Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-22 / 18. szám

<970. január 22. Csütörtök Hz ötödik televízió Hidashátról Néhány nappal ezelőtt kisebb küldöttség kerekedett fel a Hi­dasba ti Állami Gazdaságban, hogy szétnézzen a környéken: melyik iskolának nincs még te­levíziója? A békési Rosszerdőre, a jómódú Egyetértés Tsz terüle­tére, Mezőberénybe, a 2-es szá­mú általános iskolába, Kamuira, a szintén jómódú szövetkezeti községbe és Csárdaszállásra ők vittek televíziót. Az ötödik ké­szüléknek azonban még nem tá- láltak gazdát. A készülékeket átvevő pedagó­gusok, gyerekek bizonyára meg­lepődtek, hogy e nagy és nemes ajándékkal kérges kezű emberek állítottak be hozzájuk. Mielőtt elindultak volna á televíziókkal, arról vitatkoztak, hogy ki vigye, ki adja át. Tanácstalanok vol­tak, azután az igazgató pontot tett a vita végére: akik vették, azok is adják át! A gazdaság csupán a televíziót és az átadó­kat szállító autót adta. A szo­cialista brigádok röpgyűléseken jelölték ki azokat, akik a brigád Népfront-rendezvény: Elnökségi ülés A Hazafias Népfront megyei Elnöksége január 24-én, szom­baton tartja ülését Békéscsabán. Napirenden szerepel Nagy Fe­renc megyei titkár tájékoztatója, a Békéscsabán megrendezett já­rási- városi és községi népfront­vezetők háromnapos munkaérte­kezletéről. Fogadóóra a megyei tanácsnál A soron következő fogadóórákat dr. Kertész Márton, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának tit. kára tartja január 24-én, szomba­ton délelőtt 9 órától 12 óráig a hivatali helyiségében. (Békéscsa­ba, Felsőkörös sor, Irodaház.) vagy egy egész üzemrész ajándé­kát viszik. Meglepő pillanatok, örömköpy- tiyek, gyermekmosolyok fogadták az iskoláik mecénásait mindenfe­lé, amerre csak jártak. Jóleső érzés volt látniuk a csillogó gyermekszemeket, amikor kitá­rult, azaz a tanteremben hozzá­juk szólt a világ. A gyerekek nem tudják, ho­gyan is kaptak televíziót. Csak azt tudják, hogy van és számuk­ra olyan nagyszerű Valami. A műhelytitokba talán még a pe­dagógusokat sem avatták be. A hidasháti emberek szerényebbek annál, hogy felfedjék önmagu­kat. Pedig néha jó felfedni az ügyet előre vivő tetteket. Ebben az esetben azt, hogy az országos mozgalomra a gazdaság dolgozói, olyan emberek figyeltek fel, akik közül többnek még villany sincs a tanyáján, vagy há éppen van, a televízió hiányzik. Általában egynapi keresetnék megfelelő összeget tettek a brigád vagy az üzemrész kasszájába, de szép számmal voltak olyanok is, akik a szombat délutánt és a vasár­napot azért töltötték munkával, hogy a brigád jótékonykodhas­son. A több! üzemnél általában na­gyobb volt a hidashátiak moz­golódása. Miért? Erre csak a társadalmi háttér adhat elfogad­ható magyarázatot. Húsz évvél ezelőtt jórészt a Muronv kör­nyéki uradalmak cselédjeiből verbuválódott a mai munkás- gárda jelentős része. Közülük többen az elmúlt húsz esztendő­ben végezték el az általános is­kola nyolc osztályát. Szép szám­mal vállalkoztak őszülő fejjel is az érettségi vizsgára. És ezek az emberek most a maguk életút- jából adtak és adnak egy da­rabkát Békésre, Kamutra. Me­zőberénybe, Csárdaszállásra és még valahová. A gyerekek bizonyára a televí­zió segítségével jutnak közelebb a miérthez, melyre Hidasháton ilyen választ fogalmaztak: a gazdaság dolgozóinak ajándéká­val — tehát nem az igazgatói alap felhasználásával — szüleik­nél egy fejjel magasabbra nőj- jenek a falusi és a tanyasi gye­rekek. Uupsi Károly Nagy család tagja — Égy olyan fiatal párttaggal szeretnék beszélgétni, aki csak nemrég kapta meg a tagsági könyvét — közöltem a termelő- szövetkezet párttitkárával. Amíg azon gondolkodott, hogy ki is le­gyen az, elmondottam: többek között azt szeretném megkérdez­ni tőié, hogyán segítik a régi párttagok, az áíapszervezeti veze­tők abban, hogy mielőbb béillesz- kedhessen á kommunisták harcos táborába. Nem mindegy ugyanis;, hogy mennyi idő alatt vetkőzi le gátlásait, kisebbségi érzésekből fakadó bizonytalanságát a mikor válik teljes értékű, kezdeménye­zésre is vállalkozó párttaggá. — Tudnék mondani jó néhá­nyat, de ebbe á sáros télben ne­héz megközelíteni munkahelyüket. Szatmári fános van legközelebb, de addig is kell gyalogolni vagy két-héromszáz métert. — Majd én segítek megkeresni — készségeskedett F. Szabó Sán­dor elnökhelyettes. Akkor még azt hittem, hogy csak rám való tekintettel vállalkozik útikalauz­nak. Amíg az üzemegység irodájáig értünk, sokféle témával vonta el a figyelmemet Szatmári Jánosról. Csakhamar észrevettem, szándé­kosan nem beszél róla, nehogy befolyásolja megítélésemet. Pedig ilyesmire nem is készültem, hi­szen egy-két óra alatt nem lehet valakit alaposan megismerni. Annyit csakhamar megállapítot­tam, hogy Szatmári János szolid, szerény fiatalember. Annyira sincs nyoma benne sem a felleng­zős önhittségnek, hogy szinte ha­rapófogóval kellett kiszedni be­lőle a reá vonatkozó szavakat. A riportot jellemző pergő párbeszéd helyett ezért felsorolom mindazt, amit megtudtam tőle és róla. Ma már ritkaság számbá menő nagy család tagja: tizenegyen vannak testvérek. Vele együtt 11 mégis iiégyeh végeztek közép- és felsőfokú iskolát. Édesapja a fel- szabadulás előtt mindig a legne­hezebb kubikos- és más hasonlói munkákat kereste, vállalta, va­gyis amelyekért a legtöbbet fizet­tek. A nagy társadalmi igazsógta_ lanság így is forralta a vérét. A felszabadulás pillanatában az el­sők között lépett a kommunista pártba. Alapító tagja volt a Fétófi Tsz-nek, s aztán hosszú évekig, (haláláig) brigádvezetője. Gyer­mekeit nem kellett noszogtatni az úttörő- és az ifjúsági mozgalom­ba, tanulásra és arra sem, hogy a pártba lépjenek. Eddig öten rendelkeznek tagsági könyvvel s otthon van még két húsz éven aluli, serdülő ifjú is. János végig úttörősködte az ál­talános iskolát, KISZ-ista volt végig a középiskolában és hon­védségi szolgálata idején. Most KISZ-titkár helyettes és a járási KISZ-bizottság tagja. Tavaly feb­ruárban szerelt le s augusztusban már megkapta a párttagsági könyvét. A legfiatalabb párttag a Petőfi Tsz-ben. Nem azért, mintha ő lépett volna be leg­utóbb, hanem azért, mert még csak huszonkét éves. Egyébként a termelőszövetkezet három alap­szervezete tavaly 14 párttagot vett fel. Ebből Szatmári Jánossal együtt ötöt a 2-es számú alap- szervezet. Arra a kérdésre, hogy kik és hogyan segítik, azt vála­szolta, hogy legtöbbször Szatmári István alapszervezeti titkárral beszéli meg a tennivalókat. Gyorsan hozzáteszi, hogy nem testvére, még csak nem is rokona. F. SZábó Sándor elnökhelyettes sem, aki szintén atyai módon ér­deklődik tőle erről, arról, s látja el tanácsokkal. Az ilyen irányú sok segítség mellett a legnagyob­bat is megkapja, amit egy fiatal párttag megkaphat. Vagyis öt hó­napos pártiskolára küldik most februárban. — A párt csúcsvezetőségé és a szövetkézét igazgatósága is sokat vár Szatmári Jánostól — magya­rázza visszafelé jövet F. Szabó Sándor — ezért igyekszünk úgy segíteni — természetesen a többi fiatal párttagokat is —, hogy szükség esetén felelősségteljes vezető beosztásban is megállja majd a helyét. Nem vagyok elfo­gult vele szemben, csak a való tényt mondom: ö nem kérkedik technikus mivoltával. A magánéletben is példát mutat a fiataloknak. A szabad idejét sportolással, a könyvtárban, a tv mellett vagy moziban tölti. Egyébként Szatmári János már. is vezető beosztást tolt be. Egy­részt a 2-es számú üzemegység­ben afféle üzemgazdászi teendő­ket lát el. Másrészt most a téli időszakban az ő irányítása alatt tasakol vagy húsz asszony külön­böző kerti velőmagvakat a HER- MESZ-nek. Főként a kertészetben dolgozók téli foglalkoztatására vállalták ezt a nagy pontosságot igénylő tevékenységet. Ennek irá­nyítására is alkalmasnak bizo­nyult a 22 éves Szatmári János, aki már eldöntötte, hogy az öthó- rapos pártiskola befejezése után levelező úton gyarapítja továbv eddigi szaktudását. Kukk Imre Közérdekű új jogszabálys A szocialista brigádok kitüntetéséről lesen kifejtett fizikoterápiás gyógymóddal hét esetből hat al­kalommal egyértelmű sikert ért el, az időszakos elhülyülést tel­jesen megszüntette, igencsak megalapozott a remény — je­lentette ki Ambrózy —, hogy egy hónapon belül a magyar tech­nikust ő is rendbe hozza. 3. Ambrózy egyidejűleg saj­nálattal jegyezte meg, hogy az alkohol hatására jelentkező zse­nialitás likvidálását illetően, egyelőre nem mondhat semmi biztatót. Ilyesmire a Scienzában nincs utalás. Erre a páciens­jelölt ünnepélyes nyilatkozatot tett. miszerint ő erre nem is tart igényt, ez önmagában nem el­viselhetetlen állapot. Sőt, meg­változott hivatali beosztásában, mint a minisztérium kettes osz­tályának vezetője esetleg olykor még hasznát is veheti, ha két- három féldecivel egy-egy nép- gazdasági jelentőségű kérdés eldöntésénél zsenivé pumpálja magát. 4. Andrea az eltelt huszonnégy óra tündérmesébe illő eredmé­nyeit összegezve, ekkor azt a ja­vaslatot terjesztette elő, hogy mindezt egy nagy dáridóval ün­nepeljék meg hármasban. Méf ma, frissiben, Részint közös va­csora keretében a Béke-szállé kupolacsarnokában, majd a Bu­dapest mulatóban. Az ajánlat általános helyesléssel találkozott, Andi vállalta, hogy elintézi az állatokkal kapcsolatos teendő­ket, Etelka nénit átkíséri a szomszédba, telefonon asztalt foglal mindkét helyre, találko­zás kilenckor a szálloda halijá­ban. És még volt egy ötödik pon is, Honda kuncogott a kádban, amikor erre gondolt. A lopásra. Arra a cé-értékű szimpatronra, amelyet a laboratóriumi asztal­ról egy óvatlan pillanatban fel­csípett és pénztárcájába csúszta­tott. Lopás volt ez, akárhogyan nézzüik, de a szándék — nemes. Azért tulajdonította el ezt az egy szem patront, hogy holnap Kovalcsdknénái is kipróbálja a csodaszer hatását, hadd gyara­podjék újabb pozitív reakcióval az asszisztensnő kísérleti napló­ja. Más módon nem is tudná ki­fejezni mélységes háláját ennek a két nagyszerű embernek, An- dinak és a professzorának. Nem, nem a lakbérhátralóktól akar szabadulni, hülyeség, az osztály- vezetői fizetés mellett ez nem lesz gond. Igaz viszont, hogy a hálanyilvánítás mellett azért más cél is vezette a kezét, ami­kor elcsente azt a pirulát. Azó­ta, hogy délben a Bonbon presszóban felmerült az ötlet, sehogyan sem tudott megszaba­dulni tőle, végig ott motoszkált a fejében. Majd tíz éve ismerte Kovalcsiknét. naponta legalább kétszer találkoztak, de egy jó szót, egy kedves pillantást en­nél az asszonynál még nem ta­pasztalt Milyen lehet, amikor nem keserű, nem goromba, nem ellenséges? Elképzelhető ez egyáltalán? — Hé! — verte meg egy ke­mény ököl a fürdőszoba ajtaját. — Hé! Honda ijedten riadt fei álmo­dozásából, gyorsan felült a kád­ban, a karórájára nézett, amely a törülközőtartóra volt fel­akasztva. — Mi az?! — kiáltotta aztár. ingerülten. — Még csak nyolc húsz van! Harmincig enyém a fürdőszoba! Ott a szolgálati sza­bályzat az ajtón, maga adta ló, maga írta alá! — Azért csak mozogjon — jött Kovalcsikné éles hangú vá­lasza. — A telefonhoz. Sürgős ügyben keresik. És vegye tudo­másul, hogy nem vagyok a tit­kárnője, ide ne telefonáltasson magának! Az albérlő morgott egy cifrát, de csak halkan, ismervén az erő­viszonyokat. Még csak a fejét mosta meg. Ráadásul ez a bá­nyarém már vissza sem fogja engedni a fürdőszobába. Kimá­szott a kádból, gyorsan megtö- rülközott. belebújt a strandpa­pucsába. kicsoszogott az előszo­bába. — Halló — vette fel a kagy­lót. — Honda Lászlóval beszélek? — érdeklődött egy behízelgő tenor. — Ön vesztett el egy fe­kete, szarukeretes szemüveget ma a Bonbon presszóban? — Igen, igen — mondta Hon­da felragyogó szemmel. Ügy lát­szik, ma valóban rendkívüli vi­lágnap van. lám, még ez a kis cvikli is rendbe jön. — Tud va­lamit a szemüvegemről, kérem? — A szemüveg nálam van. Be­akadt a kabátom dragonyjába. mikor délben elrohantam az asz­taluk mellett, csak később, a ko­csiban vettem észre. — Jaj, ez pompás! Holnap el­szaladok érte. Hova mehetek? — Sajnos, én holnap hajnal­ban külföldre utazom. Igaz. a házfelügyelőnél ott hagyhatnám, de minek bonyolítsuk a dolgot? Nem igaz? Itt vagyok a szom­szédban, a Pálma presszóban. Ugorjon be. A szemüveget kite­szem az tisztáira, arról megis­mer. Jön? (Folytatjuk) A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának El­nöksége 1001/1970. (I. 7.) Korín, szám alatt határozatot hozott a szocialista brigádok kitüntetésé­ről. (Megjelent a Magyar Köz­löny 1. számában.) a) elismerések: — Szocialista brigád cím és a velejáró oklevél — Szocialista brigád zászló — Bronz brigádérem — Ezüsit brigádérem — Arany brigádérem b) kitüntetések: — A vállalat kiváló brigádja — A szakma (ágazat) kiváló brigádja — A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja címek és a kitüntetést tanúsító oklevelek. A kormányhatározat szerint a szocialista brigádok tagjai részére adományozható elismerések és ki­tüntetések a következők: a) elismerések: — Szocialista brigádtag igazol­vány — Zöldkoszorús jelvény I — Bronzkoszorús jelvén} — Ezüstkoszorús jelvény, — Aranykoszorús jelvény b) kitüntetések: — A vállalat kiváló brigádja feliratú jelvény — A szakma (ágazat) kiváló brigádja feliratú jelvény — A Magyar Népköztársaság kiváló brigádja feliratú jel­vény. Az elismerésekkel és kitünteté­sekkel adományozható jutalmak az alábbiak: — A bronz, ezüst és arany bri­gádéremmel elismert brigá­dok számára az egyes foko­zatokkal arányban álló pénz­vagy egyéb jutalmat kell ad­ni — A brigádkitüntetések ado­mányozása esetén a brigádo­kat éves átlagos dolgozóiét^ számuknak megfelelően, egy főre számítva 1500, 2000, il­letőleg 3000 forint pénzjuta­lomban kell részesíteni A kormányhatározat az előbbi­eken kívül megszabja az egyes elismerések, illetőleg kitünteté­sek adományozásának feltételeit, az adományozásra jogosult szer­veket, valamint a jutalmak fe­dezésének módját, s hatálybalép- tefő szabályokkal zárul. A Vetőmag Vállalat Orosházi Központja (Orosháza, Huba u. 51., értesíti a lakosságot, hogy Mintaboltjában a hajtatási, kora tavaszi magféleségek,-gyéb zöldség-, virágfélék, valamint a hibridkukorica-vető­mag forgalmazását — egyéni háztáji termelők részére is — megkezdte. Nyitvatartási idő: hétköznap reggel 7—16 óráig, szombaton 7—13 óráig. Levélbeni megrendeléseket utánvét mellett tel­jesítjük. Telefon: Orosháza, 391. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom