajat. Bár az utóbbi időkben a csővezetékek szerepét felváltották a nagy befogadóképességű tankhajók, mégis világszerte újabb és újabb csővezeték-rendszerek épülnek, növekvő hosszúságban és átmérőben. Pedig a vezeték építése nem olcsó mulatság! Tíz évve; ezelőtt, 1959-ben készült el a 361 kilométer hosszú magyar—román földgázvezeték, amelyből 131 kilométer jut hazánk területére. A 32,5 centiméter külső átmérőjű, 9 milliméter falvastagságú acélcsövekben évente mintegy 180 millió köbméter földgáz érkezhet. Egyetlen kilométer vezeték ára a szerelvények és a műtárgyak részesedésével együtt 530 ezer forintba került. Hogyan készül a csővezeték? Mi teszi ilyen költségessé ezt a közlekedési ágazatot és ennek ellenére miért épül világszerte mégis olyan gyors ütemben? Amikor a közgazdászok elvégezték számításaikat, hogy honnan, milyen mennyiségű kőolajat akarnak valahová szállítani, megrendelik az acélcsöveket, és a sok járulékos elemet, majd megkezdődik a nyomvonal' kitűzése, a terepegyengetés, a gépi- útón végzett árokásás. Ezt követi az odaszállítás, majd lehelyezik az árok mellé a csöveket és elvégzik a szükséges hajlítási, hegesztési műveleteket. Ha az építők mindezzel elkészültek, megtisztítják a csöCsővezetékek Az igények növekedése miatt a 70-es évek első félében elkészül a Barátság IX. Kőolajvezeték, mely csupán hazánk területén 290 kilométer hosszúságban kígyózik. Hazánkban egyébként 1941-ben épült meg a Nagykanizsa — Kápatnásnyék —Budapest 214 kilométer hosz- szú vezeték. Most dolgoznák az Algyó — Százhalombatta közötti 161 kilométer hesszú vezetéken, amely néhány éven belül megkezdi működését vek felületét, előkészítik a védőanyagokat majd a helyszínre szállítják és bevonják a csöveket. Az ellenőrző munkák elkészültével 'fektetik az árakba a már „bepólyált” csöveket, majd betakarják és ismét elegyengetik a felszínt. Kereken tizenöt különböző műveletet kell elvégezni, amíg a csővezeték ágyába kerül. Az építkezéssel párhuzamosan telepítik az előre kiszámított helyre a szivattyúberendezéséket,- amelyek a szállítmányt továbbítják. hazánkban A láthatatlan közlekedés jelentősége világszerte évről évre nő, annak ellenére, hogy rendkívüli anyagi, fizikai és szellemi erőfeszítést igényel. A7 autóutak, vasútvonalak, légi és vízd utak térképei mellett megjelentek a csővezetékszállítást feltüntető térképek is, jelezve, ennek a sok ezer éves múltra visszatekintő, de mégis fiatal szállítási módnak a gyors térhódítását. P. B. P. A nádfedelek építését azért tiltották be, mert a száraz nád nagyon gyúlékony, s szinte olt- hatatlan lánggal ég. Időközben rájöttek, hogy magnéziumsó oldatával való kezeléssel (telítéssel) a nádszálak tűzbiztossá tehetők, így azon sem lepődhetünk meg, ha a mezőgazdasági jellegű építkezéseknél ismét „csatasorba állítják” ezt a sok kitűnő tulajdonsággal rendelkező anyagot. India egészségügye Indiában az elmúlt tizenöt év folyamán jelentős eredményeket értek él a járványok leküzdésében,- a betegek ellátásában: Ezen idő alatt az orvosok és a kórházak száma megkétszereződött; a kolera áldozatainak száma az évi átlagos 87 ezer, helyett tavaly már csak 8300 volt; a maláriában szenvedők száma 75 millióról 100 ezerre csökkent; a himlőbetegségek száma az évi 40 ezerről 9 ezres átlagra esett vissza; a pestist gyakorlatilag sikerült felszámolni; a csecsemőhalandóság az ezrenként! 183-ról 109-re csökkent; a várható átlagos életkor 32 évről 50 évre emelkedett. Felszíni csőtávvezeték.
