Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-21 / 17. szám

197#. január < 3 Szerda Megalapozott fejlődés csak a gazdálkodás hatékonyságának növelésével érhető el Tanácskozott a párt békéscsabai városi bizottsága Az MSZMP békéscsabai városi bizottsága tegnap, kedden írásos jelentés alapján és Baukó Mihály titkár szóbeli kiegészítése után megtárgyalta az 1969-es gazdasági év tapasztalatait és az idei esz­tendő feladatait. A rendelkezésre álló előzetes adatok szerint a me­gyeszékhely ipari üzemeinek ta­valyi árbevétele (építőipar nél­kül) nyolc százalékkal meghalad­ta az 1968. évit. A tervezett ter­melés növekedésében azonban jelentős szóródások voltak a vál­lalatok teljesítményei között. Ál­talában megállapítható, hogy elsősorban ott következett be erőteljesebb fejlődés, ahol az utóbbi esztendőkben beruházást helyeztek üzembe vagy javult a műszaki színvonal és korsze­rűsítették a tecnológiát. Az árbevétel oldaláról vizsgál­va a helyzetet, a legdinamikusab­ban a szövetkezeti ipar fejlődött. A múlt évben ugyanis árbevéte­lét 13,1 százalékkal növelte. Ez­zel ellentétben viszont a tanácsi ipar. mivel híradótechnikai cik­keket nem gyártottak. 15 száza­lékkal elmaradt az előző évitől. Érdekesen alakult az építőipar helyzete. A bázisidőszakhoz ké­pest ugyanis 12—15 százalékkal növelte a termelést, a tervezett­nél mégis 3—5 százalékkal alatta maradt. Sok gondot okoztak a vasúti csomópont dolgozóinak az elmúlt esztendőben az igen ked­A bűvös számok A számokkal mindig az nyer, aki szerencsésebb. Hogy a lottó­nál kihez húz a szerencse, ahhoz véletlen kell. Sajnos, így van ez sok esetben a fodrásznál is, úgy szombati napon. Leírom: Ahogy belép a vendég, az üz­let valamelyik részéből máris fel­hangzik a nyájas felszólítás: „Tessék számot venni”. Aztán nyugodtan ücsöröghet tovább, míg ; elhangzik: „a ...sorszám kö­vetkezik”. Ehhez is azonban sze­rencse kell, mert teszem azt, ha a fodrásznak egy, az én számomnál is „jobb ismerőse” akad, aki már a múlt héten bejelentette jöve­telét, hajvágásra stb. való igé­nyét, akkor bizony az én szám tátva, sorszámom pedig a kezem­ben marad.. De van ennél bosszantóbb is, mert fodrász ugyebár sok van —j üzlet Békéscsabán kevés —, de! békéscsabai központi szakrendelő! csak egy van. És itt is van sor-f szám! Az érkezők, kezelésre vá-j rók megkapják a sorszámot — ittj meg kell hagyni, hogy nincs té­vedés a sorszámok rendelőbe hí­vásánál. (Talán egyetlen hely, ahol ezt betartják!) Hogy mégis nagyobb legyen a kifogás, ezt a szigorú rendtartást éppen nem tartják helyesnek a vidékről ér­kező kisgyermekes anyák. Sok esetben ők már számot nem kap­nak vagy ha igen, úgy a vége, de nagyon a végefelé jutnak be. A gyermek, akit vizsgáltatni akar­nak, akkor már nem bírja az édesanyja simogatását sem. A sor­szám fogy, a gyermekes anya pe­dig a „rend kedvéért” marad. Mit lehetne tenni? Talán úgy, ahogy a fodrászok teszik helyte­lenül, itt pedig megfordíthatnák helyesen a sorrendet: gyermekes anya a számok között kettőt lép... a rendelőbe. vező mezőgazdasági terméshoza­mok, a tervszerűtlen szállítási diszpozíciók és az alacsony szá­mú kocsipark. Ennek ellenére mind a személy­szállításban, mind az áruforga­lomban többet teljesített, mint egy évvel korábban, és több gazdasági mutatóban elérte az élüzem szintet. Az AKÖV múlt évi munkája azért is figyelemre méltó, mert a kedvezőtlen műszaki feltételek mellett 10—11 százalékkal növel­te az árbevételt Érdekes a kereskedelemre vo­natkozó megállapítás. A jelentés szerint tavaly 10 százalékkal nö-| vekedett az árbevétel. De mégj több is lehetett volna, ha jobb a j lakosság fizetőképes kereslete és az árukínálat közötti összhang. Ezt azonban nem sikerült elérni, ami egyrészt az ipar elégtelen árukibocsátásával, másrészt a ke­reskedelem készletezési politiká­jával magyarázható. A fenti ok magától értetődően meghatározza az egyik legfontosabb idei felada- j tot Vagyis azt, hogy a kereskedelemnek megfelelő árukínálattal szükséges kielégí­tenie a lakosság fizetőképes ke­resletét. A belföldi szükségletek ellátása j mellett tavaly a város vállalatai és üzemei nagy figyelmet fordí­tottak az export-tevékenységre. Ennek tulajdonítható, hogy az j előző évi 909 millió forinttal} szemben 191 millió forinttal több árut értékesíthetett a külkereske­delem. A nyereség várhatóan 11 —iá százalékkal lesz több, mint egy esztendővel korábban. Az egy dolgozóra kifizethető átlag azon­ban lényegesen mégsem változik. Ennek egyik és talán meghatá­rozó oka az, hogy a termcléstöbbletnek csak 37 és1 fél százaléka származott a mun­ka termelékenységének növeke­déséből, a többi viszont a létszám emel­kedéséből keletkezett. Így tehát a több nyereséget többfelé kell el­osztani. A végrehajtó bizottság jelenté­se összefoglalta a város mezőgaz­daságának múlt évi termelését is. Ezzel kapcsolatban megállapítot­ta, hogy a növénytermesztés ár­bevétele 3,3 százalékkal nagyobb az előző évinél. A termelőszövet­kezetek gazdálkodási eredménye várhatóan mégis kedvezőtleneb­bül alakul, mint egy esztendővel korábban, mert növekedtek a ter­melés és a különböző ráfordítások költséged. Érthetően nagy vitat váltott id a múlt év gazdasági tapasztala­tait és az idei esztendő feladatait összegező jelentés. A vélemények megegyeztek abban, hogy a terme­lésben megalapozott fejlődés csak a gazdálkodás hatékonyságának növelésével érhető el. Ezért az eddigieknél nagyobb erőfe­szítéseket szükséges tenni a ter­melékenység növelésére, az ön­költség javítására, valamint a belső tartalékok feltárására,' és hasznosítására. Sokkalta több gondosságot köve­tel a műszaki fejlesztés, a mun­kaerőgazdálkodás és munkaszer­vezés javítása. De nem kevesebb gondot igényel a differenciált bérpolitika érvényesítése, az itt-ott meglazult munkafegye­lem erősítése. A pártbizottság úgy foglalt állást, hogy a tanácskozáson elhangzott ész­revételek és javaslatok felhaszná­lásával tájékoztassák a csütörtök délelőtti értekezleten az alap­szervezeti párttitkárokat. Ezzel segítsék elő a megfelelő szemlélet kialakítását és fejlesztését, vala­mint azt, hogy ennek eredménye­ként a vállalatok tervei minde­nütt megfeleljenek a népgazda­ság főbb célkitűzéseinek. A pártbizottság ülésén ezután áz ifjúság helyzetéről, a KISZ munkájáról és a feladatokról szó­ló írásos jelentést és Richweisz Ferenc városi KISZ-titkár szóbeli kiegészítőjét tárgyalták meg. A vitában többen hangsúlyozták: arra van szükség, hogy még több elvi és gyakorlati támogatásban részesítsék az ifjúságot, a KISZ- eseket Olyan jogos észrevételek is elhangzottak, hogy a vállalati vezetők gyakrabban vegyenek részt a KISZ külön­böző rendezvényein, mert így közvetlenebbül megismerhetik az őket foglalkoztató gondokat. A jelentést és a szóbeli kiegészí­tőt á pártbizottság egyhangúlag elfogadta, majd Such János első titkár előterjesztette a pártbizott­ság 1970. évi, valamint munkabi­zottságainak és a végrehajtó bi­zottság idei első félévi munkater­vét, amelyeket a tanácskozás rész­vevői jóváhagytak. P. P. 11 Békés megyei Földhivatal áttért a méterrendszerű teriiletszámitásra Év végéig már 9 megyében számolnak hektárral Több millió embert érint az Or­szágos Földügyi és Térképészeti Hivatal által irányított munka: a rendelkezés érelmében az egész országban a katasztráUs holdról a hektár-számításra térnek át. Az átállásra azért van szükség, mert már világszerte hektárra számít­ják a terméseredményeket, az ál­latsűrűséget, a műtrágya-felhasz­nálást Egy hektár 100x100 méter, vagyis 10 000 négyzetméter. Az áttérés lényegében technikai jellegű. Az adatokról az érintett körzetekben a lakosság plakátok | útján szerez tudomást. A magán- 1 tulajdonosok adatait a községek- j ben 15 napra közszemlére teszik. ) Az új nyilvántartásokban Békés- 1 ben ezentúl csak méterrendszerű területi adatok szerepelnek. Az átállás országosan 1972. év végéig fejeződik be. Győr és Bé­kés megyében, valamint Pest me­gye négy járásában már az elmúlt évben elvégezték az átszámításo­kat, Idén hat — Vas, Komárom, Fejér, Csongrád, Szolnok és Haj­dú — megyében térnek át a hek­tár-rendszerre. A népfront kezdeményezése Gyomén A Hazafias Népfront járási tisztségviselői a napokban a gyo­mai községi pártbizottság titkárá­val, Vámhídi Lajos elvtárssal be­szélgettek a hazánk felszabadulá­sának 20. évfordulója megünnep­léséről. Sok hasznos rendezvény megszervezéséről esett szó. Törek­vés van arra is, hogy segítik a lakosságot a népfront által szer­vezendő helytörténeti ismeretek bővítéséhez. 1970-ben több külföldi út is sze­repel tervükben — elsősorban a Szovjetunióba lehet majd utaz­ni. Célja az utazásoknak, hogy a résztvevőik megismerhessék a szocialista országok népeit, a há­ború által lerombolt területek új­jáépítésének sikereit. Szó esettar. ról is, hogy egy-egy községben em­léktáblát helyeznek el a felszaba­duláskor hőisi halált halt szovjet és a más testvéri hadsereg kato­náinak tiszteletére. A gyomaiak egy szép kivitelű hősi emlékmű felállítását is tervezik. Mindez ugyan nagy költséget jelent, de ta­lán nem megoldhatatlan. Javasla­tukkal a községi tanács végrehaj­tó bizottságát keresik fel. B. Gy. Évente 400 lakás Érdemes-e több pénzt áldozni rá ? A Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalat egy évtizeddel ez­előtt hagyományos módon évente legfeljebb 100—120 lakást épített. Az igényeket azonban így nem tudta kielégíteni. Fejlettebb tech­nológiai megoldás kialakítására volt tehát szükség. Előbb a kö­zépblokkos, tavaly pedig már a téglapaneles építkezés került elő­térbe. Az utóbbit tudományos egyesületek, intézetek, valamint a megyei tégla- és az építőipari vál­lalat együttműködése alapján fej­lesztették ki. Az állami építőipari vállalat mintegy 20 millió forintos költséggel téglapanelgyártó üze­met létesített Békéscsabán, ahol évente 400 lakáshoz tudják elké­szíteni az alkotórészeket. Lehető­ség van azonban arra, hogy az, üzemet továbbfejlesszék és kellő begyakorlottsággal, ésszerűsítések, újítások alkalmazásával a ter­melést 40—50 százalékkal növel­jék. Az itt készülő panel természe­tesen csak nagyobb építkezések­nél alkalmazható, a szállítás pe­dig legfeljebb 50 kilométerig gaz­daságos. Tudvalevő, hogy a megye városai ebbe a körzetbe tartoz­nak. Az új építkezési mód egyik legfontosabb előnye a gyorsaság. Az üzemben elkészült több tonnás elemeket a helyszínen beemelik és összeszerelik, majd a félkész épületen elvégzik a befejező szak- és szerelőipari munkákat. A má­sik előny az, hogy a belső kikép­zés kényelmi és esztétikai szem­pontból egyaránt jobban megfelel a mai igényeknek. Emellett az egesz lakóépület időállóbb. A lakások (2—3 szobás) alapte­rülete nagyobb és az egyes helyi­ségek közötti összefüggéseket a követelményeknek megfelelően alakították ki. Jobb a hő- és a hangszigetelés. A konyhában és a fürdőszobában mozaiklap he­lyett az esztétikusabb, időállóbb metlachit burkolást alkalmazzák. Az előregyártás lehetővé teszi a teljesen sima falfelületek kikép­zését és — festés helyett — a ta­pétázást, ami kevésbé- érzékeny a szennyeződésre. Nyolc-tíz évig nincs gond vele. Nagyobb a be­épített bútorok aránya is, mint ed­dig volt. A központi fűtést gázka­zánokkal, később központi kazán­házakból távvezeték-rendszerrel oldják meg. Az épületek homlok­zatát is időállóbb anyagokból ké­szítik, s így a külső tatarozás csak 20—25 évenként válik szükséges­sé, míg a hagyományos építkezés­nél erre legalább minden tíz év­ben szükség ven. Végül hadd em­lítsük meg, hogy az alapozás sta­bilabb, ami ugyancsak az épület tartósságát növeli. Mindez az előállítás költségeit növeli, ami természetesen az el­adási árban arányosan megmutat­kozik majd. Az első téglapaneles építkezés Békéscsabán, a Tolnai utcában megkezdődött. Ennek be­fejezése után tudja a vállalat a végleges árat kialakítani. Helye­sebben azt az árat, ami az üzem termelésének kezdetén, egyelőre kevés begyakorlottság és tapasz­talat mellett kialakul. Később minden bizonnyal csökkenteni le­het (sőt kell is!) a költségeket, mert ettől függ a megrendelések számának növekedése. A vállalat pedig nagyon is érdekelt ebben, mert a gazdaságos termelés égjük legfontosabb feltétele a kapacitás minél nagyobb fokú kihasználása. Az idén eddig 200 lakás elkészí­tésére kapott megrendelést a vál­lalat. Ha ehhez hozzászámítjuk azt a munkát, amit 1971-re kell befejeznie, akkor is csak kéthar­mad részben lekötött a kapaci­tása. Van még tehát lehetőség megrendelésre, hogy a megyének ez a lakásprogram megvalósításá­ra létrejött üzeme válóban telje­I sítse a funkcióját. A teljes ki- I használtság egyúttal kedvezőbb árkialákításit is lehetővé tesz. Az újtól való idegenkedés ellen­súlyozására és annak illusztrálá­sára, hogy nagyobb összegért ará­nyosan többet kapnak a megren­delők. a vállalat a Tolnai utcában — ha az építkezés befejeződik — három teljesen berendezett lakást be is mutat majd. Hogy érde­mes-e több pénzt áldozni rá, ott az érdekeltek eldönthetik. Aki azonban a terveket ismeri, máris megállapíthatja, hogy aligha fog­nak valakinek is csalódást okozni a korszerű és az igényeket az ed­digieknél jobban kielégítő új la­kások. Pásztor Béla Az Eiffel torony után magyar hidakon — Hódító ólra indult az ói korrózióvédő testék Űj, kiváló hatású korrózióvédő anyagot állítottak elő a Veszpré­mi Nehézvegyipari Kutató Inté­zet szakemberei. A míniumot egyenértékűen helyettesitő festék csupán egyharmad annyi ólmot tartalmaz, mint évezredes múltú elődje. így jóval olcsóbban elő­állítható, és csökkent mérgező ha­tású. Az új festék előállításához hollóházi kaolint használnák fel, amelynek apró szemcséit mint vékony héj bevonja az ólom. A vegyület éppen úgy viselkedik, mint a homogén ólom. Ezen az elven alapuló módszerrel, de más alapanyagból, Franciaországban már készítettek festékét, s leg­utóbb ezzel vonták be az Eiffel- tornyot. A magyar változatot a Ganz-MÁVAG hazai hídjainkon próbálja ki. Gyártására már fel­készült a Metallókémia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom