Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám
197ft. január 10. 3 gmmbat Tanácskozott a párt megyei bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) ’«ólaiban többek közt ezeket mondta: „A legszélesebb körű érdeklődés kíséri állandóan az árak, jövedelmek, életszínvonal alakulását. Helyenként ég esetenként az ekörül kialakuló vita és vélemény nem kívánatos, helytelen Irányba torzul. Egyik ilyen torzulás, amely az árak mozgásából egyoldalúan az áremelkedéseket veszi figyelembe, s csak erre nézve, pesszimista következtetéseket von le általánosítva az életszínvonal alakulásáról. Ennek ellenpárja az a torzulás, amely fordítva általánosít, s figyelmen kívül hagyja, hogy vannak olyan rétegek is — ezek főkényt a nyugdíjasok —, akiknek életszínvonala az utóbbi két évben nem emelkedett, sőt csökkent, s vannak nagy családok kevés keresővel, kis keresettel, akiknek nehéz a megélhetésük. Propaganda- és agitációs munkánkban fokozottabban arra kell törekedni, hogy a valóságnak megfelelő Ismereteik legyenek az embereknek; az életviszonyok fejlődéséről, a fejlődést elősegítő és akadályozó tényezők szerepéről — s arról is, hogy a párt é« a kormány milyen módon törekszik a problémák megoldására.” Káros gyakorlat az Is, hogy a nagykereskedelem által nyújtott árengedményt a kiskereskede- lem a vásárlók felé nem érvényesíti. Ez az oka bizonyos mértékig, hogy a kiskereskedelrjni vállalatok 1969. évi várható eredménye 10—12 százalékos forgalomnövekedés mellett 25— 30 százalékos nyereségnövekedést hoz. i A megyei pártbizottság a továbbiakban megállapította, hogy az új gazdaságirányítási rendszer kedvezően befolyásolta az üzemi pártszervezetek munkastílusát, sok újszerű vonással és tartalommal gazdagította tevékenységüket. Eredmények mutatkoztak igy többek között, a párt gazdaságvezetés helyes közgazdasági szemléletének kialakításában. Ez azonban a te-, lephelyeken és gyáregységeknél gyakran nehézségbe ütközik az Önállóság korlátozott volta miatt. Az üzemi pártszervezetek munkájában a termelőtevékenységet elemző szemlélet került előtérbe. Az operatív beavatkozás mellőzése mellett sem helyes azonban, ha az üzemi pártszervezetek csupán elvi álláspont kialakítására korlátozzák a termelőtevékenység segítését. A pártszerveretek feladata a tudatos, tervszerű irányítás a lényeges kérdésekre, annak politikai eszközökkel való befolyásolása. Ez a ráhatás azonban még nem egyértelműen pozitív, közel sem használták ki azokat a lehetőségeket, amelyekkel a pártszervezetek, a mozgalmi szervek rendelkeznek. A mezőgazdasági termeléssel összefüggően a párt megyei bizottsága megállapította, hogy annak növekedése egészében megfelel a megye harmadik ötéves terv előirányzatainak. A növénytermesztés meghaladja, az állattenyésztés és az állati termékek termelése viszont nem éri el az előirányzatot. Előzetes értékelés alapján af 1969-es évben 1968-hoz viszonyítva 5—6 százalékos össztermelés-növekedés várható. Ezen belül a növénytermesztés fejlődése kiemelkedő, míg az állattenyésztés Lényegében stagnál. A növénytermesztés eredményeinek kialakításában a viszonylag kedvező időjárás mellett döntő szerepe van annak, hogy úgy a gazdaságok kollektív érdekeltsége, mint a tagok egyéni érdeke jól érvényesült-e fő ágazatban. Ezentúl a termelésnövekedésnek anyagi, műszaki, technológiai feltételeit is a tervezettnél gyorsabb ütemben sikerült biztosítani. (Intenzív vetőmagvak, vegyszer, műtrágya, gépesítés stb.) A növénytermesztésben javult a szakemberellátottság, emelkedett a munka színvonala. 1970-ben legfontosabb feladat ellensúlyozni a kedvezőtlen ősz várható következményeit a búzatermesztésben. (Eléggé hiá- 1 nyosalk a kelések, gyenge fej- 1 lettségű a növényállomány, a tél károsítása stb.) Az üzemek kellően mérlegeljék e hatásokat és készüljenek fel a várható kiesések pótlására. A növénytermesztés egyik legkiemelkedőbb sikere az utóbbi években a megye krónikus takarmányhiányának megszüntetése. A kukoricatermesztésben elért eredmények, a takarmánybúza, kétszeres, szálas és tömegtakarmányok termelésében elért hozamok biztosítják a megfelelő takarmányellátottságot a megye állatállományának. Az 1970. és azt követő évek feladata stabilizálni s az állatállomány növekedésével összhangban továbbfejleszteni a takarmánytermelést. 1970-ben számolni kell azzal a kedvezőtlen körülménnyel, hogy mintegy 70—80 ezer ka- tasztrális hold szántatlan maradt. Továbbra is ingadozó, bizonytalan a zöldségfélék termesztése. Ennek az ágazatnak fejlesztése elmaradt úgy a feldolgozó- ipar, mint a lakosság ellátásának, s az exportigényektől. A termesztés színvonalának alacsony foka, a termesztés anyagi műszaki, technológiai, érdekeltségi feltételeinek fogyatékosságai miatt bizonytalanok, ingadozók a hozamok, alacsony szintű a jövedelmezőség, gyenge a minőség. Ebben az ágazatban nem alakultak ki stabil bázisgazdaságok. Évről évre egyes már nagy volumenben zöldséget termelő gazdaságok vjsszáfej- lesztik ezen ágazatukat és újabbak lépnek be. Ez károsan befolyásolja ezen ágazatban a fejlődést. Nem alakult ki a perspektivikus együttműködés a me. zőgazdasági üzemek, a feldolgozó, értékesítő vállalatok között. 1970 és a következő évek feladata stabilizálni a termelést, nagyüzemivé, önálló ágazattá fejleszteni a zöldségtermesztést. A megye állatállományának és termelésének alakulása nem felel meg a fokozódó igényeknek. A szarvasmarha-állomány lassú növekedése mellett — 1960 óta 19 százalékkal nőtt, az össz- állomány — kedvezőtlenül alakul az állomány összetétele. A tehénállomány folyamatos csökkenésének eredményeképpen az anyaállomány aránya az összál- lományon belül az 1960. évi 43,3 százalékról fokozatos csökkenéssel 34,1 százalékra esett vissza. A csökkenés a háztáji gazdaságokban ment végbe fokozódó ütemben. 1967—68-ban több mint kétezer háztáji gazdaság szüntette meg a szarvasmarhatartást a megyében. Az összte- hénállománynak 1963-ban 60 százalékát, 1969-ben már csak 40 százalékát tartották háztáji és kisüzemi gazdaságokban. A nagyüzemi gazdaságokban — tsz-ekben — az 196Ó-as évek első felében kialakult tehénállomány stagnál, 20 ezer körül ingadozik. Az egyes gazdaságokban történt növelés csak a más gazdaságokban bekövetkezett csökkenést ^ellensúlyozta. Oka ennek többek közt, hogy a szarvasmarha, különösen a te- héntartás jövedelmezősége nem állt ösztönző arányban a ráfordításokkal. Ezenkívül a háztáji gazdaságikban a megváltozott életkörülmények, a nem megfelelő szervező munka, a közös gazdaságokban a fejlesztésre fordítható anyagi erőforrások korlátái, illetve azok más ágazatokban gyorsabban megtérülő befektetése és egyéb okok is hozzájárultak az ágazat ilyen alakulásához. A sertésállomány alakulásában sem teljesülnek kellő ütemben célkitűzéseink. Nem sikerült megszüntetni, de még mérsékelni sem a ciklikusságot áz állomány alakulásában. A ciklus mélypontja 1958 óta 1969- ben volt a legalacsonyabb. A kocaállomány egy év alatt — 1868. március 31-től 1969. március hó 31-ig — 7 ezer 800 darabbal csökkent a tanácsi szektorban. A csökkenés legnagyobb mértékben a háztáji gazdaságokban történt — 6 ezer 500 dánabbal. Egy év alatt jobb mint 1$ ezer gazdaságban hagytak fél a sertéstartással. Emellett csökkent úgy a koca-, mint az össz- állomány a nagyüzemi gazdaságokban is. Alacsony színvonalon van megyénk egész sertés- agazata. Ebben szerepet játszott a csekély mértékű anyagi érdekeltség mellett az éveken át nyomasztóan szűkös takarmánybázis. A háztáji gazdaságoknál a mellőzés, a szervező munka fogyatékosságai, a közös gazdaságoknál a fejlesztéshez szükséges anyagi erőforrások korlátái mellett az állattenyésztés szakmai és szemléleti korlátái is. A mezőgazdaság továbbfejlődésének legfontosabb kérdésévé az állattenyésztés, a hús- és állati termék termelés gyorsabb ütemű fejlesztése lépett elő. Ezt nemcsak a népgazdaság érdekei követelik meg, hanem a mezőgaz. dasági üzemek továbbfejlődésének érdekei is, a tsz-tagság érT dekei is. Fontos feladatként kell tehát szem előtt tartanunk 1970- ben és azt követő években az állattenyésztés és hústermelés fejlesztését. Elengedhetetlenül szükséges a korszerű, nagyüzemi állattenyésztési telepek építése. Megyénk termelőszövetkezeted sem az állam által biztosított kedvezményeket, sem a saját erőforrásaikat nem összpontosították kellően az állattenyésztés korszerűsítésére. Zalai György elvtára ezzel kapcsolatban többek közt ezeket mondta: „Már 1967 őszén elkészült egy megyed sertésprogram, s arra hívtuk fel valamennyi érdekelt figyelmét, hogy a mezőgazdasági üzemek fejlesztési eszközeiket koncentrálják az állattenyésztés fejlesztésére, maximálisan vegyék igénybe a korszerű állat- tenyésztési telepek építését segítő 70—50 százalékos állami kedvezményeket. Azt is előre jeleztük, hogy ezek a kedvezmények később csökkenni fognak, s még később meg is szűnnek. A szakosított sertés. és szarvasmarha-telepeik megvalósítása vontatottan halad, hosszú idő telik el az elhatározástól a döntésig. Sok az előítélet, a szűk látókörűség, a befelé fordulás, főleg a gazdasági vezetők részéről. S a pártszervezetek, a tanácsok és a TESZÖV-ök sem foglalkoztak kellő intenzitással, szervező, propagandamunkával az ilyen korszerű állattenyésztési telepek, közös vállalkozások létrehozásában. Zalai György elvtárs ezzel összefüggésben a következőket mondta: „A7 erőforrások koncentrálására — a termelés növelése, a termelékenységnek, a gazdálkodás hatékonyságának fokozása érdekében — nagy lehetőségek vannak a közös vállalkozások, társulások, egv-egy feladat megoldását szolgáló egyesülések formáiban, a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek vertikális együttműködésének kialakításában. Ezt az utat kell járni, erre kell a figyelmet fordítani, ezt kell szorgalmazni, szervezni, erősíteni. Sok vonatkozásban rendezetlen jogilag, pénzügyileg az együttműködés, más és más jogszabályok vannak érvényben a termelőszövetkezetekre, állami gazdaságokra, állami iparvállalatokra. AFÉSZ-ekre, ktsz-ekre — s azokat az eltérő jogszabályokat, adókulcsokat hitelfeltételeket stb. nehezen lehet úgy egyeztetni, hogy ne akadályozza az együttműködést. Ezeknéj az akadályoknál is fékezőbben hatnak szemléleti, szubjektív jellegű dolgok. Nem eléggé általánosan megértett és elfogadott, hogy megteremthetők a kölcsönös érdekek érvényesülésének a feltételei, ha mindkét részről ennek szándékával kívánják az együttműködést kialakítani. Nagyfokú bizalmatlanság tapasztalható egymással szemben, bizónyós monopolhelyzetből eredő fölényérzet, konzervatív megelégedettség es kényelmesség és több más szemléleti eredetű jelenség. A gyorsabb fejlődés e területen sem valósulhat meg spontán. Csak valamennyi szinten működő illetékes párt-, állami szervek, szervezetek aktív szervező, ösztönző tevékenysége eredményezheti a7 együttműködések szélesebb skálán történő kibontakozását. Múlt év szeptembere óta kezdeményeztük valamennyi élelmiszeripari üzem, tröszt, vállalat vezetőinek és a termelőszövetkezetek képviselőinek megbeszélését az együttműködés kialakítása érdekében. A tapasztalatok biztatóak, de jelzik a sok nehézséget is, amelyet el kell hárítani.” A párt megyei bizottsága utalt a mezőgazdasági üzemekben kibontakozóban levő termékek előfeldolgozására. feldolgozására és közvetlen értékesítésére. Ez kedvező a foglalkoztatásra, az ellátásra és a jövedelmezőségre. A lehetőségek megyénkben nagyok a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeriparral, a hűtőházzal, a kereskedelemmel a kooperáció, a közös vállalkozások létrehozásában. Az előrehaladás nem kielégítő, sem a mezőgazdasági üzemek, sem az élelmiszeripari vállalatok, sem pedig a kereskedelmi szervek részéről nincs elég kezdeményezés a vertikális együttműködés bővítésére. A mezőgazdasági termékek termelését és értékesítését a harmadik ötéves terv előirányzataihoz viszonyítva 1969 végén a főbb növényeket illetően — kenyérgabona, kukorica, cukorrépa, kender — elértük, illetve túlszárnyaltuk. Zöldségnövények termelése és értékesítése területén sem volumenében, sem az előirányzott vetésterületet illetően nem teljesültek. Állat. és állati termékek termelésében csak a baromfi- és a tejtermelés felel meg az előirányzatnak. A pért megyei bizottsága mérlegelte a termelőszövetkezetek gazdálkodását, a földtörvény végrehajtását, majd megállapította. hogy a pártbizottságok és pártszervezetek munkájában jelentős helyet foglal el az új gazdaságirányítás gyakorlatban való megvalósításának segítése. A továbbiakban kifejezésre juttatta, hogy a megye iparvállalatai és mezőgazdasági egységei termelési struktúrájukat és az 1970. évi feladataikat a társadalmi igényeknek megfelelően önállóan alakítják ki. A tervek elkészítésénél azonban a KB határozatát, valamint az 1969. évi megyei tapasztalatokat feltétlenül figyelembe kell venniük. A pártszervezetek segítsék elő a gazdálkodás hatékonyságának növelését, különös tekintettel a termelékenység, a jövedelmezőség fokozására, a költségek csökkentésére, a belső tartalékok és források feltárására. Kísérjék figyelemmel és segítsék a gazdasági vezetés olyan intézkedéseit, amelyeket ‘a termelékenység növelésének jelentékeny tartalékát képező jobb munkaszervezés, a termelés műszaki színvonalának emelése, a munkafolyamatok gépesítése és a laza munkafegyelem megszilárdítása érdekében teszlek. Fordítsanak gondot arra, hogy a társadalmi szervek és a gazdasági vezetés a törzsgárdát fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesítse. A pártszervezetek és a társadalmi szervekben dolgozó kommunisták tekintsék fontos feladatuknak, hogy az üzemek a lakosság nagy tömegeit érintő ólcsó termékek gyártását megfelelő mennyiségben biztosítsák. Ne forduljon elő, hogy a szűkén értelmezett vállalati érdek háttérbe szorítsa a lakosság, a társadalom érdekeit. Zalai György elvtára hangsúlyozta egyebek közt: „Következetesebben ellenőrizzék, hogy azok az irányelvek, orientáló állásfoglalások hogy érvényesülnek a7 ő hatáskörükbe tartozó területen. Határozottabban lépjenek fel, ahol szűk látókörűség, hozzá nem értés, kicsinyesség, önfejűség, konzervatív szemlélet vagy irreális felfogások miatt ettől eltérő irányban fejlődjenek a dolgok. A pártszervezeteknek jobban kellene ösztönözni a kommunista vezetőket. A párt bizalmat szavazott a gazdaságvezetésnek, ez a bizalom követelményekkel is jár. Az a tap*asztalat, hogy a gazdaságvezetők egy része nem lép fel határozottan a munka szervezettségének, *s munka- fegyelemnek, a technológiai fegyelemnek kellő színvonalon tartása érdekében. A pártszervezetek, a szakszervezetben dolgozó kommunisták az év végi részesedés felosztásánál segítsék a gazdasági vezetőket a sokoldalú differenciálás megvalósításában. Hassanak oda, hogy ennek alapját célszerűen az éves kereset, a nehéz munkakör, a vállalatoknál eltöltött idő és a gazdasági egység eredménye képezze. A mezőgazdasági üzemek párt- és gazdaságvezetése munkájukat arra irányítsák, hogy a mezőgazdaság össztermelése 1969. évhe* viszonyítva ne csökkenjen. illetve 1—2 százalékkal növekedjen. A gazdaságszervező és irányítómunka javitása érdekében a pártszervezetek továbbra is munkájukat döntően a gazdaságpolitika megértetésére és helyes alkalmazására koncentrálják. Irányítsák és kritikailag értékeljék a gazdaságpolitika megvalósítását és gyakorlati érvényesítését. Gondosan ügyeljenek, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók előtt mindig tárják fel a gondok, nehézségek okait, megoldásuk módjait. Tegyék világossá az üzemi dolgozók előtt, hogy a gazdasági munka színvonalával és lehetőségeinkkel összhangban alakul a tömegek életszínvonala. Az életszínvonal kérdését a párt- szervezetek következetesen hozzák összefüggésbe a termelés színvonalával, a termelékenységgel és a jövedelmezőséggel. A szakszervezetek, a szövetségek pedig az érdekképviselet mellett adjanak hatékonyabb segítséget a gazdasági feladatok megoldásához. Minden szinten tovább kell javítani az információt, ez nélkülözhetetlen célkitűzéseink megvalósításában. Ehhez elegendő eszközeink vannak, nevezetesen: a személyes információ, a tapasztalatcserék, a tanfolyamok, a TIT, a MTESZ, a sajtó. Ezeket a cél érdekében kellően vegyük igénybe. Az 1970. évi feladatok kidolgozását és teljesitését pártunk X. kongresszusára való méltó felkészülés jegyében kell végeznünk. A napirend vitáját Zalai György elvtárs, a párt megyei bizottságának titkára foglalta össze, majd Frank Ferenc elv- társ. a párt megyei bizottságának első titkára előterjesztette a megyei pártbizottság, valamint a pártbizottság munkabizottságainak munkaterveit, melyeket az ülés jóváhagyott. Ezt követően az elnöklő dr. Szabó Sándor elvtárs a párt megyei bizottsága titkárának zárszavával véget ért a tanácskozás.
