Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-27 / 22. szám
vezettek be a le- ég felszállás Munkában aa NDK gyártmányú hómaróval kombinált hófúvó gép Tanácskozás az óvodai nevelésről A dombegyházi általános iskola igazgatóságához tartozó óvodák, valamint a kevermesi és dombiratosa, óvodák óvónői a közelmúltban szakmai tanácskozást szerveztek a dombegyhá. zi művelődési otthonban. Napirenden szerepelt az óvodák kiscsoportos gyermeked óvodai életének megszervezése. A vitazáró hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet hátrányos és veszélyeztetett körülmények között élő gyermekek segítésére, fokozottabb gondozására. A tanácskozás befejezéseként a dombegyházi óvónők — a munkaközösség munkatervének megfelelően — elhatározták, hogy a helyi iskola alsótagozatos nevelőivel február 10-én közös tanácskozást szervezlek. Közérdekű új jogszabály: az élelmiszertermelésről és forgalmazásáról Az élelmiszerek előállításának és forgatómba hozatalának egyes kérdésedről bocsátotta ki a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 17/1969. (XII. 19.) MÉM számú rendeletét. (Megjelent a Magyar Közlöny 94., S a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 38. számában.) A miniszteri rendelet szerint — az olyan élelmiszert, amelynek minőségét kötelező hatályú állami szabvány állapítja meg, forgalomba hozatala céljából csak ilyen minőségben szabad előállítani, illetőleg annak előállítását kezdeményezni; — az előre csomagolt élelmiszerek csomagolásán a fogy oszthatóság határidejét közérthető módon fel kell tüntetni, s az ilyen élelmiszereket a fogyaszt- hatóság határidejének eltelte után a forgalomból ki kell vonni. A gyártás időpontját a fogyasztók által is érthető módon kell az előre csomagolt élelmiszerek csomagolásán feltüntetni; — a vásárlók minőségi kifogásai esetén az 5/1968. (III. 25.) Bk. M. számú rendelettel módosított 1/1964. (I. 11.) Bk. M. számú rendelet az irányadó; — az élelmiszeripari és a kereskedelmi vállalatok, továbbá élelmiszeripari vagy kereskedelmi tevékenységet folytató szövetkezetek kötelesek a raktárukon levő élelmiszerek minőségét folyamatosan, az elszámoltató leltárak felvétele alkalmával pedig minden esetben megvizsgálni, illetőleg megvizsgáltatni. A miniszter rendelkezik még a tevékenység folytatásához egyes esetekben szükséges mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszteri hozzájárulás megszerzéséről, a tevékenységre vonatkozó engedélyek szerződések, szövetkezeti ipar jogosítványok, valamint az iparigazolványok nyilvántartásáról, majd az egyéni és háztáji gazdaságokból származó élelmiszerek forgalmazásáról. Felveszünk! gyakorlattal rendelkező MŰSZAKI RAJZOLÓT, GÉPI VARRÓNŐKET. FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Békéscsabai Kötöttárugyár X A téli fagy és hó elleni küzdelem nemcsak hazánkban nagy probléma, hanem a világon mán. denütt A hirtelen leeső nagy hőmennyiség, az intenzív ónos cső — különösen, ha tartós lágy követi —, a jegesedés szinte megoldhatatlan feladatot ró az eltakarítást végző szervekre. A fel-feltámadó szél még tovább nehezíts az utak járhatóvá tételál fáradozók munkáját AZ AUTÓSOK GONDJAI Belátható, hogy a hóeltakarító eszközök korszerűsítése és számuk szaporítása legfeljebb a főútvonalak gondjait oldhatja ntog, azt sem teljes mértékben. A mechanikai eljárások mellett egyre inkább rátérnek ezért a vegyi hatáson alapuló módszerek alkalmazására, ezek ugyan- i is gyorsabb, jobb és főként tar- tósabb védelmet ígérnek (igaz ugyan, hogy csak szilárd burkolatú utakon használhatók). Korábban a síkosság megszüntetését lényegében a már jeges úttesten kezdték meg, ami csak fél megoldást eredményezhetett, mivel nem küszöbölte ki az autóvezetők által jól ismert ún. bordásod ást A Szovjetunióban működő szórógépek már a hóesés vagy az ónos eső kezdetén útnak indulnak és hintik az apró szemcséjű bányahomokból és ipari sóból álló keveréket. Ha ezt a műveletet többször meg tudják ismételni egy-egy útvonalon, bármilyen vastag réteg esetén is kásássá, kocsonyássá válik a hó és nem keletkeznek hóbordák. Egyes nyugati országokban olyan gépeket is használnak, amelyek tiszta ipari sót szórnak a csúszóssá vált úttestre. Az északi országokban 15—20 százalék kálciumkloridot kevernek a sóhoz. Ha egyenletes a szórás, ez a módszer igen gazdaságos, hiszen sok ezer köbméter homok szállítását, előkészítését és tava. szí összetakarítását meg lehet vele takarítani. Ám az eljárásának közvetve káros hatásai is vannak. Nagyobb mennyiségű só kárt tehet az útmenti fákban, sőt a betonutak felületét is erősen megrongálhatja, ún, hámlást idézhet elő. De a gépjárművek fémrészeit is erősen korrodálja. Ma még nem tartozik a közúti hóeltakarító módszerek sorába, de azért megemlít jük azt a figyelemre méltó eljárást, amelyet több nagy forgalmú repülőtéren biztonságának növelésére. E célra két gépből álló egységet építettek, mely lángszóró-szerű hősugárzóból és szóróberendezésből áll. Elöl halad a hősugárzó, amely a betonpálya jegét vékony rétegben és a szükséges szélességben megolvasztja Közvetlenül mögötte a szórógép végzi munkáját, homok és fűrészpor keverékét fújja a megolvasztott felületre. A keverék rövid idő alatt belefagy a vékony jégrétegbe és érdessé, „ka. paszkodóképessé' ‘ teszi annak felületét. Természetesen a vegyi eljárások, olvasztásom módszerek mellett sem nélkülözhető a hóekék munkája, hiszen vagy a kemény hóréteggel kell megküzdeniük, vagy a kásássá vált, már fellazított hótömeget kell félretolniuk az úttestről. Ezzel azonban csak az országúton ér véget a munka egy újabb hóesésig, a városi utcákon még meg kell oldani a gulázott hótömeg eltávolítását is. Ma már hazánk nagyobb városaiban is ismertek azok a szovjet forgólapátos önrakógépek, amelyek bámulatos gyorsasággal töltenek meg egy- egy teherautót, dömpert a haszontalan rakománnyal. A hóprizmák elszállításának hatalmas, költséges munkáját több országban ma már HÖOLVASZTÖ GEPEK üzembe állításával oldják meg, így a csatornarendszeren át vezethető el a hóié. A havat hófelrakó viszi a berendezés olvasztókádjába, ahol egy különleges sfeerkezet gőzt és forró vizet lövell a hóra, és rögtön megindul az olvadás. A berendezés óránként 30—40 tonna havat vagy jeget képes megolvasztaná. Üzemeltetése sokkal kevesebb tüzelőanyagot igényel, mint amennyit a szállítást végző teherjárművek elhasználnak. Évről évre felvetődik a kérdés, hogy vajon milyen mértékig szabad elmenni a városi hóeltákarítás gépesítésével? Az nyilván nem indokolt, hogy drága gépek ezreire költsünk óriási összegeket. Habár a keserves téli napok kívánatossá tennék a gyors és hatásos védekezést, mégis fényűzésnek tűnik, hogy az év többi hónapjaiban kihasználatlanul heverjenek ezek a gépek. A jövő valószínűleg azoké a többcélú gépeké, amelyek egész éven át jól kihasználhatók. Dániában, Kanadában és Svájcban építettek már néhány olyan kísérleti útszakaszt, ahol elektromossággal vagy gőzzel fűtik az útburkolatot, így azon mind a jég, mind a hó azonnal elolvad. Talán mondanunk sem kell, hogy milyen költséges ez a védekezési mód, így elterjedésére legfeljebb nagy forgalmú, közlekedési szempontból kritikus helyéken lehet számítani. (A budapesti Baross téren az aluljáró nyitott teknője alá gőzcsöveket építettek be, melyekbe a pályaudvar „hulladék” energiáját vezetik, ezáltal tartva hó- és jégmentesen a nagy betonfelüle. tét) HARC AZ ORSZÁGUTAKON Az országutakon sokkal keményebb, drámaibb küzdelem folyik a hő és a jég éllen, mint a lakott területeken. Csendes, egyenletes hóesés esetén erős, jól kapaszkodó járművekre szerelt ekékkel tolják az út két oldalára a hótömeget, legalább egy nyomsávos utat biztosítva a közlekedési eszközök számára. Ám a hófúvás sokszor több méter magas torlaszokat emel az utakon, ezek áttöréséhez már az úttisztítók „nehéztüzérségére” van szükség Hómaróknak nevezik azokat a nagy teljesítményű gépeket, amelyek ilyenkor utat képesek vágni a hófalba. A hómaró homlokfelületén elhelyezett csigás, késes vagy lapátos forgó- szerkezet lassan haladva, szinte „kifaragja” a meredek fallal határolt utat a hótömegben. Ilyenkor természetesen valami módon a ,ádtermelt’1 hó eltávolításáról is gondoskodni kell, ami úgy történik, hogy a hómarógép fölött oldalt kinyúló csövön át egy szivattyúszerű szerkezet dobja félre a fellazított havat. Hófúvással gyakran eltorlaszolt országútjainkról NDK, szovjet és osztrák gyártmányú hómarógé- pekkal takarítják el az akadályokat. A hóbordák és a jégréteg feltörése speciális kisebb teljesítményű hómarógépeket használnak, vagy ha ez nincs, lánctalpas járművek — nemegyszer harckocsik — „bevetésé, vei” teszik járhatóvá az országutakat A vasútnak ugyancsak megvannak a maga különleges hótoló és hómaró szerkezetei a pálya felszabadítására. Az országutak sózásával és egyéb vegyszeres kezelésével alig-alig foglalkoznak a világon, legfeljebb csak igen nagy forgalmú útszakaszokon. Belátható, hogy nem is ez a fejlődés útja, hanem inkább egyre jobb hatás, fokú egyre nagyobb teljesítményű gépek konstruálása a cél. A természeti erőkkel való meg-megújuló küzdelemnek a területén nem kisebbek az erőfeszítések, mint a többi nehézségek leküzdése során. S ez mindaddig így lesz, míg fedett autópályák, földalatti útvonalak fel nem váltják a mai közlekedési „érhálózatot” Talán a iövő században... : Z. mondja az, aki hivatalból vagy a Hivatalból telefonál, ha tapasztalja, hogy téves a kapcsolás. Evvel leteszi a kagylót és újra tárcsáz, hiszen pénzbe nem kerül — neki, sőt beleszámít a nyugdíjába. Ámde, ha saját zsebe siratja a melléfogást, nem nyugszik bele ilyen könnyen a telefonáló. Legalább elmondja a magáét azért a forintért. Ki így, ki úgy. Van belőlük egy kis gyűjteményem. Hadd adok közre néhányat a nyomdafestéket tűrő szövegekből. A filozófus: — Szervusz, János, öreg cimbora...! Nocsak! Nem ismered meg a hangomat?... Tessék?... Hát nem Sóvári-lakás...? Hm, ejnye, no! ...Hát nem melléfogtam... Vagy talán nem is én, hanem a gép, az automata, a híres technikámért tessék elhinni nekem, a gép sem csalhatatlan... Bizony, már a múlté, hogy „tévedni emberi dolog”, manapság tévedni gépi dolog. Hehehe!... Igaz, hogy a gépet az ember csinálja, tehát végső soron mégis... Tetszik érteni...? Szóval, bocsánat a tévedésért, emberek vagyunk. Bocsánat, A műszaki: — Jó estét kívánok, Gizikét kérem... Hogy? Nincs otthon...? Ezt hogy értsem? ...Értem... Milyen szám, ha szabad kérdeznem...? Tetszik látni, csak egy, egyetlen számot vétsen el az ember és máris selejt a hívás. A valószínűsége a téves kapcsolásnak hat törve egyszer, kétszer... de nem fárasztom, különben is vannak egyéb tényezők, amelyek a képleten kívül esnek. A statisztika kimutatta, hogy minden százharminchét tárcsázás közül egy téves... Én kérek bocsánatot., amiért ösz- szehozott bennünket a statisztikai átlag. A babonás: — Szervusz, édes Lencikém! ...Tessék? ...Nem értem, hogy tetszik mondani... Tudtam, tudtam... Tessék elhinni, van valami abban, hogy rosszul kezdődik a nap, akkor megette a...a...macska. Ne tessék félreérteni, én hiszek a materializmusban, de magyarázza meg nekem ön materialista alapon, miért épp ma vesztettem el a csárlaaaaaBaaaaBaaaaaaaBaaaa téves . . . nokban húsz forintot, miért ma csöpögtettem le kávéval a fehér piké- blúzomat és miért ma volt a társbérlőm esküvője egy kétgyermekes anyával? Nos? Én megmondom. Mert egy fekete macska szaladt át előttem az utcán, amikor a csarnokba mentem. Bizony, bizony, Lencikém! ...Hogy? ... Nem te vagy az...? Ejnye, kérem, akkor miért hagyja, hogy hiába beszéljek! A bajtárs: — Hálló! Szervusz, kispajtás...! Hogy-hogy kivel? ...Téves? Már hogy én tévedtem? ...Szabad kérdeznem, kivel beszélek? ...Zimándi Rezső? ...Jól hallok? Rezső! Akkor egész véletlenül mégse tévedtem... Ügy értsd, kispajtás, hogy mi együtt jártunk gimnáziumba. Gyulán... Nem szólsz közbe! Te a kisbélteki Zimándiak közül vagy a kisebbik. Stimmol? ...Nem tudod, merre van Kisbéltek? ...Akkor párdon uram, azazhogy... Lenne még egy dobásom, ha szabad... Zimándi, Zimán- dU. Ipszilonnal a véiBBiaaaiaMaaiiiiBaiiaaaiBB(i gén. Nem? ...Hm! Megvan, megvan! Ezerki- lencszáztizenhét, pober- dó... Hogy? Tényleg csak húszban tetszett születni? ...Elhiszem, uram és elvtársam, elhiszem, de... A kedves édesapja sem volt Do- berdón? ...Olyan biztos ebben? ...Már tessék megbocsátani, de hogy lehet olyan biztos ebben, hiszen még a világon sem tetszett lenni akkor... Nem mindent szoktunk elmesélni a gyerekünknek... Nekem nincs is gyerekem és kikérem magamnak ezt a hangot. Érti? ...És ne tartson föl! Mondja azt, hogy téves és punktum A pajzán: — Jenő? ...Öt kérném... Ezt hogy értsem? ...Nem a Nyusz- tori-lakással beszélek? ...Bocsánat, igazán bocsánat... Ilyen az én szerencsém! Mellétár- csázok... de ha már mellétárcsázok, miért nem úgy sikerült, hogy olyan valakihez tévedjek, aki... Tetszik érteni? ...Hallottam már nem egy esetet, amikor ilyen véletlenből egészen kellemes kis kap- ; csolat kerekedett... Nem j tesz semmit, uram, ön igazán nem tehet róla. S. L.
