Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-22 / 18. szám
197*. január 22. Gsütértik Az apácaiakat is a részvétel vonzotta Jegyzetek Frank Ferenc elvtára Caanádapáeán tartott pártnapi előállásáról A usanádapácai községi párt- székházban arról érdeklődtünk a vendéglátóiktól, hogy vajon menynyien jönnek össze a pértnapira? A visszatért tél ugyanis inkább otthon maradásra biztat ja a falusi embereket. Alaposan rácáfolt erre a feltevésre az új kultúrház •zsúfolásig megtelt nagyterme. Még csak nem is az vonzotta az emiberéket, hogy megnézzék a nemrég felavatott művelődési házat, hiszen sokan most jártaik benne először, hanem maga az esemény. Korunk emberének érdeklődési köre nem szűkül le közvetlen környezetére, foglalkoztatják az ország, a világ eseményei. S ezt az érdeklődést — micsoda változás a fejekben! — csak részben elégítik ki a kommunikációs eszközök hírben, képben nyújtott tájékoztatásai. A vezetőkkel való személyes találkozás valahogy a cselekvő részvétel megteremtője is. Így azután érthető, miért telt meg a művelődési ház nagyterme, ahol Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára találkozott a község lakóival, s tartott tájékoztatót az időszerű kérdésekről. Ha a hallgatóság nem is tesz fel előzetesen kérdéseket, mégis tudni lehet, melyek azok a témák, amelyek leginkább foglalkoztatják az embereket és választ várnak rá. Az egyik ilyen, talán úgy fogalmazható meg, hol tartunk ma, milyen céljaink vannak? „Az országgyűlés decemberi ülésszaka jóváhagyta az idei költségvetést, s számot vetett eddigi eredményeinkkel” — mondotta bevezetőben Frank élvtárs. Az új gazdaságirányítási rendszer két éve funkcionál, az úgynevezett három-négyéves próbaidőszak fele telt még csak el, s a tapasztalatok kedvezőék. Növekedett az ipari termelés, a gazdaságosság és a nyereség. „Nem csupán, országosan, megyei vonatkozásban is elmondható ez, s nálunk az ipari termelés fokozása még inkább magával hozta a foglalkoztatottság növekedését. Jelenleg mintegy negyvenhétezer az iparban dolgozók száma, hét százalékkal magasabb, mint 1968-ban volt.” Nincs szégyenkezni válója megyénk mezőgazdaságának sem. Tavalyelőtt azt mondtuk, rekordtermést takarítottak be termelőszövetkezeteink, a múlt évben ugyancsak gazdag termésről számolhattunk be. Vajon az időjárásnak köszönhető ez csupán? „Hiba lenne csak ennek tulajdonítani, hiszen a korszerű agrotechnika, a fokozódó gépesítés és a jobb munkaszeUem nélkül bajosan lehetett volna ilyen eredményeket elérni.” Ugyanakkor kár lenne figyelmen kívül hagyni azt is, hogy nem mindenben sikerült előbbre lépni. Az állattenyésztés üteme nem kielégítő, csökkent a sertés- és szarvasmarha-állomány, amin mielőbb javítani szükséges. „A termelőszövetkezetek egymaguk kevésbé képesek jelentős beruházásokat megvalósítani, amelyek fokoznák például a hústermelést. Egyre inkább előtérbe kerül az együttműködés, Og anyagi erők koncentrálása”. Ha a jövő feladatairól beszélünk, akkor ezt feltétlenül figyelembe kell venni. „A bérek, az árak alakulása az életszínvonal fő tényezői”. A múlt évben 4 százalékkal emelkedtek a reálbérek, a termelői árak két, a fogyasztói árak másfél százalékkal lettek magasabbak.” A számok mögött azonban néha aránytalanságok húzódnak, valami új fogalom iktatódobt ezék közé, mondhatnánk úgyis, hogy nyereségvágyból elkövetett áremelés. Egyes üzemék indokolatlanul felemelték a termékek egy részén ék árát anélkül, hogy a magasabb árral együtt járt volna a termék minőségének javítása. „Éppen ezért a kormány elhatározta, hogy 1970-,ben nem engedélyez olyan áremeléseket, amelyek indokolatlanok, különösen nem a közszükségleti cikkeknél.” Persze van egy olyan dolog is, hogy nálunk már húsz esztendeje nem volt lényeges ármozgás, vagyis egyes cikkek fogyasztói ára lefelé vagy felfelé eltér a ráfordítás költségétől. „Hosszú távon, tíz-tizenöt év alatt rendezik majd ezeket, de úgy, hogy ne az életszínvonal rovására történjen,” A legutóbbi országgyűlésen határozat született a részleges béremelésről és a nyugdíjakról. Az 1970 márciusától érvénybe lépő nyugdíjemelés szerénynek látszik ugyan, de évente egymiUiárd forint terhet ró a népgazdaságra. Az emberről való gondoskodás azonban társadalmunk lényege. „Az új gazdaságirányítási rendszer első két évének tapasztalatai az eredmények mellett megmutatták azt is, mi az, amiben előbbre kell lépni. Ma már ott tartunk, hogy az emberek nem csupán érdeklődnek az ország vagy szűkebb hazájuk dolgai iránt, hanem cselekvő részvételükkel maguk igazítják, formálják azt. S hogy még inkább előbbre lépjünk, ennek a cselekvő részvételnek fokozására van szükség.” Csanádapácán sem a passzív érdeklődés vonzott több száz embert erre az estére. S. F. Felszabadulási emlékliget Gyula és Gyulavári között Felszabadulásiunk közelgő. 25. évfordulójának méltó megünneplésére készül Gyula város. A tanács végrehajtó bizottsága korábban határozatot hozott egy fel- szabadulási emlékliget létesítésére. Ez mintegy 20 ezer négyzet- méteren a Gyulaváriba vezető út jobb oldalán, ahol. a kisvasút átszelte a műutat, terül el, egészen a csatornáig. A liget faállományát élültetteií, jelentős részét a Szarvasi Arborétumból szerezték be. A sétányokat díszcserjék szegélyezik. A Gyulai Kertészeti Vállalat elkészítette az emlékmű alapját. Az emlékművet április 4-re, a jubileumi ünnepség tiszteletére állítják fel és leplezik le — mondotta Danszki Károly, a kertészeti vállalat igazgatóhelyettese. Agronómust kapnak a kaszaperi háztáii gazdaságok A kiaszaperi Lenin Termelő- I ben az esztendőben tovább nö- szövetkezet elnökével, Varga Jó- vekszik a háztáji árutermelés, zseffel beszélgettünk a tagság | Ez érthető, hiszen egy holdról háztáji jövedelmeiről. Megkérdeztük. hogyan segítenek a tagságnak a háztájiban megtermelt áruk értékesítésében, miként alakul e^ a termelési ágazat Az elnök mindenekelőtt arról tájékoztatott bennünket hogy az J A tsz háztáji bizottsága ugyan elmúlt évben ugyanúgy, mint a | csak papíron létezik, a tsz-veze- tsz-ben, a háztájiban is jó volt • tőség mégis minden segítséget a termelés. A közösön kívüli te- megadott a tagságnak a megter15—16 ezer forint jövedelmet könyvelhettek el az emberek ci rokból. Dughagymát is érdemes volt termeszteni, hiszen száz négyszögöl 2000 forintot jövedelmezett. rületükön főleg cirkot és vöröshagymát is termesztettek a tagok. Az összes háztáji földterületnek körülbelül 30 százalékán árut termeltek. Mivel az 1969-es év jól sikerült, várható, hogy ebAlmameső as út mentén — Oldalra fordult tehergépkocsi Helyszínelés a közlekedésrendészettel Lakáskarbantartó részleg létrehozását tervezik Békéscsabán Békéscsaba régebben épített házainak jelentős része tatarozásra szorul, az építő vállalatoknak, sen emlékezetes eseménye szövetkezeteknek azonban annyi á munkájuk, hogy ilyen igényt nemigen tudnak teljesíteni. Sok esetben a tulajdonosok anyagi körülményei sem teszik lehetővé, hogy a házukat rendbe hozassák. A Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szövetkezet úgy határozott, hogy az idén lakáskarbantartó részleget létesít, amely a kőművesmunkákon kívül v-'-’lal egyebek közt szobafestést és parkettcsiszolást is. Az OTP 'gyei igazgatóságával való megbeszélés alapján/a tüLajdonösok a költségek fedezésére hosszú lejáratú hitelt vehetnek igénybe úgy, mintha házat építenének. Az új részleg előreláthatólag április 1-től kezdi meg működését. Délután ván, de már sötét. Borult az égbolt, síkos, csúszós az úttest. Vajon elég óvatosak-e a gépjárművezetők, tudakolom telefonon a megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályától. A válasz: Sajnos, nem, s néhány perc múlva már robogunk is Csanádapáca felé, ahol az úton keresztben fekszik egy felborult teherautó. A rendőrség „helyszínelő” gépkocsijában Lázár Ferenc őrmester ül a volánnál. — Milyen. érzés naponta újabb és újabb baleseteket, ösz- szeroncsolt gépkocsikat — esetleg embereket — látni? — Sokan úgy hiszik, idővel megszokja az ember, s fel sem veszi az elég gyakori tragédiákat, pedig nem így van. Szolgálatot teljesítek, hivatalos eljárást folytatok le, de emberileg megráz, megdöbbent minden baleset. — Talán egy példa. — „Prakszisom” egyik különöBékéscsabán történt, hivatalosan cserbenhagyásosnak nevezhetjük. A kijelölt átjáróhelyen egy kerékpáros férfi nekihajtott két kisgyereknek s lábtörést okozott, ő maga pedig ahelyett, hogy segítséget nyújtott volna, eltávozott a helyszínről. Három napomba telt, de a gyerekek leírása alapján sikerült megtalálnunk és felelősségre vonnunk az illetőt. — Általános tapasztalat? — Az emberek nagy része felelőtlen, nem figyelnek eléggé és kivilágítatlan kerékpáros tapossa! társ feljegyzi az adatokat, ellen- a pedált, még csak nem is húzó- I őrzi mi is történt. A fényszóró dik eléggé az úttest szélére. Alig i messzire világít a sötétben, a vesszük észre. Ha gyorsabban i sok alma sárgán csillog a fényjövünk vagy kevésbé figyelme- , ben. Hatvanat kell lépnem, sen, menthetetlenül alá kerül. kerekek Megpillantjuk a tehergépkocsit, amit időközben egy arra haladó darus kocsi már „talpra” állított. Mentőautó érkezik az ellenkező irányból, Csaba felé haladva s a vezető kihajol az ablakon : — Szükség van segítségre? — Nincs. Nem sérült meg senki. Szerencsés baleset volt. Szerencsés? Van ilyen? A látottak szerint igen, a két egymással merőben ellentétes szótól függetlenül. Mert hogy egy rakománnyal megpakolt tehergépkocsi felborul, keresztbe fekszik az úton és senki sem sérül meg, ahhoz már szerencse kell. Nagy szerencseHarminc mázsa alma borítja az út menti árkot. Szétszóródtak a ládák, némelyik 40 métert repült. De mi is történt? Az YC— 95—55 rendszámú tehergépkocsival Makóról Békéscsabára tartó Rupa Rudolf makói lakos Csa- nádapácát elhagyva megcsúszott egy kisebb kanyarban az utat átszelő síneken, és járművével felborult: Az ok: gyorshajtás, hiszen a járművezetőknek az útviszonyoknak megfelelően kell megválasztaniuk a hajtási sebességet. Rupa ezt mondja: — Hatvan-hatvanöttel mehetsokszor apró, jelentéktelennek i lem. Pillanatok alatt játszódott tűnő hibák tragédiához vezet- j le az égés: nek. A gépkocsivezetők, motorosok valahogy nem hiszik el, hogy velük is történhet baleset. Csak akkor döbbennek rá tévedésükre, ha már megvan a baj. Egy autóbusz jön velünk szem be. Hirtelen fékezünk. Előttünk A gépkocsi a sínektől 100 méterre áll, bal oldalán megnyomódva, szinte hihetetlen, de nem is olyan nagyon. A bal szélvédő kipattant. Felemelek egy műanyagdarabot — az összetört irányjelző része. Az őrmester elv. amíg elérem a legtávolabbit is. Pedig nagy lépteket teszek.. — Vajon mi lesz ebből? — Biztosan drágán fizetek érte — mondja Rupa Rudolf. Ha előre tudta volna, hogy felborul a gépkocsival, talán nem ült volna a volánhoz. Nem tudta, nem is sejthette s lehet, hogy el sem hitte volna, ha mondják. És ez a baj. Nemcsak másokkal történhet baleset!... Most fájdalmas-szomorúan széttárja karját, mikor elköszön. Visszapillantva még látom, amint lehajol és elkezdi ládába pakolni a 30 mázsa szétszóródott almát... Vitaszek Zoltán melt áruk értékesítéséhez. Mivel a háztájiban jelentős emelkedéssel számolnak, a termelőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy a munka szakszerűbb végzéséhez, mezőgazdász beállításával nyújtanak segítséget. Az állattartásról beszélgetve megtudtuk, hogy 41 anyakocát és 13 vemhes üszőt helyeztek ki háztájiba. Tervük szerint ezt az j állattartási formát is szeretnék továbbfejleszteni. Ehhez az alapok biztosítva vannak, hiszen a kocaállomány körülbelül 150-re szaporodott a községben, holott tudvalévőén a község sohasem volt híres az állattenyésztésről. Ezt a termelési formát is segíti a termelőszövetkezet. A múlt évben 400 mázsa korpát és körülbelül 1600 mázsa árpát adtak ki a tagoknak takarmányfrissítésre. A termelőszövetkezet irodájából néhány olyan portára látogattunk el, ahol tavaly a háztáji földjén árut termelt a gazda. Vencellák Sándorék elégedettek. I,ehetnek is, hiszen mint elmondták, tíz kvadrát földről a ciroktermés kalászáért 8 ezer forintot kaptak és a mag is megvan úgy tíz mázsa körül, amiből még 2 ezer forintra számolnak. Örülnek annak, hogy a vezetőség külön agronómust állít a háztáji gazdálkodáshoz, hiszen a szaktanács mindenütt jól jön. A gyermekgondozási segélyt is figyelembe kell venni a jövedelem-kimutatásban A tanácsi munkában gyakran felmerül, mikor van lehetőség a gyermekgondozási segélyben részesülő anya gyermekének óvodai elhelyezésére. Az illetékesek ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra a felsőbb rendelkezésre, amely szerint a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő anya óvodáskorú gyermekét csak egyéb jelentkező hiányában lehet felvenni, feltéve, hogy az óvodában még üres hely van. A korlátozást megkezdi általános iskolai tanulmányait, vagy ha csupán félnapos, étkezés nélküli elhelyezést kérnek gyermekük számára a szülők. Többhelyütt problémát okozott az is, hogy a térítési díj megállapításának alapjául szolgáló jövedelmet hogyan kell kiszámítani. A jogszabályok ezzel kapcsolatban úgy rendelkeznek, hogy jövedelem alatt a két szülő együttes keresetét és jövedelmét kell érteni. Ebbe az anya részére íolyórtem alkalmazzák, ha az óvodai sított gyermekgondozási segély is gondozást a család egészségtelen beleszámít, mert a táppénzhez lakáskörülményei, az anya beteg- hasonló keresetpótló társadalomsége a gyermekek száma vagy egyéb szociális okok indokolják, továbbá, ha a gyermek az óvodai felvételt követő tanévben biztosítási szolgáltatásnak minősül, így a térítési díj megállapításánál figyelembe kell venni. (MTI)
