Békés Megyei Népújság, 1970. február (25. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

BÉKÉS Mi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG, É S+’A,.MEG YE,lí, Világ proletárjai, egyesüljetek! MFPÚJSAG 1970. FEBRUAR 1., VASÁRNAP Ar» 1,20 Ft XXV. ÉVFOLYAM1, 27. SZÁM Egy év alatt épül fel az 1000 vagonos hűtőház Vizsgázik a hazai építőipar és a gépgyártás Hazaérkezett az NDK-ból Kádár János és Fock Jené Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, a Poli­tikai Bizottság .“tagja, a For­radalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke —, akik a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Né­met Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa meghí­vására baráti látogatást tet­tek az NDK-ban —, szomba­ton délelőtt visszaérkeztek Budapestre. (MTI), A Gazdasági Bizottság 1969. augusztus 25-én határozatot ho­zott egy új, ezervagonos befo­gadóképességű hűtőház építésé­re. A határozatban megjelölték, hogy az új létesítmény a Közép- Európábain hírneves békéscsa­bai 500 vagonos hűtőház szom­szédságában épüljön fel. A nép­gazdaságnak export érdekeltsé­gei fűződnek e beruházáshoz. A döntés után nyomban hoz­záláttak az érdekeltek egy igaz­gatói szintű koordinációs bizott­ság létrehozásához. Erre azért volt szükség, mert a Gazdasági Bizottság határozata alapján az új, ezervagonos hűtőházat egy év alatt kell felépíteni, s üzem­be helyezni. A Hűtőipari Országos Válla­lat, mint beruházó hozzálátott a koordinációs bizottság szervezé­séhez. Ide bevonták az Energia­gazdálkodási Intézetet, az Ipar­tervet, a 31-es Állami Építőipari Vállalatot, a VERTESZ-t, a Bé­kés megyei Építőipari Vállala­tot, az Alutrösztöt, a Diósgyőri Gépgyárat és a HOV Békéscsa­bai Gyárának igazgatóját. Szep­tember 16-án az építkezés szer­vezése és mihamarabbi elkezdé­se került szóba. A tervezővál­lalat a GB határozatának soron kívül tett eleget és a kiemelt ál­lami beruházásnak kijáró rang alapján nyomban elkezdte a ki­viteli tervek készítését. Ezek Tegnap délelőtt Békésen, a Bástya filmszínházban ünnepi keretek között megkezdődött a megyei Mezőgazdasági Könyvhó­nap rendezvény-sorozata. Haj­nóczy Vilmos, a Békési Mező- gazdasági Szakmunkásképző-Is­kola igazgatójának rövid beveze­egy részét — melyek az alapo­zással kapcsolatosak — a gene­rálkivitelező Békés megyei Épí­tőipari Vállalat rendelkezésére bocsátotta. Ez a vállalat eszkö­zeinek átcsoportosításával még a múlt év őszén elkezdte és azóta is jó ütemben folytatja az alapozást.« A 245 millió forint beruházás­ból Közép-Európa legkorsze­rűbb hűtőháza épül Békéscsa­bán. Az előregyártott vázszer­kezetek közé olyan elemeket szerelnek fel, melyekben az alu­mínium és a habosított mű­anyag játssza a főszerepet, a ha­gyományos téglafal és parafa­szigeteléssel szemben. A hűtőház építésével kapcso­latos munkák eddig igen jó ütemben haladtak. Minden való­színűség szerint őszre átadják rendeltetésének a csaknem tel­jesen hazai anyagokból készített,' | hazai gépekkel felszerelt új hű- ! tőházat, gyűlési képviselő, a Szarvasi Ál­lami Gazdaság igazgatója mon­dott ünnepi beszédet. Az előadó a mezőgazdasági szakismeret­szerzés folyamatában kiemelte a tszakkönyvek jelentőségét Tudósok parlamentje i Február első hete a tudomá­nyé lesz hazánkban: kedden kezdődik a Magyar Tudományos Akadémia háromnapos közgyű­lésé, a tudósok parlamentje, amely a meghívó jelzése szerint ugyan a rendes évi közgyűlés, jelentősége azonban jóval túlnő az eddigi hasonló tanácskozá­sokénál. Több tényező is emeli legna­gyobb tekintélyű tudományos fórumunk idei eszmecseréjének ünnepélyességét, közéleti fon­tosságát. Az egyik a felszabadu­lás közelgő 25. évfordulója, a másik pedig az Akadémia újjá­alakulásának két évtizedes ju­bileuma. Mindkét dátum sok­oldalú számvetésre inspirálja a tudományos élét képviselőit. S ez a számvetés méltán kelt ün­nepi hangulatot, jóleső érzést a tudomány minden művelőjében, hiszen a tudományok olyan gaz­dag virágzását hozta el ez a ne­gyedszázad, de még inkább az Akadémia újjáalakulása óta el­telt két évtized, amelyre még nem volt példa az ország törté­nelmében. ' A népi állam tudományokat felkaroló áldozatvállalása nyo­mán sorra alakultak az Akadé­mia kutatóintézetei, amelyek a kutatás magyar hagyományai­nak folytatása mellett lehetősé­get teremtettek új tudomány­ágak művelésének megalapozá­sára is. Így indult fejlődésnek hazánkban egyebek között a kí­sérleti fizika, az atomfizika, a kémia, a kísérleti biológia, a műszaki tudományok néhány modem ága. Ma ötezren mun­kálkodnak az Akadémia negy­ven kutatóintézetében, amelyek- ’ nek zavartalan működésére és fejlesztésére a múlt évben több mint 700 millió forintot fordí­tott az állam. Ezt a hatalmas anyagi áldo­zatot megszolgálja, bőségesen visszafizeti a tudomány, amely — nem lehet elégszer hangsú­lyozni ezt — korunkban a tár­sadalmi és gazdasági fejlődés egyik leghatékonyabb hajtóere­jévé vált. A fejlett társadalom 'életének ma már úgyszólván nincs olyan területe, amely a tudományos eredmények köz­vetlen felhasználása nélkül is boldogulhatna. Napjainkban a tudománynak óriási szerepe van jövőnk alakításában. Ezt a je­lentős szerepet mérlegelte az MSZMP Központi Bizottsága, amikor tudósok, szakemberek széles körű közreműködésével — a múlt évben kidolgozta tudo­mánypolitikájának irányelveit, amelyeknek az a legfőbb célja, hogy a hazai tudományos kuta­tás a megnövekedett társadalmi, gazdasági igényeknek megfele­lően az eddiginél is gyorsabban fejlődjön, s a tudomány erőtel­jesebben hasson a termelésben, a társadalmi életben, a szocia­lista építésben. A következő évek és évtize - dek e létfontosságú tennivalói­nak ellátásához nélkülözhetet­len a tudományos élet jobb meg­szervezése. Az Akadémia mai arculatának, felépítésének két évtizeddel ezelőtt történt kiala­kítása óta mennyiségileg is, mi­nőségileg is annyira megnöve­kedett, megváltozott a tudomá­nyos munka, hogy a régi szer­vezeti keretek már nem alkal­masak a hatékony irányításra. Az új szervezeti formákat meg­találni és módosítót! alapsza­bályban megfogalmazni — az Elnöki Tanács legutóbbi tör­vényerejű rendelete alapján — ez a mostani közgyűlés legfőbb feladata. A gazdálkodás színvonalának növelését mutatják a tsz-ek zárszámadásai Fennállása óta 1969-ben érte el gazdálkodásának legjobb eredményét a kétegyházi Béke Termelőszövetkezet. A január 27-én tartott zárszámadó-köz- gyűlésen jóváhagyott vezetősé­gi beszámoló azt tanúsítja, hogy lépésről lépésre fejlődött a köz­ség közös gazdasága. Három évvel ezelőtt 13 622 fórint volt az egy tagra jutó jövedelem, 1968- ban ugyanez a szám már 18 044 forintra növekedett, , 1969- ben pedig 20 488 forint lett. Figyelemre méltó a kétegy- j házi szövetkezeti gazdák ered- j ménye azért is, mert 1969. évi bevételeikből nemcsak a fo­gyasztási alap növelésére töre­kedtek, hanem a felhalmozási alapot is erősítették. Az 1968- ban biztonsági alapra félre­tett 2,5 millió forintot most másfél millió forinttal toldot­ták meg. így a közösség biz­ton nézhet 1970 évnek, hiszen négymillió forint tartalékkal rendelkeznek. A kimagasló gazdasági ered­mény felett érzett örömüket megosztották az eleki és a lökösiházi tsz-ek képviselőivel. Meghívták őket is zárszámadó- közgyűlésükre. *** Hatmillió forinttal növeke­dett a tisztavagyon Telekgeren­dáson. Január 28-án tartotta zárszámadó közgyűlését a te- lekgerendási Vörös Csillag Termelőszövetkezet. Itt is növekvő gazdasági eredménye­ket összegezhettek. A terme­lőszövetkezet halmozott terme­lési értéke csaknem 4 millió forinttal haladta meg az 1968. évit. A tisztavagyon 24 millió 864 ezer forintról 30 millió 833 ezer forintra növekedett. Az átlagosan dolgozó tagra jutó jövedelem meghaladta a 26 ezer forintot. A Vörös Csillag Tsz-ben úgy érték el ezeket az eredményeket, hogy a növény- termesztés hozamainak növelé­sére fordították a legnagyobb gondot. Termésátlagaik a Dél- Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetségében kimagaslóak. Biz­tonsági alapjukra 2,5 millió fo­rintot tartalékoltak. *#* Zárszámadási közgyűlések voltak az utóbbi napokban Medgyesbödzáson, Mezőkovács- házán. Nagykamaráson. Mind a három helyen nyolcán-tizen szól tak hozzá a vezetőség beszá­molójához, mondtak véleményt a gazdálkodás eredményeiről, s tettek javaslatot az 1970-es évre szóló feladatok szervezett teljesítésére. *** Megtartotta zárszámadó köz­gyűlését; a mezőkovácsházi já­rásban működő közös vállalko­zások közül az /építőipari, a baromfi tenyésztési és a kuná- gotai sertéshizlaló is. A tag­szövetkezetek örömmel vehet­ték tudomásul, hogy a közös vállalkozás létrehozására adott összeg, alaptőke jól kamatozik. Az építőipari közös vállalko­zás 990 ezer forintot, a BARTÖV 700 ezer forintot, a kunágotai SERTÖV pedig 3 millió 127 ezer forintot juttatott vissza 1969. évi nyereségéből az ala­pítóknak. Repülő a földművelésben A helikopter jó szolgálatot tesz az erdészetben, mezőgazdaságb an különféle anyagok szállítására. Megnyílt a Mezőgazdasági Könyvhónap tője után Nagy József ország-

Next

/
Oldalképek
Tartalom