Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
1970, január 20. Kedd Vitatkozástól a helyeslésig és még valami... Jegyzetek egy xársxámadó köxgyűlésrőt Tőkés Imre főkönyvelő és Le- lloczki Mihály főagrojnómus a község másik tsz-éből, a Vörös Csillagból meghívott vendégként ült az Aranykalász Tsz közgyűlésén. Amikor Kiss István tsz-élnök előterjesztette a vezetőség beszámolóját az 1969. évi munkáról, mindketten elismerően nyilatkoztak. így nyugtázták azt a mérhetetlen erőt, amely magával ragadta ezt a gazdaságot és egész tagságát. Hát igen. Az utóbbi években erőteljesein és igen jó irányba fejlődik Füzesgyarmat másik szövetkezete- is. Az 1969. évi eredményből tagonként már 22 ezer 479 forintot osztották. A tagság jövedelme nyolc százalékkal nagyobb, mint 1968-ban. Az is az igazsághoz tartozik, hogy az 1968. évinél 17 százalékkal több árbevételt értek el. Tehát volt miből osztaniuk. És még valami: a tsz 1968 végén 3,7 millió forintot tett a biztonsági alapra. 1969 jó esztendő volt, így ehhez a pénzhez nem nyúltak, sőt kétmillió 188 ezer forinttal megtoldottak. r Ezek az eredmények önmagukért beszélnek, mégsem felesleges magyarázásuk, viszonyításuk az itteni, korábbi állapotokhoz. Mivel a közgyűlés napirendjéhez a helybeliek közül nem akadt hozzászóló, megkértük Csatári Bálát, a megyei tanács vb-elnökhelyette- sét, emlékeztessen az Aranykalász Tsz négy évvel ezelőtti helyzetére. — A füzesgyarmati Aranykalász Tsz-t korábbi gazdasági eredményei alapján a gyengék közé soroltuk. Több millió forint állami támogatással és igen nagyarányú hiteltörléssel tettük lehetővé a tagság akaraterejének kibontakoztatását. Mára megerősödött ez a szövetkezet is. Termésátlagai a holdanként! tíz aranykorona értéknél alig több 7 ezer 386 hold- nyi szántón a megyei átlagot elérik, sőt egyes növényekből meghaladják. Búzából 18,5, ■ kukoricából 24,7, cukorrépából 204, lu- cemaszénából 32,5 mázsát termeltek holdanként 1969-ben. Néhány korábbi közgyűlésükön — nemcsak zárszámadásin — magam is részt vettem. Kemény szócsaták voltak. Néha bizony nyomdafestéket nem tűrő szavakba szökött az indulat Az elégedetlenség légköre uralkodott. A tagság a vezetőséget okolta az eredménytelenségért, a vezetőség pedig — bár akkor a prímet csak az elnök vitte — a tagságot marasztalta el. Olyan szélmalomféle harc volt az egész. Közben a mozgalom és a község másik szövetkezete rohamosan erősödött. A szövetkezeti munka jólétet teremtett ezreknek, tízezreknek. S talán ekkor tértek magukhoz, kezdték rendezni soraikat A rég elégedetlen hang eltűnt, mert a tsz vezetősége négy esztendővel ezelőtt azt mondotta, hogy a szövetkezet a tagságé, a vezetőségnek egyetlen feladata van: a tagság érdekének szolgá- lása. S mi volt ekkor a legfőbb érdek? Kijutni abból a hullámvölgyből, melyben éveken át vergődtek. Az évi egy tagra jutó 8—9 ezer forintjövedelemből e legfőbb érdek teljesítése közben lett majdnem 22 és fél ezer forint. A tagok részesedésére fordított összeg 1969-ben már meghaladta a 15 és fél millió forintot. Közben a közös vagyon 77 millió forintra nőtt. Mlost mindössze 6 millió forint hitelük van évi 2 milliós esedékességgel. A tsz elnöke lényegében ezeket, a szövetkezet életében egyedülálló eredményeket imertette, nyitotta meg a Békés megyei tsz-ek zárszámadó közgyűlésének sorozatát. A közgyűlés helybeli résztvevőin látszott, a terem hangulatán pedig érződött, a füzesgyarmati Aranykalász Tsz megtalálta a gazdasági felemelkedés egyedüli helyes útját. Kiss István tsz-elnök ezzel kapcsolatban említette, hogy Megnyitott Szanazug festői környezet. A magas és széles árvízvédelmi töltés lábához szolidan simul színes házikóival. A Fekete- és Fehér-Körös találkozása sokak kedvenc kirándulóhelye. Üdülőtelep két város közt. Az erdő övezte környezet, a folyóvíz nyújtotta fürdési, csónakázási, sportolási lehetőség hét végén és hétderékon sokakat idecsaló, gat. Az utóbbi években, ahogyan hozzáfogtak a békési duzzasztó építéséhez, megnövekedett az érdeklődés Szanazug iránt. Nemcsak a folyó jobb partjáról van szó, hanem a balról is. Ma már nem lehet elvitatni a Fehér- és a Kettős-Körös bal partjának létjogosultságát, az üdülőteleppé válásban. Bár erről a vita még ma is tart. Az érvek az üdülőteleppé válás mellé sorakoznak. A vízügyi hatóság, mint intézmény, épített ide elsőnek üdülőt, amely majdnem benyúlik a Fehér-Körös medre fölé. A Békés megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat „kacsalábon forgó” palotát csinált, hogy a műhelyekben olajjal, gépzsírral, tűzzel és különféle szerszámokkal dolgozók hét végén egészséges környezetben pihenhessenek. Aki évi rendes szabadságát is a vállalat üdülőjében kívánja eltölteni, ám teheti. Itt is, mint máshol, családostul pihenhetnek télen-nyáron. Szép, jó és főként helyes kezdeményezés az, ami Szanazug környékén ma kiteljesül. Érdemes lenne megfontolni a lehetőség kihasználását a békéscsabai, a gyulai és a környéken telepített vállalatoknak, intézményeknek. mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeknek, ök is építhetnének ide üdülőt. Azért említjük ezt, mert az üdülési főidényben gyakran hallunk olyan panaszt, hogy kevés beutalót kap a megye. A gazdaságirányítás reformja lehetősé, get ad vállalati üdülők építésére. Építeni kellene és el is férne még a szanazugi részen néhány nagyobb vállalati üdülő! Azután lehetne csereberélni a beutalókat, s így az eddigieknél több Békés megyei utazhatna az ország más tájaira, ahonnan bizonyára szívesen jönnének Békésbe, a Körös-völgy festői szépségei közé. A megkezdett sort érdemes lenne továbbfolytatni. Dupsí Károly 1969-ben a járásban, de talán a megyében is elsőnek fejezték be az aratást, cséplóst. össze! elsők között teljesítették búza vetés-tervüket és decemberben az őszi mélyszántást is befejezték. Ilyen körülmények között és az elért jövedelem-szinten vajon miről is vitatkozhattak volna? Az 1970. évi feladatok kimunkálása most, a zárszámadás után kezdődik s egy későbbi időpontban kerül közgyűlés elé. A két tsz termelési kooperációja egy szakosított sertéstelep közös építésére korábban jóváhagyott program, melyről maguk döntöttek. Erről mondotta Supala Pál, a párt megyei bizottságának osztályvezetője felszólalásában, hogy gazdaságpolitikai értelemben helyes^ támogatásra érdemes törekvés. Talán a szövetkezet bizottságainak elmúlt évi munkájáról lehetett volna vitatkozni. A szövetkezeti életnek itt ez a leggyengébb pontja, amit a vezetőség beszámolója is feltárt. A társadalmi bizottságok munkájának szervezése, segítése azonban túlnő a gazdálkodást irányító hatáskörén. A szövetkezeti demokrácia erősítése nemcsak az elnök feladata, hanem a választott testületeké is olyan értelemben, hogy éljenek a rájuk bízott jogkörrel. A feladatnak ez a része azonban eddig még nem ágyazódott be mindennapi életükbe. Ezért a legközelebbi közgyűlésen tárgyalnak erről, hoznak határozatot, választanak új vezetőséget és társadalmi bizottságokat. Nem lenne teljes a közgyűlésről írt tudósítás, ha a nőtanács vezetőségének egy csokor rózsájáról nem emlékeznénk meg. A tsz elnökét lepték meg vele olyan rigmussal, hogy még nagyon sokáig álljon a szövetkezet élén és legalább az 1969. évihez hasonló, de inkább jobb eredménnyel segítse a gyarmati emberek boldogulását. S ha mér ezt a kis epizódot papírra vetettük, akkor azt is el kellene mondanunk, hogy Kiss István, a füzesgyarmati Aranykalász Tsz elnöke békéssámsorü születésű. Néhány évvel ezelőtt szakemberként dolgozott az Aranykalász Tsz-ben. Négy éve választották meg elnöknek. Azóta 670 család boldogulását szolgálja olyan módon, hogy tavaly 93, főként fiatal, javakorabeli férfi és nő kopogtatott a szövetkezet kapujában tagfelvételért Az utóbbi években ilyen gazdasággá vált Füzesgyarmat másik szövetkezetek. A szomszédok elismerő véleménye megalapozott, meggyőző. Az üzemvitelre és a szövetkezet fejlesztésére négy évvel ezelőtt választott út tehát helyesnek, jónak bizonyult. Dupsi Károly 350 tonna könyv Gyoméról A könyvművészetéről híres gyomai Kner család nyomdája 1963-ban a békéscsabaival egyesült és azóta valósággal újjávarázsolták. A nagyszabású rekonstrukció utáni első évben, 1969-ben már közel 100 tonna színes prospektust és 5 könyvkiadó vállalat részére 350 tonna könyvet nyomtattak a régi hírnévhez méltó színvonalon, de a legújabb technikával. Képünkön: Szilágyi Albert nyomdász munka közben. (MTI fotó — Kunkovács László felv.) Korszerűbb termelési és műszaki propagandára van szükség—13 és féi ezer résztvevő a szakszervezeti, politikai és bizalmi oktatásban Két rokontémát tárgyalt meg tegnapi, hétfő délelőtti ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Elsőként azt vitatták meg, hogyan érvényesül a szakszervezeti bizottságok tevékenységében a termelési propaganda és agitáció, valamint a műszaki propaganda. Megállapították, hogy a SZOT El_ nöksége 1968 szeptemberi állás- foglalása és az SZMT 1969-es programja alapján már jóval tervszerűbben irányítják és segítik az alapszervezeteket ebben a tevékenységben, A vizsgálatok során több kedvező tapasztalatot is szereztek. A vállalatok egy részénél, mind például a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál, a Békéscsabai Kötöttárugyárnál, az Orosházi Üveggyárnál és az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál a műszaki fejlesztési tervek nemcsak a technika és technológia korszerűsítését tartalmazzák, hanem a káderek és a munkások megfelelő továbbképzését is. Néhány vállalat és gazdaság él a társadalmi ösztöndíj lehetőségével is, hogy megfelelő szakemberhez jusson. Éppen a javuló és bővülő oktatás eredményeként a szervezett dolgozók zöme eléggé jól tájékozott a különböző országos kérdésekben. Kevésbé mondható el ugyanez a saját vállalat vagy üzem terveinek és célkitűzéseinek ismereteiről. Ennek oka, ahogy a FIGYELEM! NÉVVÁLTOZÁS! A Békéscsabai Lakatos és Gépjavító Ktsz értesíti valamennyi megrendelőjét és ügyfeleit, hogy a szövetkezet neve 1970. január 1-től az alábbira változott: Vasipari Szövetkezet9 Békéscsaba Központi irodánk címe továbbra is Békéscsaba, II., Petőfi utca 4 szám. A szövetkezet vezetősége 41 jelentésből kitűnt az, hogy a vállalatok gazdasági kérdésednek agitációjában tapasztalható még bizonyos tartózkodás, óvatoskodás, sőt bizonytalanság is. Joggal mondta el ezzel kapcsolatban Nagy István, az SZMT vezető titkára a következő megállapítást: A termelési, műszaki propaganda és agitáció bár kétségtelenül fejlődött, azonban mindmáig elmarad a követelményektől. Ezért javasolta, hogy az SZMT májusban rendezzen egy olyan ankétoí. amelyen a megye húsz-huszonöt nagy vállalatának gazdasági, műszaki és szakszervezeti vezetőivel együtt megtárgyalnák ennek a tevékenységnek a tapasztalatait és meghatároznák a legfontosabb feladatokat. Ügy véljük, szükség is van erre, mivel a megnövekedett vállalati önállóság sem érvényesülhet jól és hatékonyan megfelelő színvonalú termelési agitáció és műszaki propaganda, valamint káder. és szakmunkás-továbbképzés nélkül. Az SZMT elnöksége ezután tudomásul vette az 1969—70. évi szakszervezeti politikai és bizalmi oktatásról előterjesztett tájékoztató jelentést. Az időszerű és jó témaválasztás eredményeként megnövekedetit az érdeklődés. Így a tervezettnél jóval többen vesznek részt a tömegpolitikad oktatásban: 467 tanfolyamon több mint 13 és fél ezren kezdték el a tanulmányaikat. Terjed az a hasznos gyakorlat is, hogy a tanfolyamokon a bérkérdésekről és munkaszervezésről elhangzott véleményeket és javaslatokat intézkedés végett mind több propagandista juttatja el a szakszervezeti bizottsághoz, a vállalat gazdasági és műszaki vezetőihez. Az ismeretek gyarapítása mellett nem lebecsülendő a munkásjelzéseknek ez a közvetett módja sem, A tanácskozáson végül némi változtatással egyhangúlag elfogadták a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának és elnökségének, valamint négy munkabizottságának 1970. első félévi munkatervét és üléseinek napirendjét. P. P.
