Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-27 / 22. szám

Miniszteri otasítás a továbbtanulásról Jelentkezés, felvételizés, orvosi vizsga Mi számít lakószobának? Ritka eset, amikor megóvják a Legfelsőbb Bíróság tövényességi óváséval hozott határozatát is. Ezt történt nemrég egy lakás* igénnyel kapcsolatos peres Ügy­Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása az iskolázta­tási és pályaválasztási feladatok­ról. A középiskolába, szakmun­kásképző iskolába, gép- és gyorsíró iskolába csak az új, módosított szövegű nyomtat­vány felhasználásával lehet je­lentkezni. A jelentkezési lapon a külön kiadott „Iskolai címjegy­zékben” szereplő iskolák közül kettőt tüntethetnek fel a jelent­kezők. A szakosított tantervű osztályba jelentkezők a szaktár­gyat, a szakmai képzést nyújtó iskolába pályázók a választott szakmát tüntessék fel. Azok, akik régebben fejezték be tanulmányaikat, jelentkezési lapjukat vagy abban az iskolá­ban nyújthatják be, ahol a VIII. osztályt befejezték, vagy üze­mük útján jelentkezhetnek to­vábbtanulásra. A szülő által aláírt jelentke­zési lapot Budapesten a Pá­lyaválasztási Intézethez, vidé­ken, a Pályaválasztási Ta­nácsoknak, ahol ilyen nincs, ott a tanács munkaügyi osztá­lyának kell megküldeni. Az általános iskola igazgatója köteles a gimnáziumokba je­lentkező tanulók lapjait a kör­zetileg illetékes iskolához továb­bítani. Kivételt képeznék a sza­kosított tantervű osztályokba je­lentkezők. Az utasítás előírja, hogy azok­ban a gimnáziumokban, ahol kétszeres vagy annál nagyobb a túljelentkezés, tájékozódó jel­legű beszélgetést kell folytatni valamennyi tanulóval. Ez azon­ban nem lehet felvételi vizsga: a tanulóktól felsorolásokat, d<-^.- níciókat, példamegoldásokat nem szabad követelni. Felvételi vizsgát csak a ma­tematikai programozó, a heti 6 órában idegennyelvet okta­tó és az ének-zenei szakosított tantervű osztályokba jelentke­zőknél lehet tartani. A szakmai képzést nyújtó in­tézményeknél jelentkezett tanu­lók részére előzetes alkalmassá­gi orvosi vizsga szükséges. „Fázós" vendég 155 srbánbabáttal érkezett Jerzy Hnatyszen ?.6 éves egye­temi hallgató, párizsi lakos, len­gyel állampolgár három ma­gyarországi útja alkalmával 155 orkánkabátot, valamint 17 rádiót csempészett be az országba, s itt üzérkedés útján értékesítette. 140 orkánt és több rádiót is át­vett tőle Lévai Mihály 68 éves nyugdíjas, budapesti lakos, s a holmiért mintegy 30 ezer forin­tot fizetett ki engedély nélkül. A külföldi fiatalember ezenkívül 150 dollárt is vásárolt tiltott magánforgalomban Lévai Mi- hálytól. A központi kerületi bíróság Jerzy Hnatyszent egyévi szabad­ságvesztésre, háromezer forint pénzbüntetésre ítélte, s elrendel­te kiutasítását a büntetés letöl­tése után. Lévai Mihályt egyévi — büntetlen előéletére, idős ko­rára és betegségére tekintettel — felfüggesztett szabadságvesz­tésre és ötezer forint pénzbün­tetésre. Az ügy más szereplőit rövidebb tartamú felfüggesztett szabadságvesztésre, pénzbünte­tésre ítélte, illetve figyelmezte­tésben részesítette, s egyes el­ítélteket összesen mintegy 33 ezer forint elkobzást pótló egyenértév megfizetésére is kö­telezett. (MTI) Hideg a zúzalékkő, de melegít a munka. A rádió reggel mínusz hét j fokot mondott Békéscsabára. Nem nagy a hideg, de az eny- | he időjárás után kellemetlen a í hirtelen hőmérséklet vált ozás. Zárt műhelyben vagy munka­teremben észre sem veszi az ember és talán nem is gondol arra, hogy sokan egész napju­kat a hidegben, a szabadban töltik. A Szarvasi úti felüljáró híd alatt a Betonútépítő Vállalat kardoskúti kirendeltségének Lakatos-brigádja vasútvonalat épít. Csákánnyal lazítják a fa­gyott zúzalékkövet, hidegen csi­korog a villák fémjén. Kemény, kérges kezek fonódnak gémbe- redetten a villanyelekre. — Hát nem mondom, kicsit fázunk. Nehezebb ilyenkor a munka, a fagyott pályán, job­ban meg kell markolni a szer­számot, aztán melegszik a dol­gozó. — Ezt az alacsony, idős férfi mondja mosolyogva, — Kapjuk a forró teát, az is melegít valamit. Délben pedig a főtt meleg étel, amit ide ki­hoznak — veti közbe a piros­pozsgás fiatal. — Nagyon jó dolog ez, hogy így gondoskodnak az emberről, de azért egész nap kint lenni nem leányálom. Legjobb este, a jól fűtött munkásszálláson. Hiába van kesztyűje az ember­nek, a keze mégis átfagy, mert ki látott már kesztyűben vil- láznd — zárja a beszélgetést a fekete hajú. Valamivel odébb, a kiserdő­nél árkot ásnak gázvezetéknek a DÉGÁZ munkásai. — Nem fáznak? — Nem érünk rá arra. Csak a lábunk, az hűl meg néha — válaszol a kubikostorigád veze­tője. Jön az igazi — Látom, szükség van itt a csákányra. — Nem boldogul másképpen az ember. Fagyos a föld. Még az a jó, hogy itt az erdő, nincs gond a melegedőnekvaló fára. Ha pedig az ásóra fagy rá az agyag, azt is le tudjuk olvasz­tani A csákányok újra a magasba lendülnek, majd lecsapnak. Szinte szikrázik a kemény fel- réteg. Kemény a föld, de keményebb férfiak a Debrece­ni-brigád tagjai. Sem * föld, sem a hideg nem fog ki rajtuk. A Tolnai utcai építkezésnél pu fajkában és viharkabátban dolgozik a Békési Állami Épí­tőipart Vállalat Gyebnár-bri- gádja. — A munka is megmelegíti az embert, no meg a gáz is. Azzal forraljuk a vizet a be­ton keveréshez. Főleg a kezünk ég a lábunk fázik. Hiába mo­zog a felső teat meg a kar, a láb úgyszólván egész nap egy­helyben áll. — A betonnak nem árt a hi­deg? — Kalcidolollal fagyállósí t- juk. Kint, a Csorvásí út mellett, a Kohászati Alapanyagellátó vastelepén építkezéshez válo­gat anyagot Duna János, Pesze Sándor és Kovács István. Vé­gigfut az ember hátán a hideg, amikor a havas, fagyott vasra néz, de a három munkás csak nevei — Szokatlan egy kicsit a hirtelen jött időváltozás, de azért ki lehet bírni — mondja Duna János. Társa, Kovács Ist­ván, mialatt beszélünk, több­ször is megdörzsöli fagycsípte arcát. Botyánszki János A vasválogatás nem éppen a legkellemesebb munka ilyenkor. (Fotó: Demény Gyula) sárkány — Hol van a kedves papa, Pistúkám? — Sárkányt csinál nekem oda­bent — És mit mondott, mikor en­gem az ablakon át meglátott, hogy jövök? ' — Hát aszonta, hogy most gyün csak az igazi! Kérem, hallgassanak meg. Lassan nyugdíjba vo­nulok, eszem majd a kiselejtezettek poros ke­nyerét és nem tudja meg senki, hogyan kop­tak meg betűim, lazul­tak meg csavarjaim. Kérem, én egij szende Erika táskaírógép vol­tam, csillogó fiatalság­gal, a jövőbe vetett hit­tel. Friss szalaggal a tárcsáimban. Szerencsém volt. Jó beosztásba, hivatalhoz kerültem. Egy őszülő halántékú stramm férfi keze alá. Gyengéden bánt velem, kétszer is meggondolva. melyik betűkaromhoz nyúljon. Határozatokat irt ve­lem. Nagyon szépen tu­dott fogalmazni. Es mi­lyen férfias volt, hatá­rozott, kemény! — „Az Egy írógép vallomásai ben. A vita egy 16 négyzetméter alapterületű melegpadló®, fűthe­tő, de ablakával csak zárt folyo­sóra néző külön bejáratú helyi­ség körül folyt A felperesek — azon a címen, hogy az említett helyiség is lakószobának számít és az meghaladja a bérlő jogos lakásigényét — a szoba részükre való kiutalását kérték. Az elsőfo­kú bíróság a keresetet elutasí­totta azzal az indoklással, hogy a folyosóra néző helyiség nem tekinthető szobának. A másod­fokú bíróság ezt az ítéletet meg­változtatta, ítéletében kimond­va: a konyha melletti helyiség szobának tekintendő, hiszen la­kás céljára épült, és a folyosóra nyíló két ablakával szemben le­vő folyosóablakon át megfelelő világosságot kap. Ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság törvényessé­gi óvással hatályon kívül he­lyezte, és az elsőfokú bíróság el­utasító ítéletét hagyta helyben, elfogadva azt az indokot, hogy közvetett megvilágítású helyiség igényjogosultság szempontjából nem tekinthető szobának. A Bíróság Elnökségi Tanácsa a törvényességi óvás ellen újabb törvényességi óvást jelentett be. Eszerint a lakószobával kapcso­latban támasztott követelménye­ket az építésügyi előírások szab­ják meg. Ha a hatóság lakószo­ba céljára adta ki használat­ba vételi engedélyt, akkor az a helyiség is lakószobának tekin­tendő, amely akár zárt, üvege­zett verandára, vagy ablakival ellátott folyosóra nyílik. Az El­nökségi Tanács megállapítása szerint a lakószoba jellegén nem változtat, ha nem mindenben felel meg az ilyen címen előírt követelményeknek. Például nincs jelentősége annak sem, ha a helyiség személyzeti szoba cél­jára- épült, mert az is lakás cél­ját szolgálja. Az Elnökségi Tanács a Leg­felsőbb Bíróság határozatát ha­tályon kívül helyezte. Koszorúzás! ünnepség Braun Éva és Rónai Ferenc sírjánál Huszonöt esztendővel ezelőtt végezték ki a fasiszta gyilkosok a Várban Braun Évát, az ille­gális kommunista mozgalom harcosát, továbbá Rónai Feren­cet és a Vörös-brigád partizán- csoport többi elfogott tagját. Hősi haláluk negyedszázados év­fordulója alkalmából hétfőn délelőtt koszorúzás! ünnepség volt a Kerepesi temetőben. alábbiakat rendelem el...”, „kötelezem, hogy haladéktalanul...’’ és így tovább. Ezért is sze­rettem bele. De sajnos, új kollégák jöttek a hivatalhoz és egy — őszintén meg­mondom, „nagyalapú” — Optima elcsábította. Még az olajam is ki­csordult bánatomban, pedig ez nagy dolog volt tőlem. Üj főnököm égy druszám lett, Eri­ka. Igazuk volt szerel- debeli társaimnak: „Csak nőkkel ne kerülj összer Biztosan haragudott rám, egész nap ütött, vert kíméletlenül. Igaz, meg is kapta a magáét. Elhagyta a fiúja. Per­sze, akkor még jó vol­tam neki. A kocsimra borult és ott sírt. Azért megsajnáltam. Amikor írta velem a levelet an­nak a fiúnak, nagyon szépen dolgoztam. Pe­dig nehezemre esett a piszoktól betapadt be­tűimmel szépen írni. Es ez így ment éve­ken keresztül. Sokat do­bált a hivatali élet, el­szállt felettem az idő vasfoga. Milyen szép volt, amikor egy kis­lány szerelmes verseket másolt velem egy vastag könyvből vagy fizetés- emelést gépeltek velem. De lekopogtathatom, be­teg nem voltam soha. Igaz, sokszor megerőlte­tő volt a munka. A ka­romba sokszor beleállt a nyikorgás, a henger­fogaim is megkoptak. De megálltam becsület­tel a helyem a munká­ban. Most vannak a leltá­rozások, nem tudom, mi lesz velem7 A se­lejtezést úgy érzem, már nem fogom túlélni. Csak abban reményke­dem, hogy jó munkám jutalmául átadnak a bizományinak és nem kell elrozsdásodnoni, el­hagyatva egy szekrény alján. Még havi ötszáz le­ütést vállalhatok egy kezdő írónál. Ez jár a nyugdíjasoknak. Köszönöm, hogy meg­hallgattak. Jelinek Lajos I \

Next

/
Oldalképek
Tartalom