Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

Hajógyártók télen ‘ A dolgozó emberek a gazdasági eredményekben munkájuk megtestesülését látják Búzakalászok az üvegházban Felére csökken a nemesítési idő A Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet kiszombori nemesítő telepén az üveghá­zakban 4500 tenyészedényben nevelnek búzát. A különböző szakaszokban vetett kenyér- gabonák közül a koraiak már kalászolnak. . A kiszombori ..búzamühely- ben” a téli termesztéssel fe­lére csökkentik az új fajták nemesítési idejét. Hét éve folytatnak ilyen jellegű kísér­leteket. amelyek eredménye­ként született neg a K—1-es intenzív magyar búza. Ez a fajta előzetes fajtaelismerést kapott és az idén mintegy 1000 holdon termesztik a me­zőgazdasági nagyüzemekben. Ugyancsak itt nemesítették ki a szaporításra engedélyezett szegedi 423—3-as. rendkívül bőven termő takarmánybú­zát. Jó eredménnyel fejezte be a múlt évet a Magyar Hajó- és Darugyár. Több száz milliós ér­tékben gyártott hajókat, daru­kat, kikötői berendezéseket a szocialista országok és tőkés megrendelők részére. 1970-ben a gyár tovább növeli teljesítmé­nyét a tiszafüredi részlegük üzembe állításával. Képünkön: a zord tél ellenére tervszerűen halad a „BASALT” nevű 1920 tonnás áruszállító hajó előkészí­tése, amelyet NSZK megrende­lésre rövidesen útnak indítanak. (MTI fotó) Elosztott egyszerűbb A Minisztertanács Tanács­szervek osztálya megvizsgálta, mi lett a sorsa azoknak a javas­latoknak, amelyeket egy évvel ezelőtt a megyei tanácsok vég­rehajtó bizottságai a hatáskörök szétosztására, az ügyintézés egy­szerűsítésére kidolgoztak. A vizsgálat megállapította, hogy az érdekelt tárcák 329 javaslatot fogadtak el, ezeknek körülbelül aaBaaaaBaaa4aaaBaaBaaBaaBaaaBBBB«i«Baa«BBB«Ba«BaiaaBa«aa«ssaaBBaaaaaaaaBa*«aaBan«BBaBiBB>_ ros jelképéért, mert — bár csak néhány éve áll — annyira bele­illik a városképbe, annyira jel­lemző Moszkvára. A toronylátogatás — sajnos — nem szerepelt a programban. De azt tudni kell az óriásról, hogy öt tv-programot sugároz, s 334 méter magasan a földtől fogadja vendégeit a „kacsalábon forgó” vendéglő, a Hetedik égbolt. Egyik — a közelmúltban ott járt magyar újságíró — utalva a méreteiben hatalmas cárágyúra és cárharangra, joggal nevezte az eget tartó óriást cártorany- nak. Vendégkönyv „Lenin évente mintegy ezer oldalt írt” — olvasom az úti­könyvben, mielőtt a róla elneve­zett múzeumba indulnánk. S járva az épület Lenin írásait, könyveit, bútordarabjait, ruháit őrző szobáit, isimét csak Gyurkó Lászlót Idézem: „Született glosz- szaíró volt; bulldogként harapott rá ellenfele legkisebb hibájára, tévedésére. Szeretett röviden ír­ni, egyetlen gondolatot a tolla hegyére tűzni, megforgatni, le­döfni. Ilyenkor elemében volt, csattogott a humora, minden ütése ült.. Polémiájának külön­legessége volt, hogy nem any- nyira saját gondolatmenetét vé­delmezte, mint általában az el­lenfél gondolatmenetét támadta, s így kényszerítette, hogy véde­kezésbe vonuljon”. Sokan és nagyon sokszor el­mondták már, milyen volt Le­nin. De az ember — a legkime- rítőbb magyarázat után is — ar­ra törekszik, hogy önmaga épít­se fel, formázza meg az alakját. Milyen is volt Lenin? Közhelyek jutnak az eszem­be. De láttam vadászfegyverét, dolgozószobáját, gépkocsiját; lát­tam azt a parókát, amelynek vé­delme alatt Finnországból végle­gesen hazatért, láttam fekete ka­bátját és zakóját, melyet Kapla- novg revolverének golyói lyug- gattak ki, láttam halotti maszk­ját, s műveinek sok nyelven ki­adott könyvtárnyi kötetét. Nem tudom, egyszerre hányán tartózkodtunk a hatalmas mú­zeumban. Ezren, ötezren, tízez­ren? Pedig csendes, szürke hét­köznap volt. Kint az utcán nagy pelyhekben hullt a hó, s bent, az előcsarnokban elhelyezett ven­dégkönyv újabb bejegyzésekkel gyarapodott. (Folytatjuk) Brackó István Klaukó Mátyás Nagyszénáson Nagyszénás, január 26,1 hétfő esite. | Többen ekkor azt latolgatták: | vajon lesznek-e. akik elmennek a pártnapra. Miért hogy most ar- i ra való hely se igen van, ahol1 többen elférnének. Bár ásták j már az új kultúrház alapját, de j az még odébb lesz, amíg elké- j szül, különösen így, hogy pilla­natnyilag nem tudnak tovább haladni, mert nincs kavics, meg talán homok se igen. Közben persze mást is építenek, neveze­tesen négy olyan lakótöm­böt, melyben negyvennyolc két és fél szobás lakás lesz. Két lakótömböt már felépítet­tek, most végzik rajta a szerelő­munkát. Eléggé nyelvtorzító a mondat vége, de hát nem tudom pontosan, hogy a villanyvezeté­ket meg az ablakokat és mást) is most egyszerre építik-e be, I este nem volt’alkalom megnéz-) ni. Különben mind a négy lakó- | tömb társasház. Szóval! sok embert befő-! gadó helyiségük nincs, egyedül I csak a vendéglő. Ide hirdették j meg a pártnapot, mely egyben ; képviselői beszámoló is volt. hi­szen az előadó Klaukó Mátyás elvtárs volt, aki a környék or­szággyűlési képviselője. Ázzál is kezdte Klaukó elvtárs, hogy a választópolgárok iránit! köteles­ségét is teljesíti, midőn beszámol az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi üléséről és az ország­gyűlés 1969-es utolsó ülésszaká­ról. A gazdasági kérdésekkel összefüggően a lakosság meg- 1 nyilatkozásai alapján megálla­pította. hogy az ország, a megye gazdasági eredményeiben a dol­gozó emberek saját munkájuk megtestesülését látják, ami egy­ben azt is kifejezi, hogy fele­hatáskör, ügyintézés a fele nyolc hónap alatt jogsza­bályi úton már rendeződött. En­nek eredményeként számos ha­táskört adtak át alsóbb szintű szerveknek. Százhetven javaslat nem volt megvalósítható, ezek­ről az érintett megyei tanácsok részletesen indokolást kaptak. | A nagyközségek — az egyéb­ként is községi feladatkörbe tar­tozó tennivalóik mellett — mint­egy 110 új, jelentős hatósági úgy eldöntésére kaptak hatáskört. A decentralizáció eredménye az is, hogy a múlt év végétől építési ügyekben a községek 11 százalé­kában döntenek első fokon, munkaügyi kérdésekben 13 szá­zalék, kereskedelmi, illetve ipari ügyekben nagyjából egyötöd ez az arany. A jelzett változások kedvező hatása a többi között abban nyilvánul meg, hogy a lakosság egyre több ügyes-bajos dolgát a saját lakóhelyén intéz­heti el. (MTI) „Patyoiiikin" - a Tízek klubjában A Békéscsabai Ifjúsági Ház Tízek klubja ma este 7-kor tart foglalkozást, s megalakul a filmklub. A filmklub idei terve: be­mutatják a világ legjobb 12) filmjének elismert brüsszeli 12-t. Első alkalommal ma es- ] te Eizenstein, nagy orosz ren­dező világhírű filmjét, a Pa- riyomkin cirkáló-t láthatja a | í klub tagsága. | lősséget éreznek és vállalnak I gazdasági életünk alakulásáért. Ezért megnyugvással fogadta a | a lakosság — a kommunisták j esnem kommunisták egyaránt — az MSZMP Központi Bizottsá- | gának s az országgyűlésnek a döntéseit. Nagyon jónak tartják j ezekben a dolgok őszinte feltá- í rását, amelyekből az is kiderül, ho\ kell jobban megfogni a dol­gok végét. Klaukó Mátyás elvtárs rámu­tatott: amit eddig tettünk, az a párt IX. kongresszusa határo­zatából falcad, amely fő feladat­ként a harmadik ötéves terv végrehajtását, a gazdaság irá­nyításának új rendszerét jelölte meg. Ma már elmondhatjuk, hogy az új irányítási rendszer bevált, tervszerűen, arányosan fejlődik népgazdaságunk, nem ért bennünket semmiféle megle­petés annak ellenére, hogy a gazdaságirányítás új rendszeré­nek hatékonysága kibontakozá­sához három-négy esztendő szükséges. De bevezetése után már egy esztendővel nyugodtan mondjuk, alapelveiben megfe­lel. Ámi pedig a kibontakozás­hoz szükséges szabályozókat il­leti, azokat módosítjuk ott. ahol és amikor szükséges. Ezt követően Klaukó Má­tyás élvtárs a gazdaságirányítás új rendszerének bevezetése utáni eredményeket taglalva többek közt szólt a gazdasági, a válla­lati egységek önállóságának jó hatásáról a gazdálkodásban, s hogy a foglalkoztatás növekedé­sével javult/ a létbiztonság, ja­vultak az életkörülményeik, hi­szen sok családban ezzel növe­kedett a keresők száma. A mező- gazdasági termelés fejlődéséi méltatva kiemelte, hogy a nö­vénytermesztésben. .kiváló ered­ményeket értek el a mezőgazda­sági dolgozók, bár több gazda­ságban az adottságokat nem tudták jó; kihasználni. Ez kü­lönben Nagyszénáson is látható, hiszen a Lenin Tsz 1969-ben hol­danként! átlagban 24 mázsánál nagyobb búzatermést takarított be, a Vörös Hajnal pedig 16, a Dózsa 15 mázsányit. Bár Nagyszénás mezőgazdasági fej­lődésére a következő években nagy hatással lesz az, hogy ta­valy a különböző típusú nyolc szövetkezet tagjai három mező- gazdasági termelőszövetkezetet alakította k ki, ami a közös érdek és az egyéni érdek egyetlen he­lyes útja a falun. Ezt már az általános tapasztalat bizonyít­ja. A továbbfejlődésnek máris olyan jelei mutatkoznak, mint a Lenin és a Vörös Hajnal együt­tes erőfeszítése, midőn az eddi­gi számítások szerint 30 milliós közös pulykafarmot akarnak létrehozni, melynek programját most alakítják ki. Klaukó elv­társ utalt ezzel kapcsolatban ar­ra, hogy a szénást szövetkeze­teknek is érdemes lenne ehhez hasonlóan közös sertésprogram- rói is gondolkozni, hiszen köz­ismert, hogy a népgazdaság igé­nye a sertéshús iránt és más ál­lati termékek iránt egyre nö­vekszik. s ezt. kielégíteni csalt a mezőgazdasági szövetkezetek ilyen irányú kooperációjával le­hetséges. Mint mondotta: az életszínvonal emelkedése nam a jóindulaton ‘múlik, hanem az árutermelés, a termelékenység növekedéséből fakad. E gondo­latkörben utalt arra, hogy a pártnak, a kormánynak azt a helyes elvét, mely szerint, ahol a lehetőségek adva vannak, te­hát a termelés volumene és a termelékenység megfelelő ará­nya biztosított, térjenek át há­rom év alatt a 44 órás munka­hétre. Többségükben az üzemek már két év alatt áttértek erre, de egyes helyeken nem biztosí­tották a termelésre, a termele- kenységre vonatkozó feltétele­ket. ezért lemaradtak, s ezt a következő időben pótolniuk kell. mert ez népgazdasági érdek és minden dolgozó érdeke. Gon­doljanak egyebeik közit az üze­mek vezetői a munkafegyelem­re. Nevezetesen, ha valakik — és ilyenek vannak jócskán — nyolc órából csak hét órát dol­goznak. s ha ezt az e9U órát mindenki ledolgozza, mint je­lentene ez? Országosan millió­kat! Klaukó Mátyás elvtárs a továbbiakban a kereskedelmi ellátásról szólt, egyebek közt. hogy az ármozgást meg kell szokni, mert ez összefügg a gaz­dasági életben végbemenő vál­tozásokkal. De ugyanakkor nem szabad eltűrni az indokolatlan és burkolt áremeléseket. Neve­zetesen többek közit olyan állás­pont alakult ki, hogy bizonyos ruházati cikkek árát fel keli emelni, ugyanakkor a nagy tö­megű igényt kielégítő egyes ru­házati cikkek árát le kell szállí­tani. És mi történt? Amely cikk árát emelni kellett, azt gyorsan felemelték, viszont abba hóna­pok telek bele. amíg az árcsök­kenésre megjelölt ruházati cik­kek árait leszállították. Erre senkitől és semmiféle magyará­zatot nem lehet elfogadni. Mint ahogyan az olyan megjegyzése­ket sem lehet elfogadni, melye­ket az ősszel a tüzelőt forgal­mazó vállalat emberei tettek, amikor a lakosság téli tüzelőjét akarta beszerezni, hogy „máért nem vették meg tavasszal?” Azt kellett volna többek közt mon­daniuk: azonkívül, hogy impor­tált szenet nem szállítottak a várt mennyiségben, nem jól szá­moltak az igényekkel. Ezenkívül pedig akkor még sokba került a TÜZÉP-telepeknek a raktá­rozás. s úgy gondolták, inkább mások tárolják azt, mint ők. De ha már tavaly nem értették meg, hogy az ellátáshoz szüksé­gei igazodniuk, akkor a jövőben ezt meg keli érteniük. — Azt hiszem — mondta töb­bek közt Klaukó Mátyás elvtárs —, nem kell ahhoz sem tanfo­lyamra menni, hogy a kereskedő megértse: télen a falvakban több sóra, több babérlevélre van szükség. Meg hát, hogy ne fogyjon el a boltokból a gyufa és más, mindennapi szükségleti cikk. A gazdasági, az ellátási kérdések után Klaukó Mátyás elvtárs a nemzetközi helyzetről számolt be, maid befejező sza­vaiban hangsúlyozta: dolgos esztendőt hagytunk magunk mö­gött és joggal bizakodunk az 1970-es esztendő eredményeiben is. Erre megvan minden okunk, mert a dolgozók egyöntetűen, egy akarattal a párt. a kormány politikájának végrehajtásán munkálkodnak. És ez feljogosít bennünket arra, hogy higgyük: ennek az esztendőnek a végén, a jövő esztendő elején még eredményesebb számvetésről beszélhetünk. Erre ösztönöz bennünket az is, hogy az idén ünnepeljük hazánk, népünk fel- szabadulásának negyedszázados évfordulóját. Ismétlem! Nagyszénásnak sok embert befogadó helyisége ma még nincs és a vendéglőben gyűltek egybe az emberek. Ezen az estén nem poharazgatásra, hanem azért, hogy meghallgas­sák, hogyan is alakulnak az or­szág, a nép dolgai. Ha erre a célra kicsi is a vendéglő, a hét­ezernyi lelket számláló telepü­lés felnőtt lakosai közül vagy négyszázan mégis ott voltak. Kik ülve, kik állva hallgatták képviselőjüket. (Cserei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom