Békés Megyei Népújság, 1970. január (25. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-18 / 15. szám

19M. január 18. 10 Vasárnap Jubilál a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat Fennállásának 20. évfordulójához érkezett a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat. A jubileum köszöntése mentes volt a látványos ünnepségektől. A vállalat dolgozói csendesen, szinte csak egymás között emlékez­tek a kerek számú évfordulóra; hiszen legjob­ban ők tudják; minden ceremónia, frázis — durrogtatás helyett méltóbb jubileumi tisztelet- adás a nap mint nap becsülettel végzett munka, a helytállás a hétköznapok kevésbé látványos csatáiban. Most, ezen a két oldalon megpróbáljuk fel­vázolni a vállalat eddigi történetét, képet adni arról a népgazdaságilag rendkívül fontos te­vékenységről, amelyet — és ez nemcsak a mi véleményünk — a Békés megyei Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat országos szinten és figyelemre méltó eredményességgel végez. Természetes, írásunk nem készülhetett a tel­jesség igényével, de szándékunkat az a tény határozza meg, hogy a vállalattal — közvetlen vagy közvetett formában — mindnyájunknak kapcsolata van. FELD0LG01Q VÁLLALAT ják fel. így tehát — némi túl­zással — azt mondhatnánk, hogy a Körös-táj gabonája úgy kerül az importáló országok ke­nyerébe; mint kalácsba a ma­zsola. Nyolcvanezer vagon /l „Szocialista munka vállalata” A malmoknak hagyománya, története van. Békés megye mindig is híres volt malmai­ról, s a régi hírnév ma is, bár megfiatalodva él tovább. Szá­mos példát lehetne mondani, de elégedjünk meg azzal a — ma már történelminek számító ténnyel, hogy az 1948-ban élet­re hívott Malomipari Vállalat 1949-ben már 70 államosított malmot mondhatott magáénak. Ez a magas szám a későbbiek­ben szükségszerűen csökkent, s napjainkban, jelenleg a vál­lalat tíz malmot üzemeltet, ame­lyek a megyén kívülre tó (el­sősorban Budapestre) szállíta­nak őrleményt. Népgazdaságunk és szinte az egész társadalmunk utóbbi húsz évének fejlődése nyomon követhető a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat tevé­kenységén. A magyarázat egy­szerű. A vállalat munkáját részben a mezőgazdasági ter­melés, és általában a mezőgaz­daság mindenkori helyzete ha­tározza meg, részben pedig azok a jelenhez szabott fel­adatok, amelyek a korszerű agrotechnikai módszerek elter­jedése nyomán születtek. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat két korábbi (Malom­ipari és Terményforgalmi) vál­lalat egyesüléséből született. A feladatok, ennek megfelelően: a mezőgazdaságban megtermelt kenyérgabona átvétele, készle­tezése és feldolgozása, a rizs átvétele és feldolgozása, a nap­raforgó felvásárlása: valamint a megyei takarmányszükséglet kiegyenlítése és kielégítése, a mezőgazdasági nagyüzemek és a háztáji gazdaságok takar­mánykeverékkel való ellátása. A vázlatosan felsorolt tevékeny­ségi köröket a vállalat 1450 dolgozója látja eL S, hogy mi­lyen eredménnyel? Az elmúlt évtized alatt a vállalat 14 eset­ben kapott különböző kitünte­tésit, s elnyerte a „Kiváló vál­lalat”, valamint a „Szocialista munka vállalata” címet A testvérvállalatról, a , Szol­nok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatról (amely a Békés megyeivel együtt az ország legjobbjának számít) így ír a Szolnok me­gyei Néplap múlt év december 19-i száma: „A Gabonatrösztnek húsz vállalata működik az ország­ban. Közülük holtversenyben, váltakozóan, hol a Szolnok, hol a Békés megyei vállalat állítja elő a legnagyobb ter­melési értéket évente. Jó kenyeret csak jó lisztből lehet sütni * A efmül választott mondat állítását bárki megerősítheti. Megyénkben messze földön hí­re» kenyeret sütnek. Az illatos, ropogós cipók jó minősége a jő búzának és a nagy szakérte­lemmel, hozzáértéssel végzett őrlésnek köszönhető. A vállalat 1969-ben 27 000 vagon kenyérgabonát vásárolt fel. A malmokba érkező új búza nemcsak ünnepet, hanem komoly feladatot is jelent, hi­szen az aratástól számított egy-másfél hónap alatt kell megbirkóznia a vállalat dolgo­zóinak a gabonával. A felvá­sárlás, szállítás, raktározás zökkenőmentes megoldása nagy szervezettséget igényel, nem kevésbé, mint a szárítás. Sze­rencsére, s ez részben a vál­lalat eredményes kapcsolatte­remtő képességének tudható be; a mezőgazdasági nagyüze­mek a szezonban segítő kezet nyújtanak a gabonafelvá­sárló és feldolgozó vállalatnak. Csak az elmúlt esztendőben például 10 000 vagon gabonát tá­roltak hosszabb-rövidebb ideig a termelőszövetkezetek, hogy ezzel tó tehermentesítsék a vállalat amúgy is szűkös rak­tárait Már évek óta hagyomány, hogy az első új búzát szállító gépkocsi a békéscsabai István- malomba gördül be, ahol szak­szerű laboratóriumi vizsgálat után kerül továbbfeldolgozás- ra az életet adó szem. A me­gyében termelt kenyérgabona jelentős részét (15 800 vagon) a vállalat malmai dolgozzák fel. Több mint 5 000 vagon a buda­pesti, illetve Pest megyei ke­nyérellátást segíti. A vállalat hírnevét öregbíti, hogy a spe­ciális őrlési feladatokat végző István-malomban készül a Békéscsabai Konzervgyár szá­raztésztáinak alapanyaga. A háziasszonyok dicsérete — fele részben — a kiváló minőségű tésztaliszt előállítóit dicséri. A kenyérgabona-őrlemény válasz­téka azonban ezzel a felsoro­lással még nem merült ki. A vállalat üzemeiben készül a bú­zakeményítő gyártásához szük­séges liszt, továbbá az asztali dara, a rétesliszt, valamint az édesipar alapanyagául szolgáló puffasztott áru. A népgazdaságilag rendkívül fontos hazai kenyérgabona- ellátás mellett a vállalat jelen­tős részt vállal a tröszt export- tevékenységének lebonyolításá­ban. A Békés megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat az 1969—70-es gazdasági évre 8 300 vagon búza szállítási kötelezettségét vállalta. A meg­rendelő országok között van többek között; Csehszlovákia, NDK, NSZK, Anglia, Olaszor­szág. Nem titok, hogy a Békés megyei búzát külföldön, az ot­tani lisztek javítására használ­Egy rosszmájú, de nem min­den alapot nélkülöző megálla­pítás szerint; a statisztika olyan, mint egy bikini. Sok mindent megmutat, de a lénye­get eltakarja. Nos, mint minden hasonlat, ez is sántít. Éppen ezért vagy talán ennek ellenére, nem mondhatunk le néhány szám­adat közzétételéről. Tesszük ezt annál is inkább, mivel a vál­lalat, népgazdaságilag amúgy tó fontos tevékenységét; az impo­náló mennyiségi adatok is jól jellemzik. A vállalat 1969-ben felvásá­rolt 27 000 vagon kenyérgabo­nát, 1 150 vagon napraforgót, 730 vagon rizst, 12 600 vagon takarmányt. Ami a termelési adatokat illeti; kenyérgabona­őrlés 15 800, rizshántolás 1 200, kéveréktakarmány-termelés 14 050, granulálás 2 700, dúsí­tott takarmányliszt-termelés 1 000 vagon. Ezek a számok elsősorban meglepik az embert; aztán — akaratlanul is — egy magától értetődő kérdésre ösztönzik. Hogyan tudnak mozgatni ek­kora mennyiséget, tudva azt, hogy a szállítási szükséglet nem folyamatosan, hanem szezoná­lisan jelentkezik? A kérdés megválaszolása előtt eláruljuk, hogy nagyon szerény becslés szerint a vál­lalat dolgozói egy esztendő alatt mintegy 80 000 vagon árut szállítanak, illetve mozgat­nak. A cég összesen 65 saját járművel rendelkezik, de csúcs­Cj búza érkezik a békéscsabai Isivan-maiomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom