Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-20 / 16. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l NíPOJSAC 1970. JANUAR 20., KEDD Ara: 1 forint XXV, ÉVFOLYAM1, 16. SZÄM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lapunk tartalmából t TENGERI KIGYÖ (3. oldal) \ TÁRGYALÓTEREMBŐL (4. oldal) ZART LEVÉL (5. oldal) A nyomtatott szó fennmarad Népfront-vezetők tanácskozása Békéscsabán K orunk jellegzetes mozzanata, hogy a technikai haladás óriási méretekben felgyorsult, évtizedek alatt többet fejlődött, mint korábban több évezredig Bár a technikai haladás elsősorban a termelésben van jelen, de behatol az emberi élet minden pólusába, beleépül az ember környezetébe, gondoljunk csak a telefonra, a távíró gépekre, a képtávírókra. Ez már nem az ősrégi, természeti környezet, ez már „megemberesí - tett”. Vegyük nevezetesen a művészetet, amely minden korban a léthez kötődik, és a bemutatás eszközei is. Egy zenei alkotást régen csak kevés ember élvezhetett a hangverseny- teremben, ma az egész földkerekségre kisugározza a rádió, s a hanglemezeket saját otthonába is elviheti bárki és akkor hallgathatja a kedvelt műveket, amikor a legalkalmasabb neki. Amikor a távíró gépéket, a képtávírókat említjük, tesszük ezt azért, mert ez egyben azt jelenti, hogy a föld bármely pontján megtörtént eseményekről órákon belül az egész világ hírközlő szervei tudomást szereznek és azokat gyorsan továbbítják országaik lakosságának. S azért tudjuk a helyzeteiket megközelítőleg helyesen mérlegelni, mert a hírközlő szervek állandóan, folyamatosan közvetítik az eseményeket s azokból kialakul a7 összetett kép, a világ bármely részén történteikről is van szó. Akár a Távol- vagy a Közel-Keletről van szó, akár Latin-Amerikáról vagy az Egyesült Államokról. P ersze az embert nemcsak a távoli világ dolgai érdeklik, hanem az őt közvetlenül körülvevő világ dolgai is. Sőt, ezek állandó érdeklődésének középpontjában vannak, mert közvetlen hatást gyakorolnak helyzetére, életkörülményeire. Mert nevezetesen amíg a közel- keleti helyzet alakulásában az egész emberiség érdekelt, addig a szőkébb pátriákban — megyében, városban, községben, gazdaságban, intézményben — egy kisebb közösség érdekei forognák kockán. Persze, nem lehet soha a kettőt teljesen szétválasztani, hiszen, ha az egész emberi közösség érdekeit vesszük, ebben az esetben a Közel-Kelet iránt — ahol egyik oldalon a béke megóvásáért küzdenek, a másik oldalon a háború füzével játszanak — nyilvánvaló az a figyelem, amely erre a térségre irányul, de legalább oly’ annyira nyilvánvaló a szőkébb pátria iránti lankadatlan figyelem is. Nyilvánvaló volt az a nagy érdeklődés, mellyel Békés megye lakosai a párt megyei bizottsága 1970. január 9-i tanácskozásáról a Békés megyei Népújságban közreadott közleményt kísérték, mely az 1969. gazdasági év tapasztalatairól és az 1970-es esztendő feladatairól szólt. Teljesen érthető ez az érdeklődés, hiszen ebben azokat a tényezőket tette mérlegre a pártbizottság, melyek kihatnak életkörülményeinek alakulására. A párt politikája nem is más, mint a gazdasági, a kulturális folyamatok összessége, melyeket állandóan inspirál. És e helyen szükséges megemlíteni, hogy a Bé- - kés megyei Népújság, mint a párt Békés megyei bizottságának és a megyei tanácsnak a lapja, szócsöve, ezt az inspirációt segíti élő, ahhoz járul hozzá, hogy az állampolgárok széles kategóriái közt minél ismertebbé váljon a párt politikája, s az abból eredő feladatok megoldására serkentsen. Tehát nem egyszerűen tolmácsolja a párt politikáját, hanem részt vesz annak kialakításában. Bemutatja, vetíti azt is, amiben gyötrődünk, hogy elháríthassuk a fejlődés elől az akadályokat, mint ahogyan a Központi Bizottság, valamint a párt megyei bizottságának ülése után egyebek közt a sertéstenyésztéssel összefüggő kérdések kapcsán tette. „ . S zükséges azt is megemlíteni, hogy a Népújság nem szaklap (ma már minden szakterületnek. megvan a lapja), hanem politikai napiláp, melyben minden társadalmi folyamat helyt kap, valamint az állampolgárok széles rétegeit érintő más témák. Utalok a Tudomány— technikai rovatunkra, a Család- Otthon-ra, a Mini Magazinra, s a Szerkesszen velünk rovatra, mely részben kifejezi azt a törekvésünket, hogy a párt lapja a nép lapja, és a lakosság legszélesebb rétegei e helyen is kifejthetik észrevételeiket, tehetnek megjegyzéseket. Ez a párt- politika végrehajtásának tömegellenőrzése, mert mindenki tévedhet valamiben, valamilyen nagyságrendben. És a nyilvános észrevételek éppen e tévedések elhárítására sarkallnak, és sokkal erőteljesebben, mint bármi más. Ez abból következik, hogy a nyomtatott szó „nehezebb”, mint az élőszó, mert hosszú ideig fennmarad, a megjelenés után tovább éli inspiráló hatását S amennyiben ezt emberi tettek követik, igenlést vált hogy „ezt én is meg tudom igy csinálni”, vagy „ez rossz, ezt elvetem”, akkor az újság a párt politikája végrehajtásának jó segítője. Azon persze senki nem lepődik meg, ha egyes esetekben valakik viszolyognak az elmarasztaló szavak miatt. Pedig elképzelhető, hogy van rossz döntés is, és ezt nemcsak lehet, hanem szükséges is elmarasztalni. Szinte már közhely, hogy valamely beruházási keret akkor „merül ki”, amikor mosdót kellene csinálni. Aki ezt kifogásolja, éppen a párt politikáját védi, mert ilyesmit nem lehet .emmilyen blablával elsubic- Áolni. Sőt, nemcsak védi, hanem ezzel szolgálja hűen a párt politikáját. S ha ezt az újság „követi el”, akkor az szolgálja hűen a párt politikáját. I de kívánkozik megjegyezni, hogy a párt lapjának ezt a szolgálatát ma már nagyon sokan érzik és értik. Egyik ilyen mutatója ennek, hogy 1969-ben ezernél több levélben fordultak a Népújsághoz különböző ügyekben. Továbbá kétszáznál több tudósítója van a lapnak, valamint sokan küldenek a szerkesztőségnek cikket, irodalmi alkotást S a néplapnak éppen abban rejlik az ereje, hogy a szerkesztőséget körülveszi olyan hálózat, amely összeköti a lakosság legkülönbözőbb rétegeivel. Ebből fakad, hogy nemegyszer polemizálnak a lap hasábjain, elmondják észrevételeiket bizonyos témákról, kérdésekről; reagálnak a hivatásos újságírók tollából eredő írásokra, azaz: mind nagyobb a visszhangja a nyomtatott szavaknak. Ez egyben a szocialista demokrácia erősödésének, s a szabadsajtó kiteljesedésének a jele. Amikor e sorokat papírra rögzítem, a Békés megyei Népújság naponta átlag 30 ezer példányban jelenik meg ebből az előfizetők száma 23 ezer, a naponként vásárolt példányszám pe- dik 7 ezer. S most e héten a pártszervezetek, a tanácsok, a tömegszervezetek, tömegmozgalmak több ezer aktívája azokat a családokat keresi fél, akik nem fizetnek elő a Népújságra vagy semmilyen napilapra. Azoknak a családoknak a száma, akik semmilyen napilapot nem fizetnek elő, meghaladja megyénkben a 30 ezret. Céljuk az aktivistáknak, hogy ezek közül sok ezret megnyerjenek a Népújság táborának, hogy a nyomtatott szó eljusson hozzájuk, hogy a mindennapi tájékoztatás alapján kísérhessék figyelemmel ők is a társadalmi folyamatokat; legyenek részesei annak a nagy tábornak, amely naponta igényli a Népújságot, részben azért, mert értesül az eseményekről, részben azért, mert megtalálja benne az érdeklődési körének megfelelő témákat tömör fogalmazásban, vagy éppen néhány perces mosolyra derítik a vidám sorok. Tehát igénybe vehetik a napilapnak azokat a szolgáltatásait, melyeket ilyen együttes „tálalásban” sehol nem kaphatják meg, megtalálják benne egyebek közt a rádió-, a tv-műsort, szülőföldjük kedvenc sportcsapatainak, sportolóinak szerepléséről szóló híradásokat. E gyszóval: szülőföldünk, a körülöttünk lakó emberék életének teljesebb megismerésének az eszköze az újság. Szülőföldünk, melynek minden bokra szívünkhöz nőtt, melyet mindennél jobban szeretünk. Cserei Pál A Hazafias Népfront megyei bizottságának rendezésében a járási, városi, községi népfront- bizottságok vezetői január 19-én megkezdték 3 napos munkaértekezletüket Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. A tanácskozás célja, hogy értékeljék az elmúlt esztendő mozgalmi munkáját és meghatározzák az idei év feladatait. A munkaértekezletet Nagy József országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Enyedi G. Sándor, a megyei pártbizottság titA KPM Közúti Igazgatósága a legutóbbi havazások idején szigorú készenlétet rendelt el a hóeltakarító járművek részére. A főútvonalakon éjjel-nappal szórták a gépek a sót, a mellékutakon homok és salak szórásával védekeztek a síkosság ellen. A közúti igazgatóság megyénkben a téli idényre 1200 tonna sót tárolt, ebből már decemberben több mint 400 tonnát felhasználtak, 25 hóeke van készenlétben. Állandó figyelőszolgálat is biztosítja a hóakadályok gyors i kára, aki a megyei pártbizottság nevében köszöntötte a háromnapos munkaértekezletet. Az első napon előadást tartott Nagy Ferenc, a Népfront megyei titkára, a helyi bizottságok gyakorlati tevékenységéről. Ezt követően konzultációs kérdések következtek. melyeket a délutáni csoportos beszélgetések vitattak meg. A hátralevő két nap során dr. Pirityi Károly és Takács László tart előadást. A háromnapos tanácskozásról lapunk későbbi számában adunk összefoglalót. megszüntetését. Tegnap délután megyénk egész területén valamennyi közút járható volt. Esetleges hófúvásokra számítva a közúti igazgatóság arra kéri a gépkocsivezetőket, hogy ha hóakadályról értesülnek, akkor az illető útszakaszon ne kísérletezzenek áthaladni, mert ezzel nehezítik a hó eltakarítását. Akik hosszabb útra — esetleg az ország távolabbi vidékeire — készülnek, azok Békéscsabán, a 12—966 telefonszámon érdeklődhetnek az utak állapotáról. If|ú Gárda zászlóalj alakult Békéscsabán Megyénkben először Békéscsabán alakult Ifjú Gárda-zászlóalj: január 18-án délelőtt az Ifjúsági Ház nagytermében rendezték a zászlóalj-avató és zászlóátadási ünnepséget. A DlVSZ-induló hangjai után házi Lajos, a megyei Ifjú Gárda parancsnok-helyettese tartott megnyitót, majd Mihalik György, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondta el ünnepi beszédét. A zászlóalj névadójáról, Sza.l muely Tibor életéről, munkásságáról Kincses Angyal konzervgyári ifjúgárdista beszélt. Szép pillanatra került sor, amikor a munkásőrség képviselői bevonultak a terembe az ifjúgárdisták új zászlajával, amelyet Mo- ravszki Pál, a munkásőrség megyei parancsnokhelyettese adott át Nadpbán László városi Ifjú Gárda-parancsnoknak. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Mesénkben nines hóaliailáli
