Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

i*m Január 6, 5 Kedd Elmélet és gyohorlat — Más az elmélet, más a gya­korlat. — Ezeket a szavakat so­kan olyan magabiztosan szokták mondogatni, mint egy megfel­lebbezhetetlen tényt. Pedig az életben az elmélet és a gyakor­lat szorosan összefügg, nem vá­lasztható el egymástól. Minden gyakorlati szakember tadja, hogy mindennapi munkája mö­gött ott az elmélet. Minél jobb és több az elmélet, az anyag an­nál jobban engedelmeskedik az ész által diktált kéznek. Ezt bi­zonyítja Engels klasszikus meg­határozása: „Cselekvései, sikerei bizonyítják azt, hogy az elméle­tünk megegyezik a dolgok gya­korlati (tárgyi) természetével*. Hazánkban már több különbö­ző felsőoktatási intézet kötött szocialista szrződést gyárakkal, azért, hogy az elmélet helyessé­gét megfigyeljék és bizonyítsák a gyakorlatban. Megyénket, mint tudjak, a mezőgazdasági nagyüzemi termelés jellemzi. Ezért csak örülni lehet annak, hogy a hétezer holdon gazdálko­dó békéscsabai Szabadság Ter­melőszövetkezet párt- és gazda­sági vezetősége azzal kereste fel a Békés megyei Pártbizottság oktatási osztályának igazgatósá­gát: kössenek egy szocialista szerződést, melynek keretében az oktatási osztály dolgozói, a tsz párt- és gazdasági vezetői, párt­tagjai és dolgozói között elv­társi, kölcsönös segítő kapcsolat alakuljon ki. Magyarul: a gya­korlat és az elmélet kölcsönösen segítse egymást. Az oktatási igazgatóság a szocialista szerző­désben vállalta, hogy részt vesz az olyan jelentősebb témákat, eseményeket tárgyaló vezetőségi és párttaggyűléseken, ahol elvi és módszerbeli segítséget tud ad­ni. Továbbá a fontosabb politi­kai kérdésekről a tsz aktivistái­nak tájékoztatást ad. A pártok­tatást úgy segítik, hogy az egyes előadásokat megtartják vagy se­gítséget nyújtanak a pártpropa­gandisták felkészítésében. Cse­rében a tsz párt- és gazdasági vezetői lehetőséget adnak az ok­tatási igazgatóság munkatársai­nak, hogy a termelőszövetkezet­ben tanulmányozzák az érvény­re jutó. realizálódó politikai és gazdasági intézkedéseket. A pártiskola hallgatói részére le­hetőséget nyújtanak, hogy a ter­melőszövetkezet párt- és gazda­sági életét gyakorlatban is meg­ismerhessék. A szerződés már gyakorlatban is érvényesül. Az oktatási igaz­gatóság munkatársai, a termelő- szövetkezetben elméleti konfe­renciát tartottak, több pártveze­tőségi és párttaggyűlésen vettek részt. A marxista—leninista egyetem előadói a lenini megha­tározás szerint tehát „tanítanak és tanulnak a gyakorlattól, vagy­is az élettől, mely az ismeret- elmélet első és fő szempontjá­nak kell lennie”. " R. M. Újabb természeti értékek védelmét javasolják Miskolc kornyékén Miskolc festői szépségű környé­kén, a tapolcai völgyben és a Bükk erdőrengetegeiben számos természeti ritkaság található, amelyek közül eddig mindössze négyet helyeztek védelem alá. Az észak-magyarországi intéző bi­zottság természetvédelmi szekció­ja az elmúlt évben újabb tizen­nyolc természeti ritkaságot kuta­tott fel és kérte azok védelmét. Közöttük van a bükki Kékmezőm díszlő Mátyás király fájának ne­vezett, háromszázkilencvenöt centiméter törzskerületű őstölgy, a Miskolc-tapolcai tóban megho­nosodott és csak Jáva szigetén is­mert vízinövény, az üdülőhely határában található „boldogasz- szony papucsa” nevet viselő ritka orchideafajta, a kétszáznegyven méter mélységű istvánlápal víz­nyelő és a Csanyik völgyében az ország legöregebb vörösfenyő cso­portja. A természeti értékek vé­delmére az intéző bizottság javas, latot terjesztett a miskolci tanács végrehajtó bizottságához, vala­mint az Országos Természetvédel­mi Tanácshoz. Az idei munkatervről es tanácskozik a MTESZ megyei elnöksége A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége, amelyet az 1969. december 5-i tisztújító küldöttközgyűlésen új­jáválasztottak, január 8-án, csü­törtököm délután 2 órakor tartja meg idei első ülését Békéscsabán, a Technika Házában. A mostani tanácskozáson meg­vitatják és jóváhagyják az elnök­ség Idei munkatervét, valamint a szervezet 1970. évi költségvetését. Ezután a küldöttközgyűlésd hatá­rozatok végrehajtásának meg­szervezését tárgyalják meg az ülés részvevői. Bangiemesűjdonságok Az UNIVERZÁL Kiskereske­delmi Vállalat békéscsabai hang­szerboltjának múlt évi, decemberi forgalma után érdeklődve a kö­vetkező tájékoztatást kaptuk: az eladott hanglemezek számát te­kintve a decemberi forgalom messze túlszárnyalta az előző évek karácsonyi eredményét, s a komoly, illetve könnyűzenei fel­vételek összesen mintegy 150 ezer forint bevételt jelentettek. Legjobban természetesen az if­jabb korosztály által keresett fel­vételek, így az Omega,' az Illés és a Metro együttes nagylemezei fogytak. Egyetlen adat: a szilvesz­tert megelőző három napon 800 Omega nagylemezt, a teljes kész­letet megvásárolták a tizenéves táncdalrajongók. Decemberben jelent meg Harangozó Teréz Bim­bam című lemeze és az idősebb korosztály számára a klasszikus slágerekből összeállított Táncol­junk tangót című lemez is szépen fogyott. Sokan keresték az Erkel Ferenc Bánk bán című operájának há­rom felvonását rögzítő nagyle­mezt, s.a bestsellerekre jellemző mennyiséget adtak el Bach: Já­nos passiójából, valamint a D- moll toccata és fugából is. Az új év hanglemezúj donságaá közül Házy Erzsébet önálló leme­zét kell kiemelnünk, amely válo­gatás Puccini, Smetana, Csaj­kovszkij és Kodály műveiből. A Lehel György vezényelte Bartók: Csodálatos mandarin és Petrovics Emil: Jónás könyve című orató­rium pedig nemcsak a januári hanglemezpiac, de zenei életünk jelentős eseményének is ígérke­zik. ii*le János srazdasásrot cserélt Régi emlékek mélyén motosz­kált a neve. Arcát is, alakját is megpróbáltam hozzáképzelni. Nem sikerült. Közben közeled­tem a lakása felé. Vajon milyen a háza a névről ismerős Czirie János te­henésznek? A kíváncsiságot az is növelte, hogy ő nemcsak egysze­rűen tehenész. Nyolc éve minden vezetőségi ülés jegyzőkönyvében ott sorakozik a véleménye, észre­vétele, javaslata. A zárszámadása közgyűlések beszámolója is min­dig első helyen említi évi legtöbb, vagyis 40—50 ezer forint jövedel­mét. Kálvin utca 2. A nagykapu tá- tott szájában frissen dagasztott sár. Czirie János magas, szikár alakja egy kosár pelyvával buk­kant elő a tágas udvar mélyéről. Először őt néztem, ismerős voná­sokat kutattam keskeny ívű, bar­na arcán. Csak az ötödik X-ről árulkodó szarkalábakat ismertem nyosra a hufldogálló hópelyheket. Furcsa paradoxon : a szomorúság fényében válik meleg arannyá és Szikrázó gyémánttá a mdlliárd- milliárd égből hulló hideg csillag- pehely. Gices? Az! Giccs. mondom én is, mert mit mondhatnék, amikor valószínűleg így illik. Hovatovább talán elju­tunk odáig, hogy a beteg gyerme­ke fölé könnyesen hajló anya képét —miint ábrázolatot — elte­messük a mai modemek ákom- bákomjai —, mint ábrázolatok — mögött, mondván, hogy a kor mű­vészete, a kor igazán korszerű művészete nem ismerheti a köny- nyeket, s a szeretet is csak úgy jelenthet meg a vásznakon (vagy kő- és bronztömegben), mint egy­koron a prostituáltak a világhó­dító Nagy Sándor hadad mögött. Mögöttesen, hogy aki nem akarja, az ne vegye, vagy ne vehesse ész­re. A nézők és szemlélők szíves­kedjenek asszociálni: a szamár- farkkóró-szerű modem Madonná­ban lássák meg a művész és az általa kifejezett kor magasztossá­gát és praktikus humanizmusát; az amorf férfialakban a kor mun­káshősét, a bunikófejű, s elefánt­bébit idéző gyerekfigurában a jö­vő nemzedékét... és így tovább. Csak képzelőerő és rideg megér­tésre való hajlam kérdése az egész. És némi szövegé. Már mint magyarázaté. Mert arra szükség van. Én megértem a rideg megértő­ket, minden külső magyarázat nélkül. Tálán azért, mert nekem jobban tetszik az orosházi Kos- suth-szobor, mint... Vagy a Mil- leneumi Emlékmű szobrai, mint... Vagy az Anonymus-szobor a Vá­rosligetben, mint . i. Vagy Mun­kácsi Síralomháza, mint... Vagy jobban tetszik az ablakon át lát­szó hóesés a sápadt villanyfény­ben, mint képzőművész barátom okfejtése a modern — tehát kor­szerű — művészetek permanens determinációjáról vagy micsodá­járól... Egy pohár bor mellett, termé­szetesen. IV. Pszd cho- meteorológia, avagy az időjárás hatása a pszichére? A lé­lek, azaz a tudati-gondolati lé­nyeg időleges meghatározottsága a meteorológiai események által? Igen. Van ilyen. Nem csak . or­vostudományi alapon, hanem tár­sadalmi összefüggésekben, az egyes társadalmi viszonyok kere­tén belül is. Viszonyom a barátommal: tár­sadalmi töredékviszony. Viszo­nyom a barátom feleségével: ugyancsak társadalmi töredékvi­szony, egészen addig, amíg nem derül ki valami... Ha kiderül, a töredékviszonyból közügy lesz, mert mindenkinek van véleménye és ítélete, s ezek összességéből megszületik egy társadalmi igé­nyű állásfoglalás, amely azonban annyiban társadalmi igényű, amennyiben az adott kör szószó­lója bírja hanggal, szusszal, évek­kel, szemforgatással, s az irigyek megannyi eszmefegyverével. De hol van ebben a körben a meteorológiai hatás, jelleg vagy jelentkezés? SehoL Az ilyen összefüggésekben a meteorológiának csupán másodla- goe-harmadlagcs szerep jut, fel rajta. Aztán a jókora, nemré­giben épült házat nézegettem, meg az egymás mellett sorakozó több új melléképületet. — Csak a ház volt, amikor megvettem — követte tekintete­met. — Azóta emeltünk mellé a fiammal ezt is, azt is. Istállót is, mert nem udvar az udvar jószág nélkül. Be is pillantottunk az ólakba, istállókba. Két hízósertés, két nö­vendékbika és egy tehén pihent a helyén elnyújtózva. A házigaz­da csakhamar lerúgta a szárhe­gyig sáros gumicsizmát és befele invitált. Én is le akartam vetni a cipőt, de nem engedte. Ügy tes­sékelt befele és kínált ezzel, azzal, ahogy régen nem látott, egykori katonacimboráját szokta az em­ber. — Én még abból az időből is­merlek, amikor a Gyulai Állami Gazdaságban dolgoztam — mond. ja mosolyogva. — Nekem csak a neved volt is­merős. Hogyan kerültél ide? — Sarkadiak vagyunk a felesé­gemmel együtt. Aztán eleinte csak egy kicsit, 1960 elején pedig végleg hazavágytunk. amennyiben tavasszal több ilyen utóbbi viszony adódik, s kerülhet? terítékre, minit télen, amikor hi-l .__ .. „ . .. , deg van, esik a hó. s a divatsza-?Akkorra összekerestünk annyi Ionokban a mini-maxi küzdelem? pénzt, hogy a korábban vett es el­folyik, egyelőre eldöntetlen ősé-»adott kis házunkat egy nagyobb- ly ékkel. Azokban a társadalmi?1'3 cseréljük Sarkadon. Ügy sacc- viszonyulásokban, amelyekben a?ra 80 ezer forintra becsülöm az meteorológiának lényeges szerepe? akkori ingóságunkat. Az igazgató van, ilyenféle igék a követendők :Inem a|iar*; hinni a fülének, ami­széllel szemben nem lehet fütyül-? kor bejelentettem, hogy haza aka- nd; jobb a napos oldal; egy min-*rok költözni denkiért, mindenki értem; 310' másnak vermet ás, siessen, ne-< hogy megelőzzék; jobb ma egy) túzok, mint esetleg holnap egy! verebeeske... és újra csak így to_; vább. Eme igehívőik azután csodálatos! érzékenységgel reagálják le a hi-; vatal belső légnyomását, a szél­járást a főnök pozíciójának eset-; — Aztán hol akarsz dolgozni? — A sarkadi Lenin Tsz-ben. — Nagyon rossz híre van most annak a szövetkezetnek. Valahogy kibicsaklott a gazdálkodása. — Tudom. De ha gyenge is a szövetkezet, nekünk erős a haza­vágyásunk. Meg aztán úgy gon­dolom, hogy mások is megélnek ott, mi sem fogunk éhen halni. — Látom, nem tudlak vissza­leg kilengéseit és azonnal tudják,* tartani_ Ere^ hát Ha megbánod) hol a szelvedett hely, ahova nem} bármikor visszajöhetsz, nyitva csap be se eső, se villám, ahonnan ♦ lesz előtted az állami gazdaság áttekinthetik, hogy hol, s merre* kapuja. az a következő stabilitás, amely-j _ Ezek szerint nem bántad nek árnyékában újra átvészelhe-* meg a cserét? — mondom, arra tik a tehetetlenség (vagy tehet-* gondolva, hogy még mindig Sar- ségtelenség?) szeszélyes időmérté-» kadon van. keit, mint egzisztencia-tartamot, I — Egyáltalán nem. A mostani I ingóságomat már nehezen adnám Alapjában véve hasonlatosak £ 0jja 200 ezer forintért. Ez az új ezek a dunsztosüvegbe helyezett baz js ej^g sofcba került no meg 1 i.WÁlr n Is ^1* Trril Ai ó K n v, -v*/"vv\ /-IO T ^ f r * aztán az uj lakasba uj. modern levelibékához valójában ronda krecsibékák, akikre még rálépni is undorodik az ember. V. Szomorú vagyok, hogy így el-' kanyarodtam az eredeti témától,' bútorok kellettek, háztartási gé­pek, tv, meg minden más. Meg ! aztán sokat is építkeztünk azóta. — Nehéz volt átállni, beleszok- ’ni az Itteni környezetbe, munka­rendbe? — Nem sokat törődtem én s ilyenformán félrevezettem az£ ilyesmivel. Én abban a tempóban Olvasót. Nem volt szándékos a*és fegyelmezettségben dolgoztam, tett. Az átkozott időjárás az oka,>amj véremmé vált az állami gaz- talán, s a gyenge pszichém... ? daságban. Pedig az első évben Dér Ferenc Jnem is kedvelt helyemen, a tehe­nészetben, hanem a növényter­mesztésben dolgoztam. Ennek el­lenére nem sokan dicsekedhet­tek 550 munkaegységgel, mint én. Aztán a tehenészetben is megtaláltam a számításomat Talán azért, mert nem azt szá­molgattam, hogy miért, mennyit kapok, hanem azt néztem, hogy mi az elvégezni való. Akkoriban. ,többen éppen fordítva gondolkoz­tak s a gyenge kilátások miatt el­ment a kedvük a rendszeres mun­kától. — Felesleges kérdés, de kiki- vánkozik: nem tartasz a jövőtói? Attól, hogy megint hullámvölgy­be kerül a szövetkezet gazdálko-, dása? — Kilenc évvel ezelőtt sem fél­tem, pedig akkor lett volna rá okom. Most meg egyáltalán nincs. A következő évekre nagyon jól meg van alapozva a szövetkezet. Ez nemcsak Czirie János derű­látása, hanem ez a valóság. Az eddigi jó alapokra mind többet és többet építkeznek. Többek között korszerűsítik a sertéstelepet, a tehenészetet. A tehenészetet any- nyira, hogy a mostani 280 tehén helyett 500-at akarnak tartani. S úgy, hogy egyre könhyebbé te­gyék az állatgondozók munkáját. Egy nemrégi vezetőségi ülés ha­tározata értelmében két éven be­lül az állattenyésztés egészében, a tehenészetben is kiiktatják a zsákolást, megfelelő gépek és járművek beszerzésével. K. I. Alga-kísérletek Vajon hogyan lehet növelni az alga terméshozamát a mes­terséges víz alatti ültetvénye­ken? Ez Jaszou Szuahiro japán biológus kedvenc kísérleti témá­ja. Jaszou Szüahiro megállapí­totta, hogy az alga tömege csak­nem másfélszeresére emelkedik, ha napnyugta után olyan lám­pákkal világítják meg a tenger mélyét, amelyek nappali fényt árasztanak. A villamos energia felhasználásának költségei teljes mértékben megtérülnek, mivel a japán szakemberek nemesített algafajtákat termesztenek. Kü­lönböző sugarakkal történő ke­zelések révén magas term és ho­zamú algafajtákat termesztet­tek ki, amelyekből keményítőt, növényi olajat, koncentrált D- vitamin komplexumot, ezekívül a kenyeret és a húst pótló pro­tein-lisztet nyernék. A különbö­ző algafajtákból ezenkívül több gyógyszert vannak ki, mint a szárazföldi növényekből. Ered­ményesen állítanak elő algákból koffeint, adrenalint és antibioti­kumot. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom