Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Tanácskozás a szakmunkásképzés reformjáról Kedden, január 27-én érte-j kezletet tartott Békéscsabán a megyei KISZ-bizottság és a me­gyei tanács munkaügyi osztálya. Az értekezletre — melynek té-l mája a szakmunkásképzési re­form volt — meghívták a me­gye szakmunkásképző intézetei­nek vezetőit, a járási és városi tanácsi munkaügyi előadókat. Győr—Budapest között Befejezéshez közeledik a Győrött felszerelt távbeszélő távvá­lasztó berendezés próbaüzemeltetése. A megyében elsőnek Győrből hívhatják a város előfizetői közvetlen tárcsázással Budapest bármely számát. A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár .Utal készített berendezés a próbaüzemelés alatt kifogástalanul működött. E hálózatot bővíteni kívánják, a következő város, amelyet a távválasztó rendszerrel szerelnek fel, Sopron lesz. Képünkön: A műszerész a bekapcsolás előtt álló távválasztó berendezést ellenőrzi. (MTI fotó) nem bukott az ácslegények után. Barna Ferenc kiegyenesedett, amióta csak ismeri a patikusaiét, a méregkeverő férjével együtt, mindig olyan volt, hogy kiszed­te volna másnak a szemét, csak neki több legyen. Az ő apjának gyomorbántalomra állott vizet adott el. Egész lényéből árad a rothadt polgári jellem. Piri közben az asztalhoz ment, férjének pálinkát, magának li­kőrt öntött. Aztán koccintásra emelte a poharát, ne is gondol­jon most az átkozott patikusné- ra, ünnepeljenek zavartalanul kettesben. Ezen a napon este Piri azután is sokáig ébren maradt még, amikor Barng Ferenc már aludt. Féloldali fekve nézte, hogyan emelkedik belégzéskor annak a melle. Aztán a szelektől cserzett homlokára siklott a szeme, ha az elraktározza a jogtudományt, doktorné lesz, doktor Barna Fe- rencné. És akkor, ha a férje most azt is mondja, hogy mehet az már a pokolba, aki azt lesi, mikor dúródhat másnak a helyé_ re, feljebb kell lépnie a rang­létrán, hiszen az iskolázott tiszt, viselők közül sokat kirúgtak magasabb posztokról is, és nyil­ván azért küldik az ácslegényt egyetemre, mert a mostani rendszernek megbízható embe­re, úgynevezett jó káder, s ez a doktorátussal együtt nagy kar­riert jelent. Miért nem mondta Barna Ferenc mindjárt, amikor hazament, hogy doktorálni fog, akkor nem csinálja azt a cir­kuszt Ferikéjévé). Paplannal betakarta az ajkát, mert kuncogás tört fel belőle, ácslegény az ő Ferikéje, de dok­tor lesz belőle. Kipukkadhat a patikusáé meg a lánya, mert alig tudtak megkaparintani egy adóügyi elöadócskát. . Miután már a jogtudományi kár utolsó évét végezte Barna Ferenc, sokszor kapott felette­seitől megbízást, hogy tartson előadást a közigazgatásban dol­gozóknak a jogszabályok helyes , alkalmazásáról, meg pártnapo­kon ismertesse,1 mi a szerepük a helyi államhatalmi szerveknek a népi demokratikus rendszer­ben. És Piri nagyon boldog volt, emelkedik az ő Ferikéje, ő ta­nítja a bugri»kat. De napról napra jobban gyötörte a kíván­csiság, mikor jön már haza az­zal, hogy előléptették. Mert mi­lyen szép lenne, ha most kine­veznék legalább járási tanács­elnök-helyettesnek, azután pe­dig, ha megkapja a doktori cí­1945 őszéig társadalmi éle­tünkben jelentős forradalmi át­alakulások következtek be; a felszabadult Magyarország a független államok sorába lépett, a munkásosztály és a paraszt­ság a hatalom részese lett, el­kezdődött az újjáépítés, a föld­birtokokat szétosztották a nincstelen parasztok között Amikor kezdtek kibontakoz­ni a fejlődés perspektívái és a dolgozó tömegek a független, demokratikus úton való to­vábbhaladást követelték, a re­akció is támadásba ment át. Az 1945-ös választás után ki­éleződött a pártok közötti hárc. A különböző pártók az élet minden területén igyekeztek hatalmi pozíciókat szerezni. Az osztályharc kiéleződésé­vel egyidöben hozták létre az egységes, központi irányítású új demokratikus rendőrséget. Ilyen körülmények között na­gyon fontos kérdésként merült fel. hogy: kié legyen a rendőr­ség? Az új demokratikus rendőr­ség vezetőit és tiszti karát a kü­lönböző pártók jelölésé alap­ján nevezték ki, így a pártok befolyása érvényesült. Segítet­te az MKP befolyásának nö­velését. hogy már a jelölések alkalmával lényegesen több kommunista került vezető be­osztásba és a tiszti karba, mint a többi pártokból. Emellett az 1945 őszi választások után az MKP-nak sikerült megszerezni a belügyi tárcát, amely legfel­sőbb szinten kommunista veze­tést biztosított. A demokratikus rendőrség megszervezésében jelentős érde­meket szerzett az MKP Köz­ponti vezetősége által államtit­kárnak delegált dr. Zöld Sán­dor és a BM Rendőri Főosz­tály vezetőjének kinevezett dr. Szebenyi Endre, akik később mártír halált haltak. Komoly munkát végeztek az Ideiglenes Kormány által főkapitánynak kinevezett Sólyom László és főkapitány-helyettesnek kineve. zett Kádár János. Dr. Münnich Ferenc 1946—1949-ig a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság ve­zetőjeként. Rajk László pedig erős kezű belügyminiszterként voltak kiemelkedő munkásai a repdőrsógnek. Békés megyében 1945 őszén megalakult főkapitányság első vezetője a Szociáldemokrata Párt által delegált Dallos István r. alezredes lett. A politikai met, járási tanácselnöknek. Ö : még akkor csak harmincéves * lesz... És majd feljebb is ke- ; rülhet a férje, akár a megyei • tanács titkárának, hiszen dók- * tor lesz. Megyei tanács titkára... • Ugyanaz, mint régen az alispán! ■ Akkor szeretne belenevetni a j lisztszagú Olivér pofájába, lás- í sa, ő megcsinálta a karrierjét. ■ Egyik este már nem bírta ma- ; gát türtőztetni. Miután magára S öltötte a hálóingét, az ágyba : dobta magát és kiabálni kezdett, • közben mindkét kezével a pár- ; nát csapkodta. Barna Ferenc ! felugrott a tankönyvek mellől jj és az ágyhoz rohant, ugyan mi : történt oly’ hirtelen. Piri az ; ágy másik végébe vágta a pár- * nát és eltorzult arccal fordult S Barna Ferenchez, hogy évek óta : csak magol, amikor hazamegy, ; ő meg iábujjhegyen kerülgeti, ■ hogy ne zavarja, olyan már, ! műn egy mártír, és azt sem tud- : ja, mi vár rájuk, mert a férje j nem mond neki semmit, pedig ■ beszélik, hogy voltak kineve- ! zések. Vagy azt képzeli, neki : elég, amikor lefekszik Barna ’ Ferenc, hogy mellé búvik? Egy ; év múlva még csak harminc- | éves lesz ő. és nem akar évekig ; még úgy élni, hogy ne tudja, • milyen jövő vár rá. Lesz-é ér- • telme, hogy ő feláldozta magát : azért, hogy Barna Ferenc ta- ■ nulhasson. vagy ezután is úgy ■ kínlódik, mint a községi tanács- ! elnök felesége. Mit ér neki majd j az. hogy doktorné lesz, de bú- : torukat nem tudják újjal kiese- ; rélni, amit még szegény apja ! csináltatott a műbútorasztalos- : sál, pedig már kopottak a fote- • lek támlái, nézzen csak oda, hí- 5 szén ő még pici volt, amikor a « garnitúra készült. : (Folytatjuk) A Népi Rendőrség 25 éve Békés megyében 1945 őszétől a fordulat évéig Q osztály vezetőjét, Ligeti László r. őrnagyot az MKP javaslata alapján nevezték ki. A megyei főkapitányság állományába 35, városi-járási kapitányságok ál­lományába 143 tiszt kinevezése történt meg. Az MKP Békés megyében # változatos formában növelte a rendőrségen belül befolyását. Kommunistákat küldött a rend­őrségbe és törekedett arra, hogy a tisztek és vezetők na­gyobb része MKP-tag legyen. Egy 1946. május 3-án készült kimutatás szerint a tisztek 50 százaléka MKP-tag volt. A ka­pitányság vezetői beosztások kö­zül ötöt MKP-tag, kettőt SZDP- tag. egyet NPP-tag töltött be. Az 1947-es választások után az egész rendőri állomány 65 szá­zaléka az MKP tagja volt. A Kommunista Párt Békés megyei Bizottsága többször ér­tekezletre hívta össze a kom­munista rendőrtiszteket. Talán országosan is egyedülállóan 1947. március 16-án Békéscsa­bán. az MKP székházában megtartották a megye kommu­nista rendőrségének I. kong­resszusát. Az MKP szerepének növelé­sét jelentette, hogy a megyei főkapitányságon 1946. decem­ber 5-én megalakították a rendőri frakció helyett az MKP alapszervezetét. A emegye rend­őrségének történetében első pártszervezet volt ez. indokolt tehát a vezetőség tagjaira sze­mély szerint is visszaemlékez­ni : Gúti Lajos titkár. Vándor Imre kádervezető, Pataj György propagandista, Murvai István könyvtáros, Baráth István kul- túros. Dandé István szervező és Erdei András összekötő. Vá­lasztmányi tagoknak Szőke Ti­bort, Benkő Istvánt, Papp Mi­hályt és Szabó Lajost válasz­tották meg. A kommunista befolyás ál­landó növekedése mellett he­lyenként a pártharcok is érez­hetők voltak. 1945 őszén pl. Battonyán a kisgazda párti, jobboldali beállítottságú kapi­tányságvezető üldözte a kom­munistákat, akadályozta az MKP politikájának érvényesü­lését. Eleken a kisgazdapárti kapitányság vezetője a jobbol­dali erőket támogatta, a pa­rasztpárti politikai osztály ve­zetője viszont szélsőséges — az MKP által sem helyeselt — ,.balos” intézkedéseket hozott. Békésen a parasztpárti kapi­tányság vezetője akadályozta a kommunista rendőrök munká­ját. Köröstarcsán az őrspa- rancsnoik nem engedte a rend­őröknek, hogy politizáljanak. Orosházán a kisgazdapárti or­szággyűlési képviselő vezetésé­vel rendőrség elleni propagan­dát folytattak. Eíbben az időszakban Békés megye rendőrségének nagy fel­adatokat kellett megoldani. Te­vékenysége igazodott a felme­rült társadalmi, politikai és gazdasági feladatokhoz úgy, hogy segítette közben az MKP politikájának érvényre jutását is. Politikai vonalon nagy felada­tot jelentett a háborús és nép­ellenes bűnözők, nyilasok, volks- bundisiták, a Horthy-korszak népéllenes tisztviselőinek a fel­derítése és felelősségre vonása. Az elvégzett munka nagyságát érzékelteti, hogy a főkapitányság létrehozásától 1946. április 25-ig politikai bűncselekmény — nagy részt háborús és népellemes bűn­tett — miatt 2306 személyt vet­tek őrizetbe, akiknek egy részét internálták, a súlyosabb cselek­ményt elkövetőket pedig bíróság elé állították. A politikai bűncselekmé­nyek felderítése és nyomo­zása érdekében 1946. decem- berber' megalakult a Megyei Ál­lamvédelmi Osztály és létrejöt­tek a iárási államvédelmi kiren­deltségek. Gazdasági vonalon fiatal rend­őrségünknek a nehéz gazdasági helyzetünket kihasználó speku­lánsok, feketézők ellen kellett komoly intézkedést tenni. Erre a feladatra külön gazdasági rendőrséget hoztak létre, amely nagyon figyelemre méltó mun­kát végzett. Sok feketézőt és gaz­dasági bűncselekményt elkövető személyt állítottak bíróság eié. Ebben az időben a rendőrség, ügyészség és bíróság súlyosan hibázott, amikor a nagy és kis feketézőket válogatás nélkül von­ta felelősségre; pl. Kovács Sán- dorné gyulavári lakos 5 kg krumpli eladásáért 7 hónapi bör­tönt kapott. Az ilyen eljárások nem találkoztak a dolgozó töme­gek igazságérzetével. 1947. ja­nuár 2-án, Gyulán, a törvényszék előtt népi tüntetésen 4 ezer em­ber követelte a kis árdrágítók szabadon bocsátását. A törvény­szék elnöke nem tudott kitérni a követelés elől. 1946—1948 között elég gyakori közeállátási zavarok miatt gyak­ran keletkezetek spontán tünte­téseik, amelyeket a reakció ki­használt. Ezeket gyakran rendőri eljárások és megtorlások követ­ték. A rendőrök jó politikai ér­zékét bizonyítja, hogy a tünte­tésen részt vevők közül csak azokat a reakciós személyeket vonták felelősségre, akik ellensé­ges céljaikra felhasználták a tüntetéseket. A közbiztonsági állapotok há­ború utáni fellazulása következ­tében még az 1946—47-es évek­ben is sok emberölés, testi sér­tés, betöréses lopás fordult elő, de magas yolt a fegyverrejtege­tések és az ezekkel való vissza­élések száma is. A tüzelőhiány miatt sok kihágási eljárást kel­lett indítani útszéli és erdei fa­kivágásokért. A román határ mentén — kü­lönösen Battonya és Dombegy­ház környékén — 1947-ben a fegyveres rabló bandák tevé­kenysége miatt nagyon rossz volt a közbiztonsági állapot. Nem egyszer 20—30 főből álló fegy­veres csoportok jöttek át és gyil­kosságokat is elkövettek. A rend­őrség és határőrség kis létszámú volt, ezért a battonyai járásban 1947-ben újra felállították a pol­gárőrséget. Békés megye rendőrei kivették a részüket a fordulat évéig meg­oldott .feladatokból. Részt vettek a földreform elleni támadások visszaverésében, az új forint megvédésében, bankok, ipari, ke­reskedelmi üzemek államosításá­ban, a gazdasági szabotázsok el­követőinek felelősségre vonásá­ban, a fiatal köztársaságunk vé­delmében. A rendőrök éhezve, rongyos vagy kopott ruhában teljesítet­ték nehéz szolgálatukat. Hosz- szabb ideig fizetést sem kaptak. Az infláció idején — ha meg akarták őrizni becsületességüket és rendőri tekintélyüket —. sú­lyos nélkülözésre voltak kény­szerülve. A forint megteremtése után a magas ipari árak és a spekuláció ismét sújtotta őket. Sokszor adódott olyan helyzet, hogy a rendőrök megfelelő ru­házat hiánya miatt nem tudtak szolgálatba menni. 1945. decem­ber 21-én a kondorosi rendőrbiz­tos — az akkori időkre jól jel­lemző — alábbi jelentést irta: Alulírott . tisztelettel jelen­tem, hogy Pribolszki Pál pró­barendőr, aki a kondorosi biz­tosságon teljesít szolgálatot, nem tudja szolgálatát ellátni, mert lábbeli hianya van. Tisz­telettel kérem a kapitány urat, hogy szíveskedjen egy pár ba­kancsot Pribolszki Pál próba­rendőr részére kiutalni..." A megye rendőrei kezdetben szakismeretet öntevékenyen sze­reztek, majd 1946 elején kezdő­dött 6 hetes tanfolyamokon kap­ták meg a rendőri munkához szükséges minimális ismerete­ket. Az állomány tanfolyamokon való alaposabb kiképzése 1947- ben. a tisztek kiképzése 1948-ban í-^zóőfiött el. Dr. Sajti Imre r. őrnagy Következik: A fordulat évétől az ellenforradalom leveréséig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom