Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-02 / 2. szám

II labdarúgó-sport helyzetéről, időszerű kérdéseiről, legsürgősebb feladatairól — így értékelte az MIS 01 a legnépszerűbb sportág helyzetét — Mérlegen: A Bcs. Kötött női röplabda-csapata Bér a számszerű adatok és a nemzetközi szakközvélemény ér­tékelése szerint a magyar labda­rúgás változatlanul a nemzetközi élvonalban foglal helyet, a válo­gatott és a sportegyesületi csapa­tok nemzetközi szereplése nyug­talanítóan hullámzó, elmaradt a labdarúgás nemzetközi élvonalá­ban bekövetkezett fejlődéstől. Megfelelő minőségű erőnlét hiá­nya miatt főként a harcos felfo­gásban játszó ellenfelek és a so­rozatmérkőzések jelentenek nagy akadályt csapataink számára. A labdarúgás hazánkban a leg­nagyobb, a legelterjedtebb, a leg­népszerűbb és a legjobban szer­vezett sportág, amely a testneve­lési és sportmozgalomban külön­leges helyet foglal eL 1962 óta nőtt a csapatok, a mérkőzések száma, szélesedett a bajnoki rend­szer, növekedett a bajnoki fordu­lókban pályára lépő sportolók száma és fejlődés következett be az edzők és játékvezetők számá­nak alakulásában, továbbá az egyéb feltételek biztosításában. Ez a fejlődés azonban még min­dig nem kielégítő. / Az 1968. évi adatok szerint; a sportegyesületek 74,2 százaléká­W Káposzta Benő, az U. Dózsa válogatott hátvédje. ban működik labdarúgó szakosz­tály, a sportegyesületi tagok 11,2 százaléka, a szakosztályokban foglalkoztatottak 26,9 százaléka labdarúgó. A sportszervezetek kimutat­ható anyagi erejük mintegy 40 százalékát fordítják a lab­A versenyzők többsége a munkában, a tanulásban eleget tett a velük szemben támasztott követelményeknek Megtartotta be. £ számoló és tiszt­T újító közgyűlését a Szalvai Mihály Sportegyesület is. Kőszegi László beszámolójában reálisan értékelte a sportegyesület tevékenységét, eredményeit és hiányosságait. A beszámoló főbb mutatóként megállapította, hogy az egyesületben a cselgáncs- szakosztályon belül több orszá­gos hírű felnőtt, ifi- és junior­versenyző található. Ezen ered­ményék alapján elérte a szak­osztály a „B” kategóriába soro­lást A kézilabdázók a megyei I. osztály harmadik helyen, a labdarúgók az NB III. Dél-ke­leti csoportjában a negyedik he­lyen végeztek. A röplabdázók a megyei I. osztály harmadik he­lyezését, a céllövők pedig több jó egyéni helyezést értek el. Nem volt eredményes az atlétikai szakosztály munkája. Jelentős eredményeket köny­velhet el az egyesület a sporto­lók irányába kifejtett nevelő- munka terén. Ennek alapján a labdarúgók osztályukban sport- szerűség terén a második helyen végeztek. A versenyzők többsé­ge úgy a munkában, mint a ta­nulásban eleget tett a velük szemben támasztott követelmé­nyeknek. A beszámoló nem hallgatta el a negatív jelenségeket sem, me­lyek egyrészt az elnökség és a szakosztályok vezetési módsze­reiben, másrészt ez egyes veze­tők és szurkolók túlzott „labda­rúgó centrikus” szemléletében nyilvánult meg. A tennivalókat megjelölve a beszámoló az edzők szakmai munkájának javításával, a táv­lati tervezéssel kapcsolatos ten­nivalókkal és a sportolók között folytatandó nevelőmunka minő­ségi javításával foglalkozott, ki­hangsúlyozva, hogy az egyénies- kedés helyett a kollektív ered­ményekre való törekvés kell, hogy a csapatokra jellemző le­gyen. Meg kell javítani az egyesület propagáló tevé­totta meg a beszámoló, melynek végén az elnökség köszönetét mondott a versenyzők, az edzők, a sportvezetők odaadó, szorgal­mas munkájáért és kérte az egyesület minden tagját, hogy az 1970-es évben, hazánk felszaba­dulásának 25, éves jubileuma je­gyében vegyék ki részüket a sportmozgalomból. A számvizsgáló bizottság je­lentéséből kiderült, hogy az egyesület a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel jól gazdál­kodott és sok év óta először ak­tívan zárta a gazdasági évet. A vitában felszólalók a beszá­molóban elhangzottakkal egyet­értésben a lövész szakosztály anyagi ellátottságának nehézsé­geivel, az edzéseken való részvé­tel megszigorításával, az egyes rendezvények propagálásának hi­ányával, a szakosztály-vezetősé­gek rapszodikus munkájával, a szakosztályokon belül folyó ne­velőmunkával, a pártoló tagság bővítésének lehetőségével, a tö­megsport lehetőségeinek jobb ki­használásával, a sportbázis hiá­nyából eredő nehézségekkel, a sporterkölcs megszilárdításának szükségességével, az utánpótlás­sal való foglalkozás jelentőségé­vel foglalkoztak. Arm András, az MTS városi tanácsa nevében üdvözölte a ta­nácskozást és további sikereket kívánt az egyesület munkájá­hoz. darúgó szakosztályok támoga­tására. Ugyanakkor a saját eszközű bevételek nagy részét is a labdarúgó-mérkőzések bevételei teszik ki. Ezek a bevételek csak az élvonal­ban — ott is csak részben — fedezik a labdarúgó-szakosz­tályok kiadásait. Az ország területén a sportág vezetését és irányítását az MTS területi tanácsai mellett 163 lab­darúgó-szövetség látja éL A sportegyesületekben 3529 labdarúgó szakosztály és mínitegy 127 172 nyilvántartott — ebből [ 113 994 igazolt játékos van. He­tenként rendszeresen 50—55 ezer játékos lép pályára. Ezek 38 szá­zaléka ifjúsági, 9 százaléka ser­dülő korú játékos. A sportiskolák 19 labdarúgó szakosztályában (12 sportegyesü­leti sportiskola, 7 városi sportis­kola) közel 2650 főt foglalkoztat­nak. A különböző szintű bajnoksá. gokban 5454 csapat játszik. Ezek megoszlása a következő; felnőtt megyei (Bp.) I. o. 31 csoport 464 csapat, felnőtt megyei (Bp.) II. o. 40 csoport 543 csapat, felnőtt já­rási (Bp. kér.) bajnokság 191 csoport 2198 csapat Az összes felnőtt csapatok száma 3205. Ifjú­sági megyei (Bp.) bajnokságban 54 csoportban 714 csapat, ifjúsági járási (Bp. kér.) bajnokságban 74 : csoportban 725 csapat. Az összes ifjúsági csapatok száma 1439. A serdülő megyei (Bp.) bajnokság­ban 20 csoportban 215 csapat, ser­dülő járási (Bp. kér.) bajnokság­ban 36 csoportban 369 csapat. Az összes serdülőcsapatok száma 584. Az NB IlI-ban kilenc csoportban 144 csapat, az NB II-ben 3 cso­portban 48 csapat, az NB I,/B-ben egy csoportban 13 csapat az NB 1-ben egy csoportban 16 csapat Az összes minőségi csapat száma 226. A bajnokságban részt vevők mellett igen jelentős a nem igazolt labdarúgók száma, a falusi spartakiád, az üzemi spartakiád, az úttörőolimpia, á Pajtás Kupa, a középfokú iskolák mérkőzéseinek részt­vevői. A nyilvántartott edzők száma 2814, a játékvezetők száma pedig 6987. Az edzők közül 27 mester­edzői, 108 szakedzői, 1845 edzői és 834 segédedzői minősítéssel ren­delkezik. A játékvezetők 33,6 százaléka alsóbb osztályú mérkőzések ve­zetésére alkalmas minősítéssel rendelkezik. Az edzőknek és já­tékvezetőknek azonban csak egy része működik. Munkaviszonyban 958 fizetett edző működött (öt mester, 46 szakedző, 660 edző és 247 segédedző). A sportegyesületekben átlagban egy edzőre 45 játékos jut, de még az élvonalbeli szakosztályoknál is magas az egy edzőre jutó játékos­létszám. Az élvonalban szereplő csapa-! toknál főfoglalkozású edző dolgo-1 zik, míg a csapatok zöménél az| edzők egy része mellékfoglalko-1 zásban vagy társadalmi munká­ban látja el feladatát. Nagyon Eseménydús évet zárt. a osztály. 1969-ben 150 mérkőzést, 482 játszmát játszottak csapatai a különböző osztályokban és ver­senyeken. Az első csapat az NB II-ben a hatodik helyen végzett. Magnyer­te a Tanácsköztársasági Kupát, Szarvas Kupát, Zom bori Kupát (Szolnokon) és a November 7 Kupát Megfelelő helyezést ért el az Irnris Kupában, Savaria Kupá- baní Április 4 Kupában, Május Nagy Eva, a csapat tehetséges, fiatal tagja. I Kupában, Körös Kupában és a Szabadtéri Kupán Szegeden. Az MtNK-ban a legjobb 48 közé ke­rült. A 18 fős keret az őszi fordulóra II főre csökkent. A tavaszi kezdő hatosból hárman (Botlik I., Le­pény, Csaba) eltávoztak. A csapat kitűnő utánpótlását dicséri, hogy mindezt zökkenőmentesen vészel­te át A csapat átlagos élekora 17 év! A csapat fejlődőképes, tehetsé­ges, áldozatkész játékosai még je­lentősebb eredményt érhetnek el a jövőben. Az NB Il-as csapat tagjai: Péii Teréz, Barcs Éva, Be- Ianka Mária, Bottlik Agnes, Csete Gizella, Dobos Katalin, Duna Zsu­zsanna, Greek Valéria, Martincsek Edit, Nagy Éva, Szabó Mária. Kö­zülük többen (Barcs Éva, Bottlik Agnes. Csete Gizella, Martincsek Edit, Nagy Éva) a különböző (ŐRT utánpótlás, Ifjúsági, serdülő) országos válogatott keretek nyil­vántartott versenyzői. Az eredmé­nyeket azonban nem adják in­gyen. A játékosok 1969-ben 157 ed­zésen vettek részt. Volt olyan idő­szak, amikor heti hat volt az ed- zésszám. Az ifjúság csapat veretlenül nyerte a megyei felnőtt bajnoksá­got. Győztes lett az Imris Kupá­ban, Április 4 Kupában, Várhelyi Kupában (Szolnokon), November 7 Kupában,. Az Országos Ifjúsági Kupa területi döntőjén Szegeden csak NB I-es csapatok előztek meg. A csapat jelenlegi létszáma 12 fő, átlagos életkor 15,6 év. A serdülő csapat 17 tagú, az általános iskolák (1., 2.. 10. szá­mú) 5., 6., 7. osztályos tanulói. Technikailag szépen fejlődnek és lelkesedésük nagyon biztató a jö­vőt illetően. A szakosztály munkáját megér­téssel támogatta az MTS megyei és városi tanácsa, a kötöttárugyár sportkörének vezetősége. A külön­böző intézmények vezetői (dr. Barna Bálint, Kruchió Gábor, Bie- lik Károly. Kovács István, Kávása Ferenc, Orosz György, Hont! József...) az arra érdemes verseny­zőket készségesen bocsátotta a csapat vezetőinek rendelkezésé­re. Megerősödött a szakosztály ve­zetősége is. Petrovszki György, Stachó Károly sok segítséget nyúj­tott a csapat edzőinek, Búzássy Bélának. Faragó Bélának. 1 A lányok egy hónappal ezelőtt megkezdték felkészülésüket az 1970. évi bajnokságokra. Sportág- szeretetüket és fegyelmezett ma­gatartásukat ismerve — ha megfe­lelő tárgyi feltételeket teremtenek részükre —, biztosra vesszük, hogy a szakosztály a következő bajnoki évben még előkelőbb he­lyen végez a tabellán. Talicskán a rangadóra A sportmozgalom fejlesztése j kevés főfoglalkozású edző műkö- terén érdemeket szerzett vezető- i dik ifjúsági és serdülő szinten, két és eredményeket elért spor-1 a bajnokságok, mérkőzések és tolókat az elnökség dicséretben j edzések lebonyolítására 3306 lab- és jutalomban részesítette, majd ' darúgó-pálya áll rendelkezésre, a közgyűlés megválasztotta az új amelyből 2031 bekerítetten. rendezvényeit kenységet. Tovább kell folytatni , _ „ a kiépítését — allapi- i elnöke Hrabovszkt György lett elnökséget és a számvizsgálóbi­zottságot. A közgyűlésről az elnöki zár­szó jogosan állapította meg, hogy eredményes, jó munkát végzett. Reméljük, hogy úgy a vezetők, mint a sportolók részéről tett | ígéretek a jövő évben megváló- | sulnak és ezek tovább öregbítik a Szalvai Mihály Sportegyesület hírnevét. A közgyűlés Berényi Lászlót választotta az egyesület elnöké­vé. míg a számvizsgáló bizottság A közönség érdeklődése csök­kent a labdarúgó-mérkőzések iránt — elsősorban a magyar bajnokság, a mérkőzések többsége színvonalának visz- szaesése, a mérkőzések idő­pontjának megválasztása, a bajnokság lebonyolítási idejé­nek, a TV egyenes adásban történő mérkőzésközveíítésé- nek, a mérkőzések tisztasága körüli bizonytalanságnak és még számos más, elemzést igénylő tényező következté­ben. (Folytatjuk) Különös és ne-m mindennapos fogadást kötött, két csehszlová­kiai futballrajongó. A 49 éves Frantisek Pacák, a prágai Slávia szurkolója és az 54 éves Anton Pavlicka, a prágai Spárta drukke­re abban fogadtak, hogy az az időben még a második ligában szereplő, hírneves prágai futball­csapat, a Slávia, az évad befeje­zése után visszakerül-e az első ligába vagy sem. A két futball­rajongó. a háromoldalas fogadási szerződésbe érdekes és sportszem­pontból is figyelemre méltó fel­tételeket fektetett le. Ha a Slávia győz és visszakerül az első ligá­ba — szólt a szerződés egyik pontja —, akkor az 54 éves Anton Pavlicka, a Spárta szurkolója, a Prágától 130 kilométerre levő Srmoskától taligán tolja be ba­rátját. Frantisek Pacákot, a prá­gai riválisok rangadójára, Prágá­ba ... A Slávia — min) ismeretes — nagyszerű hajrával megnyerte a II. ligában a bajnokságot és így visszakerült az-első ligába, tehát Pacák nyert. —. Pavlicka vesztett. S a két szurkoló, mindjárt a baj­noki évad befejezése után hozzá­látott a világ „legkorszerűbb" ta­licskájának elkészítéséhez. A gu­mikerekű, könnyű lémből készült talicskájukat különböző jelzőlám­pákkal. fékekkel és műszerekkel látták el. Egy héttel, a nagy ér­deklődéssel várt rangadó előtt útnak indultak Prána felé... A fogadás egyik pontja értelmében: ] élelem és pénz nélkül kellett út­nak indulniuk. Ellátásukat a | Spárta és a Slávia egyesületi jel- 1 vények, valamint csapatképek árusításából fedezték. Naponta közel huszonöt kilométernyi utat tettek meg — egyesek szerint harminc kilométert is — mert mindenütt külön „díszköröket’’ róttak,' az őket lelkesen üdvözlő közönség tiszteletére. Aztán ta­licskájuknak anyagi szempontból is olyan sikere volt. hogy elhatá­rozták. a tiszta hasznot, az egyik csallóközi egyesületnek küldik el, olyan egyesületnek, melynek pá­lyáját az árvíz tönkretette. — Nagyszerű utunk volt — mondotta az éppen szombaton délután Prágába érkező Pacák. — Mindenütt, amerre csak el- talicskáztunk, nagy lelkesedéssel fogadtak bennünket. Utunk ké­nyelmes volt. A talicskában én ültem,mégis kegyetlenül megszom­jaztam. Sajnos, a fogadási szer­ződés értelmében alkoholt — még sört sem — fogyaszthattunk. Pav­licka becsületesen és lelkesen tolt egészen Prágáig. Szegény bizto­san szomjasabb volt, mint én, de ezt nem mertem tőle megkérdez­ni. A százhatvanharmadik prágai rangadó előtt érkeztek a stadion­ba. A szünetben tiszteletkört tet­tek. A közönség lelkesen ünnepel­te őket. A 68 kilós Spárta-párti könnyedén, frissen tolta ellenfe­lét, s mikor Pavlicka végre letet­te a talicskát, mosolyogva ezt | mondotta: — Aki nem fogad, az nem is \ veszthet. Most én vesztettem, I szom júságom azonban sokkat na- J gyobb. mint a bánatom.... Hol le. | hét itt gyorsan egy krigli jó hab- j zó sört kapni... ? S. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom